Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaság, munkaerőpiac Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaság, munkaerőpiac Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann."— Előadás másolata:

1 Gazdaság, munkaerőpiac Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann

2 2 gazdaságszociológia A gazd. és a társadalom viszonyával foglalkozik Marx, Weber Polónyi, Granovetter: „a gazdaság társadalmi beágyazottsága” a gazdasági tevékenységek összefüggnek a társadalom intézményeivel, szerkezetéve, kultúrájával Üzemszociológia, munkaszociológia… szakszociológiák

3 3 elméletek - A gazdasági élet szereplőinek motivációi Közgazd. és szoc. emberképének kül. LINDENBERG: „homo socio-oeconomicus” A társ-ban elfogadott értékek, normák jelölik ki a döntésalternatíva-tarományt Ebből választ az egyén racionálisan - Individualista - Saját haszon -Weber: célracionális cselekvés - Közösségi ember - Közösségi normáknak való megfelelés - Weber: értékracionális, tradícionális cselekvés Homo oeconomicus Homo sociologicus

4 4 elméletek – Gazdasági mechanizmusok A gazdaság társadalmi beágyazottsága A gazdaság mechanizmusai társ-i szerkezethez, intézményekhez kötődnek 3 domináns gazd.i integrációs forma: 1. Reciprocitás (kölcsönös segítség, ajándékozás) 2. Redisztribúció (termékek kp.i begyűjtése- elosztása) 3. Piac (árucsere) Árszabályzó piac Primitív társadalmak domináns gazd.int. formái

5 5 Bronisław Malinowski (1884–1942) antropológus Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyel nemzetiségű állampolgára volt. Az első világháború alatt az Új-Guinea melletti Trobriand-szigeteken élt és végzett terepkutatásokat a szokásos antropológiai módszerrel: megfigyeléssel, a lakosság tagjaival folytatott beszélgetésekkel. Ennek során fedezte fel, hogy e szigetek lakói kagyló karpereceket és nyakláncokat cserélnek egymással, de olyan módon, hogy végül minden sziget lakosságánál ugyanannyi (de újonnan cserélt) karperec és nyaklánc marad. Malinowski kimutatta, hogy ennek a „kulakereskedelemnek” funkciója van, mert ez teszi lehetővé, hogy az óceánban szétszórt szigetek lakossága kapcsolatban maradjon egymással (Malinowski 1972).Osztrák–Magyar Monarchialengyelállampolgáraelső világháborúÚj-Guinea Trobriand-szigetekenantropológiai Bővebben a „Baloma” c. kötetről:

6 6 Elméletek – a gazdasági fejlődés társ.i korlátai (HIRSCH 1976) Pozícionális jószág Haszna attól függ, hányan birtokolják (minél többen, annál inkább veszít értékéből) Kommercializálódás Fejlődés: mindent meg lehet vásárolni – lerontja más értékét (emberi kapcsolatok) Önérdek, haszonmaximalizálás „üzletben nincs barátság” Erkölcsi normák háttérbe szorulása

7 7 Fogalmak a gazdaságban Első (hivatalos) gazdaság Informális gazdaság Azon gazd-i tev., melyek nem jelenek meg a nemzetijövedelemben, de a társ-i jólétet növelik (javítási munkák, kölcsönös segítség…) Második gazdaság Jövedelemkiegészítés céljából végzett legális melléktevékenység (háztáji, GMK, VGMK) Szürkegazdaság Nem legális gazd.i tevékenységek, SZJA.t nem teljesen fizetők Feketegazdaság Illeális foglalkoztatás, bejelentés nélkül, számla nélküli munkavégzés

8 8 Kormányzati program a gazdaság kifehérítéséért „A rend a mi fogalmaink szerint azt jelenti, hogy a játékszabályok mindenkire ugyanúgy vonatkoznak - nincs kivétel, nincs kiváltság, nincs kiskapu. A kormány a fair play jegyében ezért számos területén vezet be átfogó intézkedéseket. Tiszta és tisztességes viszonyokat teremtünk a politikában, a gazdaságban, az állam mûködésében, a közlekedésbiztonságban, a fogyasztóvédelemben, az élelmiszerbiztonságban, valamint a környezet és az emberi méltóság védelme érdekében. Fair play a gazdaságban Mértékadó számítások szerint idén Magyarországon a feketegazdaságban 3700 milliárd forint jövedelem képződik. Ha ezek után az elcsalt, eltitkolt pénzek után befizetnék az adót, nagyjából 1400 milliárd forinttal több bevétele lenne Magyarországnak. A fogyasztóknak, a kereskedőknek, a szolgáltatóknak és az államnak közös érdeke, hogy a piacon fair play uralkodjon, hogy tisztességes legyen a verseny, azaz egyformán érvényesüljön a fogyasztók joga és a cégek felelőssége. Ennek szellemében a kormány több területen indított támadást a feketegazdaság ellen, mert elfogadhatatlan, hogy a magyar emberek munkájának, a magyar gazdaság növekedésének jelentős része a fekete- és szürkegazdaságban illanjon el, tűnjön el, növelve a tisztességesen adózók terheit. A feketegazdaság elleni küzdelem a tisztességes Magyarországért és a magyar emberek tisztes megélhetésért folytatott küzdelem. A legális foglalkoztatás növelése, az adó- és járulékterhek mainál egyenletesebb szétosztása, a közteherviselés méltányosabbá tétele növeli a társadalmi igazságosságot és a versenyképességet. Azzal, hogy visszaszorítjuk a feketegazdaságot, megteremtjük a fedezetét az adócsökkentésnek. A kormány legfontosabb feladata az adó- és járulékfizetésbe bevontak körének bővítése. A feketegazdaság a következő főbb területeken érhető tetten: - Cigaretta- és üzemanyag-csempészet, jövedékiadó-csalás - számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás, - fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülés.”

9 9 Fogalmak a gazdaságban II. Népesség tevékenység-alapú főcsoportjai: 1. Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) A munkaerőpiacon foglalkoztatottak Álláskeresők 2. Gazdaságilag nem aktívak ( inaktívak ) Passzív munkanélküliek Gyermekgondozási ellátásban lévők (gyes, gyed) Nyugdíjas, aki nem dolgozik Tőkejövedelemből élők 15 év alattiak + felett, ha tanul HTB Szociális gondozottak Közületi eltartottak A gazdasági aktivitás fogalma csupán az 1950 körüli népszámlálások alkalmával került be a nemzetközi gyakorlatba, azt megelőzően a népesség alaptagolásánál másfajta csoportosításokat, döntően a kereső – eltartott kategóriákat használták.

10 10 A XIX. sz. első felének magyar társadalma nem volt olyan tagolt, hogy a kereső és eltartott kategórián túl más fogalmakat is bevezessen. A XX. század első évtizedeiben a magyar népesség túlnyomó része nem rendelkezett semmiféle kimutatható rendszeres keresettel, vagyis eltartott volt. Jellemző, hogy az eltartottak még 1949-ben is a lakosság többségét (53%) alkották ra azonban megfordult az arány, és a keresők hányada a további emelkedés eredményeként az 1980-as évek végén már megközelítette a 70%-ot. Ezt követően a nyílt munkanélküliség megjelenése, majd tömegessé válása a gazdasági aktivitás újabb átstrukturálódását jelentette. A keresők körén belül az inaktív keresők aránya a vizsgált időszak egészét tekintve, de különösen az 1960 óta eltelt évtizedekben különösen dinamikusan növekedett. E kategória részesedése a népességen belül jelenleg mintegy 30-szor akkora, mint a század elején, 1960 óta pedig több mint 7-szeresére emelkedett. A társadalmi viszonyok bonyolulttá válásával szükségessé vált a gazdasági aktivitás részletesebb vizsgálata, csak a főbb kategóriákat tekintve a gazdaságilag aktívak közé tartoznak a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, a gazdaságilag nem aktívak közé a nyugdíjasok, tanulók, egyéb eltartottak. A gazdasági aktivitás demográfiai vizsgálatának jelentőségét egyfelől az adja, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a társadalom egyes tagjainak mik a megélhetési forrásai: munkajövedelemmel, járadékszerű jövedelemmel rendelkeznek-e, vagy pedig közület vagy magánszemély tartja-e el őket. Ezen túlmenően az aktivitás bonyolult kapcsolatrendszeren keresztül befolyásolja a demográfiai folyamatokat, kihat a gyermekvállalásra, a halandóságra, a költözésekre.

