Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése."— Előadás másolata:

1 IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

2 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

3 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

4 2. Gazdaságpolitika - 2. Gazdaságpolitika A tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás , a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió - A vámunió gazdasági hatásai - felelős minisztériumok - ipartörvények - Agrártámogatások - tőkés hitelpolitika - liberális gazdaságpolitika - Az állam mint vállalkozó

5 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1) - Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke) - Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat - Az aranystandard rendszer (ércpénz) - Közös bank és pénzrendszer - papírpénz - A binacionális bank: Az Osztrák-Magyar Bank – – Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez. Az ezüstpénz is törvényes fizetőeszköz maradt. A koronát „sánta aranyvalutának” is nevezték.

6 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2) - Univerzális, speciális bankrendszer - A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban - Részvénytársasági bankok - A pesti tőzsde as válság - Többszintű bankrendszer - Ipar-bank összefonódás

7 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3) - Önálló államháztartás, első zárszámadási év Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók - Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

8 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac (1) - A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez - A folyami és tengeri hajózás kialakulása - Helyiérdekű vasutak megszervezése - A szárazföldi közlekedés eredményei - Budapest egyesítése – kereskedelmi központ - A városi tömegközlekedés - Posta és hírközlés

9 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac (2) A vasút és a gazdasági fejlődés Keresletnövekedés (vas és acél) Szállítási költségek csökkenése Gazdasági szektorok integrálódása Piaci integráció - ipari régiók Felvevőkörzetek Tengerentúli kereskedelem megnyitása Technikai képzettség növekedése Mobilizáció Új pénzügyi formák

10 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1) - Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét - A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra. - Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár) - Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

11 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2) - A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben (Népességtöbblet, élelem, piac a gyáripar számára, tőke a mezőgazdaságon kívüli szektor számára, külföldi valuta, nyersanyagok beszerzése) - A jobbágyfelszabadítás problémái - A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése (Albrecht Daniel Thaer, Balásházy János, Pethe Ferenc) - Agrárszakoktatás

12 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3) A mezőgazdaság modernizációja Művelt terület kiterjesztése Művelési módok változása Új növénytermesztési struktúra Mezőgazdasági eszközök fejlődése Modernizáció a növénytermesztésben - Vonóerő - Nemesítés és talajjavítás ónerő

13 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4) Állattenyésztés Elmaradás három területen Magas állatsűrűség Magas tenyészérték Istállózó - takarmányozó tartásmód Fajtaváltás

14 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (5) Agrárszervezetek, hitel Magyar Gazdaszövetség Országos Magyar Gazdasági Egyesület Országos Központi Hitelszövetkezet Raiffeisen

15 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (6) A modernizáció kiteljesedésének akadályai Értékesítési feltételek hatása a termelésre Gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán Magyar ország szerkezetváltással igazodott 1870 (52,7 % gabona 33,7 % állati termék)

16 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (7) Birodalmi munkamegosztás - Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel - Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya - A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

17 6. Településszerkezet - Településszerkezet – települések hierarchiája - Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely - Budapest (1910-ben 880 ezer lakos) - szabad királyi városok - A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt. - A többségük 11 millió falvakban - tanyán 1,2 millió

18 7. Polgárosodás és modernizáció (1) - Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták) - Kivándorlás mintegy 2,2 millió ben összlakosság 20,9 millió - Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás - Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség - A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek - Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

19 7. Polgárosodás és modernizáció (2) - középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel - birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai) - A középosztály gyengesége Magyarországon - Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió) - Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család) - Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede) - Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

20 8. A fejlődés mérlege - A gazdasági szerkezet változása (3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott) - A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%. - A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%) - A nemzeti jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból


Letölteni ppt "IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések