Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi gondolkodás a földi környezetről. Világkonferenciák 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi gondolkodás a földi környezetről. Világkonferenciák 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi gondolkodás a földi környezetről

2 Világkonferenciák ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogramok. „Csak egy Földünk van” A „növekedés határai” után új alternatíva kellett a „O” gazdasági növekedés „perspektívája” helyett (1980-as évek eleje).  Az ENSZ Környezet és fejlődés világbizottság: Bruntland jelentés (1987). Korlátozások és szükségletek kielégítése A fenntartható fejődés elve: a jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció lehetőségeit.

3 A fenntartható fejlődés alapelvei: A Föld életképességének megőrzése A népességeltartó-képesség meghatározott kereten belül tartása A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása, Az életminőség javítása, A környezethez való felelősségteljes hozzáállás Globális szövetség kialakítása. Nemzeti kereten belül is fejlődési lehetőség biztosítása. Bruntland jelentés Globális feladatok: Közös javak kezelése Óceánok Világűr Antarktisz Béke és biztonság (1988-ban 25 ezer stratégiai és 35 ezer rövid hatósugarú rakéta) Tudományos együttműködések fontossága Jogi szabályozottság felvetése A fenntartható fejlődés kérdőjelei: mit kell fenntartani? Szükségletet vagy a környezeti állapot.

4 1992. Rioi konferencia Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (27 elv) Keretegyezmény az éghajlatváltozásról Egyezmény a biológiai sokféleségről Nyilatkozat az erdőkről Feladatok a 21. századra (fontos újdonság a GEF)

5 2002 Johannesburgi Konferencia Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről (32 ponttal), Végrehajtási terv (153 pont). (2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akinek nem jut egészséges ivóvíz, illetve nap 1 $ alatti jövedelemből élnek) (valójában távolodás a konkrét megállapodásoktól)

6 Legfontosabb ágazati környezeti konferenciák Az ózon egyezmény(ek) és következményeik Bécsi egyezmény (1985)- a sztatoszférikus ózon védelméről (eredetileg még csak keretegyezmény) Tartalommal a jegyzőkönyvek töltik meg (bővülő lista, szigorúbb kibocsátási határok) montráli jegyzőkönyv 1987, londoni módosítás 1990, bécsi módosítás 1995, Peking 1999 – határértékek a fejlődők számára és 440 mill. $-os alap a célokra. (Oregon itt is példát mutatott: 1975-ben betiltotta a CFC-s spay-ket.) Jelenleg már 155 ország fogadta el. Konkrét kötelezettség a károsító anyagok kivonására. Először 5 freon- és 3 halon-vegyület, később: széntetraklorid, metilbromoform, metilbromid, HCFC-k, HBFC-k (korábban lehetőség volt már anyagi segítségre is a GEF-től is).

7

8 Üvegházhatás ENSZ Éghajlat-változási keretegyezménye Rio de Janeiro Az üvegházhatású gázok visszaszorítására ig 169 ország + EU csatl., 37 fejlett és átalakuló gazdaságú ország vállalt elvi kötelezettséget 1997 Kiotói jegyzőkönyv ország, 38 + EU vállal konkrét kötelezettséget Jogilag kötelező célok, de igen puha vállalás (a közötti időszakra vállalt 5,2 %-ból már 4,6 teljesült. Viszonyítás 1990.)

9 A Kiotoi jegyzőkönyv fontosabb elemei: Általános elvként elfogadták, hogy a kibocsátás-csökkentés bázis időpontja Az emisszós korlát hat gáz együttesére (CO 2, CH 4, N 2 O, HFC-k, PFC-k, SF 6 ) vonatkozik, ezeket együttesen CO 2 egyenértékre számolják át (global warming potential), és a vállalással rendelkező országok kibocsátási jogokat is kapnak. A rugalmasabb megvalósítást öt mechanizmus biztosítja: Időbeli rugalmasság Emissziós rugalmasság „Nyelők” kérdése Együttes megvalósítás és emisszió kereskedelem (időpontok 2000, illetve 2008) Tiszta fejlesztési mechanizmus Gondok, de életbe lépés február. (55% kellett)

10

11 Hogyan tovább? Új elemek: Ma már az USA is elismeri (nem tehet mást) és kb. 40 állama/városa „ratifikálta” a Kiotói egyezményt. („Botrány” Kalifornia szigorúbb normái miatt a gépkocsinál) Kína (és India) előretört az üvegházgáz kibocsátási listán Tovább kellene lépni. → Bali konferencia december Az USA magára maradt

12 Bali dec (vele egy időben Béke Nobel-díj az IPCC-nek és Al Gore-nak) – több mint 180 ország Ausztrál „ajándék” (példa a politikafüggésre) Bali útiterv – akcióterv Az IPCC eredményein alapul! (de kompromisszumok miatt nem vették be az IPCC adatait, csak megállapításait) és évi 4 megbeszélés a következő két évben a feladatokról. A terv: a kibocsátási csúcs a következő 10 évben lenne, amelyet követően 2050-re 50%-kal csökkenne a kibocsátás az 1990-es szinthez képest.

13

14 Az Európai Unió nagy figyelmet fordít a klímaváltozás problémáira. A Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségeinek végrehajtásához átlagosan 8% csökkentés vállalt 2012-ig. (A kiotói csökkentés globális átlaga 5,2%) márciusában az állam és kormányfők értekezletén további csökkentésre kötelezte el magát az EU: 2020-ig legalább 20%, 2050-ig mintegy 50% az 1990-es szinthez viszonyítva. Ezzel a határozattal az EU a világ élharcosának számítható az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén. A cél az, hogy a Föld felszínének átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2,0 Celsius fokot. (Európában átlagosan már 1,0 Celsius fok a felmelegedés az ipari forradalom óta.)

15 A klímaváltozás elleni harcnak két fő cselekvési területe van: a csökkentés az alkalmazkodás, ez utóbbi a megelőzést, a védekezést, a kárenyhítést és a helyreállítást is magában foglalja. A kettő kiegészíti egymást. Elsődleges feladatnak számít azonban a csökkentés. Az utóbbi hónapokban az EU feldolgozta az alkalmazkodás módszereit, fontosabb területeit és ezek összesítésével július 3-án Brüsszelben nyilvánosságra hozta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Zöld Könyvét (Green Paper, Adapting to Climate Change in Europe - Options for EU Action).

16 Savas esők problémája 1979 Genfi egyezmény: „Az országhatárokon átterjedő, nagy távolságra eljutó légszennyeződésekről” („világegyezmény”?). Az egyezményt 2008-ig összesen 8 jegyzőkönyvvel egészítették ki (valójában konkretizálták), és folyamatos szigorítással a szabályozott anyagok kibocsátását csökkentették, illetve a szabályozott elemek körét bővítették. Fontosabbak: 1985 Helsinki: a kénkibocsátások 1988 Szófia a nitrogén-oxidokról 1991 Genf az illékony szerves vegyületek (VOC) 1994 Osló kénkibocsátások további szigorítása 1998 Aarhus főként az ólom, a kadmium és a higany 1999 Gothenburg a savasodás, az eutrofizáció és a felszínközeli ózon csökkentése. Maximálták négy anyagcsoport (kén, nitrogénoxidok, a VOC-k és az ammónia) kibocsátását 1984-ban fogadták el a programot az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) finanszírozásáról. Ennek keretében három fő komponens, a kén, a nitrogén és az illékony szerves vegyületek

17 kén

18 Az előbbi egyezmények súlypontja Európára koncentrálódott, azonban az 1980-as évek során Észak-Amerikában oly mértékben okozott problémát a savasodás, hogy külön program indítását indokolta.  1990-ben „Savas eső program” az Egyesült Államokban, majd Kanadában A probléma súlypontja az utóbbi évben Észak-Amerika és Európa helyett Ázsiába tevődött át. Egy 1999-as összehasonlítás szerint Ázsiában található a Föld 15 legszennyezettebb városa. A helyzetet az súlyosbítja, hogy Ázsiában nincsenek kibocsátási egyezmények, a nemzeti ellenőrzés is csak kialakulóban van.

19 Fontosabb nemzetközi szerződések a tengeri környezetről Az első átfogó egyezmény, a London Dumping Convencion 1972 Ezt egészítette ki az 1973-ban megszületett (1978-tól megújított) MARPOL Egyezmény, amely korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgek és mérgező folyadékok tengerekbe ürítését, illetve szabványokat írt elő a hajók szerkezetéről, működéséről, valamint tiltja a légi úton szállított szennyezők szándékos tengerbe juttatását ENSZ Tengerjogi Egyezménye Regionális megállapodások (Északi-tenger 1974, Földközi-tenger 1976, a kuvaiti régió 1978, a tágabb Karib-tenger 1983) 1995 Washingtoni Nyilatkozat és a hozzá kapcsolódó akcióprogram (GPA) a tengeri környezetnek szárazföldről származó szennyeződések elleni védelemről. Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény

20 Világkonferencia az édesvizekről 1980-as éveket az ENSZ „az ivóvíz és a csatornázás évtizedének” nyilvánította. Dublin, 1992: önálló ENSZ konferencia az élelmezés mellett a víz az emberiség jövőjének másik „szűk keresztmetszete”. A vízfelhasználás szerkezete

21 Az indiai Újdelhiben megrendezett Toalett Világkonferencián 40 ország egészségügyi és köztisztasági szakértői folytattak eszmecserét arról, hogyan lehetne felszámolni a szabadban való székelést a világban, illetve miként lehetne minél szélesebb körben tudatosítani a mellékhelyiségekben alkalmazandó higiéniai szabályokat. (2007. nov.) Kiegészítő információ

22 Fontosabb természetvédelmi egyezmények 1971 Ramsari egyezmény – vizes élőhelyekről Washingtoni Egyezményt - a kereskedelem által veszélyeztetett állat- és növényfajok védelméről (1973) Bonni Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről (1979) Biológiai Sokféleség Egyezmény (Rio 1992) Ehhez kapcsolódik: Cartagenai Jegyzőkönyv (2000), amely szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását.

23 Egyezmények a hulladékokról Londoni egyezmény (ld. világtenger) Bázeli Egyezmény (1989). Ez „a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról”

24 A nemzetközi egyezmények elfogadottsága Csalóka összkép


Letölteni ppt "Nemzetközi gondolkodás a földi környezetről. Világkonferenciák 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések