Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi változások a sportban: Új tendenciák egy régi válságban Dóczi Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Magyar Szociológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi változások a sportban: Új tendenciák egy régi válságban Dóczi Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Magyar Szociológiai."— Előadás másolata:

1 Társadalmi változások a sportban: Új tendenciák egy régi válságban Dóczi Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája Debrecen, November

2 Bevezetés Sport és társadalmi változások  Két irányból vizsgálható, ezek összefüggnek A társadalmi változások hogyan hatottak a sport társadalmi alrendszerének működésére? A sport alrendszerét önmagában elemezve  A modern sport születése Keret: a városi társadalom kialakulása

3 Bevezetés A modern sport világméretű elterjedése  A professzionális élsport növekvő népszerűsége (1920-as évektől) Amatőr és professzionális sport szétválása Az élsport erősödő mediatizációja Politikai és gazdasági tényezővé vált A sport alrendszere elveszítette autonómiáját  A modern sport és az olimpizmus értékei Verseny, növekedés, fejlődés (Eichberg, 1984) Az olimpiai eszme terjedése a nyugati kultúra diffúziójaként is értelmezhető  Hidegháború Az élsport sikereit a rendszerek legitimálására használták

4 Bevezetés Globalizáció és sport  A tőke és a befektetés, a munkaerő, valamint a kulturális szimbólumok és ideológiák országhatárokon átívelő áramlása  Hatása eltérő lehet a világ különböző területein (Bauman, 1998) és a különböző sportágak esetében is (Houlihan, 1997)  Kritika: az egyenlőtlenségek sportolók, egyéb szereplők, sportklubok és országok között is növekvőben vannak (Ben-Porat & Ben-Porat, 2004)

5 Célkitűzések  A következő kérdések megválaszolása Mennyiben volt eltérő a sportban felmerülő válságjelenségek kezelése retorikai és gyakorlati szinten? Hogyan hatottak a Magyarországon végbemenő társadalmi- politikai változások a sportra? Hogyan jelenik meg a sport válsága az uralkodó diskurzusban? Hogyan jelenik meg a sport válsága az élsport mögött háttérbe szoruló területeken?

6 Módszerek  Dokumentumok elemzése Sportpolitikai dokumentumok A sportmédiában megjelenő írások  Survey módszer ISSP (International Social Survey Programme) nemzetközi összehasonlító kutatása (2007) És az ehhez kapcsolódó omnibusz-kutatás  Egészséggel és sporttal kapcsolatos szokások és attitűdök Adatfelvétel – TÁRKI, december Minta (N=1027)  Többlépcsős,  Arányosan rétegzett,  Valószínűségi mintavételi eljárás A súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz  Országos reprezentatív minta

7 Fordított piramis… A magyar sport helyzete az államszocializmusban  A munkásság sportja a jelszavakban hangsúlyos  A gyakorlatban az élsport eredményességének jelentőségét minden (sport)politikai útkeresés evidenciaként tekintette (Bakonyi, 2007) A sportpolitika eredményességét az érmek számában mérték Élsport – szórakozás és nemzettudat egyik legfontosabb forrása – manipulatív eszközökön keresztül A sport további területei – lakosság sportja, diáksport, egyetemi és főiskolai sport – csak retorikai szinten voltak hangsúlyosak A pártdokumentumokban időnként látleletek a sportrendszer problémáiról  Említett problémák: Létesítményhelyzet Utánpótlás A sportolás helye a lakosság életmódjában

8 A rendszerváltás(?) előtt  A ’80-as évektől egyre többen sürgetik a változást szakmai fórumokon  1986: Kudarc a Labdarúgó VB-n A változtatás szükségessége a médiában is napirendre kerül (Bakonyi, 2007) Váltás az irányító szervben: Állami Ifjúsági és Sporthivatal  1988: Sikeres olimpiai szereplés, de botrányok is A lakossági reakciók nem voltak a megszokottak  Rendszerváltó-láz A sportvezetésben sok volt élsportoló – „kötött” paradigma A sikerpropaganda folytatódott  „Bár anyagi lehetőségekben és létesítményekben elmaradunk, még mindig a legjobbak között vagyunk” (Schmitt Pál, MOB elnök, Olimpiai Bulletin, 1988)

9 A rendszerváltás(?) után  Új lehetőségek – de anyagi források nélkül  A lakossági és az iskolai sport az önkormányzatok feladatkörébe került át Az anyagi keretek hiányoztak Támogatás szubjektív döntések alapján A korábban is bírált „kézi” vezérlés egy szinttel lejjebb került (Bakonyi, 2007)  Gyakori váltások a sportirányítás struktúrájában  A valós változások elmaradtak A politika nem vállalta fel az élsport eredményeinek romlását Továbbra is erőn felüli támogatás  „Ismét meggyőződhettünk arról, hogy a magyar kormánynak, parlamentnek további, még az eddiginél is nagyobb támogatásban kell részesítenie a magyar sportot.” (Horn Gyula, miniszterelnök, Olimpiai Bulletin, 1996)

