Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A katalízis jelentősége, magyarok a katalízisben, katalízis a Műegyetemen Dr Tungler Antal egyetemi tanár MTA IKI BME KKFT 2009.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A katalízis jelentősége, magyarok a katalízisben, katalízis a Műegyetemen Dr Tungler Antal egyetemi tanár MTA IKI BME KKFT 2009."— Előadás másolata:

1 A katalízis jelentősége, magyarok a katalízisben, katalízis a Műegyetemen Dr Tungler Antal egyetemi tanár MTA IKI BME KKFT 2009

2 Kémiai Nobel díjak 97 kémiai Nobel díjból 10 jutott a katalízisre illetve ahhoz szorosan kapcsolódó felfedezésre

3 The Nobel Prize in Chemistry 1912 "for his method of hydrogenating organic compounds in the presence of finely disintegrated metals whereby the progress of organic chemistry has been greatly advanced in recent years" Paul Sabatier 1/2 of the prize France Toulouse University Toulouse, France b d. 1941

4 The Nobel Prize in Chemistry 1918 "for the synthesis of ammonia from its elements" Fritz Haber Germany Kaiser-Wilhelm-Institut (now Fritz- Haber-Institut) für physikalische Chemie und Electrochemie Berlin-Dahlem, Germany b d The Nobel Prize in Chemistry 1931 "in recognition of their contributions to the invention and development of chemical high pressure methods" Carl BoschFriedrich Bergius 1/2 of the prize Germany University of Heidelberg; I.G. Farbenindustrie A.G. Heidelberg, Germany University of Heidelberg Heidelberg, Germany; I.G. Farbenindustrie A.G. Mannheim-Rheinau, Germany b d b d. 1949

5 The Nobel Prize in Chemistry 1932 "for his discoveries and investigations in surface chemistry" Irving Langmuir USA General Electric Company Schenectady, NY, USA b d The Nobel Prize in Chemistry 1956 "for their researches into the mechanism of chemical reactions" Sir Cyril Norman Hinshelwood Nikolay Nikolaevich Semenov 1/2 of the prize United KingdomUSSR University of Oxford Oxford, United Kingdom Institute for Chemical Physics of the Academy of Sciences of the USSR Moscow, USSR b d b d. 1986

6 The Nobel Prize in Chemistry 1963 "for their discoveries in the field of the chemistry and technology of high polymers" Karl ZieglerGiulio Natta 1/2 of the prize Federal Republic of Germany Italy Max-Planck-Institut für Kohlenforschung (Max-Planck-Institue for Carbon Research) Mülheim/Ruhr, Federal Republic of Germany Institute of Technology Milan, Italy b d b d The Nobel Prize in Chemistry 1973 "for their pioneering work, performed independently, on the chemistry of the organometallic, so called sandwich compounds" Ernst Otto Fischer Geoffrey Wilkinson 1/2 of the prize Federal Republic of Germany United Kingdom Technical University Munich, Federal Republic of Germany Imperial College London, United Kingdom b. 1918b d. 1996

7 The Nobel Prize in Chemistry 1994 "for his contribution to carbocation chemistry" George A. Olah USA University of Southern California Los Angeles, CA, USA b (in Budapest, Hungary) The Nobel Prize in Chemistry 2001 "for their work on chirally catalysed hydrogenation reactions" "for his work on chirally catalysed oxidation reactions" William S. Knowles Ryoji NoyoriK. Barry Sharpless 1/4 of the prize 1/2 of the prize USAJapanUSA St. Louis, MO, USA Nagoya University Nagoya, Japan The Scripps Research Institute La Jolla, CA, USA b. 1917b. 1938b. 1941

8 The Nobel Prize in Chemistry 2005 "for the development of the metathesis method in organic synthesis" Yves ChauvinRobert H. GrubbsRichard R. Schrock 1/3 of the prize FranceUSA Institut Français du Pétrole Rueil-Malmaison, France California Institute of Technology (Caltech) Pasadena, CA, USA Massachusetts Institute of Technology (MIT) Cambridge, MA, USA b. 1930b. 1942b. 1945

9 Magyarok a világ katalízis kutatásában Mindegyik elhagyta az országot, az Egyesült Államokban dolgozott és érte el eredményeit!

10 Rabó Gyula (Budapest, 1924) kémiai fizika, szervetlen kémia UOP 19 Windmill Road Armonk, NY10504, USA Oláh, György (Budapest, 1927) szerves kémia University of Southern California, Loker Hydrocarbon Research Institute 90089, CA Los Angeles California Somorjai, Gábor (Budapest, 1935) fizikai kémia University of California at Berkeley, Department of Chemistry CA Berkeley, USA, Hegedűs Lajos (Budapest, 1941) GM, Grace Co.

11 Publikációk NévPublikációk száma SCI Oláh György1014 Somorjai Gábor987 Rabo Gyula25 Hegedűs Lajos40

12 Rabo Gyula BME Kémiai Technológia Tanszék, Varga József professzor munkatársa 1956 Union Carbide, zeolitok kutatása Az első erősen savas karakterű Y zeolit előállítása Ez mai napig az FCC eljárás katalizátora!!! Naponta millió tonnányi szénhidrogén átalakítása értékesebb üzemanyaggá!

13 Jule A. Rabo 19 Windmill Rd., Armonk N.Y USA phone: fax: Professor Jule E.Rabo is a consultant to both UOP(a joint venture between Union Carbide Corporation and Allied-Signal Corp) and Union Carbide. Research Interest Main field of research of Professor Rabo is catalysis science and technology. He discovered the hydrocracking of petroleum residues at medium pressures; introduced X and Y zeolite catalysis the first time. These discoveries lead to Union Carbide's proprietary position for the use of Y zeolites in petroleum refining. It also provided the scientific basis for the commercial development of Y zeolite based catalysts in the catalytic cracking and hydrocracking processes. Today the application of Y zeolite in catalytic cracking represents the largest single heterogeneous catalyst application in the industry worldwide. Developed the first Y zeolite based catalyst, leading to the commercial development and production of a variety of hydrocracking catalysts presently used in more than half of existing refinery hydrocracking units worldwide. His work explored the electrostatic field within microporous zeolite crystals, established unique surface phenomena and unusual valence states for metals in zeolites (Ni+,N5 6 ).

14 Oláh György BME Szerves Kémia Tanszék, Zemplén Géza tanítványa, MTA KKKI 1957 USA, Dow, Cleveland, Los Angeles Szupersavak, karbokationok Nobel díj, kémiai, /olah-autobio.html


16 Olah was born in Budapest, Hungary, on May 22, After the high school of Budapesti Piarista Gimnazium (Scolopi fathers), he studied, then taught, at what is now Budapest University of Technology and Economics. As a result of the 1956 Hungarian Revolution, he and his family moved briefly to England and then to Canada where he joined Dow Chemical in Sarnia, Ontario, with another Hungarian chemist, Stephen J. Kuhn. Olah's pioneering work on carbocations started during his eight years with Dow.[3] In 1965 he returned to academia at Case Western Reserve University and then to University of Southern California in In 1971, Olah became a naturalized citizen of the United States.Scolopi fathersBudapest University of Technology and Economics1956 Hungarian RevolutionEnglandCanadaDow Chemical Sarnia[3]Case Western Reserve UniversityUniversity of Southern California naturalized citizenUnited States Olah is currently a distinguished professor at the University of Southern California and the director of the Loker Hydrocarbon Research Institute. In 2005, Olah wrote an essay promoting the methanol economy.[4]University of Southern CaliforniaLoker Hydrocarbon Research Institutemethanol economy[4] The Olah family formed an endowment fund (the George A. Olah Endowment) which grants annual awards to outstanding chemists. The awards are selected and administered by the American Chemical Society.[5]endowment fundAmerican Chemical Society[5]

17 The search for stable carbocations led to the discovery of protonated methane which was stabilized by superacids, like FSO 3 H-SbF 5 ("Magic Acid"). CH 4 + H + → CH 5 + Olah was also involved in a career-long battle with Herbert C. Brown of Purdue over the existence of so-called "nonclassical" carbocations - such as the norbornyl cation, which can be depicted as cationic character delocalized over several bonds. In recent years, his research has shifted from hydrocarbons and their transformation into fuel to the methanol economy. He has joined with Robert Zubrin, Anne Korin, and James Woolsey in promoting a flexible- fuel mandate initiative.

18 Somorjai Gábor BME Vegyészmérnöki Kar 1956 USA Kalifornia, UC at Berkeley Felületkémia, katalízis Linus Pauling Award, 2000

19 Gabor A. Somorjai University of California, Berkeley D58 Hildebrand Hall #1460, Berkeley CA USA phone: fax: Gabor A. Somorjai is a Professor of Chemistry at the University of California, Berkeley, and a Principal Investigator in the Materials Sciences Division of the Lawrence Berkeley National Laboratory. Research Interest Professor Somorjai's research interests are in the field of surface science. His group is studying the structure, bonding, and reactivity at solid surfaces on the molecular scale. This knowledge is then utilized to understand macroscopic surface phenomena, heterogeneous catalysis, adhesion, lubrication, and biocompatibility on the molecular level. Research is carried out in the following areas: Studies of the structure and bonding of adsorbed monolayers of molecules on the surfaces of solids by sum frequency generation, surface vibrational spectroscopy, low-energy electron diffraction, scanning tunneling and atomic force microscopies, and electron spectroscopies. Studies of catalytic reactions on single crystals, nano-particles, or other well characterized surfaces Most research projects utilize single-crystal surfaces, nano-particles deposited by electron beam lithography, or ordered monolayers deposited by various methods. Extensive use is made of ultrahigh vacuum techniques.

20 Hegedűs Lajos BME Vegyészmérnöki Kar, Petró József tanítványa 1967 USA, General Motors Gépkocsi kipufogó gázokat tisztító katalizátorok fejlesztése Grace Co, elnök University of California, Berkeley

21 Katalízis A vegyipar termékeinek 85%-a katalitikus technológiával készül! Fizikai kémia Kémiai technológia Szervetlen kémia Szerves kémia Schay Géza, Rácz György, Parlagh Gy. Varga József, Steingaszner Pál SZKT Csűrös Zoltán, Petró József Máthé Tíbor Katalízis a Műegyetemen Tungler Antal

22 VARGA JÓZSEF ( ) Varga József február 8-án született Budapesten, tanulmányait a Műegyetemen végezte ban az elektrokémiai tanszéken lett tanársegéd ben adjunktus, 1920-ban magántanár, 1923-ban kinevezték a Kémiai Technológiai Tanszék professzorává. A metán klórozására és a metil klorid nyomás alatti elszappanosítására végzett eredményes kísérletei már fiatalon nevet szereztek neki. A nyomás alatti kémiai reakciók területe Vargának késõbb is fõ kutatási iránya maradt. Mint professzor elsõsorban a szén és szénlepárlási termékek vizsgálatával foglalkozott, majd a szénbõl hidrogénezéssel elõállítható motor- hajtó anyagok felé fordult a figyelme. Ennek során megállapította a kén szerepének fontosságát a folyamatban. Eljárása alapján ben Péten barnaszén-hidrogénezõ üzem indult meg. A hazai kõolajmezõk feltárása után a kõolajpárlatok nagynyomású hidrogénezésének kérdéseit vizsgálta.

23 A József Műegyetemen az egykoron Wartha Vince és Pfeifer Ignác által vezetett patinás kémiai technológia katedra élére 1923-ban a fiatal Varga József professzor került. Tehetsége korán megnyilvánult, már 1928-ban publikálta a Brennstoff Chemie (9, 277/1928), az eocén-barnaszén hidrogénezéséről írt tanulmányát. Ebben közli felfedezését, hogy a szenek nagynyomású hidrogénezésénél felszabaduló kénhidrogén nem csökkenti, hanem katalizátorként előmozdítja a folyamatot. Ezt az ún. „kénhidrogén-effektust” azután személyéről Varga-effektusnak nevezte el a szakirodalom. A svájci, német, angol, francia, amerikai szabadalommal védett Varga-féle műbenzin gyártásának realizálására Pétfürdőn Magyar Hydrobenzin Rt. néven állami vállalatot szerveztek. Az eljárás lényege: a kátrányolajat kénvegyületekkel és nagynyomású (200 atm) hidrogéngázzal együtt előmelegítőbe juttatják, innen a reakciótérbe, ahol a molibdéntartalmú katalizátor és a kénvegyületek együttes hatására benzinné alakult. Az üzem 1934-től napi átlagban 10 tonna műbenzint termelt, működését azonban az 1937-ben feltárt lispei olajmező feleslegessé tette. Mint a németországi, Bergius-féle eljárással működő I. B. Farbenindustrie és a többi külföldi műbenzingyár versenytársa, a péti magyar műbenzingyár érdekes fejezete technikatörténetünknek. Varga professzor súlyt fektetett a szép és helyes beszédre, a szakzsargon kiirtására törekedett. A német Hochdruck kifejezésre használatos magasnyomás helyett például nagynyomást mondott.

24 Schay Géza prof.

25 Schay Géza és a BME Fizikai Kémia Tanszéke A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mai Fizikai Kémiai Tanszékének jogelődje, az 1921-ben az országban elsôként alapított Kémiai Fizika Tanszék volt. Ennek vezetôjét, Strausz Ármint 1938-ban Náray-Szabó István követte, akit ekkor neveztek ki a József Nádor Műszaki Egyetem Kémiai-fizikai Tanszékének professzorává. A két világháború közötti egyetemi képzést megnehezítette a megfelelő fizikai kémiai tankönyv hiánya. E hiányt felismerve Gróh Gyula kezdeményezésére jelent meg az elsô fizikai kémia tankönyv, amelyet Erdey-Grúz Tibor, Náray- Szabó István és Schay Géza írt. Az 1940-ben megjelent, kétkötetes "Fizikai kémia" volt az elsô önálló, magyar nyelvû, magas szintû fizikai kémia könyv, amely sokáig egyedüli alapját képezte a fizikai kémia hazai oktatásának. Az első kötet átdolgozott kiadása 1945-ben jelent meg, a további kiadásokba azonban beleszólt a történelem.Gróh GyulaErdey-Grúz TiborNáray- Szabó IstvánSchay Géza Az elsô hazai koncepciós per áldozataként Náray-Szabó Istvánt 1947-ben letartóztatták. A tanszék egy ideig vezetô nélkül maradt. Náray-Szabó műegyetemi katedráját Schay Géza – akkor már mint az akadémia levelező tagja – csak úgy veszi át 1949-ben, hogy nem a Kémiai Fizika Tanszékre nevezik ki, hanem egy forma szerint újonnan kreált Ipari Elméleti Kémia Tanszékre. A Kémiai Fizika Tanszékkel "egyesített" Ipari Elméleti Kémia Tanszékből jön létre 1951-ben a mai Fizikai Kémia Tanszék. Schay Géza ennek 1965-ig volt nagy tekintélyű vezetője.

26 Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk azokról, akik a háború és a diktatúra okozta szegénység és mindennapos megpróbáltatások közepette vállalták fiatal generációk szakmai felkészítését és a kedvezôtlen adottságok közepette a kutatást. Saját élményem e korról nem lehet, így errôl beszéljenek inkább a kordokumentumok. Embert próbáló idôszak lehetett az, amikor cipôtalpra, krumplira és más nélkülözhetelen dolgok megszerzésére is nagy erôket kellett összpontosítani, ahogy ezt néhány 1950-bôl származó tanszéki dokumentum mutatja. Az akadémiai tagok kiváltsága az volt, hogy minden hónap 15-ig 1/2 kg szemeskávé vásárlását engedélyezte nekik a Belkereskedelmi Minisztérium. A Tanszék 1952-ben 15 oktatóval és kutatóval, valamint 16-fôs segédszemélyzettel látta el feladatát. A nehézségek ellenére a Fizikai Kémia Tanszék Schay akadémikus közösségformáló, példamutató kutatói és emberi magatartásával hamarosan újra nemzetközi hírnevet szerzett. A régebbi reakciókinetikai kutatások folytatásaként a heterogén katalízis jelensége kapott nagyobb figyelmet. Ez szinte természetesen vonta maga után az adszorpciós jelenségek beható vizsgálatát. Schay professzor tudományos érdeklôdése a gázok és gôzök fizikai adszorpciójának problématikája és a gázkromatográfia elmélete felé fordult. Munkatársaival több jelentôs eredményt publikált magyar, német, angol és kínai nyelven. Ezen kutatások fô eredményei képezték "A gázkromatográfia alapjai" címû 1961-ben megjelent könyvét. Ennek német nyelvû változatát "Theoretische Grundlagen der Gaschromatographie" címmel a Deutscher Verlag már a magyar nyelvû kiadás elôtt egy évvel megjelentette. Ezt 1963-ban orosz nyelvre is lefordították.

27 1959-tôl Schay Géza érdeklôdése a folyadékelegyek szilárd felszínen való adszorpciója, valamint a felületi réteg szerkezete és termodinamikai elmélete felé fordult. Kiemelkedik munkái közül a Langmuir-izotermaegyenlet statisztikus mechanikai interpretálása s a gôzök adszorpciója és kondenzációja közötti analógia mélyreható vizsgálata. Nagy Lajos György tanársegéddel olyan új módszert dolgozott ki a fajlagos felület meghatározására, amely a jól ismert BET- módszerrel gyakorlatilag azonos eredményt ad. Ebben az idôben szinte nem volt olyan elegyadszorpcióval kapcsolatos közlemény, amelyben ne hivatkoztak volna Schaynak és munkatársainak a dolgozataira. A Schay–Nagy-féle adszorpciós izotermaosztályozási rendszer bekerült a tankönyvekbe. Schay Géza sohasem erôszakolta rá munkatársaira a saját kutatási témáját. Nagy tudásánál és kiváló lényeglátásánál fogva olyan témákba is tevékenyen tudott bekapcsolódni, amelyek távolabb álltak közvetlen szakterületétôl. Jelentôs szerepe volt abban, hogy 1956-ban Gyarmati lstván aspirantúrájával hazánkban is megindultak a nemegyensúlyi termodinamikai kutatások. A tanszéken Ladik János és Varsányi György szerkezetkutatással kapcsolatban végeztek elméleti munkát. Ezek után vált Ladik János a kvantumkémia, Varsányi György pedig a spektroszkópia ma is elismert szaktekintélyévé. Schay Géza 16 éven keresztül irányította a Fizikai Kémia Tanszéken az adszorpciós, gázkromatográfiai és ezekkel kapcsolatos termodinamikai kutatásokat. Mûegyetemi évei alatt 95 tudományos dolgozata jelent meg, munkatársaival három szabadalmat nyújtott be, köztük az egyik a Geiger–Müller- csô készítésére irányult. Ezzel a tevékenységével elôkészítette a radiokémiai kutatócsoport tanszéki megalakulását.

28 A korábbi és a műegyetemi eredményeinek elismeréseként a régi és az újjáalakult Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban levelezô, 1954-ben rendes tagjává választotta. Két ízben, 1952-ben és 1956-ban nyerte el a Kossuth-díjat ben a Német Tudományos Akadémia is levelezô tagjának választotta ban a "Kutatás és Találmány" francia érdemrend kitüntetettje lett. A BME 1971-ben emlékéremmel, majd 1982-ben díszdoktori címmel tüntette ki. A Schay Géza által megalapított és nevével fémjelzett hazai adszorpciós iskola, amely mind a mai napig Budapesten kívül Szegeden és Miskolcon is igen eredményesen mûködik, meghatározó szerepet játszik a felületek fizikai kémiája és a kolloidika nemzetközi színterén. Schay Géza tanszékvezetôként igen aktívan kapcsolódott be a mûegyetemen folyó vegyészmérnök-képzésbe. A modern szemléletû fizikai kémia oktatás megteremtése az õ nevéhez fûzôdik. Megalapozta a mérnökképzésben megkívánt, természettudományos szemléleten alapuló fizikai kémia anyagát és módszertanát. A tanagyagot az addigiaknál lényegesen közelebb vitte a gyakorlati feladatokhoz ben újra megjelent az Erdey–Náray–Schay féle "Fizikai kémia", s ez késôbb alapja lett az 1962-ben Erdey-Grúz Tibor és Schay Géza által írt "Elméleti fizikai kémia" címû háromkötetes munkának. A jól ismert "zöld könyvbôl" kémikus nemzedékek sora alapozta meg fizikai kémiai tudását. Schay Géza akadémikus, egyetemi tanár szigorú ember volt. Szigorú volt mással, de önmagával szemben is. Néhányszor alkalmam volt hallani, amikor kollégáim és barátaim elôadását ízekre szedte. Nem habozott, hogy közbeszólásaival figyelmeztesse az előadót pongyola megfogalmazásaira, vagy éppen tévedéseire.

29 Szigorúsága – mi, a fiatalabb generáció tagjai bizony féltünk tôle – jóindulattal párosult. E jóindulatát jelzi az a tanszéki tabló is, amelyen fényképe alatt a Mr. Joe Indulathew név szerepel. Segítőkész ember volt, aki amint lehetett, elődje, az igazságtalanul meghurcolt Náray-Szabó István segítségére sietett ben levelet ír annak érdekében, hogy Náray-Szabó – akit õ kiváló szakembernek tartott – a kitelepítés után Budapesten lakhatási engedélyt kapjon. Mi, a Budapesti Műegyetemen, szellemi örököseiként nagy büszkeséggel gondolunk azokra az évekre, amikor Schay professzor a hazai és nemzetközi tudományos élet nagy tekintélyű egyéniségének irányítása mellett formálódott a fizikai kémia tanszék. Emlékét tisztelettel őrizzük. A BME Vegyészmérnöki Kara 1992-ben, Schay Géza halála után egy évvel, Schay-díjat alapított a fizikai kémia terén kiemelkedô eredményeket elért fiatal kutatók jutalmazására. A díjjal járó érmet a család adja át évrôl-évre. A Fizikai Kémia Tanszék dolgozói, Schay Géza egykori tanítványai és szellemi örökösei 1997-ben emléktáblával fejezték ki tiszteletüket. Nevét viseli a tanszéki könyvtár. Schay Géza élete, mûegyetemi munkássága arra tanít bennünket, hogy az itthon alkotó, tehetséges emberek a szerényebb körülmények és a nagyobb nehézségek ellenére is igen jelentôs tudományos teljesítményekre lehetnek képesek. Ez jogos büszkeség és egyben remény forrása is.emléktáblával Zrínyi Miklós

30 Katalízis a SZKT tanszéken Petró József prof. Szintetikus részleg: Dusza Zsigmond ‡ Heiszman József ‡ Polyánszky Éva Máthé Tíbor ‡ Mallát Tamás Békássy Sándor Tungler Antal Hegedűs László Nem-pirofóros vázkatalizátorok előállítása Elektrokémiai módszer katalizátorok működés közbeni vizsgálatára gázfázisban Hordozós nemesfém (Pd) katalizátorok előállítása és alkalmazása szelektív hidrogénezésekben

31 Csűrös professzor személyében a műszaki szerves kémiai kutatás és oktatás hazai elindítóját tisztelhetjük. Õ volt az, aki felismerte a természetes és szintetikus molekulák, köztük a makromolekulák technológiájának gazdasági jelentõségét és ezen ismeretek kutatását és oktatását egyetemi rangra emelte. Egyetemi tanulmányait a Magyar Királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (a késõbbi Budapesti Mûszaki Egyetemen) kezdte és itt szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét is 1924-ben. Zemplén professzor felfigyelve a fiatal tehetségre, tanszékére, a Szerves Kémia Tanszékre hívta munkatársnak, tanársegédnek. Itt szerzett egyetemi doktori címet 1929-ben, itt lett a „mûanyagok és lakkok” témakörében egyetemi magántanár, majd két évvel késõbb, 1937-ben nyilvános, rendes tanár ban megszervezte a textilgyártó Goldberger család alapítványát felhasználva a Textilkémia Tanszéket, melyet az alapítók eredeti célkitûzését megvalósítva, sõt kiszélesítve 1947-ben – szélesebb profillal – Szerves Kémiai Technológia Tanszékké alakított és vezetett 70 éves koráig. Az Egyetem legnehezebb éveiben vállalt vezetõ funkciót; a második világháború alatt ben a Gépész és Vegyészmérnöki kar dékánja, a háború befejezése után ben, majd az 1956-os forradalom után, ben az Egyetem rektora ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett tól szervezõje és vezetõje az MTA Szerves Kémiai Technológiai Tanszéki Kutatócsoportnak is. Tõke László

32 Kutatómunkáját Zemplén professzor vezetésével a szénhidrátok kémiája területén kezdte és csakhamar jelentõs munkák részesévé vált a cellobióz szerkezetének felderítésében. Egyetemi doktori disszertációját a „Nitrozil- halogenidek hatása aminosavakra” tárgykörben írta meg. Bár a továbbiakban is hû maradt a szénhidrátok, glükozidok és a természetes makromolekulák kémiájának kutatásához, új tanszékén, a hazai textilipar szükségleteihez igazodva, elindította a hazai mûszaki, technológiai kutatásokat is a textilkémia területén összhangban azzal, melyet a tanszéket finanszírozó alapítók az alapító okiratban a következõképpen határoztak meg: „a tanszéknek a feladata lesz a textilkémiai szakon, különösen a festõkémia terén nyújtandó kiképzés útján a hazai textilipar fejlesztése és a textiliparnak nemzetközi viszonylatban versenyképes színvonalon való tartására alkalmas, magyar egyetemi végzettséggel bíró szakembernek kiképzése; másfelõl a textilkémiai tudománynak önálló elméleti és gyakorlati kutatásokkal és kísérletekkel magyar- földön való elõrevitele”. A kutatások elõször valóban ezen a területen indultak meg és a textilipari termékek minõségét radikálisan javító eljárásokkal, (pl. az ún nemesítéssel) és számos úttörõ jellegû kitûnõ megoldással ajándékozták meg az ipart. Közülük e helyen csak a textilik mûgyantás gyûrõdésmentesítõ eljárását emelem ki. A negyvenes években a várható hazai szükségleteket jóval megelõzve foglalkozni kezdett a szerves szintetikus nagyipar kulcsát jelentõ katalitikus eljárások vizsgálatával, szelektív hidrogénezési reakciókkal, katalitikus oxidációkkal és az ezekhez szükséges katalizátorokkal, megalapozva ezzel a heterogén katalitikus műszaki kutatások egyik jelentõs hazai iskoláját.

33 Úttörõ volt az intermedier-gyártás megindításához szükséges mûszaki kutatásokban is: a hazai gyógyszer-, növényvédõszer-, festék- és lakkipar gazdaságos termelése függött ettõl és rendkívüli fontosságú volt abból a szempontból is, hogy az akkoriban elkezdett petrolkémiai fejlesztési program során nem csak az etilén, propilén, izobutilén fõtermékeket, hanem a teljes melléktermék- áram komponenseit is fel lehetett dolgozni értékes termékekké. Ekkoriban kezdett foglalkozni mesterséges polimerekkel is; az akrilnitril, a kaprolaktám és néhány allil-származék polimerizációja elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázásához járult hozzá. A kutatómunka intenzitásának növekedését szemlélteti a következõ néhány szám: 1938-tól 1945-ig 40, 1945-tõl 1976-ig 153 tudományos közlemény jelent meg, s ezeknek jó része szabadalmi bejelentés volt. Néhány szó Csûrös professzor oktatómunkájáról. A fentiekben vázolt mûszaki, technológiai problémák megoldásán nevelkedett kutató-oktató gárda – Csûrös professzorral az élen – képessé vált arra, hogy ezen ismerethalmazt „egyetemi” szinten adja át a hallgatóságnak. Vegyészmérnökök ezrei kaptak életre szóló útravalót – textilkémiai és technológiai ismereteken túlmenõen – mûanyagkémiai és technológiai, szintetikus kémiai technológiai ismeretekbõl elõadásokon, laboratóriumi gyakorlatokon, sõt sokszor félüzemi szinten is, megelõzve mindezzel nemcsak az ország egyetemeit, hanem számos fejlettebb iparral rendelkezõ, hasonló profilú nyugati oktatási intézményt is.

34 A Tanszék oktatási profiljának bõvülését mutatja, hogy a Vegyészmérnöki Kar öt ágazata közül kettõ és félnek, a gyógyszer, a könnyûipari ágazatnak teljes egészében, a szerves szintetikus ipari ágazatnak pedig fele részben e tanszék lett a gazdája, egyidejûleg megnövelve az elõadott technológiai tárgynak mennyiségét és választékát. Mindez tükrözõdött a Tanszék diplomás létszámának növekedésében is; az as két fõbõl 1970-re több, mint 40 lett Az új tárgyak elõadójaként külsõ szaktekintélyek meghívására is sor került, köztük olyan világhírû nagyságokéra, mint pl. Földi Zoltán akadémikuséra, aki a Zemplén iskola tagjaként, s a Chinoin Gyógyszergyár kutatójaként szerzett világhírnevet, s aki a Szerves Vegyipari Alapfolyamatok” címû alapozó szaktárgyat adta elõ hosszú idõn át. Csûrös professzor maga is kiváló szónok és szuggesztív elõadó volt és mint a „Szerves Kémiai Technológia és a „Textilkémia és technológia” elõadója élményszámba menõ elõadásokat tartott. Élharcosa volt a már dolgozó vegyészmérnökök és vegyészek szakmai továbbképzésének, az ún. szakmérnök-képzésnek és mérnök továbbképzésnek is. Fontosnak tartotta a tudomány eredményeinek népszerûsítését. A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat elnökségének tagjaként, az Élet- és Tudomány szerkesztõbizottságának elnökeként, az Acta Chimica Hungarica és a Periodica Politechnica fõszerkesztõjeként szerzett elévülhetetlen érdemeket.

35 Kimagasló tevékenységét több magas állami elismeréssel jutalmazták; ban Kossuth Díjat, négy alkalommal, 1956-ban, 58-ban, 61-ben és 70-ben a Munka Érdemrend Arany Fokozatát, 1973-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozták Neki. A Budapesti Mûszaki Egyetem Tiszteletbeli Doktori címmel (1975) és Emlékérmével (1976) a Veszprémi Egyetem pedig Emlékérmével (1978) tisztelte meg. És végezetül néhány mondatot arról, milyen volt Csûrös Zoltán, az ember. Széles látókörû, nagy humán mûveltségû, ragyogó intellektus, akire akkor is oda kellett volna figyelmin ha nem tölt be magas pozíciókat. Az emberi gyengeségekrõl, a mindennapi, vagy szakmai életünk fonákságairól szívesen mondott véleményt is, mindenkor szellemes iróniával, nemritkán maró gúnnyal ostorozva a visszásságokat. Egyetemi elõadásaiban, de a beszélgetések során is nagy súlyt helyezett a magyar nyelv helyes használatára. Igyekezett a germanizmusokat, vagy más idegen eredetû szakmai kifejezéseket kiküszöbölni, vagy ha ez nem sikerült, a helyes kiejtésükre felhívni a figyelmet. Miközben beszédeit gyakran színesítette terjedelmes bõvített mondatokkal, írásban a mondanivaló tömör, világos és egyértelmû megfogalmazására törekedett. Ezt kérte számon munkatársaitól is, amikor tudományos közleményeik kéziratát olvasta, javította. A Tanszéket alapításától kezdve június 30-ig, nyugállományba vonulásáig vezette, de utána is részt vett még a tudományos munkában ben hunyt el, gazdag örökséget hagyva ránk.

36 Petró József szakmai életútja Műegyetem Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Technológia Tanszék és MTA Kutató Csoport, Csűrös Zoltán munkatársa Szabó Zoltán kezdeményezésére több kollégával együtt ban megalapítják a MTA Katalízis Klubot, ami az első akadémiai munkabizottság volt. Megírta az első magyar nyelvű könyvet az ipari katalizátorokról Tanulmányút Angliában, Nottingham, Eley professzor tanszékén A szerves szintetikus részleg vezetése az SZKT-n MTA doktora, professzor

37 Kitüntetései (csak a katalízis vonatkozásúak) Kíváló feltaláló arany fokozat, többször Murray Raney Award 1998 Miért kapta? Elvileg új eljárást dolgozott ki a Ni-Al ötvözet megbontására.

38 Mit tanultam tőle? Alaptételek: A technológiai kutatás gyakorlati megoldásokra irányuljon. A megvalósíthatóságot az ipari realitások szabják meg, ne ábrándozzunk! Mindig figyeljünk az iparban dolgozó kollégák szavára.

Letölteni ppt "A katalízis jelentősége, magyarok a katalízisben, katalízis a Műegyetemen Dr Tungler Antal egyetemi tanár MTA IKI BME KKFT 2009."

Hasonló előadás

Google Hirdetések