Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GLOBÁLIS VÍZPROBLÉMÁK. 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben A Boecker-féle szállítószalag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GLOBÁLIS VÍZPROBLÉMÁK. 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben A Boecker-féle szállítószalag."— Előadás másolata:

1 GLOBÁLIS VÍZPROBLÉMÁK

2 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben A Boecker-féle szállítószalag

3 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben

4 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben A világtengerek CO 2 - tartalmának változása ( ) A világtenger 1 méteres szintemelkedése által veszélyeztetett terület, népesség és gazdasági érték kontinensenként

5 A vízszennyezések hatásai Az algaborítottság gyors növekedése a Kelet-kínai tengeren

6 A tengeri halászat néhány környezeti következménye A világtenger halászatra való alkalmasságának változása az elmúlt fél évszázadban

7 A halászati csúcsok ideje a főbb halászterületeken, illetve a csúcsmennyiséghez viszonyított visszaesés mértéke

8 Mélytengeri halálzónák 1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak a mélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetet szennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiatt valóságos hal- és növénytemetővé váltak. Mindenekelőtt a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát kell mérsékelni. Jelenleg évente 160 millió tonnányi ilyen anyag kerül a világtengerekbe.

9 Hatalmas mélytengeri "halálzóna", az oxigénhiány miatt élettelen víztömeg alakult is idén nyáron is a Mexikói-öbölben. Egyes szakemberek ezzel a jelenséggel magyarázzák az idén különösen gyakori cápatámadásokat Az elmúlt 30 évben a "halálzóna" minden nyáron visszatérő természeti katasztrófává nőtte ki magát, amit elsősorban az okoz, hogy a Mississippi vízgyűjtő területén a mezőgazdaságban fölhasznált vegyszerek nitrogénnal szennyezik a talajt - mutatott rá Rabalais. A "halálzóna" mérete az időjárástól függően évről évre változik, általában 13 ezer négyzetkilométer körül mozog, és kora októberig tart. A "halálzóna" miatt a halak oxigéndúsabb vizekre vándorolnak, s ez lehet a magyarázata annak, hogy az elmúlt időszakban a texasi partoknál annyi cápatámadás történt. (2004. augusztus 6. )

10 2. ÉDESVIZEK 1980-as éveket az ENSZ „az ivóvíz és a csatornázás évtizedének” nyilvánította. Dublin, 1992: önálló ENSZ konferencia az élelmezés mellett a víz az emberiség jövőjének másik „szűk keresztmetszete”. A vízfelhasználás szerkezete

11 A hiányos vízellátású (A) és a megfelelő higiéniai ellátáshoz nem jutó népesség (B) megoszlása a Földön 2000-ben (Forrás: World Bank)

12 Az indiai Újdelhiben megrendezett Toalett Világkonferencián 40 ország egészségügyi és köztisztasági szakértői folytattak eszmecserét arról, hogyan lehetne felszámolni a szabadban való székelést a világban, illetve miként lehetne minél szélesebb körben tudatosítani a mellékhelyiségekben alkalmazandó higiéniai szabályokat. (2007. nov.)

13

14 Vízhiányos ország, ahol az évente megújuló vízkészlet kevesebb mint 1000 m 3 /fő

15 A megújuló vízkészletek területi eloszlása

16 Példák a folyók antropogén beavatkozásokra bekövetkező vízjárás-változásaira (Forrás: Vörösmarty-Sahagian 2000)

17 Arzénes vizek, mint világprobléma A „biztonságos” ivóvíz-ellátási program során létesített kutak nagy mértékben – természetes módon – arzéntól szennyezett vizeket termeltek Bangladesben. Az elemzések feltárták ugyanis, hogy a WHO által javasolt 0,01 mg/l-es határérték helyett nagy területeken 2,7 mg/l-t meghaladó arzénes vizek vannak. Föld közelebbi és távolabbi tájain (Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, az USA, de Magyarország is) szintén problémát okoz  Globális probléma. A rövid és a hosszú távú érdekek keverednek: a fertőzött felszíni vizektől kapható gyors lefolyású betegségek helyett, a felszín alatti vizekből származó lassú elmúlást „választják ”

18 Példák a kritikus vízfelhasználású területekre 1. Aral-tó 1963-ban területe még km2 volt, átlagos mélysége 16, legnagyobb mélysége pedig 68 méter volt. Sótartalma: csupán 1%. Az 1960-as évek során azonban már a folyók vízhozamának 90%-át fordították öntözésre. A tó területe ettől fogva látványos, és jól dokumentálható csökkenésen ment át felülete negyedére, vízkészlete harmadára csökkent, s 1993 óta megkezdődött feldarabolódása is. A betöményedő víz sótartalma már 3,5% körül alakul (és folyamatosan nő), amivel „sikerült” az egykori élővilág nagyobb részét is kipusztítani. Társadalmi következmények is (film)

19

20 Az Aralhoz hasonló változások zajlanak a Kaszpi-tó keleti partjai mentén is a Kara- Bogaz térségében

21 2. A Csád-tó A Szahara déli pereme mentén található Csád-tó az Aralhoz hasonlóan krízishelyzetben van. Bár a megfigyelhető folyamatok mutatnak egyezést, számos lényeges eltérés is felfedezhető. A Csád-tó egy zonális sivatag közelében található, de szigorú értelemben környezete nem tekinthető sivatagnak.

22 A Csád-tó évi átlagos nyílt vízfelületének csökkenése

23 3. Mezopotámia A vizes élőhelyek átalakulása ( )

24

25 Jelentősebb duzzasztók a Tigris és az Eufrátesz mentén

26 4. Mexikó City (film) 5. Szingapúr 6. Egyiptom

27

28 A vízkonfliktusok, „vízháborúk” Az országon belüli vízmegosztási probléma típuspéldája az USA DNy-i területein. (Las Vegas – mezőgazdaság? – film) Az igazi problémát azonban a több országot érintő folyók jelentik. (felvízi és alvízi ország gazdasági és katonai erejének viszonya – könyv)

29 Az árvizek gondja


Letölteni ppt "GLOBÁLIS VÍZPROBLÉMÁK. 1. A VILÁGTENGEREK A környezeti változások hatásai a világtengerekben A Boecker-féle szállítószalag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések