Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) -Egyéb nevei: legyezőbajnóca -Család: Rosaceae -Drog: Spireae herba, Spireae flos, Spireae radix -Hatóanyag: fenolos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) -Egyéb nevei: legyezőbajnóca -Család: Rosaceae -Drog: Spireae herba, Spireae flos, Spireae radix -Hatóanyag: fenolos."— Előadás másolata:

1 Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) -Egyéb nevei: legyezőbajnóca -Család: Rosaceae -Drog: Spireae herba, Spireae flos, Spireae radix -Hatóanyag: fenolos glikozidok (szalicilsav származékai és flavonoidok), szpirozid, illóolaj (szalicil-aldehid, metil-szalicil, feniletil-alkohol, benzil-alkohol és ánizsaldehid.

2 -Morfológia: évelő, 1-1,5 m magas növény, gyöktörzse fásodó. Egyenetlenül szárnyalt lomblevelei sötétzöldek, fonákjuk világos vagy fehér-molyhos; pálhalevelei nagyok, fogasak. Virágai sokvirágú álernyőkben állnak, illatosak. Termése aszmag. -Előfordulás: Európában mindenütt elterjedt, Ázsiában Kisázsiától az Altáj hegységig honos. -Környezeti igény: nedvességigényes, tápanyagigényes; liget- és láperdőkben, lápréteken él. -Gyűjtés: a növény felső, legfeljebb 40 cm-es virágos leveles részét; a virágait gyűjtik. Gyökerét kora tavasszal vagy ősszel gyűjtik.

3 -Feldolgozás: a növényi részek szárítása árnyékban, szellős helyen végezhető, a gyökér feldarabolva is lassan szárad. -Farmakológiai hatás: izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító -Felhasználás: drogját sebgyógyításra, vérzéscsillapításra használják, de a füveskönyvekben mint görcsoldó, női panaszok gyógyítója, pestis elleni hatékony szerként említették. Felhasználása a népi gyógyászatban jelentős; megfázásos betegségek, reuma ellen fogyasztják forrázatát. Teakeverékek alkotórésze.

4

5 Orvosi füstike (Fumaria officinalis) -Egyéb nevei: (füstikefű, eperfű) -Család: Fumariaceae -Drog: Fumariae herba -Hatóanyag: benzilizokinolin alkaloidok, fumarsav, fumarin, alkaloidok, gyanta, aminosavak, keserűanyagok és nyálka

6 -Morfológia: egyéves növény, kékeszöld felálló szárral, levelei kétszeresen szárnyaltan összetettek. A virágfürtök levélhónaljiak, virágai sarkantyúsak, élénk rózsaszínűek. Termése gyengén ráncos, egymagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai növényfaj, elterjedése az északi mérsékelt földrészre jellemző. -Környezeti igény: üde, tápanyagban gazdag, megmunkált talajokon található. -Gyűjtés: a növény egész föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, májustól októberig.

7 -Feldolgozás: a növényi részeket padláson vagy egyéb szellős, fedett helyen vékony rétegben kiterítve szárítsuk. -Farmakológiai hatás: az epekiválasztást szabályozza, a simaizmok görcsét oldja. -Felhasználás: teája epehajtó hatású, készítményeit az epekiválasztás szabályozására, az epevezetékek görcsös állapotának csökkentésére, valamint a pikkelysömör kezelésében is alkalmazzák. Teája erős hatású, így alkalmazásakor ajánlatos az óvatosság. Öngyógyításra nem alkalmazható.

8 Orvosi kecskeruta (Galega officinalis) -Egyéb nevei: kecskeruta, gyógyító kecskeruta -Család: Fabaceae -Drog: Galegae herba -Hatóanyag: alkaloidok, guanidin, guanidinszármazékok, galegin, hidroxigalegin, flavonoidok, szaponin, keserűanyagok.

9 -Morfológia: évelő növényfaj, bokrosan növő, felálló szárú. Levelei páratlanul szárnyaltak, rövid nyelűek, a levélkék lándzsásak, fonákjukon gyéren szőrözöttek. A virágfürtök levélhónaljiak, dús virágúak, lilásak vagy fehérek. Termése sokmagvú hüvelytermés. -Előfordulás: D-, DK- és K- Európában, Elő-Ázsiában élő faj, hazánkban az Alföldön és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: agyagtalajokon, ártereken, patakok mentén, folyók partján gyakori, nedvességigényes -Gyűjtés: a virágzó növény felső harmadából gyűjtik a kb. 40 cm hosszúságú részt.

