Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fiatal Gazda Konferencia - 2008 Budapest 2008. 02. 22. POPP JÓZSEF Bioüzemanyag-gyártás – a piaci folyamatok tükrében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fiatal Gazda Konferencia - 2008 Budapest 2008. 02. 22. POPP JÓZSEF Bioüzemanyag-gyártás – a piaci folyamatok tükrében."— Előadás másolata:

1 Fiatal Gazda Konferencia Budapest POPP JÓZSEF Bioüzemanyag-gyártás – a piaci folyamatok tükrében

2 MOTTÓ „A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő, az olajkorszaknak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj!” Yamani sejk (Szaud-Arábia) Az olajkorszaknak a klímaváltozás vethet véget!!!

3 Klímaváltozás és nem biztonságos olaj- és gázellátás Kötelező 20%megújuló energia 2020-ra (nem tagállami szinten) Intézkedések más szektorokban Legalább 10% bioüzemanyag kötelező bekeverése tagállami szinten Ösztönző/támogatási rendszer a második generációs bioüzemanyag piaci bevezetéséhez EU energiapolitikája

4 EU Összes megújuló energia 12%20% Bio-hajtóanyag5,75%10% Magyarország 7%13% Bio-hajtóanyag5,7510% Az EU és Magyarország bioenergetikai vállalásai Forrás: vonatkozó jogszabályok: 77/2001/EK, 2003/30 EK, EU Bizottság javaslatcsomaga (2008)

5 Szükségszerűség  Magyarország energiaellátásában súlyosan importfüggő (>75%)  Energiahordozó struktúrájában a megújulók részesedése alacsony (<5%)  Az egyéb megújulók lehetőségei korlátozottak  Számottevő mező- és erdőgazdasági kapacitás, mely részben kihasználatlan  Jelentős mennyiségű hulladék anyag, melynek energetikai hasznosítása nem terhel más rendszereket LehetőségBioenergia Megújuló energiaforrások napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia (nem kimeríthető) mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások (kimeríthető) - biogáz - szilárd biomassza

6 A napenergia hasznosítása Passzív formában:  épületek kialakításával nagy üvegfelületek és a belső légáramlási viszonyok helyes kialakításával  fűtés nélküli fóliasátrak Aktív formában: épületek fűtésének kiegészítésére, szárításra, aszalásra, kiegészítő energiaellátásra (villanypásztor)  kollektoros  fotovillamos formában Elterjedést gátolja:  drága  alacsony hatásfokú

7 Szélenergia felhasználása Lehetőség: mivel Magyarországon nem jellemző az állandó erős széljárás, a mezőgazdaságban főleg kisebb méretű szélkerekek használata terjedhet el legelőn ivóvíz ellátásra, tavaknál és szennyvíz tisztítóknál a vízfelület levegőztetésére Egyes helyeken, ahol a szélviszonyok megfelelőek, nagyobb berendezések is építhetők. Példák  Inota  Kulcs  Mosonszolnok  Mosonmagyaróvár

8 Vízenergia felhasználása Lehetőség: ott van, ahol korábban is működtek vízimalmok. Ilyen helyeken szigetüzemben vagy hálózatra dolgozva működhetnének kisebb teljesítmény energiatermelő vízierőművek. Példák: az Észak-magyarországi Áramszolgáltató területén vannak kis vízierőművek, és újabbak építését is tervezik

9 Geotermikus energia hasznosítása Adottságok: rendkívül jók, mezőgazdasági hasznosításban csak Izland áll előttünk a világban. Magyarország energiafelhasználásának 1 %-át adja a geotermikus energia. Felhasználás: fólia és üvegházak fűtése (Szentes, Szegvár zöldség- és dísznövény termesztés) Probléma: az elhasználódott termálvíz kezelése nem megoldott, visszapréselés lehet a megoldás, ez főleg a Nagyalföldön drága a kőzetviszonyok miatt (a visszapréselés hiánya miatt a termálkútak vízszintje folyamatosan csökken!)

10 Mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások  Biogáz  Szilárd biomassza  Folyékony energiahordozók, bioüzemanyagok

11 A biogáz felhasználása a mezőgazdaságban (elsősorban nem energetikai kérdés) Alapanyag: - hígtrágya - silókukorica (mai árak mellett drága) - silókukorica (mai árak mellett drága) - kommunális hulladék - élelmiszeripari hulladék Hasznosítás:- a keletkezett környezetkárosító anyagok megsemmisítése - - energiatermelés (hő, zöld áram, motorhajtóanyag) A biogáz termelés az egyetlen olyan megsemmisítési mód, amely energiatermeléssel jár! költségként csak az alapanyagok kezeléséhez egyébként is szükséges szennyvízkezelő beruházási igényéhez képest fellépő többletköltségeket lehet figyelembe venni (trágyakezelési beruházás megtakarítása) Korlát: - magas beruházási költség - állattenyésztés (trágya) kibocsátása csökken az EU-ban - hosszú megtérülési idő - a megtermelt biogáz felhasználásának gondjai

12 Biomassza felhasználási lehetőségek  Tüzelőanyagként  hő  villamos áram („zöld áram”)  Nemesítés után  Motorhajtóanyagként (bioetanol, biodízel)  gázt helyettesítő pelletként

13 Energetikai alapanyagok termesztése  fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.)  lágy szárú száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek)  biodízel előállításához olajos magvú növények (repce, napraforgó) termesztése  etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, búza, árpa) termesztése

14 AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS FŐBB ÖSSZETEVŐI (Gazdaságosság, környezetvédelem, egyéb szempontok) NyersanyagNyersanyagszállításNyersanyagátalakításHajtóanyagelosztás Motorhajtóanyag Növényolajok, használt sütőolajok Gyűjtés, szállítás Feldolgozás, átalakítás Kőolaj kitermelés Kőolaj szállítás tankhajóval, csővezetékben Feldolgozás motorbenzinné és gázolajjá Kukorica Kukorica szállítás Fermentáció 1 km megtételének környezeti és gazdasági hatása Melléktermékek kezelése Bioetanol Biogázolaj 1 km megtételének környezeti és gazdasági hatása

15 Kőolaj-feldolgozásTermékForrpont[°C] Fűtőgáz < PB gáz -100 – 0 Benzin 0 – – 200 Kerozin 160 – 270 Petróleum 180 – 270 Gázolaj 193 – 343 Fűtőolaj > 343 kenőolajgépolaj motorolaj hengerolaj Forrás: Dr. Emőd István, Gépjárművek tanszék, BME, előadás: Megjegyzés: minél nagyobb a szénatomszám, annál magasabb a forráspont

16 A fosszilis üzemanyag Széndioxid a légkörben Óceán, tavak Gyökér- légzés Fosszilis üzemanyag: szén, gáz,, olaj Növényi hulladék Talaj és organizmusok légzése Állatok légzése Növények légzése Növények fotoszintézise Algák fotoszintéziseVízi élőlények légzése

17 A klímaváltozás bizonyítéka 18. század

18 A megújuló üzemanyag A termeléshez felhasznált fosszilis energiahordozó esetében nem teljesen szén-dioxid semleges CO 2

19 A bioüzemanyag-előállítást a politika ösztönzi  Környezet: –Kiotó és CO2 emisszió. A bioüzemanyag esetébens: növekvő szállítás és közlekedés (a CO2 kibocsátás 30%-áért, olajfelhasználás 70%-áért felel az EU-ban) cselekvést igényel  Mezőgazdaság (terméktöbblet levezetése)  Energiafüggőség csökkentése: –importált fosszilis üzemanyagok (olajár…) –csupán néhány energiaforrás esetében A bioüzemanyag-előállítást a politika és támogatások motiválják: Brazília: az etanol kötelező bekeverése a benzinbe (2007-ben 20%-ról 25%-ra nőtt a kötelező bekeverés) USA energiatörvénye (7,5 mrd gallon bioüzemanyag-termelést követel meg 2012-re), adókedvezmény  kötelező felhasználás 2022-re (36 mrd gallon) EU Bioüzemanyag Direktíva (indikatív célérték: 2% bioüzemanyag 2005-re, 5.75% 2010-re ), adókedvezmény  10% kötelező bekeverés 2020-ra (javaslatcsomag) Eszközök: Kínálati oldal: jövedéki adókedvezmény, kvóta, beruházási támogatás Keresleti oldal: kötelező bekeverés, vásárlási kötelezettség Egyéb tényezők: K+F állami támogatása; vám

20 USA Termelés: 20 mrd l Nyersanyag: kukorica Brazília Termelés: 18 mrd l Nyersanyag: cukornád Kína Termelés: 1,3 mrd l Nyersanyag: kukorica EU-25 Termelés: 1.6 mrd l Nyersanyag: gabona (85%) cukorrépa (15%) cukorrépa (15%) Thaiföld Termelés: 0,25 mrd l Nyersanyag: változó Összes termelés: 45 mrd l  USA: 44%  Brazília: 40%  EU-25: 3%  Kína: 3% Bioetanol-termelés 2006-ban – globális kitekintés Forrás: FO Licht’s, Rabobank Ma a globális kukorica (700 mill. t) és cukortermelés (160 mill. t) legalább 10%-ából etanol készül (a gabonatermelés 5%-ából) Megjegyzés: Brazília az etanolgyártással befolyásolja a nemzetközi cukorárakat (az USA a nemzetközi gabonaárakat) Brazília az etanolgyártással befolyásolja a nemzetközi cukorárakat (az USA a nemzetközi gabonaárakat) Az energianövények energia-egyenértékben követik a kőolaj árváltozását Az energianövények energia-egyenértékben követik a kőolaj árváltozását Az etanol árát Brazília exportárai határozzák meg a magas vámok (EU, USA) ellenére Az etanol árát Brazília exportárai határozzák meg a magas vámok (EU, USA) ellenére

21 EU-25 Termelés: 4,5 mrd l Nyersanyag: repceolaj (80%) USA Termelés: 0,7 mrd l Nyersanyag: szójaolaj Összes termelés: 6 mrd l  EU-25: 80%  USA: 12% Forrás: FO Licht’s, Rabobank Biodízel-termelés 2006-ban globális kitekintés Ma a globális növényolaj-termelés (125 millió t) legalább 5%-ából biodízel készül Megjegyzés: Brazília a biodízel kötelező bekeverését írta elő (2008: 2%; 2010: 5%) Az olajnövények energia-egyenértékben követik a kőolaj árváltozását Az olajnövények árát a kőolaj ára mellett a biodízel gyártására felhasznált növényolaj aránya is meghatározza

22  Ha a 10 % célértéket elérjük 2020-ra  Bioüzemanyag termelés: 34,6 millió tonna olajegyenérték (33 millió t fosszilis üzemanyagot vált ki)  mio ha mezőgazdasági területre van szükség a teljes nyersanyag-ellátáshoz 22 mio t biodízel = 21 mio t repce, napraforgó= 8 mio ha (+import 30 mio t egyenérték) 22 mio t biodízel = 21 mio t repce, napraforgó= 8 mio ha (+import 30 mio t egyenérték) 27 mio t bioetanol = 59 mio t = mio ha 27 mio t bioetanol = 59 mio t = mio ha  Összes szántó (EU-27): 114 millió ha  17% vagy 19 millió ha szükséges energianövény-előállításhoz, ha az összes felhasználás 20%-a import és 30%-a második generációs üzemanyag  Fosszilis üzemanyag kiváltása (100%): 570 milliárd liter bioüzemanyag  285 milliárd liter etanol: EU-27 mai gabonatermelésének duplája (713 millió t)  285 milliárd liter biodízel: EU-27 mai repce-, napraforgó termelésének 25-szöröse (570 millió t) 10% bioüzemanyag célérték a földhasználat tükrében 2020-ban

23 Etanol és biodízel termelési költsége (2007) Forrás: F.O.Lichts World Ethanol and Biofuels Report, 2007 Ország $/liter EtanolBiodízel BRAZÍLIA BRAZÍLIA0,30-0,320,50-0,90 USA USA0,35-0,400,65-0,70 KÍNA KÍNA0,40-0,55 - INDIA INDIA0,65-0,70 - EU EU0,95-1,10 1,10 -1,40 Megjegyzés: Ma az etanol és biodízel előállítása veszteséges Európában (magas nyersanyagárak: GMO vita is hozzájárul) A bioüzemanyag-gyártás jövedelmezőségét a melléktermék (DDGS, szójadara, repcedara) is befolyásolja Az olajnövények árát a kőolaj ára mellett a biodízel gyártására felhasznált növényolaj aránya is meghatározza