10 Peking 2008  Olimpia előtt: érzékelhető várakozás a sport-nyilvánosságban  Az érmet nyert országok száma minden korábbinál magasabb  Feltűnő a politikai-gazdasági nagyhatalmak elsöprő sikere Erősödő egyenlőtlenségek  Az eredmények elmaradása –magyarázatok és elemzések A téma ismét „napirendre került” A lakosság reakciói nem voltak ennyire intenzívek  Az élsport a saját maga és a média által megteremtett elvárásoknak egyre nehezebben tud megfelelni Az eredmények fenntartása erőn felüli támogatást igényel

11 Magyarország 2009…  A magyar sport „fordított piramisában” az élsport már évtizedek óta elsőbbséget élvez az iskolai és a lakossági sporttal szemben Állami támogatás Szponzoráció  A 2008-as sportköltségvetés arányai (Salga, 2009) Élsporthoz kapcsolódó kiadások: mFt (95.82%) Szabadidő- és diáksporthoz kapcsolódó kiadások: mFt (4.18%)

12 A sport helye a társadalomban Sportolási szokások (Gál, 2008)

13 A sport helye a társadalomban Sportfogyasztási szokások (Földesiné, 2008)

14 A sport helye a társadalomban Mennyire fontos a magyar sportolók / csapatok sikeressége? Főkomponens: Fontos, hogy a magyarok sikeresek legyenek a világversenyeken NMin.Max.ÁtlagStd.dev CsoportÁtlagscoreNStd. dev. Sportközvetítés-kedvelő Magas színvonalon fogyasztó Főiskolát, egyetemet végzett Megyeszékhelyen élő éves Községben élő Soha nem sportoló Minimális fogyasztási színvonalú Nem kedveli a sportközvetítéseket

15 Az eredmények tükrében…  Alacsonyabb státuszú csoportok a sportolásból és sportfogyasztásból is kiszorulnak (Gál, 2008; Földesiné, 2008) Leszakadó csoportok (socially excluded) A sport pozitív társadalmi funkciói nem érvényesülnek Egészségmegőrzés Társas élmények – erős és gyenge társadalmi kötések  Nincsenek szerteágazó társadalmi hálózataik  A nemzettel, mint elképzelt közösséggel (Anderson, 1991) is kevésbé tudnak azonosulni Értékek és normák

16 A sport diskurzusát alakító szereplők  Sportmédia Szenzációt és eladható híreket akar Fokozza a várakozást, értékel, bírál, lelkesedik  Alakítja a közvéleményt, gyakorta helyettesíti is  Sportvezetők (a médián keresztül) Az előző rendszer paternalisztikus gondolkodását még a fiatalabb nemzedék is örökölte (Földesiné, 2005)  Élsportolók (a médián keresztül) Érthető módon az élsport-centrikus paradigmában gondolkodnak  Politikai szereplők (a médián keresztül) A sikerek továbbra is reprezentációs értékkel bírnak a sportért felelős miniszterek és államtitkárok számára  Gazdaság szereplői (marketing-tevékenységen keresztül) Eladható kirakatembereket, csapatokat és rendezvényeket keresnek

17 A „pénzhiány” diskurzusa a sportban  „A sport a rendszerváltás vesztese” Szükség lenne rendszeres állami és önkormányzati támogatásra  „Ne csak 4 évente adjanak…” „Nem lehet fenntartani az eredményeket” „Más országok versenyzői jobb feltételek között készülhetnek” „Csődbe mennek az egyesületek, műhelyek” Romlik a létesítmények állapota „A sportolásból nem lehet megélni”  A sport egyéb színterei alig kerülnek napirendre Az élsport közügy, a lakosság sportja magánügy A civil társadalom alig kap helyet a nyilvánosság fórumain A sportszervezetek inkább kvázi-civil szervezetek (Földesiné, 2009)  Autonómiát akarnak, de egyúttal teljes állami támogatást

18 Következtetések A gazdasági válság hatása a sport területeire  A gazdasági válságot indokként használják A költségvetés csökkentésére A komolyabb paradigmaváltás késleltetésére  A szűkülő forrásokért a sport különböző területeinek képviselői egymás ellen harcolnak  A gazdasági válság erősen sújtja a szabadidősportot és a diáksportot is Az állami költségvetés-csökkentés érinti az önkormányzatokat és az oktatási intézményeket Háztartások romló anyagi helyzete Csökken a szabadidős tevékenységekre, így a sportolásra szánt pénz

19 Következtetések 2  A „sportoló nemzet” víziója távolodik  Rövid távon nem várható javulás a lakosság egészségi állapotában  A magyar sport-nyilvánosság diskurzusában a versenysporthoz nem köthető elemek hangsúlytalanok Az élsport eredményeit továbbra is felhasználják  Érdemes lenne kihasználni a sport integráló és közösségépítő erejét  Paradigmaváltásra van szükség

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Társadalmi változások a sportban: Új tendenciák egy régi válságban Dóczi Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Magyar Szociológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések