Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA Kaszás Csilla D203/B Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA Kaszás Csilla D203/B Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai."— Előadás másolata:

1 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA Kaszás Csilla D203/B Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

2 Ütemterv Biomassza eredete, csoportosítása, hasznosításának lehetőségei Biomassza energetikai hasznosítása –Szilárd biomassza előkészítés, tüzelés –Pirolízis, elgázosítás –Anaerob fermentáció –Bioüzemanyagok

3 A biomassza definíciója biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, mellékterméke, hulladéka.

4 Csoportosítás Elsődleges biomassza: a növényi fotoszintézis által előállított szervesanyag; a természetes vegetáció, a szántóföldi és kertészeti növények, az erdő, a rét és legelő, a vízben élő növények. Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai. Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó ipar melléktermékei, hulladékai, települések szerves eredetű szilárd és folyékony hulladékai, biotechnológiát alkalmazó ipar egyes melléktermékei.

5 Biomassza eredet Fotoszintézis C 6 H 12 O O 2 6 CO H 2 O napfény légkör Glükóz (szőlőcukor) répacukor, keményítő, cellulóz zsírok, fehérjék

6 Karbon-ciklus Légköri CO 2 Vízben oldott CO 2 Növények Állatok Lebontók Fosszíliák Ipar

7 Biomassza hasznosítása Élelmiszeripar Könnyűipar –Ruházat –Papír –Bútor …stb. Energetika –Mechanikai energia /közlekedés/ –Hő –Villamos energia (+ hő).

8 Biomassza energetikai hasznosításának folyamata Előállítás, keletkezés Begyűjtés, szállítás, tárolás, előkészítés Feldolgozás: szek. en.h. előállítása Hő Vill.en. Üzemanyag

9 Biomassza energetikai hasznosítása Aprítás Bálázás Préselés Alkoholos fermentáció Pirolízis Anaerob fermentáció Szilárd Folyékony Gáz Kazán, gőzerőmű Üzemanyag Gázmotor

10 Lehetőségek, korlátok Paradigma-váltás: fogyasztói helyett fenntartható társadalom. Elsődleges az élelmiszer-termelés. Biomassza-felesleg és hulladék-újrahasznosítás mellett ártalmatlanítás: energetikai hasznosítás. Lokális energiaigény: –30 km-es körzeten belül (MH ü [biomassza]<0,5MH ü [üzemanyag]), –különböző gazdasági területek kooperációja Ellátásbiztonság: –Hazai forrás, földgáz-kiváltás.

11 Alkalmazkodjunk a helyi lehetőségekhez, adottságokhoz!

12 Magyarországi alapanyagok Tűzifa (max. 1,5-1,8 Mt/év). Mezőgazdasági és erdészeti maradékok. Energianövények. Szerves melléktermékek (trágya, faipari maradék). Szerves hulladékok (élelmiszeripari maradék, szennyvíz-iszap, kommunális hulladék).

13 Eltüzelhető biomassza Tüzeléstechnikai jellemzők, magyarországi potenciálja, begyűjtése, előkészítése, tüzelése

14 DINMSZ  C C t karbontartalomkg/kg  H H t hidrogéntartalomkg/kg  S S t kéntartalomkg/kg  O Ooxigéntartalomkg/kg  N Nnitrogéntartalomkg/kg  A Ahamutartalomkg/kg  HOH W t nedvességtartalomkg/kg  C +  H +  S +  O +  N +  A +  HOH = 1 Elemi összetétel

15 15 (numerikus adatok: finn tőzeg) Elemi összetétel

16 Oroszlányi tüzelőanyagok elemi analízise HHV [MJ/kg] C [m%] H [m%] S [m%] w [m%] a [m%] O+N [m%] illó [m%] Szén 12,130,962,593,8213,9239,888,8328,00 Fa 12,433,013,600,0133,951,5027,9354,55 Szálas biomassza 15,840,134,520,0514,055,0236,2366,37 Szemes biomassza 15,839,174,230,1217,037,2732,1862,68 N [m%] Szén0,75-1,2 Fa<0,5 Szálas biomassza0,5-1,2 Szemes biomassza0,5-0,7 O/µ o [%] Szén7,91 Fa31,04 Szálas biomassza33,07 Szemes biomassza29,80

17 Van Krevelen-diagram

18 Szilárd tüzelőanyagok jellemző fűtőértékei napraforgómag héj: fűrészpor, faapríték: antracit: feketekőszén: barnaszén: (Mátra: 6,9) lignit: 5-10 rönk fa: 8-13 dióhéj: korpa: árpahéj: kukoricacsutka darálék: szalma szecska: fűtőérték, MJ/kg

19 Energianövény (salix) laboratóriumi elemzési adatai: CtdCtd HtdHtd StdStd OdOd NdNd AdAd WtWt QsdQsd QidQid  C,wf  H,wf  S,wf  O,wf  N,wf  A,wf  HOH H o,wf H u,wf MJ/kg 47,36%5,51%0,10%43,8%0,82%2,40%43,1%20,37419, %25%30%35%40%45%50% nedvességtartalom, kg/kg fűtőérték, MJ/kg

20  Biomassza:  C: 33-45%  O: 28-36%  H: 3,6-4,5%  S: 0,01-0,1%  h: 1,5-7%  n: 14-34%  Illó anyag: 70-85%  Szén:  C: 31%  O: 8%  H: 2,6%  S: 3,8%  h: 40%  n: 13%  Illó anyag: 28-35% (Oroszlányi tüzelőanyagok) Tüzeléstechnikai jellemzők

21 Összetétel: –Szénhidrátok: % illó, faszén: %. –Nedvesség-tartalom (abszolút (össztömegre), relatív (szárazanyagra): fa %, mezőgazdasági melléktermékek: %. –Hamutartalom fa: 1-3 %, mezőgazdasági melléktermékek: 3-5 %, Kis lágyulási hőmérsékletek ( o C). –Káros anyagok: S: <1-2 %, Cl. Sűrűség. Halmazállapot.

22 Strukturális tulajdonságok Fa és mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb részét a növények vázanyagai (sejtfal-komponensei) alkotják Ezek közül a biomasszák jellemzése szempontjából a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin a legfontosabbak A vázanyagok mellett kisebb mennyiségben egyéb anyagok is megtalálhatók a biomasszákban (pl.: sók, olajok), amelyeket rendszerint valamilyen oldószer segítségével ki lehet vonni az anyagból, ezért ezek összességét extraktanyagnak szokás nevezni A lignin, a hemicellulóz és az extraktívok kémiai felépítésében és tulajdonságaiban a különféle biomasszák között lényeges különbségek lehetnek! (A cellulóz és a hemicellulóz homopoliszacharidok, azaz azonos monoszacharid egységekből felépülő poliszacharidok.)

23 Strukturális tulajdonságok Cellulóz: a növényvilágban a legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület magasabb rendű növényekben a vázanyag szerepét tölti be: a cellulózmolekulákból álló szálak hálózata határozza meg a sejtfalak alapszerkezetét nagyjából 7000 alfa-D-glükóz egységből áll

24 Strukturális tulajdonságok Hemicellulóz: azon poliszacharidok gyűjtőneve, amelyek a cellulózon kívül részt vesznek a sejtfal felépítésében kémiai felépítésük hasonló a cellulózéhoz, azonban a fonalak lényegesen rövidebbek (kb.: 150 monomerből állnak) és a láncok gyakran elágaznak a hemicellulózok közé sorolunk minden olyan cellulóz felépítésű poliszacharidot is, amelyek lényegesen kisebb molekulatömegűek, mint a cellulóz a hemicellulózok kémiai ellenállóképessége kisebb, mint a cellulózé az élő növényben is képesek lebomlani, ezért tartalék tápanyagot is jelentenek az elfásodás során épülnek a sejtfalba

25 Strukturális tulajdonságok Lignin: a sejtfal cellulózból és hemicellulózból felépülő rácsszerkezetének molekuláris méretű üregeibe rakódik be a sejtfal mechanikai ellenállóképességét növeli a lignin is gyűjtőnév, amely a fának vagy az elfásodott növényi részeknek azt a vázanyagát jelenti, amely aromás egységekből épül fel a különféle biomasszákban található lignin más és más felépítésű lehet, de felfedezhetők bennük szerkezeti hasonlóságok a lignin szerkezetének felderítését megnehezíti, hogy a polimert át- meg átszövi a cellulóz és a hemicellulóz

26 extraktívok [%] lignin [%] glükán 1 [%] hemicellulóz [%] hamu [%] összesen [%] Fa 2,223,845,123,01,495,5 Szálas biomassza 5,918,239,623,67,294,5 Szemes biomassza 8,17,951,714,58,790,9 Strukturális tulajdonságok 1 : cellulóz és keményítő A hiányzó néhány %-ot a fehérjetartalom, valamint az alkalmazott módszerekkel nem meghatározható, nehezebben mérhető komponensek (pl.: alkoholban nem oldódó extraktív anyagok, savban oldódó lignin) alkotják.

27 Strukturális tulajdonságok Alkotók tüzeléstechnikai jellemzői: hevítés hatására először a hemicellulóz, majd magasabb hőmérsékleten a cellulóz indul bomlásnak a bomlási csúcsok nem mindig különíthetők el, mivel már a minta alacsony káliumtartalma (0,5 wt%) is képes a cellulóz bomlását a hemicellulóz bomlására jellemző hőmérséklettartományba tolni a minta káliumtartalma a bomlástermékek összetételére is hatással van: a szénhidrátok tipikus bomlástermékének, a levoglükozánnak a mennyisége már alacsony káliumtartalom mellett is csak a töredéke lesz a káliummentes minta esetén tapasztalható értéknek a lignin bomlása szélesebb hőmérséklettartományban, lassabban zajlik, ezért nem különíthető el a cellulóz és hemicellulóz bomlásától

28 TG-MS analízis Szálas anyag T, TG és DTG görbéi inert és oxidatív atmoszférában INERT OXIDATÍV

29 29 TG-MS analysis of the fuel in inert atmosphere Heating up program after drying: 40°C/min up to 860°C; sample: 5T1 G, % DTG (56% total) H 2 O (18% total) H 2 (0.3% total) d/dt CO 2 (6% total) CO (6% total) intensity (arbitrary units)

30 TG-MS analízis Aldehidek és metoxi-csoport fa mintánál Aldehidek és metoxi-csoport szemes mintánál

31 1. felmelegedés (<100°C); 2. száradás ( °C); 3. pirolitikus bomlás ( °C; CO, C m H n ); 4. folyékony és szilárd anyagok elgázosodása (primer levegő + pirolízisgáz, °C); 5. szén elgázosodása (vízgőz, CO 2 segítségével, °C); 6. éghető gázok oxidációja (szekunder levegő, °C). Égési folyamatok:

32 32 Az égés folyamata (szilárd tüzelőanyag esetén) 3 (heating)

33 Tökéletlen égés Tökéletlen égés miatti kibocsátás: –CO, –C (korom), –C m H n, –Elégetlen részecskék. Megelőzhető: –Min. 800 °C, –Légfelesleg tényező: > 1,5 –Égési zónában töltött idő > 0,5 s.

34 Cellulózalapú biomassza-források Mezőgazdasági melléktermékek –Szalma –Kukoricaszár –Napraforgószár –Venyige –Gyümölcsfa nyesedék –… Erdészeti melléktermékek Energiaültetvények –Nyár –Fűz –Energiafű –…

35 Hazai biomassza potenciál Mezőgazdaság összesen t ebből gabonafélék t Erdőgazdálkodás összesen t ebből fakitermelés t Elsődleges biomassza összesen t A mezőgazdaságban keletkezett biomasszából Főtermék t Melléktermék t A mezőgazdaságban keletkezett melléktermékekből Takarmányozásra kerül 5,1 % Alom 6,9 % Tüzelő 3,2 % Gyökér és tarlómaradvány15,8 % Földeken marad63,3 % Egyéb 5,7 % Az erdőgazdaságban keletkezett biomasszából Főtermék t Melléktermék t  Az erdőgazdálkodásból származó fő- és melléktermékek egy része hasznosítható energetikai célra.  A mezőgazdasági melléktermékekből földeken maradó biomassza tömeg  Talajerő visszapótlásra ???? % és  Energetikai felhasználásra 1-???? % 35 Forrás: Barótfi

36 36 Forrás: Barótfi Egyes növénykultúrák esetében a fő- és melléktermékek tömegaránya

37 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2007 [ezer ha]

38 Erdészeti és faipari melléktermékek Széleskörűen használt megújuló energiaforrás; Infrastruktúra már kiépítve; Természetes források rendelkezésre állnak; Az erdészeti hulladékok begyűjtése csökkenti az erdőtűz kockázatát. Túl drága lehet, mert a biomassza- tüzelésre átállított nagyerőművek felverik az árakat; Magyarországon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre.

39 Erdészeti biomassza [millió m 3 /év]

40 Mezőgazdasági melléktermékek Hosszútávon feltételezhetően olcsóbb az erdészeti melléktermékeknél. Újabb bevételi forrást jelent a mezőgazdaságnak – jelenleg ezen anyagok jórészét beszántják, elégetik vagy kint hagyják. A jelenlegi arató berendezések és tároló rendszerek nem mindig megfelelőek (kukoricaszár). Vitatott, mekkora talajerő-utánpótlás szükséges. Hamutartalom

41 Mezőgazdasági melléktermékek kalkulált hazai potenciálja Bálás szalma Kukorica- szár CsutkaNapraforgó szár Venyige Termelés [Mt/év] 4,5 – 7,510 – 131 – 1,20, – 1,3 Eltüzelhető mennyiség [Mt/év] 1, ,4 – 0,60,3 – 0,40,5 – 0,7 Nedvesség [%] – 45 Fűtőérték [MJ/kg, ω=18%] 13,51313,511,514,8

42 Energiaültetvények Gyengébb minőségű talajok is hasznosíthatók, Nagyobb a fajlagos biomassza-termelés mint mezőgazdasági melléktermékeknél, Kizárólag energiatermelés céljára létesül, Megakadályozza a talaj erózióját, Összekapcsolható pl. szennyvíz-iszap ártalmatlanításával is. Évekbe telik míg eléri a maximális hozamot, Nagy a területigény – egyes fajták 3 évente takaríthatóak be.

43 Az „ideális” energianövény Talajhoz és klímához illesztett növény. Betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló. Nagy hozam [t/ha.év] Nagy fűtőérték. Kis nedvesség-tartalom. Ne a növényhez keressünk telepítési helyet, hanem a potenciális helyhez a megfelelő növényt!

44 Szilárd, eltüzelhető biomassza előkészítése Szalmabála Hasábfa0,1 % Faapríték0,5 % Pellet2 % Brikett2 % Feldolgozás energiaigénye/ biomassza energiatartalma

45 Bálázás Alkalmazás: –Szalma –Lágyszárú enegiaültetvények Betakarítás folyamata Kombájn Nagybálázó (kör vagy szögletes) Bálaszállító kocsi Fedett kazal Homlokrakodó

46 Szalmabála Sűrűség: 80 – 160 kg/m 3. Nedvességtartalom: 20%. Fűtőérték: 13,5 MJ/kg. Méretei (bálázó típusától függően): 1,5 * 1,5 * 2,4 m.

47 Hasábfa előkészítése Nedvességtartalom: <20% (2 év tárolás). Fűtőérték: MJ/kg. Hossz egységesíthető: cm. Energiaigénye csekély Tüzelése nehezen automatizálható. rönkhasító

48 Aprítás Alkalmazás: –Fás szárú energiaültetvények –Erdészeti melléktermékek –Gyümölcsfanyesedék, venyige, kukoricaszár Egyik elterjedt típus: tárcsás aprító

49 Faapríték Ömlesztve szállítható Adagolás: –Szállítócsiga –Szállítószalag –Pneumatikus szállító Széleskörű hasznosítás különböző típusú kazánokban (pellettüzeléshez hasonló) Sűrűség (ömlesztett) : kg/m 3 Nedvességtartalom: 40%: nedves 15-20%: légszáraz (több hét száradás után) Méretei: 1-10cm * 4 cm

50 Préselés – pellet, brikett Alapanyagok: Erdészeti és faipari melléktermékek: –Fűrészpor –Forgács –Apríték Mezőgazdasági melléktermékek: –Szalma és kukoricaszár Ipari feldolgozás melléktermékei: –Pl: napraforgóhéj Tömörítést befolyásoló jellemzők –Aprítéknagyság –Sűrűség –Súrlódási tényező –Nedveségtartalom –Összetétel

51 Préselés Présgép általános felépítése: –Présfej –Tömörítést végző elemek (csiga/görgő/dugattyú) –Préshüvely Nyomás: > 100 kPa Hőmérséklet: (a nyomás következtében) °C – présfej hűtésével/fűtésével szabályozható Állandó nedvességtartalomra méretezve Adalékanyagok: max. 2% pl.: kukoricaliszt, fenyőfakéreg, vinasz

52 Pelletizáló felépítése kétgörgős gyűrűs matricával dolgozó prés 1. pelletizálandó anyag; 2. gyűrűs matrica présfuratokkal; 3. vágókések

53 Dugattyús brikettáló felépítése

54 Szilárd biomassza tüzelése - elsősorban fűtési célokra

55 Fűtési stratégia Hőigények felmérése Önállóan vagy kooperálva? fogyasztói igények, lehetőségek Párhuzamos rendszer Soros rendszer t t

56 Kandallók Nyitott kandalló –Elsősorban hangulati elem –Sugárzásos hőátadás –Fűtött terület korlátozott –1-3 kW –Hatásfok <20% –Tüzifa, brikett –180°C –Égési levegő a helyiségből Zárt kandalló –Sugárzás és konv. –5-10 kW –Hatásfok: 40% –400°C

57 Fatüzelésű kályha Sugárzás+konvek ció (+ vizes hőcserélő) 3-15kW Pellettüzelésű kályha Automatizált (akár távirányítható) Belső tü.a.-tároló Kemence Nagy hőtároló kapacitás Szomszédos helyiségeket is fűti

58 Faelgázosító kazán Külön helyiségben Térfűtés+hmv 5-150kW <90% Tüzifa, brikett Akár fele terhelésen is viszonylag kedvező hatásfokkal üzemeltethető

59 Központi pelletkazán 5-35kW Automatikus adagolás, teljesítményszabályozás

60 Pellet-betáplálás Alsó: –A tüzelőanyag mennyisége „önmagát szabályozza”; –Visszagyulladás veszélye fennáll; –Nehézkesen szabályozható. Oldalsó: –Gyors szabályozhatóság; –Visszagyulladás veszélye fennáll; –Inhomogén tűzágy, pellet gyakran lepotyog a hamuval. Felső: –Visszagyulladás veszélye nem áll fenn; –Homogén tűzágy, jó kiégés; –Pellet-szint monitoringja a tűztérben nehézkes.

61 Pellet tárolása

62 Biztonság Tűzálló, szilárd alapozás Tartani az előírt távolságot Alaposan szigetelt épületeknél mesterséges levegő-utánpótlás Kémény –Megfelelő átmérő –Egy vagy több berendezéshez tartozik – ha utóbbi, üzemeltethető-e együtt a két rákötött berendezés –Bélése: szigetelt, tűzálló, nedvességálló

63 Napkollektorral kombinált fűtésrenszer

64 Biomassza-tüzelés erőművekben Fatüzelésre átállt hőerőművek: –Pécsi Erőmű – 49 MWe, t/év –Kazincbarcikai Erőmű – 30 MWe, t/év –Ajkai Erőmű – 20 MWe, t/év Vegyes tüzelésű hőerőművek: –Vértesi Erőmű – 240 MWe, 30-60% –Mátrai Erőmű – 950 MWe, 10% –Tiszapalkonyai Erőmű – 200 MWe, ?%

65 Távhő Távhőtermelés Szigetvár – 2 MWth, t/év Mátészalka – 5 MWth, t/év Papkeszi – 5 MWth, t/év Körmend – 5 MWth, t/év Szombathely – 7 MWth, t/év Hő- és villamosenergia-termelés Balassagyarmat – 2 MWe, t/év Szentendre – 2 MWe (?), t/év

66 Hulladékégetés Elsősorban ártalmatlanítás a feladat Égés során a hulladék mérete, súlya csökken: könnyebben tárolható Kórokozókat elpusztítja Energiatermelés másodlagos Másodlagos környezetszennyezés

67 Gázosítás

68 Termikus bomlás Pirolízis –200 °C fölött –Oxigén nélkül –Endoterm –Keletkezik: CO, CO 2, szénhidrogének Elgázosítás –500 °C fölött –Gázosítók: O 2, CO 2, H 2 O –Exoterm –Keletkezik: CO, H 2, CH 4

69 Elgázosítás 1.felmelegedés (450 – 600 °C), száradás, pirolízis léghiányos környezetben → CO, H 2, CH 4, kátrány, CO 2, H 2 O (szintézisgáz) 2.koksz konverzió (700 – 1200 °C): a visszamaradó koksz karbonja oxigénnel reagál → + CO Az eredetei biomassza energiatartalmának 70-80%-át tartalmazza a keletkező gáz. Gázmotorban, gázturbinában villamos energiává alakítható, de: kátrány!!! A metanol gyártásnak is alapanyaga. Tovább tisztítható (kátrány, CO 2, SO X kivonás).

70 Milyen közeggel gázosítunk? Levegő: 5-6 MJ/kg LHV, 50 tf% nitrogén Oxigén: 15 MJ/kg LHV (földgáz:50 MJ/kgLHV) Milyen módon kerül kapcsolatba egymással a gázosító közeg és a tüzelőanyag? Kihordott ágyas Fluidágyas Fix- vagy mozgóágyas Egyéb Gázosítók típusai

71 Elméleti háttér Egy tipikus gázosítóban az alábbi fiziko-kémiai folyamatok játszódnak le: Száradás(>150 °C) Pirolízis (illók távozása)( °C) Égés( °C) Redukció( °C) A száradás, pirolízis és redukció folyamatai az égés, mint egyedüli exoterm reakció, által termelt hőt abszorbeálják A pirolízis elkülöníti a vízgőzt, szerves folyadékokat és nem kondenzálódó gázokat a tüzelőanyag fixkarbonjától Az égés a tüzelőanyag alkotóinak oxidációs folyamata, melyet intenzív hőfejlődés kísér Az égéstermékeket a különböző endoterm gázosító reakciók alakítják (redukálják) éghető gázokká

72 Feláramló rendszerű fixágyas gázosító

73 Kémiai reakciók ÉGÉS: C + O 2 = CO ,77 kJ/mol karbon H 2 + 0,5 O 2 = H 2 O kJ/mol H 2 GÁZOSÍTÁS: Víz-gáz reakció: C + H 2 O = H 2 + CO – 131,38 kJ/mol karbon Boudouard reakció: CO 2 + C = 2CO – 172,58 kJ/mol karbon „Shift” konverzió: CO + H 2 O = CO 2 + H 2 – 41,98 kJ/mol Metánképzés: C + 2H 2 = CH ,90 kJ/mol karbon

74 Gázkihozatal összetétele A gázosítóból kinyert gáz összetétele függ: Tüzelőanyag összetétel Gázosító közeg Működési nyomás Hőmérséklet Tüzelőanyag nedvességtartalma A reagensek kapcsolatba hozásának módja a gázosítón belül

75 Keletkező anyagok Gázok Faszén Hamu Kátrány

76 Keletkező anyagok halmazállapotának megoszlása az elgázosítás hőmérsékletének és sebességének függvényében

77 Gázösszetétel (V/V) Környezeti levegő: [5 MJ/Nm 3 ] –CO: 16 %, –H 2 : 24 %, –CH 4 : 2 %, –CO 2 : 16 %, –N 2 : 42 %. Tiszta oxigén: [10 MJ/Nm 3 ] –CO: 28 %, –H 2 : 41 %, –CH 4 : 3 %, –CO 2 : 28 %.


Letölteni ppt "MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA Kaszás Csilla D203/B Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések