Nemzetközi politikai gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi politikai gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi politikai gazdaságtan
Az új nemzetközi gazdasági rend

2

3 Az NPG keletkezése Az 1970-es évek USA
Miért pont ekkor? Mi volt a ’70-es években? Olajárrobbanás, olajválság enyhülés korszaka vietnami háború bretton-woods összeomlása Japán és Németország gazdasági megerősödése UNGR- program: új nemzetközi gazdasági rend

4 A globalizáció nem kérdőjelezi meg
Az államok szerepe továbbra is meghatározó A globalizáció továbbra sem teljes Vincent Cable: a II. vh utáni időszak legfontosabb eredménye a gazdasági integráció I. vh előtti szintjének helyreállítása Michael Doyle: Ways of War and Peace (1977) – a realista gondolkodásnak sokféle változata létezik, de közös alapelvek a nemzetközi rend anarchikus volta és az állam elsődlegessége

5 Iskolák az NPG-ben - Liberalizmus: liberális elvek követése és magyarázata (neoklasszikus közgazdaságtan is) - Marxizmus: közpolitikai jelentősége csökkent, tudományos jelentősége nem Kapitalizmus eredetét, működését vizsgálta, ill. annak tdalmi aspektusát, Közpolitika: kapitalizmus kritikája, megdöntése: tdalmi és gazdasági értelemben is. - (gazdasági) nacionalizmus: analitikus és normatív álláspont nemzetállam kiemelt szerepe, nemzetközi rend anarchiája közpolitika: bezárkózás, iparpolitika, merkantilizmus

6 (Neo)realista megközelítés
Előzmény a nemzetközi kapcsolatok elmélete Autoritás csak az állam határain belül érvényesül→ béke, rend, biztonság és prosperitás csak nemzetállamon belül érhető el A nemzetközi kapcsolatok: fenyegetettség, háborúk, bizonytalanság, törvények hiánya Nemzetközi kapcsolatok: az egyes államok külső kapcsolatainak összessége Nincs szuperhatalom→ anarchia (nem káosz!) Az államok versenyeznek egymással a piacokhoz való hozzáférésért

7 Amerikai iskola Keohane, Gilpin, Charles Kindleberger, Katzenstein, Krasner (utóbbi 3 politikaelmélettel foglalkozik) Mindannyian kötődnek a Harvardhoz Folyóiratuk: IO, International Organization Az amerikai megközelítés: Államközpontúság Államok közötti kapcsolatok vizsgálata, rezsimelmélet Módszertani igényesség: közgazdasági és matematikai igényesség

8 Brit iskola Robert Cox, Susan Strange
Rendszerközpontúság (strukturalista megközelítés) Kritikaiság Holizmus, multidiszciplinaritás Kvalitatív vizsgálat Folyóirat: RIPE (Review of International Political Economy)

9 Iskolák REALISTÁK PLURALISTÁK (LIBERÁLISOK) STRUKTURALISTÁK Főbb témák Konfliktus és az erő alkalmazása Konfliktus és együttműködés, befolyás és függés Dependencia Analitikai egység Szuverén nemzetállamok és a nk-i rendszer (anarchia állapota) Kormányok, érdekcsoportok (MNC, NGO), Nk-i szervezetek Osztályok (világrendszer szemlélet) Következtetéseik Instabilitás és biztonság hiánya Államérdek Demokrácia, béke, prosperitás Instabilitás és imperializmus

10 Államközpontú realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Morgenthau, az állam szuverén, nincs fölötte semmi, nemzetközi kapcsolatok fő szereplője; a nemzetközi rendszer anarchikus, nincsen döntőbíró (az államok felett) Rendszerközpontú realizmus: Kenneth Waltz: Theory of International Politics (1979) – nemzetközi rendszerben az államok között hatalommegosztás; az államok helyett a nemzetközi rendszert kell vizsgálni ↔ Konstruktivizmus: Alexander Wendt – a konstruktivizmus két alaptétele: (1) az emberi struktúrákat a materiális erők helyett a közös eszmék határozzák meg, (2) az emberek identitását és közös érdekeit ezen közös eszmék konstruálják George Kennan: „feltartóztatási doktrína”

11

12 Gilpin saját normatív álláspontja:
A gazdasági liberalizmust támogatja, (szabad kereskedelem, határokon átnyúló áru-, szolgáltatás-, és tőkeáramlás) de nem zárkózik el az iparpolitikától vagy a kereskedelmi protekcionizmustól. A liberalizmus és a nacionalizmus között helyezkedik el Minden gazdasági nacionalista politikai realista abból a szempontból, hogy az állam döntő szerepét az erő határozza meg (biztonsági érdekek érvényesítése, nemzetközi kapcsolatokban is)

13 Főbb jellemzők „olyan politikai gazdasági megközelítést alkalmazunk, amely a gazdasági és politikai elemzést a tudományos elemzés más formáival egyesíti.” Cél: „integrálni a nemzetközi gazdaság- és politikaelméletet egyfelől, ill. rendkívüli érzékenységet tanúsítani a nemzetközi gazdaság színterén zajló valós események, történések iránt.” Gazdaság és hatalom kérdése  „ez a könyv a piac és a hatalommal bíró szereplők kölcsönhatásaként definiálja a politikai gazdaságtant.” Politika és gazdaság: melyik az elsődleges? Előzmény: „az egyenlőtlen növekedés politikai konfliktusokat gerjeszt, mert aláássa a nemzetközi politikai status quot. Áthelyezi a gazdasági tevékenységet, megváltoztatja jólét és a hatalom elosztását a rendszerben. A hatalomnak ez az újraelosztása és ennek hatása az egyes államok jólétére kiemeli a felemelkedő és a lemaradó államok közti konfliktusokat.” (Gilpin o.)

14 Államközpontú realizmus
A nemzetközi rendszer anarchikus Az államok a meghatározók, de elfogadja az MNC-ket, NGO-kat, nemzetközi szervezeteket A hatalom és biztonság Eszmék értékek Piacok beágyzottsága

15 Conclusion The functioning of the world economy is determined by both markets and the policies of nation-states. The political purposes, rivalries, and cooperation of states interact to create the framework of political relations within which economic forces operate. States set the rules that individual entrepreneurs and multinational firms must follow. Yet, economic and technological forces shape the policies and interests of individual states and the political relations among states. The market is indeed a potent force in determination of economic and political affairs. For this reason, both political and economic analyses are required to understand the actual functioning and evolution of the global economy. A comprehensive analysis necessitates intellectual integration of both states and markets.