Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Fogarassy Csaba Szent István Egyetem GTK RGVI Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont Az élelmiszertermelés erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás-,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Fogarassy Csaba Szent István Egyetem GTK RGVI Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont Az élelmiszertermelés erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás-,"— Előadás másolata:

1 Dr. Fogarassy Csaba Szent István Egyetem GTK RGVI Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont Az élelmiszertermelés erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás-, a nyersanyagok jobb hasznosításának-, a hulladékok csökkentésének lehetőségei A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI – KONFERENCIA május 20.

2 Bevezetés  A globális erőforrás-használat és rendszerműködtetés ma már a gazdasági élet szinte minden területére kiterjed. Globális piac ≠ Piacgazdasággal.  Az átalakulásban lévő mezőgazdaság és élelmiszertermelés gazdasági hatásainak feltárása alapvető szükségszerűség annak érdekében, hogy a társadalmi és környezeti problémákat elkerülhessük az átstrukturálódás folyamatában.  Napjaink „slágerpiaca” a zöldenergiapiac, valódi átstrukturálódást jelent az erőforrás-gazdálkodásban.

3 Élelmiszer, nyersanyag, energia A multifunkcionális mezőgazdaságnak kétféle feladatot kell ellátnia: Az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatokat, melyek az élelmiszerek előállításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint A termelési körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúra- feladatokat.

4 Kereskedhető outputok, nem kereskedhető outputok Kereskedhető outputokNem- kereskedhető outputok Élelmiszerek, takarmányok Ipari alapanyagok Energiaforrások Helyi turizmus Élelmiszer biztonság Tájkép, tradíciók Biodiverzitás Talajvédelem

5 PIAC ÁLTAL NEM ELLENTÉTELEZETT HATÁSOK A multifunkcionalitás a mezőgazdaságot egyéb gazdasági szektorokkal is összekapcsolja:  A gazdasági tevékenység során többféle termék keletkezik, egyfelől piaci, másfelől nem-termékjellegű (nem piaci) kibocsátás formájában.  A piaci és nem piaci kibocsátások változó arányban, de együtt termelődnek. Egyes nem-termékjellegű kibocsátások esetében mutathatók ki az externális hatások!!!!

6 Externális hatások Tényleges hatások:  Túl sok negatív externália jelenléte túltermelést okoz, mert a termelői árak nem reprezentálják a valós költségeket.  Túl sok pozitív externália, vagy a pozitív extern hatások aggregálódása piaci hibákat okozhat, ugyanakkor alul kínálat kialakulásához vezethet, a termelők nem tudják érvényesíteni az árakban a tevékenységükhöz kapcsolódó társadalmi/környezeti hasznokat.

7 NEM PIACI JELLEGŰ KIBOCSÁTÁSOK A ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A gazdaságok termelői és fogyasztói is egyben az előnyös nem piaci jellegű kibocsátásoknak, ugyanakkor fogyasztóként érintettek a negatív externáliák terén. A gazdaságok tehát érintettek lehetnek, egyrészt saját maguk által okozott externáliákban, illetve más gazdaságok által létrehozott externáliákban (saját szennyezés kibocsátás, vagy más általi szennyezés). Az extern hatások feltárása nélkül ma már az élelmiszergazdaság erőforrásrendszere nem kezelhető megfelelő hitelességgel.

8 Fontos nem piaci kibocsátások az élelmiszergazdaságban A vidéki és városi népesség gyakran azonosítja a mezőgazdasági tájat a szabad területekkel és a vidéki szabadidős (rekreációs) tevékenységek forrásával. A mezőgazdasági terület gyakran a vadvilág élőhelye, ezért a biodiverzitás fenntartása kiemelten fontos. A mezőgazdasági szektor több vidéki terület ökonómiai megvalósításához és az élelmiszerbiztonsághoz is hozzájárulhat (a lokális élelmiszertermelés és ellátás megvalósítása esetén). A mezőgazdaságban használt tápanyagok, peszticidek, patogének, sók talajeróziót, vízminőségi problémákat okoznak számos területen. Káros hatásként jelentkezhet a talajok savanyodása is, az öntözéshez használt víz hasznavehetetlen a nem mezőgazdasági szektorban vagy az ökoszisztémában.

9 Nyersanyagok, hulladékok Élelmiszer, takarmány, Vegyipari, gyógyszeripari alapanyagok Növénytermesztési melléktermékek Trágya, állattenyésztési melléktermékek Élelmiszeripari feldolgozás melléktermékei (biogáz, etanol, brikett) Szennyvizek, szennyvíziszapok – biogáz Energetikai alapanyagok (hagyományos), emisszió menedzsment

10 Emisszió menedzsment, ÜHG protokollok A mezőgazdasági ÜHG elszámolás területei a következők: karbonmegkötés művelésváltással és karbontároló biomassza termeléssel (7,33 t CO 2 e hektáronként) trágyakezeléssel történő CH 4 elkerülés trágyakezeléssel történő N 2 O elkerülés (600 kg-os tejelő tehén esetében az emisszió 299,33 kg CH4/év (6,3 tCO2e).) fosszilis energia-kiváltás (elektromos zöldenergiával, biometán üzemanyaggal, hőenergiával).

11 Következtetés Mind a pozitív, mind a negatív externális hatások hibás figyelembevétele téves politikai következményeket és döntéseket vonhat maga után. A mezőgazdaság alacsony jövedelem-színvonalának problémáját nem lehet a piaci kudarcok elhárításának a „központi támogatására” hivatkozva megoldani vagy fordítva. A mezőgazdaság piaci alapon, a multifunkcionális működtetést (élelmiszer, energia, ipari alapanyag stb.) szem előtt működhet hatékonyan, magasabb jövedelem-színvonalat produkálva! Támogatás – a termelő támogatja a fogyasztót, a fogyasztó pedig a termelőt.

12 Összefoglalás A a jövőben nem beszélhetünk külön-külön élelmiszer- vagy takarmánytermelésről, energianövény vagy ipari alapanyag termelésről, hanem általános értelemben vett biomassza termelésről van szó. A társadalmi, gazdasági, környezeti igények alapján döntjük el, milyen hasznosítási irányokat választhatunk és ezt milyen arányokban valósítjuk meg. Reformváltozást jelent az erőforrásrendszerek értelmezésében a 2014-es CAP reform, melynek központi eleme a klímaváltozási pillér lesz! Az erőforrás használat együttes összefüggésrendszer mentén értelmezhető csak világosan az átalakulóban lévő mezőgazdaság és élelmiszertermelés társadalmi és környezeti felelőssége.

13 Köszönöm megtisztelő figyelműket!


Letölteni ppt "Dr. Fogarassy Csaba Szent István Egyetem GTK RGVI Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpont Az élelmiszertermelés erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás-,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések