Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás."— Előadás másolata:

1 A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás

2 A szél felszínformálása

3 I. A szél felszínformáló munkája A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének feltételei: száraz vagy félszáraz klíma (kevés csapadék, szelek) száraz vagy félszáraz klíma (kevés csapadék, szelek) gyér növényzet vagy növényzettelen felszín gyér növényzet vagy növényzettelen felszín finomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű) finomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű)

4 A nagyobb szemcsék általában görgetve, A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek pedig lebegtetve a legkisebbek pedig lebegtetveszállítódnak.

5 1. A szél pusztító tevékenysége a) Növényzettelen területeken: kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek. kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek.

6 szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák. Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák.

7 Szélmarta szikla - Egyiptom Szélmarta szikla - Egyiptom

8 Kőgombák - Egyiptom, Fehér-sivatag Kőgombák - Egyiptom, Fehér-sivatag

9

10

11 b) Félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró) szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc. szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc.

12 1.A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció) Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza. Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza.

13 a) Növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák: homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák

14 barkánok: méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek barkánok: méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől km hosszúságig terjedhetnek, méter körüli a magasságuk) hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől km hosszúságig terjedhetnek, méter körüli a magasságuk) keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre. keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.

15

16 A szél építő tevékenysége: barkánok, dűnék

17 Barkánok Peruban Barkánok Peruban

18 Homokdűnék - Namib-sivatag Homokdűnék - Namib-sivatag

19

20

21 b) növényzettel félig kötött homokterületek formái: parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak) parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak) garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok

22 Parabolabuckák

23 A felszín alatti vizek felszínformálása: Karsztosodás

24 A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa.

25 Karsztosodás: A mészkő a karsztvíz hatására oldódik  karsztosodás  karsztos formák. A karsztos oldódás: CO 2 + H 2 O  H 2 CO 3 (szénsav) CaCO3 + H 2 CO 3  Ca(HCO 3 ) 2 CaCO3 + H 2 CO 3  Ca(HCO 3 ) 2 mészkő + szénsav  kalcium-hidrokarbonát

26 Karsztvíz vízzáró réteg

27 Karsztos formák 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás Cseppkő (álló, fekvő, oszlop)

28

29

30

31 Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő karsztforrás víznyelő barlang töbör v. dolina barlangi patak


Letölteni ppt "A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések