Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek I. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek I. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek I. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris rendszer

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp Ajánlott GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp

3 A nemzetközi gazdasági viszonyok alapkérdései A világgazdaság – Nem egyszerűen nemzetgazdaságok összessége; – Nem a nemzetgazdaságok külső kapcsolatainak összessége; – Nem a nemzetgazdaságok bizonyos fejlődésének következménye, eredménye; – Interdependencia.

4 A nemzetközi gazdasági viszonyok alapkérdései A világgazdaság, mint szerves rendszer, elemei – A nemzetközi munkamegosztás: az újratermelési folyamatok világméretű összekapcsolása, s annak folyamatos kibővülése és elmélyülése; – Áru- és pénzmozgások – kiegészítve a tőke, a munkaerő, a technológia és az információ nemzetközi mozgásával; – Kölcsönös – aszimmetrikus – függések rendszere; – Nem egyenes vonalú fejlődés; – A globalizálódás – mint a fentiek kifejeződése, megnyilvánulása;

5 A nemzetközi gazdasági viszonyok alapkérdései Örök dilemma nemzetgazdasági és nemzetközi szinten egyaránt: – Szabadpiac vagy protekcionizmus? – Jelentős állami szerepvállalás vagy laissez faire? De – A globalizáció hatására új szereplők: TNC-k? – Meghatározó súlyú államok; – Ma a valódi alternatíva az alkalmazkodás;

6 Merkantilizmus, korai gyarmatosítás Korai gyarmatosítás időszaka a 15. sz. végétől a 17. századig. Főbb jellemzői: – Hagyományos távolsági kereskedelem főbb irányainak átrendeződése; – Manufaktúrák fejlődése; – Gyarmatok szerzése; – Rabszolga-kereskedelem; – Nagy kereskedelmi társaságok kora. 6

7 Klasszikus kapitalizmus –Ipari forradalom, szabad verseny, nemzeti piacgazdaságok kora; –A textilipar szerepét átveszi a gőzvasút, gőzhajózás; –A világméretű munkamegosztás a gyarmatbirodalmakon belül bonyolódik le; –Liberalizálódó kereskedelempolitikák; –A kelet-európai országok szerepe hasonló a gyarmatosított országokhoz; –Nagy-Britannia a „világ közepe”. 1820–1870–1890

8 Liberális kapitalizmus I. 1890–1914 (17-18) 1945 – Monopolkapitalizmus; – Gyarmati típusú tőkekivitel; – Harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok; – Aranystandard: 1870 –1914. A két Világháború között – A háború gazdasági következményei; – A békeszerződések kifosztották a veszteseket  súlyos következmények.

9 Liberális kapitalizmus II. – I. Világháború után alacsony növekedési ütemek, elhúzódó káosz. – 1929 /33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok. Az 1929 – 33-as válság tanulságai: – Leértékelési verseny (tőzsde-zuhanás miatt) + restrikció hullám + protekcionista hullám (vámemelés) Tanulság: – Válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni – a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot.

10 A II. Világháború után – „aranykor” 1945–1973 – Bretton Woods-i rendszer ( ) (aranydeviza- standard) – Dekolonizáció; – Ideológiai szembenállás; – Technikai és technológiai robbanás; – MNC-TNC rendszer dinamikus erősödése; – Páratlanul dinamikus növekedés – átalakuló fogyasztási minták; – Harmadik világ: fejlődési szakadék; – USA, mint hegemón.

11 A II. Világháború után – „aranykor” – Újra-liberalizálódó és bővülő kereskedelem; – A nemzetközi tőkeáramlás dinamikus bővülése; – Pénzügyi stabilitás; – Nemzetköziesedés – sokoldalú nemzetközi – gazdasági – pénzügyi együttműködés (IMF, WTO, IBRD); – Ázsia felemelkedése, EU – regionális integráció, Kelet-Európa válsága.

12 Növekvő nemzetközi problémák Nemzetközi egyensúlytalanság 1976–1990 – Bretton Woods fölbomlása; – Alacsonyabb növekedés; – Állandósult egyensúlytalanság; – Tartós adósságválság; – „Támadás” a jóléti állam ellen; – Neoliberális térnyerés; – „TRIÁD” – erőviszony-változás; – Változatlanul bővülő kereskedelem és tőkeáramlás; – Olajválság; – Infláció, stagfláció világméretekben.

13 A globalizáció kiteljesedése 1990–2008 – Kelet-Európa nemzetközi integrálódás; – Sokkal kevesebb egyensúlyi probléma; – Páratlanul hosszú (jó) konjunktúra az USA-ban; – USA: lokomotív szerep; – Tartós japán recesszió, – NK. tőkeáramlás drámai bővülése (portfolió és FDI egyaránt); – TNC-k szerepének növekedése; – Kína és India súlyának növekedése.

14 Merkantilizmus, fiziokratizmus XVI-XVII. század tapasztalatai: korlátlannak tűnő táguló világ, felfedezések, gyarmatosítás, tőkefelhalmozás, távolsági kereskedelem  Merkantilizmus (Mun, Colbert, Petty) – Nemzeti gyarapodás forrása a külker többlet; – Egyenlőtlen cseréből hasznot húzni; – Feldolgozóipari protekcionizmus; – Aranybeáramlás: árrobbanás, termelésnövekedés, tőkefelhalmozás; – Export orientált gazdaságpolitika = Nem törődik a nemzetközi egyensúllyal.

15 Merkantilizmus, fiziokratizmus  Fiziokratizmus (Quesnay, Turgot): – Mezőgazdaság; – Önellátó gazdálkodás; – Laissez-faire; – Külker csak az elő nem állítható termékek beszerzése (import) és annak fedezete (export), – ezért a nemzetközi munkamegosztás jó; – Egyensúly jó; – Csere állami torzítása káros

16 Klasszikus közgazdaságtan XVIII-XIX. század tapasztalatai: – nemzetközi munkamegosztás; – ipari fejlődés, tömegtermelés; – jobbágyság helyett bérlők és tulajdonosok; – export orientált; – rabszolgatartó ültetvények, a munkaerő még csak költségtényezőként fontos, fogyasztóként nem  klasszikus közgazdaságtan (Smith, Ricardo)

17 Klasszikus közgazdaságtan – Egységesen kezeli a nemzeti és nemzetközi folyamatokat; – Bilaterális kapcsolatok; – Önérdekkövetés; – Laissez-faire, korlátok felszámolása; – Állami beavatkozástól mentes, láthatatlan kéz; – Tökéletes egyensúly, kiigazodási automatizmusok; – Csere kölcsönös előnyössége; – Szabad kereskedelem, jóléti hatás, komparatív előnyök alapján; Nk. tényezőáramlás nincs.

18 Marxi közgazdaságtan XIX. század közepének tapasztalatai: társadalmi feszültségek, ipari munkások nyomora, monopóliumok, tőkekoncentráció & tulajdonkoncentráció, ciklikusság: elmélet továbbfejlődése két irányban  marxi közgazdaságtan – Egyenlőtlen csereviszonyok; profit a gazdag országok tőkései felé áramlik = nemzetközi kizsákmányolás; – Nem feltételezi a szabad kereskedelmet és a kölcsönös előnyöket; – Gyarmati kizsákmányolás; profit-hazautalás jövedelmi és felhalmozási hatása; – Külföld felé eladósodás (kölcsöntőke); – Nemzetköziesedés a tőkeáramláson keresztül megy végbe; nemzeti túlhalmozásból menekülési út a nemzetköziesedés.

19 Neoklasszikus megközelítés  neoklasszikus elmélet – A klasszikus egyensúlyi mechanizmusok korrekciója; – Munka és tőke; – Nemzetközi tőkeáramlása; – Kereslet rugalmassága; komparatív előnyök újrafogalmazás, H-O modell; – A nemzetközi tényezőmobilitás figyelembe vétele; – Skálahozadék, méretgazdaságosság; – Diffúziós koncepció.

20 Keynes XX. század első felének tapasztalatai: válság, piaci kudarcok, állami beavatkozás hiányának problémái  keynesi közgazdaságtan – A keynesi modell alapvetőn nemzetgazdasági fókuszú; – Tökéletlen egyensúly; – Világgazdasági egyensúlyt a nemzetgazdaságok egyensúlyából vezeti le; – Árfolyampolitika fontosságának felismerése; – A modell gazdaságpolitikai ajánlása az államnak szól. (global governance ?); – Nemzetközi interdependenciák és egyenlőtlenségek.

21 Új elméleti irányzatok XX. század közepének tapasztalatai a fejlődő világban: fejlődési problémák, felzárkózási kudarcok, fejlődési szakadék, eladósodás, infláció és recesszió  reformista post-keynesiánus irányzat (pl. Prebisch, Myrdal, Kaldor stb.) – Kumulatív egyenlőtlenségek; – Irreverzibilitás; – Partnerek egyenlőtlensége; – Egyoldalú függés; – Külkereskedelem egyes országokra kedvezőtlen hatása; – Tőke perverz mozgása;

22 Új elméleti irányzatok  radikális újbaloldali & neomarxista irányzatok (pl. Wallerstein) – Centrum–periféria kapcsolatai; – Észak Dél ellentéte; – Külkereskedelmi cserearány folyamatos romlása, – Új világgazdasági rend ; – Külkereskedelmi cserearány-mutatók folyamatos romlása).

23 Új elméleti irányzatok Növekvő egyensúlytalanságok, keynesianizmus elutasítása, fizetési mérleg kiigazítása  monetarista (neoliberális) iskola (Friedman) – Fejlettek további fejlődése; – Gyors alkalmazkodás jelentősége pl. NICs; LDCs; – IMF stabilizációs programok; – Pénzfolyamatok egyoldalú előtérbe helyezése; – Totális liberalizálódás; – Aktív fiskális politika helyett monetáris politika primátusa  Gazdaságtani és gazdaságpolitikai identitászavar

24 NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris rendszer

25 Kapcsolódó irodalom Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp SZENTES TAMÁS: Világgazdaságtan 1. Elméleti és módszertani alapok. Aula Kiadó, VII. rész Ajánlott SIMAI MIHÁLY: A világgazdaság és Európa a XXI. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2006/1.

26 A világ fejlettség szerinti felosztása 1989 előtt Ma Fejlett piacgazdaságokFejlett piacgazdaságok („első világ”) Szocialista tervgazdaságokÁtmeneti rendszerek („második világ”) NICs Fejlődő országokKőolajexportálók („harmadik világ”)Közepes jövedelmű fejlődők Alacsony jövedelmű fejlődők LDCs

27 Gazdasági fejlettség és elmaradottság mérése I. – Statikus és dinamikus mutatók; – Gazdaság teljesítményt mérő mutatók; – Strukturális berendezkedést vizsgáló mutatók; – Külgazdasági teljesítményt mérő mutatók; – Infrastruktúrát bemutató mutatók; – Társadalmi, népességi, egészségügyi mutatók; – Humáninfrastruktúrát bemutató mutatók; – stb.

28 Gazdasági fejlettség és elmaradottság mérése II. „Human development index” (HDI mutató): – vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GNI – születéskor várható élettartam – felnőtt írástudó népesség aránya, átlagos iskolai évek száma Kiegészítése mostanában: – jövedelem-eloszlási mutatóval – környezetvédelmi mutatóval

29 A Világ GDP-jének megoszlása ben, vásárlóerő paritáson (IMF becslés)

30 Jövedelmi egyenlőtlenséges a világgazdaságban Ország GDP - per fő (PPP) év 1. Luxembrug$ 71, Bermuda$ 69, Jersey$ 57, Egyenlítői Guinea $ 50, Egyesült Arab Emirátusok $ 49, Norvégia$ 46, Guernsey$ 44, Írország$ 44, USA$ 44, Kajmán Szigetek $ 43, Ország GDP - per fő (PPP) év 220. Sierra Leone$ Afganisztán$ Tanzánia$ Kelet-Timor$ Burundi$ Kongó$ Salamon Szigetek $ Komor-szigetek$ Szomália$ Malawi$

31 Tények a fejlettségi különbségekről – A világ népességének 80-85%-a gazdaságilag kevésbé fejlett országban él és a világ jövedelmének kevesebb mint 20%-át kapja! – A legszegényebb és leggazdagabb országok átlagjövedelmének aránya a következőképpen alakult: 1820 – 3:1; 1913 – 11:1; 1950 – 35:1; 1970 – 44:1; 2002 – 82:1; – 1,3 milliárd ember, a teljes népesség több mint ötöde él abszolút szegénységben (létminimum alatt)!

32 Tények a fejlettségi különbségekről – A világban ma is több mint 800 millió ember éhezik. – A világ felnőtt lakosságának 35%-a írástudatlan! – Alultápláltság és betegség miatti halálozások száma nagy! – Nagy a menekültek száma: politikai okok, háborúk! – Kumulatív eladósodás folyamata, adósságszolgálat összege folyamatosan nő.

33 Millenniumi fejlesztési célok – Véget kell vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek; – Mindenkinek biztosítani kell az alapfokú oktatást El kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és segíteni a nők felemelkedését; – Csökkenteni kell a gyermekhalandóságot; – Javítani kell az anyasági egészségügyet; – Küzdeni kell a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen; – Biztosítani kell a környezeti fenntarthatóságot; – A fejlesztés érdekében globális partnerséget kell kiépíteni.

34 Fejlődési szakadék tágulásának okai 1. Nemzetközi munkamegosztás történelmi alakulása; 2. Fejlődő országok belső gazdasági szerkezete; Duális gazdasági szerkezet, ennek módosulása, függőségi viszonyok; 3. Világgazdasági, piaci tökéletlenségek: TNC-k jobbára piacon KIVÜLI eszközökkel befolyásolnak. Védekezés nehéz. 4. Állami gazdaságpolitikák tökéletlenségei; 5. Aszimmetrikus interdependenciák.

35 Aszimmetriák a világgazdaságban 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája 6. Technológiai aszimmetriák 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás

36 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztásban – Kinek van komparatív előnye a kulcsiparágakban – Komparatív előny a kulcságazatokban általában komoly gazdasági és kereskedelmi előnnyel is jár egyben. – A kulcságazatok mindig K+F igényesek, ezért a technológia előny következménye a komparatív előny

37 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája – Tőke exportját, importját jelenti – Okai: a megtakarítási ráta különbözősége – A magasabb megtakarítási rátával rendelkező ország működő tőke exportőreként lép fel, és ezáltal javul világgazdasági pozíciója. – (Solow-model: a magasabb megtakarítási ráta nagyobb gazdasági növekedéshez és magasabb életszínvonalhoz vezet hosszútávon.)

38 3. A nemzetközi kereskedelem aszimmetriája 1. Befolyásolja: – exportszerkezet és importszerkezet (általában hátrányos a kevés exportfajta és sok importfajta) – exportszektor kínálati rugalmassága (mennyire képes reagálni a világgazdasági változásokra - ár, termék stb.) – import helyettesíthetősége – belső piac nagysága, fogyasztás szerkezete (adott esetben képes-e a belső piac az exporttermékeket felszívni, illetve milyen a belső piac preferenciája az export- és importtermékek kapcsán) 2. Hátrányos a saját kereskedelemben a partnerország magas rész- aránya, és a saját alacsony részarány a partnerország kereskedelmében. 3. Hátrányos a gyenge belső piac, és az, ha mind a saját piac, mind a külső piac kevésbé preferálja a saját exportterméket.

39 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában – Ezen a területen az átlagosnál és nagyobb aszimmetria jellemző a fejlett és a fejletlen országok relációjában – A technikai fejlődés fokozó gyorsulása, a termékek élettartalmának rövidülése növeli az aszimmetriát.

40 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája I. 1. Befolyásolja: – finanszírozási függőség – nettó adósságállomány – követelés és tartozás jellege, összetétele (lejárati hosszúság, kamatláb, valutanem, állami v. magán stb.) – milyen a külső forrásigény nagysága a GDP-hez, a hazai megtakarításhoz vagy az exportbevételekhez viszonyítva – mennyire koncentrált vagy diverzifikált az adós-hitelezői viszony relációja – milyen célra fordítják a külföldi pénzforrásokat (fejlesztés, beruházás vagy juttatás)

41 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája II. 1. Minél nagyobb a saját megtakarítás aránya, saját hitelezés aránya, minél diverzifikáltabb az adósságszerkezet annál kedvezőbb az ország helyzete. 2. Veszélyes, ha a hitelfelvétel önmagát erősítő folyamattá válik. (A hitelfelvétel már azért szükséges, hogy az előző hitelt, vagy csak annak kamatait tudja törleszteni az ország) 3. Hátrány, hogy a hitelező ország/szervezet beleszólást nyerhet az adós ország gazdasági folyamatainak és külgazdasági kapcsolatinak alakulásába. 4. A nemzeti valuta iránti kereslet is befolyásolja az erőviszonyokat.

42 6. Technológiai aszimmetriák 1. „Technológia determináció” - a technológia a világgazdasági pozíció alapvető meghatározója 2. Befolyásolja: – technológia-fejlesztő, - gyártó, - exportáló ország, vagy csak technológia-vásárló, - átvevő,- alkalmazó (Magyarország: K+F kiadások a GDP 1%-a alatt!!!) – technológiakutatás mely ágazatokra terjed ki (kulcságazatok) – technológia diffúziójának (elterjedésének) gyorsasága – oktatás, képzés, kutatásfejlesztési infrastruktúra színvonala – szellemi tulajdon védelme

43 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete I. Kétirányú mozgás Fejletlen országFejlett ország szakképzetlen munkaerő (tömegesen) szakképzett munkaerő (részben) ösztöndíjas tanuló (részben) szakképzett munkaerő (multinacionális vállatoknál vagy tanácsadói, szakértői, oktatói tevékenység)

44 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete II. Előny: – „technikai segély” (technológia- és tudástranszfer) – jövedelemszerzési lehetőség a fejletlen állam lakói számára Hátrány: – a fejletlen ország munkaerő-piaci helyzete a fejlett ország munkaerőpiaca változásainak közvetlen hatása alá kerül – „kulturális kolonizáció” – a fejletlen országban társadalmi feszültség alakulhat ki az eltérő jövedelemviszonyok, a külföldi fogyasztási szokások és luxusigények közvetlen demonstrálása kapcsán – „brain drain” - agyelszívás

45 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás 1. A fejletlen országok az információ megszerzéséhez megfelelő kapacitással nem rendelkeznek; – kevésbé pontos informálódás, – dezinformálás, – gyors reagálóképesség hiánya 2. Kérdés, hogy a fejletlenebb ország képes-e bekapcsolódni az információs társadalomba, kihasználni a lehetőségeit - korszerűbb közoktatás, távoktatás, távközlés stb. - és ezáltal csökkenteni a fejlődési szakadékot, vagy új, informatikai analfabetizmus alakul ki, és a fejlődési szakadék tovább nő

46 NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris rendszer

47 Kapcsolódó irodalom Kötelező SZENTES TAMÁS: Világgazdaságtan 1. Elméleti és módszertani alapok. Aula Kiadó, VII. rész Ajánlott GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején.. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1.

48 Klasszikus fejlődésgazdaságtan Nem egységes iskola, sok irányzat 2. vh. után alakul ki, 50-es, 60-as évek Közös vonások: – Fejletlenség belső okainak hangsúlyozása – Fejlődés mint unilineáris folyamat – Keynesiánus ihletettség: az állam kiemelt szerepe – Tőkefelhalmozás a növekedés kulcsa (neoklassz) – Külső segítség kell a fejlődés megindításához

49 „Big Push” (Rosenstein-Rodan 1943) Alapfeltevés: – Egyensúly a gazdaságban, de alacsony jövedelmek – mellett – Az egyéni szereplőknek nem éri meg modernizálni A kormányzatnak olyan lökést kell adnia a gazdaságnak, amelynek hatására egyszerre sok termelő kezd modernizációba. Eszköz: a gazdaság minden ágára kiterjedő, koordinált szimultán beruházások (külföldi forrásokból)

50 Fejlődést gátló tényezők – Demográfiai helyzet, túlnépesedés – Kedvezőtlen természeti feltételek – Tőkehiány / korlátozott beruházási lehetőségek – Gyenge humán tőke – Szűk belső piac – Tényezők közti kölcsönhatások

51 „Ördögi kör” elméletek 1. „Egy ország azért szegény, mert szegény” 2. (Ragnar Nurske). A fejlődést akadályozó tényezők magukat újratermelik 3. Leibenstein: ördögi kör, mint mozgásforma 4. Myrdal: kumulatív spirálmozgás 5. Két lehetséges kiút: – Deus ex machina – Belső erőfeszítések kritikus nagysága

52 Unilineáris fejlődés (Rostow, 1960) 1. Tradicionális társadalom 2. Átmeneti szakasz: kialakulnak a felemelkedés feltételei 3. Felszállás (take-off) 4. Az érettség felé 5. Magas szintű tömegfogyasztás DE a külső feltételek folyamatosan változnak!

53 A klasszikus fejlődéselméletek ajánlásai – Nagy hatás a fejlődő világban – Állam kiemelt szerepe a tőkefelhalmozásban – Erőteljes tervezés, dirigizmus (ágazati mátrixok, állami monopóliumok) – Az állam, mint tulajdonos, a gazdaság aktív résztvevője, irányítója – Nagy beruházási projektek adják majd a lökést a fejlődéshez, ezeket külföldi segélyekből kell finanszírozni (pl. Asszuáni gát)

54 Strukturalista /dependencia iskola I. – A belső tényezők helyett a nemzetközi rendszer egyenlőtlenítő hatásaiból indul ki – Gyökerek: lenini imperializmuselmélet – A két iskola nem különíthető el élesen, és a klasszikus fejlődés-gazdaságtannal is gyakran – Összemossák (P. Baran, R. Prebisch, H. Singer., T. Balogh) – Nagy gyakorlati hatás (főleg Latin-Amerikában), de tudományosan igazából sohasem fogadták el!

55 Strukturalista /dependencia iskola II. 1. Strukturalisták: – A fejlődők gazdasági szerkezete nem teszi lehetővé a hatékony illeszkedést a világgazdaságba – Prebisch-Singer tétel 2. Dependencia iskola – Világrendszer dualizmusa – Centrum erőfölénye, kizsákmányolja a perifériát 3. Gazdaságpolitikai ajánlások: – de-linking – importhelyettesítés – állami irányítás

56 A 70-es évek válsága 1. Csalódás a korábbi elméletekben: semmi hatás – Latin-Amerika: az importhelyettesítő stratégiának komoly visszahatásai - government failure – Ázsiai kistigrisek sikere: állam vagy piac? 2. Kiút: – ÚNGR: a tervezés nemzetközi szintre emelése – Állam visszaszorítása

57 A neoklasszikusok ajánlásai I. – Befelé-forduló gazdaságstratégia helyett piaci liberalizáció (külkereskedelem, export-promóció) – Infláció helyett stabilizáció. – Állami tulajdon helyett privatizáció. – Washingtoni konszenzus programpontjai. – A szegény ország azért szegény, mert nem megfelelő a gazdaságpolitikája. – A jó közgazdaságtan (neoklasszikus) alkalmazható a fejlődő országokban is.

58 A neoklasszikusok ajánlásai II. – A piac minden körülmények között hatékonyabb az államnál – Cél: FDI vonzása, exportorientált fejlődés körülményeinek megteremtése, GDP növekedés – A növekedés a társadalmak alsóbb rétegei közt is érezteti hatását, szegénység csökken („trickle down” hipotézis) – Gazdaságpolitikai recept: washingtoni konszenzus (J. Williamson 1993)

59 A washingtoni konszenzus pontjai 1. Államháztartási fegyelem 2. Közkiadási prioritások 3. Adóreform 4. Pénzpiaci liberalizáció 5. Versenyképes valutaárfolyam 6. Külkereskedelmi liberalizáció 7. Külföldi közvetlen beruházások 8. Privatizáció 9. Dereguláció 10. Tulajdonjog

60 A WC hiányosságai – Inkább közepes jövedelmű országok esetében lehet sikeres: a legszegényebbek esetében nem csökkenti a szegénységet – Az intézkedés gyakran tovább rontják a legszegényebb rétegek helyzetét – Országspecifikus tényezők figyelmen kívül hagyása – Kelet-ázsiai válság (1997) – a WC ajánlásai nem segítenek

61 A ma elfogadott elméletek I. –.A fejletlenség oka a koordinációs kudarc. – Gazdaságon belül több Pareto hatékony egyensúlyi állapot, nincs megfelelő koordináció a magasabb szint eléréséhez (big push…:) – A fejlődés tehát e koordináció kialakítását jelenti, intézmények kiemelkedő szerepe – Állam és piac partnersége, feladatmegosztás, bizonyos tekintetben szintézis

62 A ma elfogadott elméletek II. – Nem hagyható figyelmen kívül: – Intézmények – kiemelkedik az oktatás és az egészségügy! – Jövedelem és vagyoni eloszlás: az egyenlőtlenség káros – Történelem – útfüggőség! – Környezet: nem csak a természeti – Fejlődés célja: szegénység azonnali csökkentése a humán képességek és életkörülmények javításán keresztül – Gazdaságpolitikai recept: poszt-washingtoni konszenzus (J. Stiglitz)

63 A poszt-washingtoni konszenzus I. 1. Tartós növekedés kulcsa az intézményi berendezkedés, kialakítás 2. Kevésbé számít a kormányzat mérete, mint a minősége (good governance) 3. Input-output → visszacsatolás, kiigazítás, adaptálás 4. Erős kormányzat a piaci erők kialakulásáig 5. Piacgazdaságnak megfelelő jogrendszer (!) 6. Hatalom és költségvetés decentralizációja 7. Nem kormányzati szervek, civil szféra tevékenysége kibővítése, erősítése 8. Méltányos jövedelempolitika (pol-i tám.) 9. Belső pénzügyi rendszer intézményei kialakítása, azután (!) fokozatos liberalizáció 10. Regionális kapcsolatok előmozdítása 11. Fejlesztéspolitika alá rendeljük a monetáris és fiskális politikát (IMF-IBRD) 12. Szélesebb konszenzus

64 A poszt-washingtoni konszenzus II. – A tervezés visszatérése: A fejlődés komplex folyamat, az egyes elemeket össze kell hangolni – Poverty Reduction Strategy Papers (PRSP) – Fejlesztés irányainak kijelölése, célok, trendek – felvázolása – Indikátorok, monitoring – A partnerország készíti, donorok finanszírozzák – „ownership” – Nem azonos az 50-es – 60-as évek tervezésével!

65 A PWC, mint domináns paradigma – BW intézmények elfogadják – OECD: International Development Targets – ENSZ Millenniumi Nyilatkozata, 8 MDG – EU fejlesztési politikája – USA Millenium Challenge Account

66 Ciklusok fázisai, jelentkezési területei – Fellendülés (konjunktúra) – Tetőpont (felső fordulópont) – Hanyatlás (dekonjunktúra) – Recesszió (dekonjunktúra) – Mélypont (alsó fordulópont) – Megélénkülés (konjunktúra – Üzleti ciklusok – Agrárciklusok – Pénzügyi ciklusok – Beruházási ciklusok – Ágazati ciklusok (pl.: vegyipar

67 Ciklusperiódus hossza, okai – Kitchin : 40 hónap, pénz, hitelszféra, készletek – Junglar: klasszikus konjunktúraciklus: 8-10 év – Kuznets: év, tartós beruházási javak, hajógyártás, építőipar, szállítás – Kondratyev: 40–60 év – Szuperhosszú (Bródy, Kövér, Kuczynski): év, mezőgazdasági termelés, tudományos technikai fejlődés – Beruházási – Gazdaságpolitikai – Monetáris – Túltermelési és alulfogyasztási – Szubjektív vagy pszichológiai tényezőkön alapuló – Politikai tényezők által determinált

68 Kondratyev ciklusok és a centrum-periféria I. USA rivalizálása Európával, Tömegtermelés USA: a tömegtermelés műhelye Amerikai szabadkereskedelem virágkora, USA a világ pénzügyi központja Új technikai forradalom az USA-n kívül, új riválisok… Centrum: Nagy-Britannia Centrum: USA ….. ? Anglia rivalizálása a franciákkal. Ipari forradalom Anglia és az ipari forradalom műhelye Angol szabadkereskedelem virágkora, pénzügyi központ Új ipari forradalom Anglián kívül, új rivális: USA

69 Kondratyev ciklusok és a centrum-periféria II. A világgazdaság fejlődése hosszú (50-70 éves) ciklusokban zajlik. A ciklust valamely új találmány- sorozat indítja meg, évig az összes fejlett ország gazdasága gyorsan növekszik, ezt követően évnyi depressziós időszak következik, amelyben súlyos gazdasági válságok fordulhatnak elő. – 1. ciklus: A gőzgép: 1770-as évek – 1830-es évek; – 2. ciklus: A vasútépítések kora: 1830-as évek – 1870-es évek; – 3. ciklus: Az elektromosság és a nehézipar kora: 1870-es évek – 1900-as évek; – 4. ciklus: Az olaj és az autógyártás kora: 1900-as évek – 1970-es évek – 5. ciklus: Az informatika kora: 1970-es évek – 2008 ?

70 A Kondratyev-ciklusok életgörbe szakaszainak jellemzői I. I. Élénkülés szakasza – Nagyszámú alapvető technológiai innovációk megjelenése; – Új anyagok és technológiák iparszerű hasznosításai; – Új piacok kialakulása; – Kapcsolódó találmányok létrejötte. II. Prosperitás szakasza – Új termelőkapacitások kialakulása; – A racionalizáló jellegű technológiai fejlesztések sűrűsödése; – Új technológiák transzferálása; – Az élenjárók szabványosítási harca; – Másodlagos innovációk megjelenése a fogyasztói igények differenciálódása miatt.

71 A Kondratyev-ciklusok életgörbe szakaszainak jellemzői II. III. Recesszió szakasza – K+F ráfordítások csökkenése; – Termékválaszték szőkülése; – Árverseny kiéleződése. IV. Depresszió szakasza – Várakozás új technológiákra; – K+F ráfordítások fokozatos emelkedése, a kutatási mozzanatok sűrűsödése.

72 Mini rendszerek Világbirodalmak Világgazdaság A nemzetközi gazdaságot nem a nemzetgazdaságok, hanem a világrendszerek alapján érthetjük meg A világrendszerek fejlődése idő Wallerstein világrendszer elmélete

73 A világrendsze- rek megkülön- böztetése Mini rendszerek VilágbirodalmakVilággazdaság Munkamegosz- tás Nemek, korok, fő tevékenysé- gek Egy gazdasági és politikai centrum Centrum- periféria CsereReciprocitás Kölcsönös csere Redisztribució kp-i újraelosztás Nem egyenértékű csere


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek I. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Válságok Pénzügyi és monetáris."

Hasonló előadás


Google Hirdetések