11 11 Gazdasági aktivitás aktív kereső sorkatona, tartalékos katona munkanélküli járadék mellett dolgozó munkanélküli szoc. segély mellett dolgozó egyéb jövedelem mellett dolgozó szociális ellátás mellett dolgozó nappali tagozatos tanulmányok folytatása mellett dolgozó gyes, gyet mellett dolgozó gyed mellett dolgozó öregségi nyugdíj mellett dolgozó rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó hozzátartozói nyugdíj mellett dolgozó gyeses, gyetes munkanélküli gyedes munkanélküli öregségi nyugdíjas munkanélküli rokkantsági nyugdíjas munkanélküli hozzátartozói nyugdíjas munkanélküli munkanélküli járadékos munkanélküli munkanélküli szoc. segélyes munkanélküli szoc. ellátásban részesülő munkanélküli egyéb jövedelemmel rendelkező munkanélküli A évi népszámlálásnál a legrészletesebb gazdasági aktivitási kategóriák a következők voltak: magánszemély által eltartott munkanélküli közületi eltartott munkanélküli gyeses, gyetes inaktív kereső gyedes inaktív kereső saját jogon öregségi nyugdíjas inaktív kereső saját jogon rokkantsági nyugdíjas inaktív kereső hozzátartozói jogon nyugdíjas inaktív kereső munkanélküli járadékos inaktív kereső munkanélküli szoc. segélyes inaktív kereső egyéb jövedelemmel rendelkező inaktív kereső szoc. ellátásban részesülő, aki nem tanul magánszemély eltartottja, aki nem tanul közületi eltartott, aki nem tanul szoc. ellátásban részesülő nappali tagozatos tanuló magánszemély által eltartott nappali tagozatos tanuló közületi eltartott nappali tagozatos tanuló szoc. ellátásban részesülő nem nappali tagozatos tanuló magánszemély által eltartott nem nappali tagozatos tanuló közületi eltartott nem nappali tagozatos tanuló

12 12 Információs társadalom – tudásalapú társadalom Szolgáltató szektor szerepe nő (ipar, mg. csökk.) Az információ, tudás szerepe központi IKT (információs kommunikációs technológia forradalma) Új típusú egyenlőtlenségek a társadalmak között és társ-on belül DIGITÁLIS SZAKADÉK (iskolázottság, jövedelem dimenziójában)

13 13

14 14 Végzettségi szint és elhelyezkedési esélyek összefüggései (2004)

15 15 Munkaerő-piaci tendenciák Ezredforduló: kettősség a munkaerőpiacon  Regisztrált munkanélküliek aránya nemzetközi viszonylatban visz. alacsony  Foglalkoztatottság mértéke nagyon alacsony Nem regisztrált és munkát nem kereső munkanélküli népesség aránya magas!

16 16 A gazdasági aktivitás nemenként, 1900–2001 Év 100 foglalkoztatott közül % férfinőférfinő ,825,262,220, ,922,162,717, ,229,864,625, ,926,165,022, ,727,367,024, ,829,265,425, ,535,563,932, ,841,258,638, ,044,055,941, ,643,455,339, ,545,751,840, ,245,851,340, ,544,550,437, ,144,942,231, ,644,439,729, ,345,741,331,6

17 17 A foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül az Európai Unióhoz tartozó országokban, 1995–2001 (százalék) Ország Foglalkoztatottak aránya Anglia a) 68,769,270,270,771,271,972,2 Ausztria b) 69,2 c) 68,4 68,3··68,971,5 Belgium b) 57,757,658,358,660,562,160,9 Dánia a) 74,574,676,376,277,277,176,6 Finnország a) 59,960,662,163,667,768,469,3 Franciaország b) 58,158,257,8·· 60,5·· Görögország a) 54,454,854,755,355,155,655,3 Hollandia a) 65,566,668,670,472,173,874,9 Írország a) 54,355,156,759,862,664,665,1 Luxemburg a) 55,756,457,258,459,561,659,2 Németország a) 65,665,164,764,865,966,366,6 Olaszország a) 50,450,5 51,752,453,354,4 Portugália a) 62,662,463,466,967,568,168,8 Spanyolország a) 45,846,648,050,853,556,057,4 Svédország a) 71,971,069,769,871,772,375,2 Európai Unió együtt a) 60,160,260,561,562,663,664,3 a) Forrás: New Cronos, Labour Force Survay – b) Forrás: ILO Yearbook, 1996–2002. év – c) Az év adat

18 18 A foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országokban, 1995–2001 a) (százalék) Ország Foglalkoztatottak aránya Ciprus·· 68,070,5 Csehország··70,369,668,366,665,966,0 Észtország b) 64,162,163,562,6··58,963,0 Lengyelország59,860,460,760,9··56,454,9 Lettország··58,961,861,760,559,160,3 Litvánia··65,862,563,563,461,4·· Magyarország b) 53,1.54,156,056,756,8 Málta·· 54,5 Szlovákia59,9··60,5··57,956,656,7 Szlovénia64,163,164,765,464,6··65,3 a) Forrás: ILO Yearbook, 1996–2002. év b) Foglalkoztatottak adatai a 15–74 éves népességre (Magyarország esetében a nemzetközi összehasonlítás céljára szolgáló folyamatos reprezentatív munkaerő-felmérés alapján)

19 19 A foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül Kelet-Közép- Európa országaiban és egyes tengerentúli országokban, 1995–2001 (%) Ország Foglalkoztatottak aránya Kelet-közép-európai országok a) Bulgária·· 53,954,4 Horvátország·· 50,450,6·· 49,5 Oroszország b) 55,268,5··58,260,3·· Románia72,871,372,270,8··70,269,6 Törökország53,453,051,652,353,2··48,5 Ukrajna69,9 c) ·· 57,855,753,5·· Tengerentúli országok b) Ausztrália68,6··75,668,569,070,1 Japán74,374,775,475,074,5 74,3 Kanada68,5 69,070,171,172,171,9 USA d) 74,775,075,776,076,276,475,5 a) ILO Yearbook, 1996–2002. év – b) Időpontonként változó korösszetételű népesség – c) 15–59 éves népesség – d) 16 éves és idősebb népesség.

20 20

21 Belgium6,66,47,19,89,79,59,29,38,66,96,77,387,8 Cseh Köztársaság:::::::6,48,68,787,37,88,3 Dánia7,27,98,67,76,76,35,24,94,84,44,34,65,65,4 Németország::6,48,388,59,18,87,97,27,48,299,5 Észtország::::::9,69,211,312,511,89,510,29,2 Görögország6,47,17,98,99,29,69,810,91211,310,810,39,710,5 Spanyolország13,113,214,919,818,818,217,115,312,911,410,811,5 11 Franciaország8,599,911,711,111,611,511,110,59,18,48,99,59,7 Írország13,414,715,414,312,311,79,97,55,64,33,94,34,64,5 Olaszország8,98,58,710,611,2 11,3 10,910,19,18,68,48 Ciprus:::::::::5,24,43,94,55 Lettország:::::::14,31413,712,912,610,49,8 Luxemburg1,71,62,13,22,9 2,7 2,42,32,12,83,74,2 Magyarország:::::9,698,46,96,35,6 5,85,9 Hollandia5,85,55,36,86,664,93,83,22,82,22,83,74,6 Ausztria:::3,83,94,4 4,53,93,73,64,24,34,5 Lengyelország::::::10,910,213,416,418,519,819,218,8 Portugália4,84,24,36,97,3 6,85,14,54,1456,36,7 Szlovénia:::::6,9 7,47,26,65,86,16,56 Szlovákia::::::::16,718,719,418,717,518 Finnország3,26,611,716,615,414,612,711,410,29,89,1 98,8 Svédország1,73,15,69,48,89,69,98,26,75,64,9 5,66,3 Nagy-Brittania6,98,69,89,38,586,96,25,95,455,14,94,7 EU 25 átlaga:::::::9,59,18,68,48,799 EU 15 átlaga::8,410,41010,19,89,38,57,67,27,688,1 Munkanélküliségi ráta

22 22

23 23

24 24 Köszönöm a figyelmet! (?)


Letölteni ppt "Gazdaság, munkaerőpiac Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann."

Hasonló előadás


Google Hirdetések