Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

G1G1 Poa pratensis – réti perje 25-80 cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "G1G1 Poa pratensis – réti perje 25-80 cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10."— Előadás másolata:

1 G1G1 Poa pratensis – réti perje cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10 cm hosszú, laza, kúp alakú buga, ágai érdesek szemtermés üde talajokon mezofil rétek, vágásterületek, legelők, kaszálók, gyepek a kaszálást jól tűri, jó takarmány  ♠    

2 G1G1 Poa pratensis – réti perje

3 G1G1 Poa angustifolia – karcsú perje

4 G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita  ♠ (  )  

5 G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

6 G1G1

7 G1G1 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Angol neve: Japanese knotweed, német neve: Japan- Knöterich Morfológiai jellemzés: cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska ♠♠

8 Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis BALOGH L. (2004): Japánkeserűfű-fajok. In: MIHÁLY B. − BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

9

10

11

12 Származás, elterjedés –Kelet-Ázsia –Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként –A hibridet 1983-ban írták le Csehországban –Elvadulásáról 1920-aas évekből ismertek hazai adatok –Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk Életciklus, életmenet –Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt. Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

13 –A virágok rovarmegporzásúak –A visszaszerző képességük jó Termőhelyigény –Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. –Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

14 Biotikus interakciók –Allelopatikusak –Erős kompetíciós képességűek: „a talajt is kihúzzák” más fajok alól –Monodomináns állományt képeznek –Hajtásait a háziállatok legelik, gyöktörzse mérgező Gazdasági jelentőség –Dekoratív dísznövény –Fogyasztható (dohány, saláta, spárga, püré), vadtáplálék, horgászcsali, levélkivonata lisztharmat és szürkepenész ellen hatásos, nehézfémeket akkumulál Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

15 Gazdasági jelentőség –Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Természetvédelmi jelentőség –Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

16 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Kezelése –Kiásás kevés egyed esetén –Kora nyári legeltetés (juh, kecske, szarvasmarha) –Rendszeres kaszálás (kéthetente) –Vegyszeres védekezés (problémák: víz közelében, védett területen, méz minősége) –Diklobenil granulátum preemergens kijuttatása: 80%-os hatékonyság, kis borítás esetén: kenés (glifozát), pontpermetezés (dikamba), injektálás –A csupasz talajfelszín rehabilitációjáról gondoskodni kell

17

18 G1G1 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű

19 G1G1 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű

20 G1G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

21 G1G1

22 „Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű, de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kórós állományt.” Balogh Lajos

23 G1G1 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös az alsók szárnyasan szeldeltek, a felsők fogazottak július-október, barna csöves és sárga nyelves virágok kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén, ligeterdőkben észak-amerikai eredetű, dísznövény  ♠    

24 G1G1 Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág ♠♠

25 G1G1

26 G1G1

27 G1G1 Sambucus ebulus – földi bodza cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös szárnyasan összetett, a levélkék lándzsásak, fűrészes szélűek június-szeptember, fehér virágú bogernyő fekete bengetermés fényigényes, száraz - nedves talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, töltések madarak terjesztik, mérgező kellemetlen szagú,  ♠    

28 G1G1 Sambucus ebulus – földi bodza

29 G1G1

30 G1G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat ♠♠

31 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat ♠♠

32 Származásuk, elterjedésük: –Észak-Amerika –Európába 18.században kerültek, dísznövényként –Első kivadulásuk: 19. sz. közepe –Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 –Első adata a Dunától keletre: 1902 –Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben –Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúli- és Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül kanadai aranyvessző

33 A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)

34 A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)

35 Életciklus, életmenet –A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) –A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt –Virágzás: július – október –A tarackok között tápanyag- kicserélődés van Termőhelyigény –Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken –Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken kanadai aranyvessző

36 Biotikus interakciók –allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak –Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű –Az árnyékolást rosszul tűrik –Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok –Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség –Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség –Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma magas aranyvessző

37 Kezelés –Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés –Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki –Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz –Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) –Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás magas aranyvessző

38 G1G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

39 G1G1

40 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

41 G1G1

42 G1G1

43 G1G1

44 G1G1 Urtica dioica – nagy csalán cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható  ♠    

45 G1G1 Urtica dioica –

46 G1G1 Urtica dioica – nagy csalán

47 G1G1

48 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárnyasan összetett, pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) – üde – nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri  ♠    

49 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

50 G1G1

51 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbüköny

52 G1G1 Vicia villosa – szöszös bükköny cm, elfekvő vagy kapaszkodó, bozontos szőrű szárnyasan összetett, 5-10 pár tojásdad levélke, levélkekacs május-október, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla < köröm) hüvely, 2-4 cm hosszú száraz, laza, tápanyagszegény talajokon szántóföldek, homoki gyomtársulások, legelők, utak mente, parlagok jó takarmány  ♠    

53 G1G1 Vicia villosa – szöszös bükköny

54 G1G1

55 G 2 – gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

56 G 1 -G 2 Helianthus tuberosus sensu lato. – vadcsicsóka cm magas, aprón szőrös szár, orsó alakú gumók fűrészes szélű, tojásdad- lándzsás, szórt, alul átellenes augusztus-október, sárga csöves és nyelves virágok, fészekvirágzat kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén észak-amerikai eredetű, gumója fogyasztható (inulin), takarmány, allelopatikus  ♠    

57 BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.:

58

59

60

61 Helianthus tuberosus – csicsóka G 1 -G 2

62 Helianthus tuberosus – csicsóka G 1 -G 2

63 H. decapetalus – sokvirágú (tízszirmú!) napraforgó

64 G2G2 Lathyrus tuberosus – gumós lednek cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti  ♠    

65 G2G2 Lathyrus tuberosus – gumós lednek

66 G 3 – szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

67 G3G3 Asclepias syriaca – selyemkóró Népi neve: vaddohány, angol neve: common milkweed, német neve: Syrische Seidenpflanzen Morfológiája: cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek cm mélyen haladnak (3,8 m) keresztben átellenes, elliptikus, cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak ♠♠

68 Asclepias syriaca – selyemkóró Származás, elterjedés: –Észak-Amerika keleti síkságai –Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki –Első hazai adata: 1736, Dunántúl –Intenzív termesztése: –Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: –Felhagyott állományok –Úthálózat és vasút fejlődése –Talajművelés, bolygatás –Kompetítorok kiirtása Előfordul: –Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek

69 Asclepias syriaca – selyemkóró Legfertőzöttebb megyék: –Bács-Kiskun, Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Életciklus, életmenet –Csírázás: ápr.-máj., 0,5-1 cm-es talajmélységben, öt év multával a csírázási % 90 –Megporzói: méhek, poszméhek, lepkék, legyek, bogarak –Termésérés: aug.-szept. –A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet Termőhelyigény –száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

70 Biotikus interakciók –Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre –Kompetíciója még nagyobb jelentőségű –Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. –Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget, gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség –Mézelő, termése a virágkötészetben használható

71 Asclepias syriaca – selyemkóró Természetvédelmi jelentőség –Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját –A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától Kezelése –Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása –Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés (glifozát- származékok, dikamba, fluroxipyr) –Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép –Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező –A szárzúzás kedvezőtlen lehet

72 G3G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

73 G3G3

74 G3G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa cm magas, gyökere mélyre hatol szárölelő, tojásdad - lándzsás, nyilas vállú, az alsók nyelesek április-július, 4 fehér szirmú virág, sátorvirágzat háromszög-szív alakú becőke kötött és szikes talajon is, száraz termőhelyen utak mente, legelők, taposott helyek, töltések, csemetekertek, parlagok, szántóföldek szikesen tömeges lehet, kaszálás után regenerálódik  ♠    

75 G3G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa

76 G3G3 Cirsium arvense – mezei aszat cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van  ♠    

77 G3G3 Cirsium arvense – mezei aszat

78 G3G3

79 G3G3

80 G3G3 Convolvulus arvensis – apró szulák 1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, ország- szerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja  ♠    

81 G3G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

82 G3G3

83 G3G3

84 G3G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező  ♠    

85 G3G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

86 G3G3

87 G3G3 Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű cm magas, 1. évben csak vegetatív hajtást hoz, sűrűn leveles szár szálasak, élénkzöldek június-november, a párta halványsárga, sarkantyús, torka narancsszínű, fürt virágzat tok fényigényes, szélsőségesen száraz talajokon is megél szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente a rendszeres kaszálást nem tűri  ♠    

88 G3G3 Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű

89 G3G3

90 G 4 – hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

91 G4G4 Allium scorodoprasum – kígyóhagyma ♠♠ cm magas, egyenes szár lapos, porcos élű, 3-20 cm hosszú június-július, a virágok bíborszínűek, a sarjhagymácskák ibolyásfeketék tok fényigényes, szárazságtűrő száraz és üde erdők, gyepek, gyomtársulások

92 G4G4 Allium scorodoprasum – kígyóhagyma

93 G4G4

94 G3G3 Muscari comosum – üstökös gyöngyike ♠♠ cm magas 2,5 cm széles május-június, a lepel kékeslila, meddő virágok kocsánya hosszú, a termőké rövid tok fényigényes, szárazságtűrő gyepek, gyomtársulások

95 G3G3 Muscari comosum – üstökös gyöngyike

96 G3G3 ♠♠

97 G4G cm magas tőállók, szálasak, lehajlók. április – május, fürt. Lepellevelei zöldek, fehér szegélyűek tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos talajokon. bolygatott erdők, akácosok, gyomtársulások. ♠♠ Ornithogalum boucheanum – kónya madártej

98 G4G4

99 G4G4 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április – június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon. ♠♠

100 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

101 G4G4

102 G4G4

103 G4G4


Letölteni ppt "G1G1 Poa pratensis – réti perje 25-80 cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések