Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság."— Előadás másolata:

1 Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság (Energy Recovery Working Group) alapító tagja XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011. május 3-5.

2 Települési szilárd hulladékok kezelése 17% 23% 40% EU 27 tagállam átlagaMagyarország 20% 18% 24% 20% 38% 2008 2009 2008 2009 74% 75% 15% 13% 2% 9% 10% komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás 2009 USA 12% 34% 54% (EUROSTAT + US EPA adatok szerint)

3 Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár Ország Anyagában történő hasznosítás (beleértve a komposztálást) [%] Energetikai hasznosítás [%] Lerakás [%] Németország66340 Svájc51490 Hollandia60391 Svédország50491 Ausztria70291 Dánia48 4 Belgium60355 Összehasonlításképpen a hazai helyzet: Magyarország151075 A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2009. évi adatok):

4 A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT!

5 Energiatermelő hulladékégető művek Európában Energiatermelő hulladékégető művek Európában (2008. évi adatok) OrszágHulladéktüzelésű erőművek számaHasznosított hulladékmennyiség [millió t/év] Portugália31,0 Spanyolország102,2 Olaszország494,5 Franciaország12913,5 Svájc283,6 Ausztria91,6 Magyarország10,4 Szlovákia20,2 Cseh Köztársaság30,4 Lengyelország10,04 Németország6718,8 Luxemburg10,1 Belgium162,7 Hollandia116,0 Egyesült Királyság204,4 Dánia293,6 Norvégia201,0 Svédország304,6 Finnország20,2 Szlovénia10,02 Összesen:432  69 millió t/év

6 2005. év után üzembe helyezett, illetve létesítés alatt álló hulladéktüzelésű erőművek Európában OrszágLétesítmények számaEltüzelt hulladék szerint Össz kapacitás (új + bővítés) új rekonstrukció, ill. bővítés kommunális hulladék (rostély) RDF (rostély vagy fluid) tonna/év Ausztria3241900.000 Belgium32231.250.000 Cseh Köztársaság-11-220.000 Dánia3-3-260.000 Egyesült Királyság437-1.750.000 Finnország2-2-250.000 Franciaország5914-2.610.000 Németország281423198.850.000 Luxemburg-11-150.000 Hollandia167-1.940.000 Norvégia178-590.000 Olaszország26711.400.000 Portugália-11-70.000 Spanyolország213-720.000 Svédország481111.390.000 Svájc2451660.000 Szlovákia-11-80.000 Összesen:60661002623.090.000 Forrás: CEWEP 2011

7 Energiatermelés hulladékból Európában Energiatermelés hulladékból Európában (2008. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége:69 millió tonna Villamos energia termelés:28 millió MWh 7,5 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés: 69 millió MWh (248 millió GJ) 6 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m 3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

8 A hulladékégetés szempontjából legfontosabb EU jogszabályok, dokumentumok 2000/76/EKIrányelv a hulladékégetésről(3/2002(II.21.) KöM rendelet) 2008/1/EKIPPC irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (a 96/61/EK irányelv kodifikált változata) 2008/98/EKHulladék Keret Irányelv (WFD) 2009/28/EKIrányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról 2010/75/EKIrányelv az ipari kibocsátásról (IED) BREFdokumentáció a hulladékégetésre (2006. augusztus), mint az IPPC által megkövetelt Elérhető Legjobb Technika (BAT) megfogalmazása és alkalmazása

9 A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosításánál megújulóként (biomasszából termeltként) elismert hányad Forrás: CEWEP 2011 * Megjegyzés:Ez csak a villamos energia termelésre vonatkozik a 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított VET 9. § (3) bekezdés szerint. Megjelenés a Magyar Közlönyben: 2011. március 25. OrszágA termelt energia %-a Ausztria50 Belgium (Flandria és Vallónia)47,78 Belgium (Brüsszel)53 Dánia80 Franciaország50 Németország50 Olaszország51 Hollandia51,2 Svédország50 Írország60 Svájc50 Egyesült Királyság50 Lengyelország42 USA66 Magyarország50*

10 A biomasszából történő energiatermelésen belül a települési szilárd hulladék biomassza hányadából származó energia részaránya 2020-ban Ország Biomassza hulladékból [ktoe] Összes biomassza [ktoe] Részarány [%] Belgium5362 43522,0 Dánia7043 42020,6 Németország2 31723 4199,9 Spanyolország1 0068 02912,5 Franciaország2 29021 72910,5 Olaszország2 35012 85018,3 Hollandia2 6875 29250,8 Lengyelország1 7586 76826,0 Portugália2363 4566,8 Svédország1 20211 23810,7 Magyarország01 7660 Forrás: http://ec.europa.eu/energy/renewables/transparency_platform/action_plan_en.htmhttp://ec.europa.eu/energy/renewables/transparency_platform/action_plan_en.htm 1 ktoe = 11 630 MWh = 41 868 GJ

11 Tervezett kommunális hulladékégetők Lengyelországban 2015. december 31-ig kell a megvalósítást befejezni. Város Kapacitás [t/év] Beruházási költség [Millió €] EU támogatás [%] 1Kraków220.00017655 2Katowice2 x 250.00027055 3Szczecin150.0007585 4Warszawa 265.000 (a meglévő mű bővítése) 133 0 (PPP) 5Lodz250.00016555 6Poznan 240.000 (210.000 TSZH és 30.000 szennyvíziszap) 16055 7Bialystok100.00010380 8Bydgoszcz és Torun180.00010085 9Koszalin120.0007075 Összesen:2.025.000 t/év1 252 M€

12 Települési hulladékok energetikai hasznosítása Németországban 2009-ben Hulladéktüzelésű erőművek száma:70 Eltüzelt hulladékmennyiség:19 070 000t/év Termelt villamos energia:7 670 000MWh Értékesített távhő:14 160 000MWh Klímareleváns (fosszilis) CO 2 emisszió:6 960 000t Más erőművekben kiváltott CO 2 emisszió:10 830 000t Globális CO 2 emisszió csökkentés:3 870 000t Fajlagos csökkentés:0,203t CO 2 /t hulladék Forrás: Ferdinand Kleppmann: Thermische Abfallbehandlung in Deutschland. Abfalltagung Berlin, Januar 2011.

13 Miért növekszik Európában az energetikai hasznosítás szerepe? Évtizedek óta bevált és biztonságos az eljárás (több száz referencia létesítmény) Az elmúlt két évtizedben végrehajtott dinamikus fejlesztéseknek köszönhetően a korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat Az égetéskor keletkező széndioxid 23-szor (korábbi számítások szerint 21-szer) kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jól értékesíthető, stabil piaccal rendelkező termékek A termelt energia kb. 50 %-a megújulónak számít A tüzelésnél keletkező CO 2 50-60 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik A hulladékból termelt energia más erőműben fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO 2 emissziót Az EU célkitűzései szerint folyamatosan csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét és ezt csakis az anyagában történő és energetikai hasznosítás együttes és összehangolt növelésével lehet elérni

14 Pirolízis és gázosítás Magyarországon most kezd a pirolízis divatba jönni. Lásd: Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 4.6.2.d) pontjában a támogatandó célok között: „pirogáz mikro erőművek villamos és hőenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képződött kommunális hulladékainkból a jelenlegi lerakás helyett”. Az 1970-es évek közepe óta „jósolják” a pirolízis, mint alternatív eljárás előretörését. Azóta számos eljárást dolgoztak ki és szerte a világban elég különböző a hulladékok pirolízisének a megítélése, de nagyüzemi méretekben a mai napig nem sikerült az „áttörés”. Az utóbbi időben a pirolízis helyett inkább a gázosítás irányába tolódott el a kezdeményezés. A közelmúltban Rómában létesült egy 1000 t/nap kapacitású válogatóhoz kapcsolódó 300 t/nap teljesítményű, japán technológiájú gázosító berendezés. Kelet-Londonban (Dagenham) egy 100.000 t/év kapacitású gázosító berendezés épül RDF hulladékra. Várható üzembe helyezés: 2013. Az USA-ban és Kanadában néhány cég jelenleg a plazma gázosítási eljárásban lát fantáziát. Németországban a pirolízis és gázosítás – legalábbis a települési szilárd hulladék gazdálkodás keretei között – „Auslaufmodell”, azaz – a múltbeli komoly kudarcok után – sem jelenleg, sem a jövőben nem terveznek pirolízisen vagy gázosításon alapuló létesítményeket. (Markus Gleis: Pyrolyse und Vergasung, Energie aus Abfall, p.429-465, Abfalltagung, Januar 2011, Berlin)

15 A pirolízis és gázosítás múltja Németországban „Babcock pirolízis”: 1986 óta működik két egység Günzburgban (kapacitás 26.000 t/év) „Schwel-Brenn-Verfahren”: a Fürthben létesített pirolízisen alapuló prototípus művet műszaki problémák miatt nem tudták folyamatosan működtetni, ezért a 2000-es évek elején elbontották „Thermoselect”: a Karlsruheban felépített első nagyüzemi létesítményt (225.000 t/év) 1999- től éveken keresztül próbálták üzembe helyezni, de műszaki problémák és gazdasági hátrányok miatt 2004-ben a tulajdonos EnBW véglegesen bezárta (veszteség: 400 millió €) „PKA-eljárás” (a pirolízis gázok krakkolása): az aaleni üzemet 2002-ben, a freibergi üzemet 2007-ben gazdasági okokból bezárták „Schwarze Pumpe” gázosítási eljárás: a hulladékok gázosítására létesült berendezést (szintézis gáz előállítása víz-gőz és oxigén hozzáadása mellett) 2007-ben gazdasági okokból bezárták és elbontották

16 Emisszió kereskedelem (ETS) Jelenleg Európában a települési szilárd hulladékot tüzelő erőművek nem tartoznak a CO 2 emisszió kereskedelem hatálya alá. De mi a helyzet az RDF-el ? Egyelőre nincs egységes álláspont. A Német Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban tett állásfoglalása szerint a 13.000 kJ/kg-nál magasabb fűtőértékű hulladékot tüzelő (együttégető) létesítmények az ETS hatálya alá esnek. Az ennél alacsonyabb fűtőértékű hulladékot tüzelő hagyományos égetőművekre továbbra sem vonatkozik az ETS.

17 Fővárosi Hulladékhasznosító Mű

18 A korszerűsített Fővárosi Hulladékhasznosító Mű teljes mértékben megfelel a hazai és európai uniós környezetvédelmi követelményeknek és a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy 45.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 11.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.

19 A Hulladékhasznosító Mű hozzájárulása a klímavédelemhez A települési szilárd hulladékok tüzelésekor keletkező CO 2 mennyiség kb. 60 %-a klíma-semleges, azaz nem fosszilis eredetű karbon égetéséből keletkezik. Ezen túlmenően a termelt villamos- és távhőenergia más, fosszilis tüzelőanyaggal előállított energiát helyettesít, így az ennek megfelelő CO 2 kibocsátás jóváírásával összességében a Hulladékhasznosító Mű működése csökkenti a klíma releváns CO 2 kibocsátást. A Hulladékhasznosító Mű energiatermelése révén 2010. évben – mintegy 410.000 t hulladék eltüzelésével – globális szinten kb. 55.000 tonnával csökkent a klíma releváns, azaz üvegház hatást növelő CO 2 kibocsátás! Ez a globális CO 2 emisszió csökkentés megfelel 25.000 személygépkocsi egy éves CO 2 kibocsátásának (15.000 km/év és 150 g CO 2 /km mellett).

20 Európa nagyvárosaiban ma már integrált hulladék- és energiagazdálkodásról beszélnek, ugyanis a városok energiaellátásában – különösen a távhőszolgáltatásban – egyre nagyobb szerepet szánnak a hulladéktüzelésű fűtőerőműveknek. Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Malmö60 % Párizs50 % Oslo50 % Koppenhága30 % Bécs25 % Hamburg20 % Budapesten a meglévő Hulladékhasznosító Mű a távhőigény mintegy 4%-át tudja fedezni. Egy új hulladéktüzelésű fűtőerőmű létesítésével a távfűtés megújuló energiából származó hányada is jelentősen növelhető lenne!

21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések