Az albán kérdés gazdasági háttere. Albán kérdés Albán nemzetegyesítő törekvések Politikai-társadalmi-gazdasági fejlődés Európai felzárkózásra tett kísérletek.

Az előadások a következő témára: "Az albán kérdés gazdasági háttere. Albán kérdés Albán nemzetegyesítő törekvések Politikai-társadalmi-gazdasági fejlődés Európai felzárkózásra tett kísérletek."— Előadás másolata:

1 Az albán kérdés gazdasági háttere

2 Albán kérdés Albán nemzetegyesítő törekvések Politikai-társadalmi-gazdasági fejlődés Európai felzárkózásra tett kísérletek

3 Földrajzi probléma Történelmi múlt: Megszállások sorozata → nem tudja önállóan irányítani sorsát, nagyhatalmi érdekeknek alávetve Belpolitikai viszályok, kommunista diktatúra

4 Illír ősök (Illyricum) 500-1500 Bizánc –szláv, bolgár, szerb betörések 1500-1912 Török Birodalom –Konzerválja a feudális viszonyokat –Nomád pásztorkodás, némi földművelés és kézműipar (fegyverkovácsolás, háziipar) esetleg bányászat –Nagy megkésettséggel léptek a XX.századba –1912. nov.28. Albánia kikiáltja függetlenségét

5 1912-13 balkáni háborúk –Határmeghúzások: nem terjed ki az etnikailag albán területek egészére (3 millió albán a környező országokban) I.vh. után Ahmed Zogolli (Zogu) önkényuralmi rendszer –Még mindig többnyire feudális viszonyok 1939-44 Olaszország félgyarmata polgárháború http://www.kosovo.net/aacllg.gif

6 1946. Albán Népköztársaság kikiáltása (kommunista diktatúra) –Államszervezés, civilizáció útján jelentős lépés –Még meglévő „középkori viszonyokat” felszámolta –Ősi szokások háttérbe szorítása (pl. vérbosszú) –Közigazgatás megszervezése –EÜ ellátás –Közbiztonság –Állami oktatás (1938. 80%-os analfabétizmus)

7 Izolációs politika Kezdetben SZU felé közeledés (Varsói Szerződés), majd 1961-től megszakítja a kapcsolatot ’70-es évek végén izoláció és teljes függetlenség útja Elzárta a világtól az „önerőre támaszkodás” politikája Albán tervgazdálkodás fő célja: ország mielőbbi iparosítása, teljes önellátás

8 Rendszerváltás (1991) Gazdaság összeomlása össznépi elégedetlenség, zavargások, tömegek éhezése Bűnözés, korrupció Teljes politikai anarchiától és gazdasági összeomlástól a nemzetközi beavatkozás mentette meg

9 Mezőgazdaság Rendszerváltás kezdetén lak. 48%, GDP 50% Merev agrárpolitika, központosított tervezés ’91 júl. földreform: TSZ-ek feloszlatása, földterületek felosztása ’93 vége: művelhető terület 96%-a magánkézbe kerül (átl. 1,4 ha kisparaszti gazdaság) Mg-i termelés évi átlagos növekedése ’92-’95-ig 9,6% http://maps.grida.no/go/graphic/albania_topographic_map

10 Ipar Természeti erőforrásokban gazdag, mégis fejletlen ipar Történelmi ok: –1912. Függetlenedés - már messze lemaradt Európától –zűrzavarok, politikai csatározások – kommunizmus: torz iparszerkezetet az országra erőlteti, az infrastrukturális fejlesztéseket elhanyagolja –Rendszerváltás után szerkezeti átalakítás, politikai gazdasági stabilizáció (elmaradás jelentős) –Fejlődését a szakemberek, a tőke és a fejlett technológia hiánya késlelteti –’90-ben GDP 37, ’97-ben 12%-át adta

11 Szolgáltatások ’90-es évektől idegenforgalom döntő jelentőségű Idegenforgalmi infrastruktúra kiépülése megindult Forrásadat: Albán Statisztikai Hivatal

12

13 Forrásadat: Probáld F.-Szabó P. (2007): Európa regionális földrajza

14 Történelmi múlt hatására kialakult gazdasági problémák Kommunista rendszer örökségei: –Tulajdonviszonyok rendezetlensége –Elmaradott infrastruktúra Izolációs politika: –Külföldi tőke hiánya –Alacsony gépesítettség –Külföldi technológiákhoz nem volt hozzáférés Silány minőségű termékek eladhatatlanok → gyárak bezártak → munkanélküliség → lakosság 1/3-a elszegényedett

15 Rendszerváltás után megjelent csempészútvonalon az olcsó külföldi áru Csempészet: ember, kábszer, fegyver, prostitúció Megélhetéshez extraprofit: szervezett bűnözés Ellenőrizhetetlen árnyékgazdaság, állam nem tud úrrá lenni rajta, átlátni, adót behajtani → adóbevétel kiesés → nem tudja fizetni alkalmazottait → korrupció, feketekereskedelem (ördögi kör)

16 http://rru.worldbank.org/BESnapshots/images/Indicators/Perception-Rankings/Albania.gif

17 Rendszerváltás, gazdaság összeomlása → tömeges kivándorlás, a helyben maradtak több mint 10%-a munkanélkülivé vált Forrásadat: Albán Statisztikai Hivatal

18 SEGÍTSÉG USA ’98-ban 300 millió $ NK-i szervezetek, külföldi kormányok 1991-2001 ~ 3 mrd $ EU ’90-es évektől 2000-ig 1 mrd $ Reorganizációs program: kormányzat, közintézmények felállítása, megszilárdítása, gazdaság élénkítése, szociális juttatások rendszerének kiépítése EU-PHARE-program: munkahelyteremtés, infrastruktúra, közigazgatási rendszer kiépítése EBESZ: missziók telepítése: emberi jogok védelme, média és választások felügyelete, NK szervezetekkel kapcsolattartás

19 Összegzés Fő cél: -biztonságban lenni mindenféle idegen uralomtól -demokrácia kiépítése, államhatalom megerősítése -gazdaság stabilitása, negatív hatások felszámolása -szorosan kapcsolódni az EU-hoz Mindezekhez nemzetközi támogatásra van szükség www.geocities.com/elliniko_dj_nate/2006data.jpg

20 Bibliográfia Dr. Szilvágyi Tibor (2007): Az albán kérdés biztonsági kockázatai és megoldásának lehetőségei I. In: Felderítő Szemle, VI.évf., 2.sz. pp. 72-99. Dr. Szilvágyi Tibor (2007): Az albán kérdés biztonsági kockázatai és megoldásának lehetőségei II. In: Felderítő Szemle, VI.évf., 3.sz. pp. 51-92. Probáld Ferenc (2007): Albánia In: Probáld Ferenc - Szabó Pál (2007) Európa regionális földrajza II., ELTE Eötvös kiadó, pp.459-464. Paul Lendvai (1993): Albánia- egy nemzet újjászületése In: Európai Szemle IV.évf., 1.sz. pp. 85-88. Réti György (2000): Albánia sorsfordulói, Aula Kiadó pp.243-303. Albánia Statisztikai Hivatal: http://www.instat.gov.alhttp://www.instat.gov.al