Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kisalföld. Területe: 4000 km² Határai: Északi: Duna,Magyar Szlovák határ Déli, Keleti: Észak-Dunántúli középhegység Nyugati: Alpok Kistájai: Győri-medence.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kisalföld. Területe: 4000 km² Határai: Északi: Duna,Magyar Szlovák határ Déli, Keleti: Észak-Dunántúli középhegység Nyugati: Alpok Kistájai: Győri-medence."— Előadás másolata:

1 Kisalföld

2 Területe: 4000 km² Határai: Északi: Duna,Magyar Szlovák határ Déli, Keleti: Észak-Dunántúli középhegység Nyugati: Alpok Kistájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

3 Kialakulása A kisalföld aljzata : »Kelet-alpi-takarórendszer »Dunántúli-középhegységi szerkezeti egység »Tátrai-takarórendszer Süllyedése a miocénben kezdődött és a mai napig tart (0,1–0,5 mm/év ). A süllyedő medencét a Bábeli, Szarmata, Pannon tenger borította el. A Pleisztocénban Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel.

4 Győri-medence Szigetköz Mosoni-sík Fertő-medence Hanság Rábaköz

5 Szigetköz és a Mosoni-sík Területe:375 Km 2 A Szigetköz Magyarország legnagyobb szigete melyet az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna fog közre. Tökéletes síkság tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. Három morfologiai szint: –Alacsony ártér: 1-3 méter a Duna szintjétől –Magas ártér: 4-8 méter –Futóhomokfelszín:8-15 méter a Duna szintjétől

6 Fertő-medence A medencét a Duna és a Rába hordalékkúpja gátolta el. Fiatal (holocen) süllyedék. A tektonikai mozgásokon kívül az Alpokból lebukó főnszelek deflációja is reszt vett a kialakításában. Az Ikva, Repce és Rába árvizei rendszeresen elborították. A Duna magas vízallasa sokszor visszaduzzasztotta a Rábcát, a lápvidék vizeinek lefolyását a Bősárkányi kapu akadályozta, ill. késleltette A lápvilág a holocénben alakult ki, 1 -3 m vastag tőzeg és lapi agyag fedte be. Ebből emelkednek ki a homok- és kavicsgorondok, amelyek helyenként beszűkítik a lápvideket.

7 Hanság és a Fertő-tó A Hanságban a vízborítás függvényében három övezet alakult ki: Állandóan vízzel borított területek -Úszólápok, hínártársulások Időszakosan elontott területek -Sás, nád, zsombékosok Ritkán elontott területek - Eger, fűz, rekettyés Az ötvenes évek elején Indult meg a lecsapolása A Fertő-tó 337 km 2, ebből kb. 1/3 rész tartozék Magyarországhoz Melysége kb. 1,5 m, eredetileg lefolyástalan volt, napjainkban a Hanság-főcsatorna vezeti le vizet Vizében sziksó, glaubersó és keserűsó rakodott le, csak a nádasok bírjak el a lúgos, sós vizet Vízszintingadozása nagy, a tófenék egy része alacsony vizel szárazra kerül A deli részén alig van víztükör, hatalmas nádasként jelenik meg Táplálói: Wulka és a Rákos-patak

8 Rábaköz Keleten és Délen a Rába Nyugaton a Répce és a Rábca fogja körül A Rába és a Repce hordalékkúpja A Kemenesháttól a mindel-riss süllyedéssel különült el homokdűnék, nedves laposok, régi holtágak. rossz lefolyású terület. Déli részen a felszín közelében vannak a Répce és Rába kavicsos lerakodásai. A felszínen homokos, agyagos öntésiszap

9 Marcal-medence A Marcal-medence hidrogeográfiai tengelyét a Marcal-völgy képezi Kelten a Bakony felől lefutó kis patakok (Torna, Gerence, sokorói Bakony-ér) hordalékkúpjai nyúlnak be a medence területére (Pápa-Devecseri-sik), amelynek magasabb részeibe még eróziós völgyek vágódtak, alacsonyabb területei belesimulnak a medence felszínébe Ebből emelkednek ki a kb. 150 m-nyi posztvulkáni (főleg jégkori) lepusztulást tanúsító bazaltsapkás tanúhegyek: Somló-hegy, Sághegy, Kis-Somlyó. Alkálibazalt-vulkanizmus 5 és 3,5 millió évvel ezelőtti kitörések során: tufagyűrűk, bazalt lávatavak, kúpok épültek fel. Tanúheggyé válás, csekély mértékű lepusztulás főként a jégkorban, lejtős tömegmozgásokkal A Kemenesalja a Kemeneshát hordalékkúpjának eróziósán letarolt lejtője, amelyet m vastag homokos-löszös-iszapos réteg fedi be.

10

11 Komárom-Esztergomi-síkság Győr-Tatai-teraszvidék Esztergomi Duna-völgy Igmánd-Kisbéri medence Győr-Tatai-teraszvidé k Legfőbb jellegzetességei a teraszok Déli határán a IV. terasz szigethegyei sorakoznak (a Duna idősebb hordalékkúpja) Előttük a Duna újabb teraszokat képezett 6-8 km szélességben Tatánál a teraszvidék bekanyarodik az Által-ér völgyébe Vértesszőlősnél a teraszra édesvízi mészkő rakódott le.

12 Esztergomi Duna-völgy A Gerecséről lépcsőzetesen leereszkedő teraszok alakítják ki táji arculatát A magasabb teraszokat a patakok felszabdalták, az alacsonyabbak szélesebbek és jobban felismerhetők. Tetejükre m vastag lösz, a magasabbakra édesvízi mészkő is rakódott.

13 Igmánd-Kisbéri-medence A teraszvidék szigethegyeitől Délre A tájképi elemek már keverednek a Bársonyos hegylábfelszínével Nagyobbik É-i része hullámos felszínű löszös medencesíkság D-i pereme lösszel fedett hordalékkúp-síkság Az ártéri síkságokat a lapos völgytalpak helyettesítik

14 Mivel ez hazánk egyik legnyugatibb tája, jelentős az Atlanti óceán hatása: gyakoribb a borultság, kisebb a hőingás, és egyenletesebb a csapadék eloszlása. Nyugati peremén található a Dévényi kapu – a Kárpát-medence nyugati bejárata – emiatt hazánk egyik legszelesebb tája. Jelentős szélerőművek találhatok a területen.


Letölteni ppt "Kisalföld. Területe: 4000 km² Határai: Északi: Duna,Magyar Szlovák határ Déli, Keleti: Észak-Dunántúli középhegység Nyugati: Alpok Kistájai: Győri-medence."

Hasonló előadás


Google Hirdetések