Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Peloponészoszi háború A görög törzsek földrajzi elhelyezkedése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Peloponészoszi háború A görög törzsek földrajzi elhelyezkedése."— Előadás másolata:

1 A Peloponészoszi háború A görög törzsek földrajzi elhelyezkedése

2 A perzsa háborúban aratott győzelem után felerősödött a démosz (Temisztoklész) és az arisztokrácia (Kimón, Miltiádész fia) küzdelme, amelynek fő kérdése Athén viszonya Spártával és a peloponészoszi szövetséggel. A felek kölcsönösen egymást vádolják a győztes háborúk zsákmányából való túl nagy részesedéssel, végül cserépszavazással száműzik Temisztoklészt, aki a perzsákhoz megy, ott birtokot kap, de mikor megtudja, hogy a perzsák Athén ellen akarnak támadni, és ehhez őt akarják fölhasználni, öngyilkos lesz. A demokrácia intézményei önmaguk ellen fordulnak. Száműzését követően az arisztokrácia erősödik meg, városfejlesztések folynak, Athén újjáépül, folytatódik az Akropolisz építése, Athént összekapcsolják Pireusszal, és egy kulturális fellendülés is megfigyelhető. Az arisztokrácia szorosabbra fűzi Athén kapcsolatát Spártával, ezért amikor Spártában kitör a helóta-felkelés és az athéni arisztokraták segítséget küldenek a leveréséhez, a démosz száműzi Kimónt. Az athéni demokrácia virágkorát Periklész alatt éli 460-tól 429-ig. A spártaiak kiszállnak a perzsa ellenes háborúból, amit Athén szövetségeseivel a déloszi szövetség tagjaival folytat. A szövetség egyre inkább Athén függőségébe kerül, a szövetséges városok a szövetség Déloszról Athénba áthelyezett pénztárába fizetik hozzájárulásukat a háború költségeihez. Ezek a pénzek aztán az Athéni kereskedők és iparosok zsebébe vándorolt, az athéni állam kaszájába folyt be. Athén a déloszi szövetségből kilépést erőszakkal akadályozta meg. A Peloponészoszi háború előzményei

3 A háború A kereskedővárosok ellentétéből robbant ki. A városok Korinthosz ellen Athén segítségét kérték és meg is kapták. Ugyanakkor Athén egy vele szomszédos várost kitiltott a déloszi szövetség piacairól. Ennek következtében Spárta Korinthosz szövetségese követelte a déloszi szövetség megszüntetését, melynek védelmi szerepe megszűnt a perzsa háborúk lezártával és a szövetségesek adóit Athén fejlődésére fordították. A nemleges válasz miatt megindult a peloponészoszi háború ie. 431-ben. A Spártai szárazföldi hadsereg volt az erősebb, de Athént nagyon megerősítették és a tenger felöl nyitottá vált a Pireuszt és Athént összekötő falaknak köszönhetően. Míg Athén Peloponészosz partjait, addig spártaiak Attikát pusztították. Átütő győzelmet egyik fél sem tudott elérni. Athén városfalai közé telepítették Attika lakosságát, ahol a zsúfoltság és hígénia hiánya miatt pestis tört ki Athénban, melynek maga Periklész is áldozatul esik. A háborúban kimerült ellenfelek ie. 421-ben békét kötöttek és visszaállították az eredeti állapotot, ez azonban nem rendezte az érdekellentéteket. Egy görög csatahajó

4 Athén vezetője Alkibiádész lett, aki ismét háborúba sodorja Athént. Megtámadják Szicíliát ie. 415-ben. Szürakhuszai ellen küldött második flottát spártai segítséggel szétverték. A hadjárat közben Alkibiádész megszökik és elárulja Athént. Spárta Perzsia szövetségét kérték. A szövetség feltétele az ion városok függetlensége. Hatalmas flottát szerel fel Spárta Perzsia segítségével, mely ie. 404-ben Hellészpontosznál véget vet a háborúnak. E csata után Athén nagyhatalmi pozíciója örökre megszűnik.  a déloszi szövetség feloszlatása  a flotta leszerelése  a városfalak lerombolása A béke értelmében Athén köteles a következőkre: Akropolisz romjairól részlet:

5 Harcoló hopliták: Periklész mellszobra: Apollón temploma Korinthoszon:

6 A demokratikus rendszer helyre áll, de csak torz bohózata hajdani önmagának a demagógok uralma jellemzi. Spártában is felbomlik az arisztokratikus rend, kialakul ott is a türannisz. A háborús győzelemnek köszönhető zsákmány felborítja az egyenlőség rendszerét, kialakul a magántulajdon és Spárta is elindul ugyan azon az úton, mint Athén, de olyan erőssé nem lesz, mint volt vetélytársa. Megerősödik a perzsa befolyás. A görög poliszok egyesítése belülről, a demokratikus rendnek nem sikerül. Athén demagóg kormányzata megkísérli azt ami a hős ősöknek sem sikerült - ezúttal Makedónia ellen egyesíteni a görög városállamokat, de ez sem sikerül neki.. A háború következményei Akropolisz romjai


Letölteni ppt "A Peloponészoszi háború A görög törzsek földrajzi elhelyezkedése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések