1 A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az előadások a következő témára: "1 A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium."— Előadás másolata:

1 1 A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2 2 Keretfeltételek Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. A rendszer belső elemei egymásra is hatnak, erősítik és gyengítik egymást. A rendszer fenntartható, ha anyagforgalma megújuló erőforrásokra épül, és az erőforrások felhasználása lassabb, mint azok újratermelődése. Ha egy rendszer hosszabb ideig a fenntartható mértékűnél többet fogyaszt, akkor az erőforrások kritikus hiányával kerül szembe.

3 3

4 4 A veszélyes klímaváltozás elkerülése 20012009

5 5 Potenciális átfordulási pontok

6 6 Fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése Alapvetés a gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását, és a társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek biztonságos működését Megvalósítás véges természeti erőforrások vég nélküli felhasználásának korlátozása

7 7 A fenntartható fejlődés kulcsterületei demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása az energiafüggésünk csökkentése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele

8 8 Globális energetikai helyzetkép I. - primer energia felhasználás változása -

9 9 Globális energetikai helyzetkép II. A primer energiaigény 80 %-át a fosszilis energiahordozók adják A felhasználás mértéke tovább növekszik Kitermelési csúcsok olaj jelen időben földgáz 30-40 év múlva urán 50-60 év múlva szén 100 év múlva

10 10 Olajhozam-csúcs szcenáriók

11 11 Globális energetikai helyzetkép III. Fejlett országok az energia 44%-át használják lakosságuk a teljes népesség 18%-át teszik ki Kína: energiahasználat 17% - népesség 20% India: energiafelhasználás 5% - népesség 17% A növekedés energetikai és környezeti szempontból áthághatatlan korlátokba ütközik Gyökeres gazdasági fordulat lehetőségére is készülni kell – méltányos megélhetési feltételek biztosítása

12 12 Európai energetikai helyzetkép I. - EU-27 importfüggőség alakulása -

13 13 Európa energetikai helyzetképe II. Az utóbbi tíz évben 10%-kal növekedett a függőség Megújuló és hulladék alapú energia termelési kapacitás 1990-1997 között + 15 GW 1997-2007 között + 80 GW Erősödő érdeklődés az atomenergia iránt jelenleg 150 reaktor üzemel

14 14 Európa energetikai helyzetképe III. Energia 2020 közlemény energiatakarékosság – közlekedés + épületek integrált belső piac + egységes infrastruktúra egységes fellépés harmadik országok irányába vezető szerep a technológiában és innovációban intelligens hálózatok tárolási K+F intelligens városok biztonságos, kiszámítható, megfizethető energia

15 15 Hazai energetikai helyzetkép I. Energia-intenzív iparágak gyors leépülése – 1990-1992 között - 17%-kal csökkent – 1992-2007 között – évi 0.5%-kal növekedett – 2009-ben a válság hatására 6%-kal csökkent – 20 év alatt 30%-kal csökkent a hazai termelés – Fosszilis energiahordozók importja növekedett – Biztonsági szempontból kiszolgáltatott állapot – A stratégiai készletezés javít a helyzeten Primer energia használat

16 16 Hazai energetikai helyzetkép II. - primer energia felhasználás alakulása -

17 17 Hazai energetikai helyzetkép III. A válságot megelőző két évtizedben 8-9 %-kal növekedett a fogyasztás A piac nem igényelte a folyamatos technológiai fejlesztéseket erőműveink többsége elavult Meghatározó szerepe van a paksi atomerőműnek A hálózat szabályozhatósága korlátos 2009-ben a termelés 8 %-a származott megújulóból A megújulók térnyerésének legnagyobb akadálya a kötelező átvételi rendszer aránytalansága - villamos energia -

18 18 Hazai energetikai helyzetkép IV. - villamos energia felhasználás -

19 19 Hazai energetikai helyzetkép V. A hazai épületállomány energetikailag pazarló Nincs kiépült monitoring rendszer Az igény közel fele egyéni földgázvételezésen keresztül kerül kielégítésre A lakásállomány 17 %-a kapcsolódik távhő rendszerhez Nem biztosított a termelés és szolgáltatás integrációja - hőenergia -

20 20 Hazai energetikai helyzetkép VI. - hőenergia felhasználás -

21 21 Hazai energetikai helyzetkép VII. A kőolaj felhasználás 68 %-a közlekedési célú 1990-2008 között EU szinten 24 %-kal növekedett a CO2 emisszió Fő kibocsátója a közúti gépjármű forgalom Hazai járműpark átlag életkora 10 év felett van A bioüzemanyagok hazai szintje 5.75 % Az E85 igényt hazai termelésből fedezzük Jelentős eltolódás a közúti szállítás irányába - közlekedés -

22 22 Hazai energetikai helyzetkép VIII. - áruszállítás megoszlása -

23 23 Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési jövőképünk

24 24 Energiagazdálkodási kockázatok I. A természeti, társadalmi és gazdasági egyensúly megbomlott A gazdasági növekedés – profitmaximalizálás – nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások elégséges mértékű megújulását Veszített súlyából az energiaellátás közszolgáltatási jellege Az Ötv. 1995-ös módosításával e helyi közösségek kezéből kivették az energetikai infrastruktúrát Az energiatörvények áttekinthetetlenek és bürokratikusak

25 25 Energiagazdálkodási kockázatok II. A piac koncentráltsága magas A liberalizált fogyasztói árak nem csökkentek A villanyáram támogatások jelentős részben a befektetők profitját növelik A távfűtés elveszítette versenyképességét A fogyasztóvédelem megingott Elmélyült az energiaszegénység

26 26 Elsődleges nemzeti érdek A lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátása A legkisebb költség elvének figyelembe vétele A környezeti szempontok fokozott érvényesítése Az Unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása Az ország súlyával, és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában

27 27 Szemlélet- és irányváltásra van szükség A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erősebb állami szerepvállalásra van szükség! Az Európai Unió által megfogalmazott elvárások teljesítését, nemzeti érdekeink figyelembe vétele mellett kell megtervezni és végrehajtani!

28 28 Intézményrendszer megerősítése Döntéshozói kompetencia létrehozása minisztériumi szinten A szabályozási hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás Energetikai információkhoz történő szabad hozzáférés biztosítása A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása

29 29 Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése: energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, megújulók részarányának növelésével, beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával Állam szabályozó szerepének növelése Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése Energiaszegénység csökkentése Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése

30 30 Az NFM energetikai szakterületének felépítése Klíma- és Energiaügyért felelős Államtitkárság Energetikáért felelős Helyettes Államtitkárság Zöldgazdaság Fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság Energia- gazdálkodási Főosztály Energia- szabályozási Főosztály Atomenergia Főosztály Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Klímapolitikai Főosztály

31 31 A következő időszak főbb kormányzati feladatai az energetikában Energiastratégia megalkotása Nemzeti (Megújuló) Cselekvési Terv elfogadása Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata EU elnökség - nemzetközi megállapodások Új árszabályozás kialakítása A 3. energiacsomag átültetése Kötelező átvétel (KÁT) rendszerének felülvizsgálata Megújuló energia törvény előkészítése Energiastatisztikai rendszer megújítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalkotása Klímatörvény előkészítése +

32 32 Klímapolitikai tervek 2010-2013

33 33 Energiastratégia 2030 Gazdaságélénkítés Vidékfejlesztés Oktatás és foglalkoztatás Környezet- és természet- védelem Társadalmi és szociális szempontok Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Eszközök

34 34 Energiastratégia 2030

35 35 Magyarország várható primer energia fogyasztása I.

36 36 Magyarország primer energia fogyasztása II. A 2010-es kiinduló pont 1070 PJ 2030-ra 1150 PJ prognosztizálunk 2020-ra érhetjük el a válság előtti szintet Az EU átfogó hatékonysági programja 2020 után fejti ki hatását Az energiahatékonysággal nem számoló BAU-pályához képest 2020-ra 10%, 2030-ra 23% megtakarítás várható

37 37 Magyarország primer energiamixe

38 38 Magyarország villamos energiamixe

39 39 Magyarország hőenergia mixe

40 40 A közlekedési szektor energiaforrás megoszlása

41 41 Ellátásbiztonság Kiegyensúlyozott forrásszerkezet elérése és fenntartása Kedvező geopolitikai helyzet kihasználása tranzit szerep földgázszállításban kedvező geológiai és tározói adottságok Beszerzési forrásdiverzifikáció Határkeresztező kapacitások fejlesztése Meglévők kétirányúsítása Megerősített regionális együttműködés

42 42 Versenyképesség és fenntarthatóság Egyidejűleg és rövid távra tervezve nehezen teljesíthető A versenyképesség rövid távú maximalizálása a források túlfogyasztásához és a környezet túlterheléséhez vezethet Ezért a versenyképesség fokozásának irányt kell szabni konvencionális technológiák alacsony karbon felhasználás irányába történő fejlesztése életképes zöld innovációk ösztönzése szemléletformáló programok elindítása az eddig együtt mozgó primer energia igény és a GDP változás szétkapcsolása A szociális támogatásokat illeszteni kell az energiapolitikához, de nem szabad, hogy annak szerves részét képezzék

43 43 1. Energiahatékonyság és takarékosság Lakossági és intézményi, vállalkozói, közlekedési energiafelhasználás csökkentése Lakossági fogyasztás vonatkozásában 30%-os hatékonyság javulás szükséges Energiahatékonyság növelése termelésben és elosztásban, 33%-os hatékonyság helyett 50-60%-os szükséges Alacsony karbon technológiák kutatása, fejlesztése és elterjesztése Intelligens mérési rendszer bevezetése mérsékli az energiaigények növekedési ütemét csökkenti a lakosság és a közszféra terheit Másodlagos gazdasági kör (energiakvóta) kialakításának vizsgálata Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere

44 44 Közlekedés Olaj import függőség 12%-os csökkentése – nem biztos, hogy elég lesz! Közösségi közlekedési rendszerek helyben termelt megújuló üzemanyagokra történő átállítása Elektromos hajtás részesedésének 15-20%-ra történő emelése Közúti áruszállítás elterelése a vasúti és vízi szállítás irányába /100 – 10 – 1/ Alternatív üzemanyag előállítás és közlekedési eszközök fejlesztésének együttes támogatása

45 45 2. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a primer energia felhasználásban A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia átvételének és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Decentralizált, biztos hőpiaccal rendelkező kapcsoltan termelő biogáz és biomassza alapú energiatermelés elősegítése Távhőszolgáltatás műszaki színvonalának javítása, lefedettség növelése Az időhorizont második felében napenergia potenciál kihasználása a villamos energia termelésben A földgázárak alakulása befolyásolja a megújulók térnyerését Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere

46 46 Megújuló energia

47 47 Megújuló villamos energia

48 48 Energetikai és megújuló energia projektek munkaerőigénye

49 49 Alternatív technológiák beruházási költségcsökkenése

50 50 A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet Átlagos adottságokkal rendelkezünk (biomassza, bioenergetika, geotermia) Energia- és klímapolitikai célok megvalósítása mellett a gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálja A Kormány a komplex zöldgazdaság-fejlesztés szerves részének tekinti, amely integrálódik a kapcsolódó iparágak bővítéséhez (energiahatékonyság, környezetipar, mezőgazdaság) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCST)

51 51 3. Atomenergia Paksi 1-4. blokkok élettartam növelésének végrehajtása Atomerőműi kapacitások bővítése Az atomenergia felhasználásának további kutatása a nukleáris elektrolízisen alapuló hidrogén előállítással történő kombinálási lehetőségének vizsgálata Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere

52 52 4. Regionális infrastruktúra-hálózatok összekapcsolása Regionális együttműködés lényegi erősítése Forrásdiverzifikáció a határkeresztező kapacitások bővítése Csúcskapacitások közös kiépítése EU elnökségi célok: 2050-ig tartó Dekarbonizációs Útiterv, és a 2020-ig tartó Energiastratégia nemzeti érdekeken alapuló befolyásolása Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere

53 53 Regionális kitekintés

54 54 5. Új kormányzati energetikai intézményrendszer Kormányzati intézményrendszer szabályozói hitelességének helyreállítása Magyar Energia Hivatal jogosítványainak bővítése, függetlenségének erősítése, az Országgyűlés alá történő rendelése Hosszú távon kiszámítható befektetői környezet Bürokratikus engedélyezési eljárások egyszerűsítése Hosszú távú ellátásbiztonság garantálása a meglévő energiamix fokozatos átalakításával, és a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok erősítésével Az Energiastratégia 2030 eszközrendszere

55 55 Köszönöm a figyelmüket!