24  42/2005. (III. 10.) Kormány rendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól  Bioüzemanyagok fogalma, felsorolása  Forgalmazás szabályai o tiszta bioüzemanyagként vagy nagy koncentrációban ásványolaj származékokban o ásványolaj származékokhoz hozzákeverve o Bio-ETBE előállításához felhasználva  Jövedéki adó a felhasznált bioüzemanyagok után igényelhető vissza ETBE: etil-tercier-butiléter: etanol (47%) + izobutilén (jövedéki adó a 47% után jár vissza)  63/2005 (VI.28) OGY határozat (jövedéki adó módosítása) bekeverési arány üzemanyagokba: 2007-től 2%, 2010-re 4% (energiatartalomra vetítve) bekeverési arány üzemanyagokba: 2007-től 2%, 2010-re 4% (energiatartalomra vetítve) július 1-től: 8,30 Ft jövedéki adótöbblet, ha a benzinben a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot július 1-től: 8,30 Ft jövedéki adótöbblet, ha a benzinben a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot január 1-től: 8,00 Ft jövedéki adótöbblet, ha a gázolajban a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot január 1-től: 8,00 Ft jövedéki adótöbblet, ha a gázolajban a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot július 1-től: 4,80 Ft jövedéki adótöbblet, ha a benzinben a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot július 1-től: 4,80 Ft jövedéki adótöbblet, ha a benzinben a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot január 1-től: 3,90 Ft jövedéki adótöbblet, ha a gázolajban a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot január 1-től: 3,90 Ft jövedéki adótöbblet, ha a gázolajban a bio-komponens aránya nem éri el a 4,4%-ot Magyarország: bioüzemanyagok támogatása

25 Magyarország Magyarország  Jelenlegi kapacitás: 0,1 millió tonna kukorica input  Bejelentett kapacitás: 9,0 millió tonna gabonaféle input  Várható max. kapacitás: 3,5 millió tonna gabonaféle input Biodízel Biodízel  Jelenlegi kapacitás: korlátozott (termelés nélkül)  Bejelentett kapacitás: 1,2 millió t repce input  Várható kapacitás: 0,4 millió t repce + 0,4 millió t napraforgó input Bioetanol (termelés 2006-ban: t) Ambiciózus bejelentések…?

26 KukoricaBioetanol Mennyiség (maximális felhasználás) Várható belföldi felhasználás  5,75 %-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén  5,75 %-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén Lehetséges export volumen  5,75%-os bekeverés esetén  5,75%-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén Mértékegység: ezer t A potenciálisan előállítható bioetanol felhasználása Magyarországon Forrás: AKI

27 MegnevezésRepcemag*Biodízel Mennyiség (max. hazai termelés) Várható belföldi felhasználás  5,75 %-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén  5,75 %-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén Lehetséges importvolumen  5,75%-os bekeverés esetén  5,75%-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén  10%-os bekeverés esetén Mértékegység: ezer t A potenciálisan előállítható repcemag lehetséges bioüzemanyag célú felhasználása Magyarországon Forrás: AKI *Megjegyzés: napraforgóból legfeljebb 500 ezer t mehet biodízelgyártásra

28 Kihívások: második generációs technológia Hogyan jut gépkocsijába az alacsony költséget jelentő biomassza? Kihívások: második generációs (cellulóz-alapú) technológia Probléma:  Kukoricaszár-, szalma-betakarítás környezetvédelmi szabályozása  Erdőírtás megakadályozása  Logisztika (tárolás, szállítás)

29


Letölteni ppt "Fiatal Gazda Konferencia - 2008 Budapest 2008. 02. 22. POPP JÓZSEF Bioüzemanyag-gyártás – a piaci folyamatok tükrében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések