Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. TÉMAKÖR Információs társadalom. Információs társadalom2 A témakör fő részei: 1. A számítógépek fejlődésének története 2. Ergonómiai kérdések 3. A szoftverhez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. TÉMAKÖR Információs társadalom. Információs társadalom2 A témakör fő részei: 1. A számítógépek fejlődésének története 2. Ergonómiai kérdések 3. A szoftverhez."— Előadás másolata:

1 2. TÉMAKÖR Információs társadalom

2 Információs társadalom2 A témakör fő részei: 1. A számítógépek fejlődésének története 2. Ergonómiai kérdések 3. A szoftverhez kapcsolódó jogok

3 Információs társadalom3 A számítógépek fejlődésének története (a teljesség igénye nélkül)  Számításokat megkönnyítő eszközök iránti igény  Abakusz (mozgatható golyók), logarléc  1623 – első mechanikus számítógép – Schickard  1642 – első mechanikus összeadó gép – Pascal  1673 – négy alapművelet – Leibnitz  1786 – részeredmények tárolása (regiszter) – Müller

4 Információs társadalom4  1828 – Babbage – differencia gép: Ne kelljen mindig beállítani a számokat Ne kelljen mindig beállítani a számokat Egyszerre az összes számot és műveletet meg lehessen adni lyukkártya segítségével Egyszerre az összes számot és műveletet meg lehessen adni lyukkártya segítségével Input egység, utasítás, művelet lyukkártyán Input egység, utasítás, művelet lyukkártyán Program: utasítássorozat Program: utasítássorozat Külső programvezérlés Külső programvezérlés Tároló egység (memória) adatok tárolására Tároló egység (memória) adatok tárolására Aritmetikai egység a műveletek végrehajtására Aritmetikai egység a műveletek végrehajtására Output egység az eredmények kinyomtatására Output egység az eredmények kinyomtatására 100 év múlva építették meg 100 év múlva építették meg

5 Információs társadalom5  1887 – Hollerith – nagy mennyiségű adat statisztikai feldolgozása (népszámlálás, USA, 1890, 5 hét alatt) A lyukkártyák 1$ nagyságúak A lyukkártyák 1$ nagyságúak Céget alapít – IBM Céget alapít – IBM  1937 – Atanasoff – csak elektronikus egységekből álló számítógép (ABC)  1941 – Zuse – lyukszalagos, külső programvezérelt gép, 2600 relé (Z3)  40’ – Aiken – Babbage-elvek alapján MARK1 MARK1 100 szám tárolása 100 szám tárolása több, mint 800 km vezeték, elem több, mint 800 km vezeték, elem két 24 jegyű szám összeadása 6 mp alatt két 24 jegyű szám összeadása 6 mp alatt

6 Információs társadalom6  1940 – 1944 – Eckert, Mauchly, Goldstine – elektronikus számítógép – ENIAC 1 mp alatt 300 szorzás 1 mp alatt 300 szorzás elektroncső elektroncső 1500 relé 1500 relé kapcsoló kapcsoló ellenállás ellenállás kondenzátor kondenzátor 30 x 3 x 1 (m x m x m) 30 x 3 x 1 (m x m x m) 30 tonna 30 tonna 10 millió USA dollár 10 millió USA dollár 500-szor gyorsabb, mint a MARK1 500-szor gyorsabb, mint a MARK1

7 Információs társadalom7 Schickard Pascal Leibnitz Babbage Hollerith Zuse

8 8  Neumann János (1946) 1. A gép soros működésű és teljesen elektronikus 2. A gép használja a kettes számrendszert 3. A gép tartalmazzon belső memóriát 4. Tárolt program elve 5. Univerzális gép elve

9 Információs társadalom9  A személyi számítógépek 1971: Az Intel elkészítette az első 4 bites processzort ( 4004 ); 1972: Az első 8 bites processzor ( 8008 ); 1976: Az Apple Computer cég megalakulása; az első 16 bites mikroprocesszor, a TM 9000-es megjelenése; Michael Shrayer megírja az első mikroszámítógépes programot, az Electronic Pencil-t; 1977: Az Apple II. bejelentése; 1978: Az Epson MX-80 mátrixnyomtató megjelenése; 1979: Az Intel elkészíti az Intel 8088-as processzort, ami később az IBM PC-k lelke lesz; a DEC, az Intel és a Xerox bejelenti az Ethernet hálózati koncepciót 1980: Elkészül az első Winchester-lemezes tároló; 1981 augusztus 12.: Az IBM megjelenik az Intel 8088-as mikroprocesszoros PC, ennek RAM kapacitása 64 KB, és egy darab 5.25-ös hajlékonylemezes egységet tartalmaz; 1982: Megjelenik a Commodore 64-es; az Intel elkészíti a 286-os processzort; 1983: Az egér megjelenése; megjelenik a Novell Net Ware; az IBM piacra dobja a PC/XT-t; a Microsoft bejelenti a Word programot; elkészül az első 1GB-os WORM; Borland I. Turbo Pascalt készít a CP/M operációs rendszert használó gépekhez; a Microsoft bejelenti a Windows-t, amelyet azonban még két évig nem forgalmaz; az AT&T bejelenti a UNIX System V operációs rendszert;

10 Információs társadalom : Elkészül a Word Perfect IBM PC-hez; az Apple megjelenik a Macintosh géppel, melynek ára 2500$; IBM elkészíti az Intel 286-os mikroprocesszorral felépített AT-t; 1985: A Microsoft bejelenti a C 3.0-s C fordító értékesítését; a Microsoft elkészíti az Excel Mac-változatát; az IBM közzéteszi Token-Ring helyi hálózati termékeit; elkészülnek az első Intel 386-os processzorok; a Microsoft megkezdi a Windows 1.0 szállítását; 1986: Piacra kerül a Norton Commander; 1987: Elkészül az Excel PC-s változata, a Windows alatt futó első igazi alkalmazói szoftver; 1988: Az Apple az USA bíróságánál feljeleni a Hewlett-Packardot és a Microsoft-ot, azzal vádolva őket, hogy jogtalanul vették át ötleteiket a Mac gépektől a Windowshoz; az Intel piacra dobja a 386SX-et; megjelenik a dBase IV.; elkészül egy 21 MB kapacitású, cserélhető mágneslemezes tároló; 1989: Az Intel bejelenti a 486-os mikroprocesszort; elkészül a Novell NetWare 386; el készül a Borland Turbo Pascal 5.5, amely objektumorientált bővítéseket is tartalmaz; megjelenik az elsó CD-ROM; 1990: megjelenik a Windows 3.0; Borland Turbo C++ a piacon;

11 Információs társadalom11  Számítógépes generációk Generációk : az alap építőelem szerinti csoportosításnak is felfoghatók - felépítés és működés alapján. 0. generációs gépek: ide tartoznak a mechanikus és elektromechanikus relés gépek, ahol az alap építőelem a fogaskerék - XVII-XX.század. 1. generációs gépek: elektromos gépek - a műveletvégzéshez elektroncsövek , a teljesítőképesség néhány ezer művelet/mp, nagy energiafelhasználás, a gyakori hibák miatt magas karbantartási költség. 2. generációs gépek: tranzisztoros gépek, , megjelennek a félvezetők (dióda,tranzisztor) hatás: csökken a kapcsolási idő, a gépi méretek, az energiaigény - növekedett a tárolók kapacitása, a számítási sebesség (1millió művelet/mp), javult a gép megbízhatósága, megjelentek az első programozási nyelvek. 3. generációs gépek: integrált áramkörök pl. IBM 360/ ben, , nagy integráltságú félvezetőket - integrált áramköröket IC, millió művelet/mp. Eddig összességében véve az eszközök fejlesztése - HW, fokozták a gép sebességét. Innentől a fejlesztés a gép hatékonyságának fokozására irányult. 4. generációs gépek: szuperintegrált áramkörök, mikroprocesszorok a számítógép alapelemeit néhány IC tartalmazza köv.: méretcsökkenés, nagy megbízhatóság. 5. generációs gépek: ezek kifejlesztését a Japán Elektrotechnikai Labor kezdte meg a 80-as években, párhuzamos műveletvégzés. A mai ill. a jövő számítógépeit igyekeznek a MI szolgálatába állítani. A gép tud sakkozni, beszédhangot felismerni, vizuálisan érzékelni.

12 Információs társadalom12 Ergonómiai kérdések  Ergonómia fogalma: a munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, és ezek egymásra hatásával foglalkozó tudomány.  Miért kell ezzel foglalkozni? A számítógép állandó használata egészségkárosító hatású!!!! A számítógép állandó használata egészségkárosító hatású!!!!

13 Információs társadalom13  Az ergonomikus munkahely Ablakok, fényviszonyok, árnyék Mesterséges világítás, falak, padló Bútorok (számítógépasztal) Zaj (gépek zaja!, fényviszonyok)  Az ergonomikus számítógép Mikor ergonomikus egy számítógép? Munkahelyi megterhelések kiküszöbölése Baleset- és munkavédelmi veszélyforrások kiküszöbölése 1995 – TCO szabvány – ergonómiai elvárások Legyünk tisztában a veszélyforrásokkal és a védekezés javasolt módjával!

14 Információs társadalom14  Veszélyforrások és védekezés Monotónia – törvény szerinti „pihenés” Hardver ergonómiája Billentyűzet, egér Képernyő Alacsony képismétlési frekvencia (villogás) Porszemcsék Nyomtatók Alacsony zajszint Alacsony energiafogyasztás Alacsony ózonkibocsátás (lézernyomtatók) RSI – ismétlődő terhelés okozta sérülések

15 Információs társadalom15   Szoftver ergonómiája Kommunikációs pont („emberközeli”) Ergonomikus felhasználói felület Elvárások Megbízhatóság Könnyű kezelhetőség (súgók, áttekinthetőség) Felhasználóbarát adatbevitel Könnyű karbantarthatóság, továbbfejleszthetőség Adaptív felhasználói felület: a program alkalmazkodik a felhasználó szokásaihoz (kikapcsolható) Példák: ikonok elrejtése, kinagyítása

16 Információs társadalom16 A szoftverhez kapcsolódó jogok  Szellemi tulajdon: tv. Szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona – szerzői jog – évi LXXVI. Tv.  Szoftver licencszerződés: meghatározza a szoftverhasználat feltételeit  Milyen formában: dokumentációban, program indításakor Egyéb szolgáltatások: szoftverfrissítés, garancia, felelősségvállalás -> lsd. később Egyéb szolgáltatások: szoftverfrissítés, garancia, felelősségvállalás -> lsd. később

17 Információs társadalom17  Szoftverek védelme Technikai védelem Technikai védelem Illetéktelen hozzáférés elleni védelemIlletéktelen hozzáférés elleni védelem Másolásvédelem (pl. hibás track)Másolásvédelem (pl. hibás track) Jogi védelem Jogi védelem Szerzői jog (copyright)Szerzői jog (copyright) BlankettaszerződésBlankettaszerződés Fontos: amikor valaki megvesz egy programot, a felhasználó nem tulajdonjogot szerez, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz!Fontos: amikor valaki megvesz egy programot, a felhasználó nem tulajdonjogot szerez, hanem az adott példány kizárólagos felhasználója lesz! Mit tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? Mit tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? HasználhatjukHasználhatjuk A felhasználó készíthet egy(!) biztonsági másolatotA felhasználó készíthet egy(!) biztonsági másolatot Megfigyelheti, tanulmányozhatja a szoftver működésétMegfigyelheti, tanulmányozhatja a szoftver működését

18 Információs társadalom18 Szoftverlicencelési módok (mit tehetünk a programmal?) Kereskedelmi programok Kereskedelmi programok Mindig pénzbe kerülnekMindig pénzbe kerülnek Dokumentáció is tartozik hozzáDokumentáció is tartozik hozzá Forgalmazó – disztribútorForgalmazó – disztribútor Jogtiszta szoftverekJogtiszta szoftverekElőnyei: Update, upgradeUpdate, upgrade Karbantartási szolgáltatásKarbantartási szolgáltatás ÜgyfélszolgálatÜgyfélszolgálat Csereakció stb.Csereakció stb. Példák: Windows XP, MS Office XP, …Példák: Windows XP, MS Office XP, …

19 Információs társadalom19 Freeware Freeware Szabadon felhasználhatók, szabadon terjeszthetőekSzabadon felhasználhatók, szabadon terjeszthetőek Ingyenes programokIngyenes programok A forrásprogramot nem kapjuk megA forrásprogramot nem kapjuk meg Példák: Irfan View, DEVC++, HTMLGATE,…Példák: Irfan View, DEVC++, HTMLGATE,… Shareware Shareware Valamilyen korlátozásValamilyen korlátozás Nem működik minden funkció Nem működik minden funkció Csak adott ideig működik (időkorlát) Csak adott ideig működik (időkorlát) „bosszantó” funkciók alkalmazása „bosszantó” funkciók alkalmazása reklámok a programfelületen reklámok a programfelületen

20 Információs társadalom20 Trial Trial Kipróbálásra kiadottakKipróbálásra kiadottak Nem terjeszthetők szabadonNem terjeszthetők szabadon Példák: Dreamveawer Trial,…Példák: Dreamveawer Trial,… Félszabad szoftverek Félszabad szoftverek Kereskedelmiek, de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvezőbb feltételekkel kerülnek forgalombaKereskedelmiek, de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvezőbb feltételekkel kerülnek forgalomba Példa: egyes programok oktatási verziójaPélda: egyes programok oktatási verziója Szabad szoftverek Szabad szoftverek Nem ugyanaz, mint az ingyenesNem ugyanaz, mint az ingyenes Sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik:Sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik: Ingyenesen beszerezhető bármilyen formában Ingyenesen beszerezhető bármilyen formában Szabadon használható, terjeszthető Szabadon használható, terjeszthető Megismerhető a forráskód – ezért a program szabadon módosítható Megismerhető a forráskód – ezért a program szabadon módosítható Példa: LINUX és a hozzá tartozó szoftverek Példa: LINUX és a hozzá tartozó szoftverek

21 Információs társadalom21 Mit NEM tehetünk a legálisan megvásárolt szoftverünkkel? Jogosulatlan másolás Jogosulatlan másolás Hamisítás Hamisítás Internet-kalózkodás (warez) Internet-kalózkodás (warez) Alkalmi másolás Alkalmi másolás Egy szoftver megvásárlása nem jogosít a későbbi verzióinak használatára - regisztráció Egy szoftver megvásárlása nem jogosít a későbbi verzióinak használatára - regisztráció  A felhasználó felelőssége Csak jogtiszta szoftvereket használjunk Csak jogtiszta szoftvereket használjunk Tiltott az illegális szoftverkereskedelem Tiltott az illegális szoftverkereskedelem BSA („szoftverrendőrség”) BSA („szoftverrendőrség”)

22 Információs társadalom22  A jogtiszta szoftver használatának előnyei: Új verziók, szoftverfrissítés Új verziók, szoftverfrissítés Szoftverbetanítás Szoftverbetanítás Megbízható alkalmazások Megbízható alkalmazások Műszaki támogatás Műszaki támogatás Eredeti, teljes dokumentáció Eredeti, teljes dokumentáció Hatékonyság Hatékonyság Vírusvédelem Vírusvédelem Magyar nyelvű verzió Magyar nyelvű verzió

23 Információs társadalom23  Kérdések a témakörhöz 1. 1.Megfelelően van-e kialakítva a vizsgateremben az ergonomikus környezet? (Ergonomikus munkahely. Milyen tényezőket kell figyelembe venni egy ilyen munkahely kialakításakor?) 2. 2.Az ergonomikus számítógép fogalma (monotónia, a hardver/szoftver ergonómiája). Munkavédelmi kérdések Mi az a TCO szabvány? 4. 4.Milyen licenszelési forma alá esik a Linux operációs rendszer? 5. 5.Ha egy szoftvert megvásárolunk, hány gépen használhatjuk? Mi a BSA? 6. 6.Ismertesse a számítógépes generációk főbb jellemzőit! 7. 7.Melyik volt az első Neumann-elvek alapján épülő elektronikus számítógép és mikor építették? 8. 8.Mikor és hol tettek kísérletet az első ötödik generációs számítógép megépítésére? 9. 9.A szuperszámítógépek megépítésének alapelvei a Neumann-elveket követik-e?


Letölteni ppt "2. TÉMAKÖR Információs társadalom. Információs társadalom2 A témakör fő részei: 1. A számítógépek fejlődésének története 2. Ergonómiai kérdések 3. A szoftverhez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések