A légzőkészülék Elsőrendű feladata: az O2 felvétele és a CO2 leadása

Az előadások a következő témára: "A légzőkészülék Elsőrendű feladata: az O2 felvétele és a CO2 leadása"— Előadás másolata:

1 A légzőkészülék Elsőrendű feladata: az O2 felvétele és a CO2 leadása
a légzési gázok szállítása a gázcsere biztosítása Részt vesz a hangadásban a hangszalagok révén (gége) A szaglóhám révén fontos szerpet tölt be a szaglásban Alkotórészei: légutak (felső és alsó) tüdők A méhen belüli fejlődés során az alsó légutak a tápcsatorna hámjának származékaként alakulnak ki .

2 Légutak Felső légutak: orrüreg Alsó légutak: gége, légcső, hörgők

3 Az orr alkotóelemei Orrcsontok, orrporcok, arccsont (maxilla), a szájpadcsont, könnycsontok, ekecsont , szitacsont vesz részt az alkotásában Belsejét az orrsövény két üregre osztja, melyek az elülső és hátulsó orrnyilásokon közlekednek

4 Az orrüreg Falát a következő csontok határolják:
- felül a szitacsont szitalemeze - alul – kemény szájpad - oldalt – a szitacsont oldalsó része és az alsó orrkagylók - középen – orrsövény A beszívott levegőt felmelegíti, portalanítja és párásítja

5 Külső részét izmok határolják-mimika izmok és a bőr
Járulékos alkotóeleme a könnykészülék

6 Az orrüreg belsejét nyálkahártya béleli melynek két részét különítjük el:
- szaglóhám – a felső orrkagylók nyálkahártyájában foglal helyet -légzőhám – a légzés szolgálatában áll, felületét az orrkagylók hámja növeli

7 Szaglóhám - Fehéres sárga - 2-3 cm2 felületű
-a szitalemez és a felső orrkagylók határolják - szaglósejteket tartalmaz

8 Légzőhám - Pirosas - Sokkal nagyobb felületet foglal el mint az elöző
- Többmagsoros csillós hengerhám borítja A hám alatti kötőszövetben mirigyek találhatók melyek váladéka nedvesen tartja az orrüreget Gazdag hajszálérhálózattal rendelkezik

9 Orrmelléküregek A homlokcsontban, szitacsontban és az arccsontban találhatók Nyálkahártya béleli őket Szerepük van a levegő felmelegítésében és a hangadásban (rezonáló dobozok)

10 Garat Kettős szerepe van: légzés és a táplálék továbbítása , itt kereszteződik a levegő útja a táplálékkal

11 A gége - A nyak elülső részén helyezkedik el, a nyelvcsont és a légcső között Részt vesz: a légzésben (ősi funkció) és a hangadásban (emberre jellemző funkció) Alkotóelemei:porcok, szalagok, izmok, nyálkahártya

12 A gége porcai 3 páratlan porc: pajzsporc gyűrűporc gégefedő
3 páros porc: kannaporcok ék alakú porcok – Santorini-féle porc, a kannaporcok csúcsán találhatók szarv alakú porcok – Wirsberg-féle porcok a gégefedő és a kannaporcok közti nyálkahártyaredőben helyezkednek el

13 A gége izmai A gégeizmok harántcsíkolt izmok és két félék:
- külsők – a gége mozgatásában vesznek részt (nyeléskor pl.) - belsők: a hangrés tágításában és összehuzásában, valamint a hangszalagok feszítésében vesznek részt

14 A gége ürege és nyálkahártyája
Homlok irányú metszeten homokórához hasonló. Felső része a gége előcsarnoka, lefelé szűkül és az álhangszalagok redőjében végződik. A szűkület két oldalán a gégegyomrocskák találhatók, melyeket alul a valódi hangszalagok határolnak. Lefelé haladva kissé szélesedik és a légcsőbe folytatódik. Belsejét nyálkahártya borítja – többrétegű el nem szarusodó laphám fedi

15 Trachea cm hosszú, elől és oldalt hengeres, hátul lapos, porcos és részben hártyás izmos falú cső - A 7. nyakcsigolyától indul és a 4-5. hátcsigolyáig tart, nyelőcső előtt húzódik - A tüdők közelében a főhörgőkre oszlik

16 A légcső belső szerkezete
Nyálkahártya – többmagsoros csillós hengerhám -kötőszövetében savos és nyákos mirigyek Porcos-rostos réteg – a porcos részt üvegporc alkotja, a hátulsó hártyás részt pedig simaizom és rugalmas kötőszöveti rostok Adventicia – kötőszövetes tok

17 A légcső falának szövettani szerkezete

18 A hörgők A légcső a negyedik hátcsigolya magasságában a főhörgőkre oszlik A jobb főhörgő rövidebb és tágasabb A bal hosszabb és keskenyebb A főhörgők szerkezete megegyezik a légcső szerkezetével, azzal a különbséggel, hogy a porc folyamatos réteget képez A tüdőbe belépve dichotomikusan tovább ágazódnak

19 A tüdők A mellkasban foglalnak helyet. Mellhártya borítja

20 A tömegűk a testömeg 1/50 része, a bal 600 g, a jobb tüdő 700 g.
A felnőtt tüdő palaszürke színű. A jobb tüdő 3, a bal 2 lebenyből áll.

21 A tüdőcsúcs túlnyúlik az első bordán.
A tüdő alapi része a rekeszizmon fekszik Külső részén a bordai felszín domború, a gerincoszlop felőli pedig lapított A belső részen a tüdőkapu található

22 A tüdők szerkezete -tüdőfa -tüdőparenchima

23 A tüdőfa -A tüdőbe belépő főhörgők elágazásai hozzák létre
- A főhörgők→ (2-3) lebenyhörgő→ (10-11) szelvényhörgő→ lebenyke közti hörgők → véghörgőcske→ légzőhörgőcskék→ léghólyagjáratok melyek fala helyenként kiboltosul (zsákok), ezekbe torkollanak a léghólyagocskák

24 A lebenyhörgők és szelvényhörgők belső felépítése megegyezik a főhörgőkével, de a porcszövet keyd feldarabolódni

25 A véghörgőcskék és a légzőhörgőcskék falából teljesen eltünik a porcszövet, helyébe simaizomszövet jelenik meg. Nincs szükség ezen a szinten a merev falra, mert együtt tágulnak a tüdőszövettel.

26 A tüdőfa nyálkahártyáját alkotó többmagsoros csillós hengerhám fokozatosan egyrétegű köbhámba, majd laphámba megy át.

27 A tüdőparenchima A következő részekből tevődik össze: lebeny
szelvények lebenykék tüdőfürtők léghólyagocskák A lebenyeket és szelvényeket kötőszöveti sövények választják el egymástól. Szerkezeti, funkciónális és patológiai szempontból egymástól teljesen elkülönülnek.

28 A tüdőlebenykék - piramis alakú szerkezeti és működési egységek
- alapi részük a tüdő felszíne felé néz, csőcsi részük pedig a tüdőkapu felé - alkotóelemei:- hörgőcskék elágazódásai - vérerek - kötőszövet A tüdőfürt: a véghörgőcskék elágazodásai , nem különülnek el kötőszövetesen a szomszédos fürtöktől.

29 A léghólyagocskákban megy végbe a gázcsere.
-levegővel telt kamrák millió találahtó a két tüdőben m2 légzési felületet hoznak létre A léghólyagocskák falát alaphártyán ülő laphám alkotja. A laphámot 3 féle sejt alkotja: I penumocita – lapos sejtek, gázcserében vesznek részt II pneumocita- szemcsézett nagyobb méretű sejtek, surfaktantot termelik makrofágok – mozgásra képes sejtek, megtisztítják az alveolusok közti térséget

30 A hajszálerek fala a léghólyagocskák falával az alveolokapilláris hártyát képezi.
Ezen keresztül megy végbe a gázcsere.

31 A tüdők vérellátása Kettős: - a tápláló vérellátást a hörgőosztóerek biztosítják - a funkcionális vérellátásért a kisvérkör a felelős

32 A tüdők tápláló vérellátása
- Hörgőosztóerek –a leszálló aorta oldalelágazásai - Hörgőgyűjtőerek a páratlan gyűjtőerekbe torkollanak- alsó üres gyűjtőérbe

33 Mellhártyák Fali lemez a mellkashoy tapad
Zsigeri lemez a tüdők felszínét borítja. A kettő között üreg, a benne levő folyadék megakadályozza a tüdők leválását a mellhártyáról, ezáltal követni tudják a mellkas térfogatváltozását