Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő."— Előadás másolata:

1 Szembesülve az elkerülhetetlennel?

2 Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő korlátokat. De ennek „szenvedője” szinte mindig a környezet volt (pusztítás, szennyezés, kihasználás) Az ok a termelési kényszer: fogyasztási kényszer (több száj, fogyasztói társadalom: pazarló fogyasztás, bóvlik, egyszer használatos eszközök, eldobható csomagolás, anyag és energia igényes termékek, presztízs fogyasztás) növekedési kényszer technológiai kötöttség Hogyan hozható ez össze a fenntarthatósággal?

3 A fenntartható fejlődés kérdőjelei. H. Daly közgazdász szerint a földi anyag- és energiaáramlás fenntarthatóságát három feltétel teljesülésével lehet minősíteni. Fenntartható a rendszer: a) ha egy megújuló erőforrás esetében (talaj, víz, erdő, halállomány, stb.) a felhasználási ráta nem haladja meg a regenerációs értéket, b) ha egy nem megújuló erőforrás (fosszilis energiahordozók, ércek, fosszilis víz, stb.) esetében a felhasználás nem haladja meg az azt helyettesíteni hivatott megújuló erőforrás növekedési mértékét, c) ha egy szennyező esetében a kibocsátás nem haladja meg az újrahasznosíthatóság, abszorbeálhatóság mértékét, azaz a nyelőben nem okozhat kárt.

4 Azaz nem fenntartható a rendszer, ha a talajpusztulás mértéke nagyobb a talajképződésnél, ha csökken a rendelkezésre álló vízkészlet, csökken a felszín alatti vizek nyugalmi szintje, nagyobb a lehalászási ráta mint a halpopuláció növekménye. Nem fenntartható a rendszer akkor sem, a meg nem újuló erőforrásokból származó haszon egy részét nem forgatják be annak kiváltására (pl. szélerőművek építésébe, napenergia- hasznosításba). De nem felelünk meg a fenntarthatósági kritériumoknak akkor sem, ha a szennyezés növekszik, azaz a befogadó nem képes azt kellő ütemben feldolgozni. Lényegében véve az emberiség mai életvitele egyetlen fenntarthatósági feltételnek sem felel meg.

5 Az Atlanti-óceánon kihalászott tonhalak átlagos mérete (kg)

6 A Föld népességének, gabonatermelésének, valamint az egy főre jutó gabonatermelés mértékének változása (1950=100) (Forrás: Meadows at al 2005) Az átlagos élelmiszerár alakulása a világpiacon január ás március között ( átlaga=100) (Forrás: FAO) Visszautalás:

7 Globális környezeti ideológiák „0” gazdasági növekedés (Római klub – A növekedés határai) Fenntartható fejlődés (A jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit) A fenntartható fejlődés kellemes ideológia arra, hogy az emberiség nyugodt szívvel dughassa a homokba a fejét. A fenntartható fejlődésbe belefér a gazdasági növekedés, a növekvő fogyasztás, s nem okoz igazi konfliktust a különböző fejlettségű országok között sem. Az elmúlt két évtizedben egyre szaporodtak a fenntarthatóságot megkérdőjelező tények (túlhalászás, ózon probléma, globális melegedés, vízhiány, stb.). De az ideológia azért is jó, mert a személyes felelősséget a globális problémákban nem lehet megfogni, az legfeljebb államok szintjén jelentkezik. ???

8 Gyökeresen új helyzetet teremtet egy akár a személyek szintjéig is lebontható mutató, az ún. ökológiai lábnyom bevezetése (1995) A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. (http://www.footprintnetwork.org)

9 Eredetileg minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből állt össze: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; a hal fogyasztásával arányos tenger; a lakáshoz szükséges földterület; annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges

10 A komplex mutató környezeti szempontok alapján teremt lehetőséget arra, hogy mérés alapján összehasonlíthatóvá váljon egyének és országok fogyasztási szintje, illetve ugyanígy a rendelkezésükre álló erőforrások is. Ez lényegesen több annál, mint, hogy a fejlett országok többet fogyasztanak az országukban rendelkezésükre állónál, vagy nagyobb a káros anyag kibocsátásuk. Az egyének felelőssége is meghatározható! A komplex mutatóban alapján rá kell döbbennünk, hogy a fenntartható fejlődés sem globális szinten, sem az országok nagy részében nem reális lehetőség!

11 Csalóka ábra: az átlagos lábnyom méret alig változik már három évtizede. Ennek magyarázata, hogy a fejlett országok lábnyom növekedését a kevesebbet fogyasztó, nagy népességnövekedésű országok mintegy kompenzálják. Pedig a Föld teljes ökológiai lábnyoma ez idő alatt kb. háromszorosára nőtt! Biológiai (ökológiai) kapacitás kérdése Mértékegység: global hektár

12 Az emberiség ökológiai lábnyoma komponenseinek alakulása ( ) Vitatható elemek is bekerültek, és a részletes számítások is bizonytalanok, de …

13 Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás régiónként

14 A háziállatok ökológiai lábnyoma


Letölteni ppt "Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések