Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság."— Előadás másolata:

1 Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság (Energy Recovery Working Group) alapító tagja XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, május 3-5.

2 Települési szilárd hulladékok kezelése 17% 23% 40% EU 27 tagállam átlagaMagyarország 20% 18% 24% 20% 38% % 75% 15% 13% 2% 9% 10% komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás 2009 USA 12% 34% 54% (EUROSTAT + US EPA adatok szerint)

3 Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár Ország Anyagában történő hasznosítás (beleértve a komposztálást) [%] Energetikai hasznosítás [%] Lerakás [%] Németország66340 Svájc51490 Hollandia60391 Svédország50491 Ausztria70291 Dánia48 4 Belgium60355 Összehasonlításképpen a hazai helyzet: Magyarország A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2009. évi adatok):

4 A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT!

5 Energiatermelő hulladékégető művek Európában Energiatermelő hulladékégető művek Európában (2008. évi adatok) OrszágHulladéktüzelésű erőművek számaHasznosított hulladékmennyiség [millió t/év] Portugália31,0 Spanyolország102,2 Olaszország494,5 Franciaország12913,5 Svájc283,6 Ausztria91,6 Magyarország10,4 Szlovákia20,2 Cseh Köztársaság30,4 Lengyelország10,04 Németország6718,8 Luxemburg10,1 Belgium162,7 Hollandia116,0 Egyesült Királyság204,4 Dánia293,6 Norvégia201,0 Svédország304,6 Finnország20,2 Szlovénia10,02 Összesen:432  69 millió t/év

6 2005. év után üzembe helyezett, illetve létesítés alatt álló hulladéktüzelésű erőművek Európában OrszágLétesítmények számaEltüzelt hulladék szerint Össz kapacitás (új + bővítés) új rekonstrukció, ill. bővítés kommunális hulladék (rostély) RDF (rostély vagy fluid) tonna/év Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Németország Luxemburg Hollandia Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Szlovákia Összesen: Forrás: CEWEP 2011

7 Energiatermelés hulladékból Európában Energiatermelés hulladékból Európában (2008. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége:69 millió tonna Villamos energia termelés:28 millió MWh 7,5 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés: 69 millió MWh (248 millió GJ) 6 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m 3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

8 A hulladékégetés szempontjából legfontosabb EU jogszabályok, dokumentumok 2000/76/EKIrányelv a hulladékégetésről(3/2002(II.21.) KöM rendelet) 2008/1/EKIPPC irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (a 96/61/EK irányelv kodifikált változata) 2008/98/EKHulladék Keret Irányelv (WFD) 2009/28/EKIrányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról 2010/75/EKIrányelv az ipari kibocsátásról (IED) BREFdokumentáció a hulladékégetésre (2006. augusztus), mint az IPPC által megkövetelt Elérhető Legjobb Technika (BAT) megfogalmazása és alkalmazása

9 Megújuló energiaforrásokat támogató irányelv 2009/28/EK Célkitűzés: 2020-ra EU szinten az energia fogyasztás 20 %-ának megújuló energiákból történő fedezése. Magyarországnak 13 %-ot kell elérni. Ebben az irányelvben a „biomassza” fogalom tartalmazza az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható hányadát ! Az energiatermelő hulladékégető művek tehát az eltüzelt hulladék jelentős hányadában megújuló energiaforrásnak számítanak ! 22. cikk (1): „Minden tagállam december 31-ig, majd ezt követően kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról szóló jelentést küld a Bizottságnak.” Ezen belül n.): „Tájékoztatás az energia előállításra használt hulladékokon belüli, biológiailag lebomló hulladékok arányának becsléséről, illetve az ezen becslések pontosítására és ellenőrzésére irányuló intézkedésekről.” Magyarország decemberében összeállította a Nemzeti Cselekvési Tervét és azt megküldte az EU Bizottság részére. A Terv a kitűzött 13 %-os célszámot meghaladó 14,65 %-os célt tartalmaz.

10 A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosításánál megújulóként (biomasszából termeltként) elismert hányad Forrás: CEWEP 2011 * Megjegyzés:Ez csak a villamos energia termelésre vonatkozik a évi XXIX. törvénnyel módosított VET 9. § (3) bekezdés szerint. Megjelenés a Magyar Közlönyben: március 25. OrszágA termelt energia %-a Ausztria50 Belgium (Flandria és Vallónia)47,78 Belgium (Brüsszel)53 Dánia80 Franciaország50 Németország50 Olaszország51 Hollandia51,2 Svédország50 Írország60 Svájc50 Egyesült Királyság50 Lengyelország42 USA66 Magyarország50*

11 A biomasszából történő energiatermelésen belül a települési szilárd hulladék biomassza hányadából származó energia részaránya 2020-ban Ország Biomassza hulladékból [ktoe] Összes biomassza [ktoe] Részarány [%] Belgium ,0 Dánia ,6 Németország ,9 Spanyolország ,5 Franciaország ,5 Olaszország ,3 Hollandia ,8 Lengyelország ,0 Portugália ,8 Svédország ,7 Magyarország Forrás: 1 ktoe = MWh = GJ

12 Tervezett kommunális hulladékégetők Lengyelországban december 31-ig kell a megvalósítást befejezni. Város Kapacitás [t/év] Beruházási költség [Millió €] EU támogatás [%] 1Kraków Katowice2 x Szczecin Warszawa (a meglévő mű bővítése) (PPP) 5Lodz Poznan ( TSZH és szennyvíziszap) Bialystok Bydgoszcz és Torun Koszalin Összesen: t/év1 252 M€

13 Miért növekszik Európában az energetikai hasznosítás szerepe? • Évtizedek óta bevált az eljárás • A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat • Az égetéskor keletkező széndioxid 23-szor (korábbi számítások szerint 21- szer) kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán • A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jól értékesíthető, stabil piaccal rendelkező termékek • A tüzelésnél keletkező CO %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik • A hulladékból termelt energia más erőműben fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO 2 emissziót

14 Települési hulladékok energetikai hasznosítása Németországban 2009-ben Hulladéktüzelésű erőművek száma:70 Eltüzelt hulladékmennyiség: t/év Termelt villamos energia: MWh Értékesített távhő: MWh Klímareleváns (fosszilis) CO 2 emisszió: t Más erőművekben kiváltott CO 2 emisszió: t Globális CO 2 emisszió csökkentés: t Fajlagos csökkentés:0,203t CO 2 /t hulladék Forrás: Ferdinand Kleppmann: Thermische Abfallbehandlung in Deutschland. Abfalltagung Berlin, Januar 2011.

15 Pirolízis és gázosítás A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv d) pontjában a támogatandó célok között szerepel: „pirogáz mikro erőművek villamos és hőenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képződött kommunális hulladékainkból a jelenlegi lerakás helyett”. Az 1970-es évek közepe óta „jósolják” a pirolízis, mint alternatív eljárás előretörését. Azóta számos eljárást dolgoztak ki szerte a világban, de nagyüzemi méretekben a mai napig nem sikerült az „áttörés”. Németországban a települési szilárd hulladékok pirolízise és gázosítása „Auslaufmodell”, azaz – a múltbeli komoly kudarcok után – sem jelenleg, sem a jövőben nem terveznek pirolízisen vagy gázosításon alapuló létesítményeket. A főbb kudarcok: • „Schwel-Brenn-Verfahren”: a Fürthben létesített pirolízisen alapuló prototípus művet műszaki problémák miatt nem tudták folyamatosan működtetni, ezért a 2000-es évek elején elbontották • „Thermoselect”: a Karlsruheban felépített első nagyüzemi létesítményt ( t/év) 1999-től éveken keresztül próbálták üzembe helyezni, de műszaki problémák és gazdasági hátrányok miatt 2004-ben a tulajdonos EnBW véglegesen bezárta (veszteség: 400 millió €) • „PKA-eljárás” (a pirolízis gázok krakkolása): az aaleni üzemet 2002-ben, a freibergi üzemet 2007-ben gazdasági okokból bezárták • „Schwarze Pumpe” gázosítási eljárás: a hulladékok gázosítására létesült berendezést (szintézis gáz előállítása víz-gőz és oxigén hozzáadása mellett) 2007-ben gazdasági okokból bezárták és elbontották Forrás: Markus Gleis: Pyrolyse und Vergasung, Energie aus Abfall, p , Abfalltagung, Januar 2011, Berlin

16 Emisszió kereskedelem (ETS) Jelenleg Európában a települési szilárd hulladékot tüzelő erőművek nem tartoznak a CO 2 emisszió kereskedelem hatálya alá. De mi a helyzet az RDF-el ? Egyelőre nincs egységes álláspont. A Német Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban tett állásfoglalása szerint a kJ/kg-nál magasabb fűtőértékű hulladékot tüzelő (együttégető) létesítmények az ETS hatálya alá esnek. Az ennél alacsonyabb fűtőértékű hulladékot tüzelő hagyományos égetőművekre továbbra sem vonatkozik az ETS.

17 MBH output és az „End of Waste” (hulladék státusz megszűnése) kritérium A Bizottság jogászainak jelenlegi álláspontja szerint az MBH output csak akkor számíthat bele a „recycling” célok teljesítésébe, ha eléri az End of Waste (EoW) státuszt. Komposzt: Az MBH komposztnak nevezett kimenete csak akkor számít komposztnak, azaz terméknek, ha teljesíti a szigorú minőségi előírásokat. RDF: A Bizottság még nem döntötte el, hogy fog-e javasolni EoW kritériumokat az RDF számára szeptemberre tervez a Bizottság egy konzultációt ezzel kapcsolatban. Az RDF-re vonatkozó EoW státusz nem tévesztendő össze a CEN prEN15359 szabvánnyal, ami csak az ipari együtt-égetési követelményeket tartalmazza.

18 Fővárosi Hulladékhasznosító Mű

19 A korszerűsített Fővárosi Hulladékhasznosító Mű teljes mértékben megfelel a hazai és európai uniós környezetvédelmi követelményeknek és a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy háztartás éves villamos energia fogyasztását és lakás távhőigényét tudja fedezni.

20 A Hulladékhasznosító Mű hozzájárulása a klímavédelemhez A települési szilárd hulladékok tüzelésekor keletkező CO 2 mennyiség kb. 60 %-a klíma- semleges, azaz nem fosszilis eredetű karbon égetéséből keletkezik. Ezen túlmenően a termelt villamos- és távhőenergia más, fosszilis tüzelőanyaggal előállított energiát helyettesít, így az ennek megfelelő CO 2 kibocsátás jóváírásával összességében a Hulladékhasznosító Mű működése csökkenti a klíma releváns CO 2 kibocsátást. A Hulladékhasznosító Mű energiatermelése révén évben – mintegy t hulladék eltüzelésével – globális szinten kb tonnával csökkent a klíma releváns, azaz üvegház hatást növelő CO 2 kibocsátás! Ez a globális CO 2 emisszió csökkentés megfelel személygépkocsi egy éves CO 2 kibocsátásának ( km/év és 150 g CO 2 /km mellett).

21 Európa nagyvárosaiban ma már integrált hulladék- és energiagazdálkodásról beszélnek, ugyanis a városok energiaellátásában – különösen a távhőszolgáltatásban – egyre nagyobb szerepet szánnak a hulladéktüzelésű fűtőerőműveknek. Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Malmö60 % Párizs50 % Oslo50 % Koppenhága30 % Bécs25 % Hamburg20 % Egy új hulladéktüzelésű fűtőerőmű létesítésével a távfűtés megújuló energiából származó hányada is jelentősen növelhető lenne! Hulladéktüzelés és távfűtés Budapest4 %Ezzel szemben:

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések