Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" A (cseh)szlovákiai magyar politikai elit magatartásformái Szarka.

Az előadások a következő témára: "Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" A (cseh)szlovákiai magyar politikai elit magatartásformái Szarka."— Előadás másolata:

1 Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" Integrációs alternatívák és az "aktivizmus" A (cseh)szlovákiai magyar politikai elit magatartásformái Szarka László MTA Kisebbségkutató Intézet szarka@mtaki.hu www.mtaki.hu

2 2 A 20. századi magyar kisebbségtörténet fogalmi alapkérdései ► A magyar kisebbségek kialakulásának közös vonásai és sajátosságai közös vonásai és sajátosságai ► Tipológiai besorolás ► A kisebbségi közösségépítés feltételrendszere ► Magyar-magyar és többségi-kisebbségi viszonyrendszerek ► A kisebbségi közösségek társadalmi bázisa ► Történeti alternatívák

3 3 Az előadás fogalmi és kronológiai keretei (Cseh)szlovákiai magyar integrációs alternatívák ► Nemzeti (re)integráció (1918-1938, 2001-) ► Őslakos koncepció (1918-1935), 1938 ► „Aktivista” alternatívák (1918-1938, 1948-1989, 1989- 1998) ► Kisebbségi közösségépítés (1918-38, 1956-69, 1989-) ► Közép-európai föderációs tervek (1929-35) ► Internacionalista víziók (1921, 1948-1968) ► Uniós lehetőségek (2004-)

4 4 Csehszlovákiai és szlovákiai integrációs alternatívák ► „Keleti Svájc” – T. G. Masaryk ► Nemzetiségi demokrácia (Emanuel Rádl) ► Az állam decentralizációja (M. Hodža) ► Nemzeti autonómiák – nemzetiségi statútum ► Etnikailag homogén csehszlovák nemzetállam ( Reszlovakizáció, széttelepítés) ► Etnikailag részben semlegesített állam (1950-1965) ► Kisebbségi participáció 1968-1969 ► Konszociális kormányzati modell 1990-91, 1998-

5 5 Nemzeti (re)integráció Revízió, támogatáspolitika, kulturális együttműködés ► Trianon revíziója: Szlovákia autonómiája Magyarországon belül (1919, 1920); TEVÉL, Felvidéki Liga, Jehlička-tervezet (1920) ► Katonai tervek (1920-21, 1937-39) ► Támogatáspolitika: Rákóczi Szövetség, FESZ, TESZK ► Határmódosítások, lakosságcsere (1945-46) ► Magyar-magyar viszony intézményesítése (1990-)

6 6 Az „őslakos” koncepció ► Ruszka Krajna, Slovenská Krajna autonómiája (1918:X és 1919:XIX néptörvények) ► Törekvések Hlinka és a Szlovák Néppárt megnyerésére ► Tuka Béla tevékenysége (1920-21) ► OKP őslakos programja ► Pozsony: az őslakos koncepció szakítópróbái

7 7 Az „aktivista” alternatíva változatai I. Az „aktivista” alternatíva változatai I. A csehszlovák állam mint integrációs keret I. 1918–1938 ► Az Országos Keresztényszocialista Párt kooperációs aktivizmusa ► A magyar agrárpárti és szociáldemokrata csoportok aktivizmusa ► Baloldali, emigráns értelmiségi aktivizmus ► Taktikai engedmények Benešnek (1935), Hodžának (1938)

8 8 Az „aktivista” alternatíva változatai II. Az „aktivista” alternatíva változatai II. A csehszlovák állam mint integrációs keret I. 1948–1969 ► Az állampolgárság visszaadása (1949-51) ► A Csemadok és a CSKP „magyar bizottsága” ► Magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépülése ► A magyar kérdés rendezése 1965-68 ► A Csemadok alkotmányjogi tervezete Szabó Rezső, Lőrincz Gyula(1968) ► Kisebbségi participáció: nemzetiségi miniszter, nemzetiségi tanács Dobos László, Gyönyör József, Tolvaj Bertalan (1969) ► A normalizáció alternatívája: az „illegális” ellenzékiség

9 9 Az „aktivista” alternatíva változatai III. Az „aktivista” alternatíva változatai III. A (cseh)szlovák állam mint integrációs keret 1989–1992 ► Magyar kérdés szlovákiai, nem csehszlovákiai ügy ► VPN–FMK kormányzás (1990) 1993– ► Kék Koalíció, Magyar Koalíció (1996–1998) ► Konszociális modell vagy intermezzo: az MKP kormányzati, regionális politikája (1998-2002, 2002-)

10 10 Internacionalista (kommunista) víziók ► Szocialista föderáció a versailles-i békerendszer felszámolásával (1921) ► Antifasiszta népfront-mozgalom (1935-38) ► Harc burzsoá nacionalizmus ellen (1949–52) ► KGST, Varsói Szerződés egyközpontú, szovjet típusú internacionalizmusa ► Nemzetiségi káderpolitika, kommunista elit „multietnikus” rekrutációja

11 11 Mimikri és szerep I. a kisebbségi magyar elit magatartásformái ► Örök ellenzékiség vagy együttműködés ► Lojalitás vagy behódolás ► Kiszolgáltatottság vagy partnerség ► Nemzeti vagy állami integráció ► Közösségépítés vagy nemzetrész-politika ► Közösségépítés vagy beolvadás ► Autonómia vagy konszociáció ► Szegregáció vagy multikulturalitás ► Nemzeti vagy kettős identitás

12 12 Mimikri és szerep II. a kisebbségi magyar elit magatartásformái ► 1918–1920 Tiltakozás és önszerveződés ► 1920–1928 Aktivista kísérletek ► 1928–1935 Nemzeti tömörülés ► 1935–1939 Revízióra várakozás ► 1945–1948 Hontalanság és a reszlovakizációs alternatíva, Magyarország leértékelődése ► 1949–1969 Kommunista aktivizmus: népviseletbe öltözött agitációtól az önkormányzatiságig ► 1970– 1989 Kivárás, túlélés, illegális ellenzéki mozgalom ► 1989 – Politikai képviselet, kormányzati szerep

13 13 Kisebbségi vagy regionális közösségépítés ► Autonómiatörekvések– autonómiatervek ► Hiányzó közjogi dimenzió ► A „svájci út” – a három magyar kanton ► Dél-Szlovákia magyar többségű járásainak etnikai kikerekítése (1960, 1968, 1994–98) ► Duray Miklós társnemzeti koncepciója (1993) ► Komáromi nagygyűlés programja (1994) ► Kulturális, lokális önkormányzatiság (2004)

14 14 Közép-európai, dunai tervek ► Jászi Oszkár kanton- és föderációs elképzelései (1918) ► A Sarló dunai programja (1931) ► Milan Hodža közép-európai tervezete (1944) ► Visegrádi regionális együttműködés (1991-)

15 15 Uniós lehetőségek ► Uniós polgárság ► Diszkriminációmentesség, szubszidiaritás ► Nyelvi egyenjogúság ► Határok funkciójának átalakulása, új migráció ► Új típusú együttműködési formák a határrégiókban ► Nemzetközi kisebbségvédelem intézményesülése ► Autonómiamodellek nemzetközi támogatása

16 16 Záró megjegyzések I. ► Kisebbségek esetében az integrációs politika sikeres, ha – a saját közösség kohéziója nem csorbul, – a saját közösség kohéziója nem csorbul, közösségi jogaikat törvények szavatolják közösségi jogaikat törvények szavatolják – a közösség integratív szerepe erősödik – a közösség integratív szerepe erősödik – a befogadó állam kisebbségi politikája disztributív – a befogadó állam kisebbségi politikája disztributív – a triadikus viszonyrendszeren belül egyensúly – a triadikus viszonyrendszeren belül egyensúly alakul ki alakul ki – a kisebbségek által lakott települések,régiók – a kisebbségek által lakott települések,régiók különleges jogi státuszt nyernek különleges jogi státuszt nyernek

17 17 Záró megjegyzések II. ► A csehszlovákiai, szlovákiai magyar közösség 20. századi történetében nem voltak tartósan sikeres integrációs modellek ► A politikai elit kivárásra, túlélésre játszott, a mintaadó középosztály pedig gyakran az asszimilációt és a migrációt választotta ► A szlovákiai magyar kisebbség törvényileg rögzített közösségi jogok hiányában ma is csak részben „vállalt közösség” ► Társadalmi rétegzettsége, regionális szerkezete nem jelenik meg a közösségi intézményekben nem jelenik meg a közösségi intézményekben ► Mindez belső és külső lojalitásproblémák kiváltója