10 -Feldolgozás: szárítására jól szellőző, árnyékos pajták vagy szabad területek alkalmasak. Szárítóberendezésen is jó minőségű drog állítható elő. -Farmakológiai hatás: Tejelválasztás fokozó, enyhébb lefolyású cukorbetegség esetén vércukorszint csökkentő hatású. -Felhasználás: Teája szoptatós anyáknak ajánlott, rendszerint más gyógynövényekkel keverve. Hollandiában és Ny-Svájcban szarvasmarháknál kecskeruta alkalmazásával nagyobb tejhozamot értek el. Cukorbetegeknél kiegészítő kezelésként a kecskerutából, fekete áfonyából és babhüvelyből készített teát ajánlják. Toxikus mellékhatások léphetnek fel!

11 Szagos müge (Galium odoratum) -Egyéb nevei: müge, (csillagos májfű, erdőmesterfű, érdeske) -Család: Rubiaceae -Drog: Asperulae odoratae herba -Hatóanyag: kumarin- glikozid, iridoid-glikozid, cserzőanyag, keserűanyag, galluszsav.

12 -Morfológia: évelő, lágy szárú növény, szára négyélű, sima, fénylő, kopasz. Levelei lándzsásak, pillás élűek, álörvöket alkotnak. Virágzata végálló, laza sátorozó bogernyő, virágai illatosak, fehér színűek. Termése horgas szőrökkel borított gömb alakú makkocska. -Előfordulás: Eurázsiai faj, lombhullató erdőkben, főleg humuszos talajú bükkösökben gyakori. -Környezeti igény: mészszegény, humuszban gazdag talajt, árnyékos, nedves klímát igényel. -Gyűjtés: föld feletti virágzó részét gyűjtik.

13 -Feldolgozás: a vékony rétegben szétterített növény szárítását árnyékos helyen kell végezni. -Farmakológiai hatás: nyugtató, izzasztó hatású, de hat a máj- és epefunkciókra is. -Felhasználás: forrázatát, mint enyhe nyugtatószert használják, salaktalanító, máj- és epebetegségek gyógyítására szolgál; bortartalmú italok (bólék), dohány, sajtok illatosítására használják. Hatóanyagai – főleg a kumarinok – fokozzák az alkohol kedvezőtlen hatását, fejfájást, szédülést okoznak. A kumarin nagy dózisban toxikus lehet, állatkísérletekben májkárosító, karcinogén hatást mutattak ki.

14 Tejoltó galaj (Galium verum) -Egyéb nevei: tejoltófű, (tejzsugorítófű, szentantal virág) -Család: Rubiaceae -Drog: Galii veri herba -Hatóanyag: flavonoidok: kvercetin glikozidok, iridoidglikozidok, cseranyag, illóolaj, állati tejet megoltó enzim, sárga festék, növényi savak.

15 -Morfológia: tarackos évelő növény, szára négyélű, rövid szőrös vagy kopasz; levelei szálasak, örvökben állnak. Apró virágai tömött bogernyőben állnak, mézes illatúak; pártája aranysárga színű, négy lekerekített cimpája szálkahegyű. Termése makkocska. -Előfordulás: egész Európában elterjedt növény, eurázsiai (mediterrán) flóraelem, nálunk igen gyakori. -Környezeti igény: száraz réteken, pusztai tölgyesekben, utak mentén, töltéseken fordul elő. -Gyűjtés: a növény föld feletti része virágzáskor gyűjtendő, illata enyhén mézszagú.

16 -Feldolgozás: árnyékos, jól szellőző helyen, vékony rétegben kiterítve szárítsuk. -Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó, izzasztó, a görcskészséget csökkenti. -Felhasználás: teáját vese-, epe-, máj- és légzőszervi megbetegedésekben, főként a népi gyógyászatban használják enyhén izzasztó és vízhajtó teaként. A felnőttek egyszeri adagja 2-3 kávéskanálnyi drog, naponta 2-3 forrázat ajánlható.

17 Erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) -Egyéb nevei: közönséges gyömbérgyökér, gyömbérgyökér, (szegfűszeg gyökerű fű) -Család: Rosaceae -Drog: Gei rhizoma, Caryophyllati rhizoma et radix -Hatóanyag: cserzőanyagok, gein (geozid) – (glikozid, amit ebben a drogban fedeztek fel, a szegfűszeg fő hatóanyagának, az eugenolnak a glikozidja.)

18 -Morfológia: évelő növény, gyöktörzsével telel át. Tőlevelei félbeszárnyaltak, szárlevelei pálhásak. Végálló virágzata kevés virágból áll, az egyes virágok szabadszirmúak, a sárga szirmok között jól látszódnak a csészék. Termése aszmagtermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, tölgyelegyes erdőkben, azok szélén, az egész országban gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten üde, enyhén meszes talajokon fejlődik, főként félárnyékban. -Gyűjtés: tavasszal a tőlevelek kifejlődése után vagy ősszel a termések beérése után is gyűjthető gyöktörzse.

19 -Feldolgozás: a gyöktörzset egészben szárítják, előzőleg megtisztítják a szármaradékoktól. Száraz, sötét helyen tárolják. -Farmakológiai hatás: összehúzó hatású, baktériumok fejlődését gátolja. -Felhasználás: szeszes kivonata bevált ecsetelőszer a fogorvoslásban, a száj nyálkahártyájának gyulladásaiban, fogínygyulladás- ban. Belsőleg hasmenések kezelésére használják.

20 Kerek repkény (Glechoma hederacea) -Egyéb nevei: földiborostyán -Család: Lamiaceae -Drog: Hederae terrestris herba (virágzó hajtás) -Hatóanyag: diterpének, iridoidok és nagyon kevés illóolaj

21 -Morfológia: évelő, indás, tarackos növény. Levelei átellenes állásúak, vese alakúak. Virágai levélhónaljiak, pártája kékesibolya, a maradó csészében 2 mm-es résztermések fejlődnek. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, üde lomberdőkben, bokros helyeken, füves térségekben is megél. -Környezeti igény: nincs kifejezett talajigénye, a lomberdők nedvesebb klímájától a nyílt területekig előfordul. -Gyűjtés: a föld feletti hajtások felső 2/3-részét ollóval gyűjtik, az első örvökben lévő virágok kinyílásakor.

22 -Feldolgozás: a növényi részek aprítás után árnyékban vagy ° C-on megszáríthatók. -Farmakológiai hatás: köptető tulajdonsága a pemetefűéhez hasonlítható, de gyengébb. Enyhe nyugtató, (szedatív) hatása kísérletileg igazolt. -Felhasználás: gyógyteakeveré- kekben használják, légutak hurutos megbetegedéseiben ajánlott drogok mellett. A népi gyógyászatban epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen használják.

23 Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata) (szappangyökér) -Egyéb nevei: boglyas fátyolvirág, dercefű, magyar szappangyökér -Család: Caryophyllaceae -Drog: Saponariae albae radix -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok: gipszozid-A triterpénvázas aglikonja (oleanolsav), monoszacharidok.

24 -Morfológia: évelő faj, gyökeréből dúsan elágazó szárakat fejleszt. Levelei szürkészöldek, keresztben átellenesek, lándzsásak; szárán dús bugavirágzat fejlődik. Virágai apró, fehér, telt virágok. Termése fogakkal nyíló tok. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, laza homoktalajok növénye, az alföldi homokbuckákon, különösen Bugacon gyakori. -Környezeti igény: meleg és fénykedvelő, igényli a talaj megfelelő vízellátottságát. -Gyűjtés: gyökerét ősszel vagy kora tavasszal célszerű gyűjteni, mikor a talaj megfelelően nedves a gyökér sérülésmentes kiemeléséhez.

25 -Feldolgozás: a gyökeret kérgétől maradék nélkül meg kell tisztítani; majd felszeletelni. A szárítás legfeljebb 60 ° C-on vagy napon is történhet. -Farmakológiai hatás: köptető, nyálkaoldó. -Felhasználás: légutak hurutos megbetegedései ellen, mint nyálkaoldó kanalas orvosság használják forrázatát, idült hörghurutok gyógyításában hatásos. A szappangyökérből előállított szaponint borotvaszappanok, mosó – és mosdószerek, fogkrémek habzóképességének növelésére használják. Háztartásokban a finom kelmék tisztítószere; a főzetébe helyezett ruha kimosáskor szappan nélkül tisztítható! Virágkötők is használják.

26 Homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) Védett! -Egyéb nevei: sárgagyopár -Család: Asteraceae -Drog: Helichrysi vagy Stoechados citrini flos -Hatóanyag: izosalipurpozid nevű kalkon (a virágzat élénksárga színét is adja), flavonoidjai: kvercetin, kempferol-, apigenin-, luteolin glikozidok, szalipurpozid, illóolaj, kumarinok, lignánok, fenolkarbonsav-származékok, triterpénsavak, szterolok.

27 -Morfológia: évelő növény, gyökere karószerű, fás, többfejű; szára egyenes, soklevelű, vastagon fehér gyapjas. Levelei szórtak, laposak, fehéres szürkén gyapjasak. Fészekvirágzatai majdnem gömbölyűek, sátorozó tömött fürtöt alkotnak, virágai aranysárgák. Termése kaszattermés. -Előfordulás: a nemzetség egyetlen közép-európai faja; homokos réteken, leginkább az Alföld homokján terem. -Környezeti igény: fényigényes, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a virágok kinyílásakor gyűjtik a virágfészkeket úgy, hogy közvetlen az elágazás felett vágják el, így a virágzat részeire hull szét.

28 -Feldolgozás: a fészkeket lehetőleg mesterséges szárítóban szárítják, így a fészkek nem esnek szét és nem barnulnak meg. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, enyhe vizelethajtó és epehajtó, emésztést szabályozó hatású, újabban májvédő és antimikrobás hatását igazolták. -Felhasználás: teáját emésztési zavarokban, anyagcserezavarok- ban, epe-és vizelethajtóként, féregűzőként alkalmazzák. Májvédő és epekiválasztást fokozó teakeverékek része.

29 Komló (Humulus lupulus) -Egyéb nevei: közönséges komló, felfutó komló, sörkomló, vadkomló -Család: Cannabaceae -Drog: Lupuli strobuli, Aetheroleum humuli -Hatóanyag: gyantaanyagok (alfakeserűsav), cseranyagok, illóolaj (mircen, a béta- kariofillén, humulén), flavonoidok

30 -Morfológia: 5-10 méterre felkúszó, csavarodó szárú, évelő kétlaki növény. Levelei átellenesek, változatos alakúak, tenyeresen osztottak, szőrösek. A termős virágat virágból álló kettősbogas füzér, a porzós kettősbogas fürt. Termése jellegzetes komlótobozka. -Előfordulás: géncentrumaként a Földközi –tenger partvidékét jelölték meg, Európában mindenhol elterjedt. -Környezeti igény: nedvességigényes, tápanyagigényes, fényigényes, érzékeny a hőmérsékletre.

31 -Gyűjtés: a vadon termő növény nőivarú virágzatát augusztus közepétől szeptember közepéig gyűjtik. -Feldolgozás: a komlótobozt 5-6 órán belül meg kell szárítani, amit ° C-on szalagszárítókban végeznek, kisebb mennyiségben a padláson kiterítve szárítható. -Farmakológiai hatás: nyugtató, vesetisztító, étvágyjavító, baktériumölő, természetes tartósító.

32 -Felhasználás: női virágzatát régóta a malária, sárgaság, emésztési zavarok gyógyítására, nyugtatóként használják. Később konzerválóként és ízesítőként (kenyér) lett ismert. A sör népszerűsödésével termeszteni kezdték, az első feljegyzés i.sz ból származik. Egy hektoliter sör gyártásához g komlótoboz szükséges, keserűanyagai adják a sör jellegzetes ízét, zamatát. A gyógyszeriparban a nyugtató és vesetisztító teakeverékek alkotórésze, a kozmetikai iparban hajápoló szerek, samponok készítésére használják. Ismert a komlós kenyér is, ahol ízesítő anyag a komlótoboz.

33 Bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) -Egyéb nevei: beléndek, (csalmatok, bolondítófű) -Család: Solanaceae -Drog: Hyoscyami folium, Hyoscyami semen, Hyoscyami radix -Hatóanyag: tropánvázas alkaloidok (hioszciamin, atropin, szkopolamin)

34 -Morfológia: kétéves növény, tőlevelei karéjosan fogasak, szárlevelei hosszúkásak, bozontos szőrűek. Virágai sárgák, ibolyakék erezettel, forgóban állók. Termése maradó csészébe zárt, kupakkal nyíló tok. -Előfordulás: Európán kívül előfordul Ázsia, É-Afrika, É- Amerika és Ausztrália területein. -Környezeti igény: nitrogén jelző növény, a talaj kémhatásával, a hőmérséklettel szemben igénytelen. -Gyűjtés: a leveleket a virágzás kezdete előtt vagy a virágzás folyamán, a magvakat ősszel gyűjtik.

35 -Feldolgozás: a begyűjtött leveleket megmossuk, majd padláson, vagy árnyékos helyen szabadban esetleg mesterségesen szárítjuk. A többi drogról elkülönítve tároljuk. -Farmakológiai hatás: Simaizom görcsoldó, enyhe nyugtató. -Felhasználás: a csattanó maszlag levelével keverve asztmaellenes cigaretta készítésére használják. Gyomor- és bélgörcsök kezelésére használják. A levél olajos kivonatát tartalmazó készítmények külsőleg reumás fájdalmak, idegzsábák kezelésére alkalmasak. -Ősi bódítószer, a középkorban boszorkánykenőcsök és szerelmi bájitalok összetevője volt.

36 Az egész növény kellemetlen, átható szagú. Minden része alkaloidokat (hioszciamin, atropin, szkopolamin), valamint cseranyagot tartalmaz. Legmérgezőbb részei a magvak, amelyek szárítás után is megtartják ezt a tulajdonságukat. Mérgezés tünetei: ló: merev, tág pupilla, izgatottság, görcsök, nehézlégzés, szapora szívverés. szarvasmarha: felfúvódás, nyugtalanság, nehezített légzés, tetániás majd epileptoid görcsök, általános bénulás következtében elhullás. sertés: pupillatágulat, hányás a betegség kezdetén (sertések könnyen hánynak, így a méreg jelentős része kiürül a szervezetből). baromfi: gyors elhullás (abrakba keveredett, mákra emlékeztető magok elfogyasztásakor). ember: száj-, és torokszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség, tág pupilla, bőr száraz és élénkvörös (főként a nyakon és az arcon), bódultság, szemkáprázás, részegséghez hasonló állapot, majd felületes légzés, súlyos esetben légzésbénulás következhet be. Forrás: Pointernet: legeltetés, legelő html

37 Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) -Egyéb nevei: orbáncfű, lyukaslevelű orbáncfű, lyukasfű, csengőfű, csengőlinka, vérfű, orbáncvirág -Család: Hypericaceae -Drog: Hyperici herba -Hatóanyag: hipericinszármazékok (hipericin és pszeudohipericin), flavonglikozidok (hiperozid, rutin), biflavonoidok, cseranyagok, illóolaj, fenolkarbonsavak

38 -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, a szár felületén fekete pontok találhatók. Levelei keresztben átellenesek, tojásdad alakúak, a fény felé tartva áttetszően pontozott. Virágzata dúsvirágú, sátorozó bogernyő. Termése háromrekeszű, mirigyekkel borított, sokmagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai-mediterrán flóraelem, száraz - üde termőhelyek növénye. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő -Gyűjtés: a virágzás kezdetén a virágos szár felső cm-es részét gyűjtsük.

39 -Feldolgozás: a levágott hajtásokat azonnal szárítani kell, árnyékos, szellős helyen vagy műszárítón. -Farmakológiai hatás: hatékony depresszió ellen, gyomorfekélyt megelőző, antibiotikus, gyulladáscsökkentő és májvédő hatású, a hipericinszárazékok gátolják egyes influenzát, herpeszt, leukémiát kiváltó vírusok szaporodását, a HIV-vírus terjedését.

40 -Felhasználás: enyhén neurotikus, depressziós tünetek kezelésére különböző készítményekben használják fel – ezek standardizált orbáncfűkivonatot tartalmaznak. Nehezen gyógyuló égési sebek, külső, belső (gyomor- és nyombél-) fekély kezelésére olajos kivonatok használatosak. Teája védi a nyálkahártyát, elősegíti a sejtek regenerálódását, máj-és epebántalmak esetén használják. Kozmetikai készítmények gyakori alkotórésze. Használatakor hipericizmus léphet fel, ezért ügyelni kell a dózisok betartására és óvakodni kell a napon való hosszas tartózkodástól.

41 Fehér árvacsalán (Lamium album) -Egyéb nevei: (holtcsalán) -Család: Lamiaceae -Drog: Lamii albi flos, Lamii albi herba -Hatóanyag: lamalbid (iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel), fenolkarbonsavak és származékaik (kávésav és észterei), flavonoidok

42 -Morfológia: évelő növény; szögletes szárú, keresztben átellenes, csalánéra emlékeztető fűrészes élű tojásdad levelekkel. A felsőbb levelek hónaljában fejlődnek a virágörvök. A párta hófehér, esetleg enyhén sárgás árnyalattal, a felső ajak domború, borzas szőrű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban a magyar khg-ben és a DNy-Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: mérsékelten üde, üde gyomtársulások -Gyűjtés: a virágdroghoz a pártát kézzel; a virágos hajtást sarlóval, ollóval gyűjtjük.

43 -Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos, esetlen fűtött helyen megszárítjuk, a virágok fehér színének megőrzésével. -Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető. -Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata- megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.

44 Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca) -Egyéb nevei: gyöngyajak -Család: Lamiaceae -Drog: Leonuri cardiaceae herba -Hatóanyag: iridoid vegyületek (leonurid), bufenolid kardenolidok, alkaloid jellegű vegyületek, cseranyagok, keserűanyagok, illóolajok

45 -Morfológia: évelő, lágyszárú faj, szára négyélű, üreges. Levelei a szárközöknél átellenesen ülők, az alsó levelek tenyeresen osztottak, karéjosak, fonákjuk szőrökkel borított. Virágzata álörv, a párta halvány rózsaszínű. Termése makkocska. -Előfordulás: eurázsiai (mediterrán) flóraelem, ruderális termőhelyeken, parlagokon díszlik. -Környezeti igény: viszonylag hidegtűrő, mezofil, tápanyagigényes, gyomtársulásokban. -Gyűjtés: június-augusztus folyamán, virágzáskor gyűjthetők cm hosszú hajtásai.

46 -Feldolgozás: a begyűjtött növényi részt azonnal szárítani kell, ami történhet szobahőmérsékleten vagy műszárítóban -Farmakológiai hatás: nyugtató hatása kísérletileg igazolt, szívtáji panaszok esetén, alvászavarokban alkalmazzák, vérnyomáscsökkentő -Felhasználás: vizes kivonata nyugtató hatású, szívpanaszok, nyugtalansági állapot, alvászavarok kezelésére alkalmas. Gyógyteát és gyógybort készítenek belőle, a főétkezések előtt fogyasztva javítja az étvágyat.

47

48 Orvosi székfű (Matricaria chamomilla, C.recutita) -Egyéb nevei: kamilla, (székfű) -Család: Asteraceae -Drog: Chamomillae anthodium, Chamomillae cribratum, Aetheroleum chamomillae -Hatóanyag: illóolaj (színe kék a kamazuléntől, amely a matricinből keletkezik), bisaboloidok, flavonoidok (apigenin, luteolin, patuletin és ezek glikozidjai, kumarin, pektinszerű nyálkaanyagok

49 -Morfológia: egyéves növény, szára hengeres, felálló vagy elfekvő. Levelei szórt állásúak, hosszúkás- lándzsásak, sallangosan szeldeltek. Virágzata végálló fészek, belül üreges, fehér nyelves és sárga, kétivarú csöves virágokból áll. Termése kaszat. -Előfordulás: géncentruma a Földközi-tenger keleti medencéje körüli terület, hazánkban mindenhol vadon terem, jelentős állománya a szikes területeken van. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, szárazságtűrő, sziktűrő -Gyűjtés: begyűjtése kamillafésűvel történik, amikor a csöves virágok már sárgák. Szikes pusztákon nagy hatóanyag-tartalmú törpe változata (C. m. var. salina) tömeges.

50 -Feldolgozás: a virágokat a hosszabb szárrészektől és az idegen növényi részektől megtisztítják, majd természetes vagy mesterséges úton szárítják. -Farmakológiai hatás: görcsoldó, gyulladáscsökkentő és antiszeptikus -Felhasználás: gyomor- és bélnyálkahártyák gyulladása és fekély esetén, légúti megbetegedé- sekkor alkalmazzák. Forrázással készült teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő és emésztést serkentő hatású. Meghűlés esetén mint izzasztó, toroköblítő tea jó hatású.

51 -Felhasználás: Külsőleg szemborogató, fogínyerősítő, sebgyógyulást elősegítő hatású. Azulénes kamillakenőccsel nehezen gyógyuló sebek, visszeres lábszárfekély, ekcémás felületek többnyire jó hatással kezelhetők. Olajos készítményei elsőfokú égési sebek, felfekvések kezelésére is alkalmasak lehetnek.

52 Orvosi somkóró (Melilotus officinalis ) -Egyéb nevei: somkóró -Család: Fabaceae -Drog: Meliloti herba, Meliloti flos -Hatóanyag: kumarin és származékai, a szirmok sárga színét a kempferol és a kvercetin nevű flavonoidok és glikozidjaik okozzák.

53 -Morfológia: egyéves vagy áttelelő, kétéves faj, gyökérzetében nitrogénkötő baktériumok fejlődnek. A levelek hármasak, az alsók fordított tojásdadok, a felsők ék-lándzsás alakúak. Az apró, sárga virágok levélhónaljiak, hegyes fürtben állnak. Termése hüvelytermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, gyomtársulásokban, szántóföldeken, utak mentén az ország egész területén gyakori. -Környezeti igény: napos helyek, nyílt térségek növénye. -Gyűjtés: a leveles hajtásokat az első, legalsó virágok nyílásakor gyűjtik.

54 -Feldolgozás: a szárítást jól szellőző, árnyékos helyen végezzük. -Farmakológiai hatás: javítja a nyirokkeringést, ezért ödémás testrészek kezelésére alkalmas, gyulladáscsökkentő. -Felhasználás: külsőleg zúzódások, véraláfutások, rándulások, ficamok kezelésére használják, a virágos hajtásból készült forrázatát visszeres vagy aranyeres panaszokban, a nyirokkeringés pangásának következtében fellépő vizenyő kezelésére használják. A virágok dohány illatosítására szolgálnak, fejfájást, szédülést okozhatnak.

55 Vidrafű (Menyanthes trifoliata) V édett! -Egyéb nevei: (vidraelecke, keserű lóhere) -Család: Menyanthaceae -Drog: Trifolii fibrini folium -Hatóanyag: keserűanyagai szekoiridoidok: mentiafolin és loganin

56 -Morfológia: évelő vízi növény, hosszan kúszó gyöktörzséből fejlődnek a levelek és virágok. A levelek három levélkéből állók, elliptikusak, kissé húsosak. A virágok fehérek, kívül pirosak vagy lilás színűek, rojtos cimpájúak, fürt virágzatot alkotnak. Termése tok. -Előfordulás: cirkumpoláris flóraelem, zsombékosok, láprétek növénye -Környezeti igény: vízigényes, félárnyéktűrő -Gyűjtés: ahol gyűjthető, ott a virágzás idején kíméletesen gyűjtik a leveleket, úgy, hogy a tő fiatalabb leveleiből néhány megmaradjon.

57 -Feldolgozás: a begyűjtött levelekről a hosszú levélnyelet levágják, majd vékony rétegben szárítják. -Farmakológiai hatás: éhgyomorra adagolva fokozza a gyomornedv elválasztását. -Felhasználás: keserűanyag- tartalma miatt felnőtteknél étvágyjavítóként használják, a főétkezések előtt fél órával adagolják úgy, hogy akár vizes, akár szeszes kivonatát rendelik, a drogra számított adag ne haladja meg az 1 g-t.

58 Közönséges szurokfű (Origanum vulgare) -Egyéb nevei: feketegyopár, vadmajoránna, vargamajoránna -Család: Lamiaceae -Drog: Origani vulgaris herba -Hatóanyag: illóolaj, karvakrol, timol, flavonoidok, cserzőanyagok, nyálkaanyagok

59 -Morfológia: évelő növény, szára felül fedő- és mirigyszőrökkel borított. Levelei keresztben átellenesek, tojásdadok, mirigyektől pontozottak. Virágzata többszörösen összetett, a hajtások végén bogernyős, a párta bíborpiros, rózsaszín, bordó színű. Termése 4 részre hasadó makkocska. -Előfordulás: Eurázsia mérsékelt és szubtrópusi övezetében előforduló faj. -Környezeti igény: szárazságtűrő, fénykedvelő növény -Gyűjtés: a virágos leveles hajtásokat teljes virágzásban gyűjtik.

60 -Feldolgozás: a levágott virágos hajtásokat azonnal szárítani kell árnyékos, szellős helyen kiterítve vagy szárítóberendezésben. -Farmakológiai hatás: antiszeptikus, köptető, nyálkaoldó, enyhén görcsoldó -Felhasználás: teakeverékek alkotója, légúti és emésztőrendszeri hurutos megbetegedések esetén használható; ételek, halak, húsok, bor fűszerezésére használják, illóolaja szappanok alkotórésze antiszeptikus hatása miatt, régen népi festőnövényként alkalmazták (rozsdabarna).

61 Vörös acsalapu (Petasites hybridus) -Egyéb nevei: közönséges acsalapu, keserűlapu, kalaplapu, nagy szattyú -Család: Asteraceae -Drog: Petasitidis rhizoma, Petasitidis foliumi – kiskereskedelemben nem forgalmazzák, ipari nyersanyag -Hatóanyag: szeszkviterpén alkoholok (petazol, izopetazol, neopetazol), flavonoidok, triterpén szaponinok, nyálka- és cseranyagok, toxikus hatású pirrolizidin alkaloidok

62 -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, vastag gyökértörzsével telel át. Levelei nagyméretűek, szíves vállúak, kerekdedek, hosszú levélnyéllel, a levélfonák molyhosan szőrös. Kétlaki, de előfordulnak kétivarú virágok is, melyek csak csöves virágokból állók. Termése bóbitás kaszat. -Előfordulás: Európában, Észak- és Nyugat-Ázsiában honos faj, patakok mentén, nedves hegyi réteken található. -Környezeti igény: nedvességigényes, hűvösebb klímát kedvel. -Gyűjtés: a rizómát ősztől tavaszig, a leveleket pedig a nyár folyamán gyűjtik.

63 -Feldolgozás: a növényi részeket természetes úton szárítják, a gyökereket előtte megmossák, széthasítják. -Farmakológiai hatás: görcsoldó és fájdalomcsillapító hatású, főként idegi eredetű panaszoknál. -Felhasználás: kivonatait különböző gyógyszerkészít- mények komponenseként légzési, aszmatikus görcsök, köhögés csillapítására, továbbá neurotikus eredetű gyomor és bélpanaszokra, az érgörcsökre visszavezethető migrénes fejfájás ellen. Májkárosító és esetlegesen rákkeltő anyagai miatt ellenőrizet- len használata nem ajánlott.

64 Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) -Egyéb nevei: lándzsás útilapu -Család: Plantaginaceae -Drog: Plantaginis lanceolatae folium -Hatóanyag: aukubin (iridoid glikozid), polifenolok, nyálkaanyagok, C-vitamin, cserzőanyag, citromsav, invertáz, emulsin enzimek

65 -Morfológia: évelő növény, gyöktörzséből csak a tőlevélrózsa és a tőkocsány ered. Levelei keskeny lándzsásak, a levélerek majdnem párhuzamosak. A virágzat gömbös vagy kúpos, később hengeres füzér. Tojásdad toktermése üreges, kétmagvú. -Előfordulás: kozmopolita faj, hazánkban igen gyakori, réteken, legelőkön, füves helyeken. -Környezeti igény: mindenhol megterem, kivéve futóhomokon és vízállásos talajokon. -Gyűjtés: a növény ép, egészséges tőlevelei adják a drogot, májustól szeptemberig.

66 -Feldolgozás: a begyűjtött leveleket a tőkocsánytól megtisztítjuk, majd jól szellőző helyen, forgatással szárítjuk. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, enyhén abiotikus. -Felhasználás: leveleinek présnedve vagy hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja. Sebgyógyító hatású, használható aranyeres bántalmak ellen, kúpok alapanyagaként. Teája és a belőle készült szirupok nyugtatóan hatnak szájüreggyulladás, köhögés és rekedtség esetén.

67 Vérontófű (Potentilla erecta) -Egyéb nevei: vérontópimpó, vérhasgyökér, (vérfű, vérgyökér, vérpimpó) -Család: Rosaceae -Drog: Tormentillae rhizoma (et radix) -Hatóanyag: cserzőanyagok (ellagitanninok), katechinszármazékok, proantocianidin, galluszsavszármazékok.

68 -Morfológia: évelő, lágyszárú növény, alacsony termetű, szára heverő vagy felegyenesedő. Levelei ujjasak, durván fűrészes levélkékből állnak. A virágok sárgák, négytagúak, hosszú kocsányon képződnek. A levelek és a szár selymes szőrű. Aszmagos terméscsoportja van. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, kaszálókon, hegyi réteken, lápréteken fordul elő. -Környezeti igény: nedves, nyílt területek növénye. -Gyűjtés: késő ősszel gyűjtik.

69 -Feldolgozás: a gyöktörzseket megtisztítják a száraktól és a gyökerektől, majd ° C-on szárítják. -Farmakológiai hatás: összehúzó, vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő. -Felhasználás: hasmenések kezelésére használják főzetét, azonban ha nem javul az állapot, úgy más kezelésre kell áttérni. Helyi alkalmazásra főleg a 70 ° -os szesszel készült kivonat alkalmas, ezzel végzik a száj nyálkahártyájának az ecsetelését a fogíny gyulladásaiban, afták képződésekor.


Letölteni ppt "Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) -Egyéb nevei: legyezőbajnóca -Család: Rosaceae -Drog: Spireae herba, Spireae flos, Spireae radix -Hatóanyag: fenolos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések