KERINGÉSI SZERVRENDSZER

Az előadások a következő témára: "KERINGÉSI SZERVRENDSZER"— Előadás másolata:

1 KERINGÉSI SZERVRENDSZER
vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

2 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv tömege kb. 300 gr nagysága kb. egyén zárt ökle

3 Szív helyzete a mellüregben, a két tüdő között, a gátorüregben helyezkedik el, a rekeszizmon nyugszik aszimmetrikus: 2/3-a a test középvonalától balra, 1/3-a jobbra

4 A szív alakja: kúp alakú elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis)
a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut   a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz Szív részei

5 Koszorúerek (coronariák)
a barázdákban a szív falát ellátó koszorúerek futnak   a szív szélesebb része a bázis (basis cordis)   a bázis két oldalánál két fülcse, a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található   a fülcsék a pitvarok kiöblösödései 

6 Koszorúerek (coronariák)
6

7 Koszorúerek (coronariák)
A szív vetülete:  kopogtatható! a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) 7

8 Koszorúerek (coronariák)
a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél a sulcus coronarius  jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re 8

9 Koszorúerek (coronariák)
a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni 9

10 Érelmeszesedés

11 Szívfal szerkezete/rétegei
Külső réteg: szívburok Középső réteg: szívizom Belső réteg: szívbelhártya

12 Szívfal szerkezete/rétegei
A szívburok (pericardium):   kettősfalú savós hártya borítja kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül   zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg 12

13 Szívfal szerkezete/rétegei
a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba   a két lemez között cavum pericardii  benne néhány csepp folyadék liquor pericardii elcsúszást könnyíti meg   13

14 Szívfal szerkezete/rétegei
A szívfal szerkezete:  a) epicardium   14

15 Szívfal szerkezete/rétegei
A szívfal szerkezete:  b) myocardium     a legvastagabb réteg     a pitvarok falában vékony    a bal kamra területén a legvastagabb  c) szívbelhátya (endocardium)     vékony fénylő réteg     a szívet belülről szorosan borítja     a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei   15

16 A szív üregrendszere 1. A szív üregrendszere:
a) az üregrendszert létrehozó képletek 16

17 A szív üregrendszere 17

18 A szív üregrendszere 18

19 A szív üregrendszere jobb bal Pitvar neve atrium dextrum
atrium sinistrum vére vénás artériás fala 2 mm vastag a septumon a magzati életben foramen ovale →születés után záródik → fossa ovalis 2 mm vastag, itt is látható a fossa ovalis 19

20

21 jobb bal Kamra neve ventriculus dexter ventriculus sinister vére vénás
artériás fala Kb. 5 mm vastag Kb mm vastag 21

22 Szívbillentyűk szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei → epithel sejtek véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását - a kamarákból a pitvarok felé -a nagyartériákból a kamrák felé 22

23 Szívbillentyűk fajtái: - vitorlás billentyűk: pitvarok-kamrák között
vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris) 23

24 Szívbillentyűk 24

25 Szívbillentyűk félhold alakú (zsebes) billentyűk (valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok alsó részük vastagabb, felső vékonyabb 25

26 Szívbillentyűk 26

27 Szívbillentyűk A szív működése:
a szívizom ritmikusan működik: összehúzódik és elernyed összehúzódáskor: a szív üregeiből kiáramlik a vér elernyedéskor: az üregek telítődnek vérrel amikor a pitvarok összehúzódnak, akkor a kamrák elernyednek és fordítva egészséges felnőtt ember percenkénti szívösszehúzódásának (pulzus) száma: 60-80 27

28 Szívbillentyűk általános elvek:
a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt) 28

29 Szívbillentyűk működési sorrend: pitvari systole » vitorlás billentyű nyit » vér a diastoleban levő kamrákba áramlik » kamrai systole » vitorlás billentyű zár » zsebes billentyű nyit » vér az erekbe áramlik 29

30 Szívműködés szabályozása
A szív ingerképző - és ingerületvezető rendszerének működése 1. A szív beidegzése:  önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra 2. A szív intracardialis szabályozása:  a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ (sinus csomó seu Keith-Flack-csomó): Sir Arthur Keith (1866 – 1955) és Martin William Flack (1882 – 1931).

31 Szívműködés szabályozása
60-80 inger/perc      kb 3 cm nagyságú      helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között 31

32 Szívműködés szabályozása
másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó) 35-40 inger/perc      a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található Karl Albert Ludwig Aschoff ( )            Sunao Tawara (1873 – 1952) 32

33 Szívműködés szabályozása
33

34 Szívműködés szabályozása
b) ingervezető rendszer: His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis):   a szívsövényben húzódik, kb. 2 cm hosszan lefelé Wilhelm His (1831 – 1904) 34

35 Szívműködés szabályozása
Tawara-szárak: a HIS‑köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - crus dextrum et sinistrum) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában]  35

36 Szívműködés szabályozása
Purkinje-rostok: a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet 36

37 Szívműködés szabályozása
3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás    b) a szabályozást végző idegek: truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít → szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak nervus vagus (X. agyideg): parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek 37

38 A szívizom alapvető sajátosságai
1. A szívizom szövettani jellemzése: módosult simaizom sejtek alkotják   a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak   egy-egy sejt villa alakban elágazik 38

39 A szívizom alapvető sajátosságai
a szívizomrost közepén egy sejtmag található   az aktin és a myozin speciális elrendeződésű   a mitochondriumok száma igen nagy   a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak 39

40 A szívizom alapvető sajátosságai
2. A szívizom működése: működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között   akaratunktól független, gyors működésűek   nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el   a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre   a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal) 40

41 A szívizom alapvető sajátosságai
3. Az elektrokardiográfia (EKG): a) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében 41

42 A szívizom alapvető sajátosságai
b) a normál görbe szakaszai: P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik     PQ-távolság: az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra QRS-komplexus: a kamra systoleja közben keletkezik     T-hullám: a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) 42

43 A szívizom alapvető sajátosságai
RR-távolság: két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus 43

44 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége
1. Az erek működés szerinti felosztása:   a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek    b) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erek    c) hajszálerek (capillarisok): 5‑20 μm nagyságúak     lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét    d) egyéb vérerek: sinus: felépítés szerint hajszálér: átmérője 20‑100 μm, feladata a vénákhoz közelít 44

45 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége
anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít      vénás anastomosis: két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést 45

46 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége
arteriovenosus anastomosis: arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak: (pld. izmok) 46

47 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége
collaterálisok: két arteria közös capillaris hálózattal végződik e) nyirokér: vakon kezdődik     a pitvarok felé biztosítja az áramlást 47

48 2. Az erek felépítése Belső réteg (intima): szerepe, hogy a vér ne alvadjon meg az érpályán belül Középső réteg (media): simaizmokat, rugalmas rostokat tartalmaz Külső réteg (adventitia): kötőszövetből épül fel; vénákban ez a legvastagabb

49 2. Az erek felépítése falszerkezete intima media adventitia
jellemzésük endothel sejtek rugalmas rost és körkörös simaizom kötőszövet feladata vért az érpályán belül tartja, véralvadást gátolja rugalmasságot biztosít rögzít 49

50 2. Az erek felépítése

51 ARTÉRIÁK (verőerek, ütőerek): szív felől haladó erek (akármilyen vért is szállítanak); a szív összehúzódásai lüktetés formájában jelentkeznek rajtuk - billentyűt csak a szívből kilépő erek kezdeténél képez

52 VÉNÁK (visszerek): a szív felé haladó erek; üregük tágabb, faluk vékonyabb az artériásénál; a vér visszafolyásának megakadályozására több helyen zsebes billentyűk vannak

53 KAPILLÁRISOK (hajszálerek)
csak mikroszkóppal láthatóak faluk igen vékony (félig áteresztő), gyors tágulásra, szűkülésre képesek érpálya legtágabb része biztosítja a vér és a sejtek közötti közvetlen kapcsolatot billentyűk nem, vagy csak a kezdeti szakasznál található

54 4. Az erek működése: a) folyamatos áramlás fenntartása → rugalmasság
3. Az erek működésének jelentősége: lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű vért kapjanak 4. Az erek működése: a) folyamatos áramlás fenntartása → rugalmasság 54

55

56 (az áramlási sebesség változásának oka: a kapillárisok össz keresztmetszete lényegesen nagyobb az artériák vagy a vénák keresztmetszeténél) 56

57 fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt nyomása
b) a vérnyomás:  fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt nyomása     befolyásoló tényezői: atreriás oldalon: a szív és az erek rugalmassága      vénás oldalon: az erek rugalmassága és a mellkasi szívóhatás  c) pulzusnyomás: a systoles és a diastoles érték különbsége 57

58 5. Az érrendszer működésének szabályozása:
a) idegi (vegetatív) szabályozás: központ: nyúltvelő érmozgató (vasomotor) központja 58

59 befolyásoló tényezők: a központi idegrendszer más területei (limbikus rendszer, agykéreg, hypothalamus) → tágít vagy szűkít      a vasomotor központon átáramló vér oxigéntartalma: oxigén csökken → erek tágulnak      a vasomotor központon átáramló hőmérséklete: hőmérséklet nő → erek szűkülnek 59

60 reflexes szabályozás: az aorta és a carotis communis falában levő nyomásérzékelő (baro) receptorok feszülése → inger → vasomotor központ → szabályozás (az erek fala tágul vagy szűkül) 60

61 b) kémiai szabályozás: tágít: anyagcseretermékek → szénsav, tejsav
paraszimpatikus idegvégződések ingerület átvivő anyagai → acetilkolin      basophil sejtekből  felszabaduló anyagok → hisztamin, szerotonin, bradikinin     szűkít: mellékvese velőállomány hormonja → adrenalin      vese által termelt hormon → renin      hypothalamus által termelt hormon → vasopressin   61

62 A nagyvérkör főbb artériái
1. A felszálló aorta (aorta ascendens):   a) jellemzése: szervezetünk legnagyobb verőere     a bal kamrából való kilépést követő rövid aortaszakasz    b) ágai: jobb és bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra) c) ágak eredése: az aorta zsebes billentyűinek tasakjából 62

63 A nagyvérkör főbb artériái
d) az ágak feladata: arteria coronaria dextra: a sulcus coronariusban fut hátra, ahol a hátsó hosszanti barázdában az apex cordisig halad közben ellátja a szív jobb oldalát és a septum hátsó harmadát arteria coronaria sinistra: eredése után két ágra oszlik, az elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a szívcsúcsig, a másik ág a körkörös barázdában fut, ellátja a szív baloldalát, valamint a szívsövényt 63

64 A nagyvérkör főbb artériái
e) az ágak működése: számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot    a legkisebb arteriák ún. funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki)    f) a szív ereinek összeszedődése: az apexnél kezdődő vena cordis magna mely felfelé az első hosszanti barázdában fut, majd a sulcus coronariusba kanyarodik, és sinus coronarius formájában ömlik a jobb pitvarba. 64

65 A nagyvérkör főbb artériái
2. Az aortaív (arcus aortae) ágai:   a) fejkar-verőértörzs (truncus brachiocephalicus)     a/1, jobb oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis)       fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában 65

66 A nagyvérkör főbb artériái
66

67 A nagyvérkör főbb artériái
hónalj verőér (arteria axillaris)      felkar verőér  (arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis)      singcsonti verőér (arteria ulnaris) 67

68 A nagyvérkör főbb artériái
a/2, jobb oldali közös fej verőér (arteria carotis communis dextra)      belső fej verőér (arteria carotis interna) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét      külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét 68

69 A nagyvérkör főbb artériái
69

70 A nagyvérkör főbb artériái
b) bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra)     belső fej verőér (arteria carotis interna) -ellátja az agyvelő bal oldali részét     külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő bal oldali részét  c) bal oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) - fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában 70

71 A nagyvérkör főbb artériái
hónalj verőér (arteria axillaris) felkar verőér (arteria brachialis)      orsócsonti verőér (arteria radialis)      singcsonti verőér (arteria ulnaris) 71

72 A nagyvérkör főbb artériái
3. A leszálló aorta  (aorta descendens):    a) mellkasi aortaszakasz (aorta thoracica)     fali ágak biztosítják a mellkasfal artériás ellátását jobb és bal oldali hörgőartéria (arteria bronchialis dextra et sinistra) végzi a tüdő szövetének táplálását 72

73 A nagyvérkör főbb artériái
73

74 A nagyvérkör főbb artériái
b) hasi aortaszakasz (aorta abdominalis)    b/1) páros aorta ágak: jobb és bal oldali mellékvese verőér (arteria suprarenális dextra et sinistra)      jobb és bal oldali vese verőér (arteria renális dextra et sinistra)      jobb és bal oldali petefészek verőér (arteria ovarica dextra et sinistra) vagy/seu     jobb és bal oldali here verőér (arteria testicularis dextra et sinistra) 74

75 A nagyvérkör főbb artériái
75

76 A nagyvérkör főbb artériái
b/2) páratlan aorta ágak: hasüregi verőértörzs (truncus celiacus)      a lép verőere (arteria lienalis)      a gyomor verőere (arteria gastrica)      a máj verőere (arteria hepatica)      felső bélfodri verőér (arteria mesenterica superior) -ellátja a vékonybelet, a felszálló és a haránt vastagbelet     alsó bélfodri verőér (arteria mesenterica inferior) - ellátja a leszálló vastagbelet  76

77 A nagyvérkör főbb artériái
4. Jobb és bal oldali közös csípőverőér (arteria iliaca communis dextra et sinistra):    a)belső csípőverőér (arteria iliaca interna) -fali ágával ellátja a kismedence falát -zsigeri ágával a kismedencei zsigereket látja el 77

78 A nagyvérkör főbb artériái
78

79 A nagyvérkör főbb artériái
b) külső csípőverőér (arteria iliaca externa)     combverőér (arteria femoralis)     térdhajlati verőér (arteria poplitea)     elülső sípcsonti verőér (arteria tibialis anterior)      lábháti verőér (arteria dorsalis pedis)     hátsó sípcsonti verőér (arteria tibialis posterior) 79

80 A nagyvérkör főbb vénái
1. A felső üres visszér  (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna: vena brachiocephalica dextra et sinistra    a) belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis interna) - összegyűjti a fej és a nyak vénás vérét      külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis externa) - összegyűjti a koponya felszínének vérét 80

81 A nagyvérkör főbb vénái
b) kulcscsont alatti gyűjtőér: (vena subclavia) - a felső végtag vénás vérét gyűjti össze      hónalj alatti véna: (vena axillaris)      felkari visszér: (vena brachialis)      király (kézháti) visszér: (vena basilica)    81

82 A nagyvérkör főbb vénái
fej (lateralis) visszér: (vena cephalica)      középső könyökvéna: (vena mediana cubiti)    c) jobb és bal oldali hörgővéna: (vena bronchialis dextra et sininstra)    d) jobb és bal oldali vénás szöglet: (angulus venosus dextra et sinistra) 82

83 A nagyvérkör főbb vénái
2. Az alsó üres visszér  (vena cava inferior) ágai    a) páros vénák: jobb és bal oldali mellévese véna: (vena suprarenalis dextra et sinistra)      jobb és bal oldali vese véna: (vena renalis dextra et sinistra)     jobb és bal oldali petefészekvéna: (vena ovarica dextra et sinistra)          jobb és bal oldali herevéna: (vena testicularis dextra et sinistra) 83

84 A nagyvérkör főbb vénái
84

85 A nagyvérkör főbb vénái
b) májvéna (vena hepatica)    c) májkapu visszér ágrendszere (vena portae)      lépvéna (vena lienalis)      gyomorvéna (vena gastrica)  85

86 A nagyvérkör főbb vénái
felső bélfodri véna (vena mesenterica superior)      alsó bélfodri véna (vena mesenterica inferior)  86

87 A nagyvérkör főbb vénái
3. Jobb és bal oldali közös csípővisszér  (vena iliaca communis dextra et sinistra)    a) belső csípővisszér (vena iliaca interna) - összegyűjti a kismedencei szervek vérét    b) külső csípővisszér (vena iliaca externa)      combvéna (vena femoralis)      térdhajlati véna (vena poplitea) nagy rejtett bőrvéna (vena saphena magna)      kis rejtett bőrvéna (vena saphena parva) 87

88 A nagyvérkör főbb vénái
88

89 A tüdő vérellátása, a kis vérkör
1. A kisvérkör: gázcserét végzi!   a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis) az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria pulmonalis dextra et sinistra) oszlik mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér hálózatot alkot 89

90 A tüdő vérellátása, a kis vérkör
90

91 A tüdő vérellátása, a kis vérkör
a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le, és a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel) 91

92 A tüdő vérellátása, a kis vérkör
a hajszálerek összeszedődnek   a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena pulmonalis) lép be 2. A tüdő vérellátása kettős:  a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT VÉGZI!)   b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison keresztül történik 92

93 A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer: a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól   a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz   a köldökvéna a májhoz szállítja a vért 93

94 A magzati vérkeringés magzati életben kizárólag a máj kap arteriás [oxigénben dús] vért   a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) itt a vénás és az arteriás vér keveredik 94

95 A magzati vérkeringés a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vét   a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut   a vér a tüdő verőértörzsből (truncus pulmonalisból) a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut   a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe 95

96 A magzati vérkeringés 2. A magzati vérkeringés sajátosságai:
a) a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól    b)anyagcsere: a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!)  96

97 A magzati vérkeringés c) arteriás vért csak a máj kap: a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: foramen ovale → bal pitvar     pitvar-kamrai szájadék → jobb kamra    d) a magzati életben meglevő összeköttetések:     ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között)     ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között)     "foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között)„ → 97

98 A magzati vérkeringés → születés után záródnak
köldök véna (vena umbilicalis)     köldök arteria (arteria umbilicalis) → születéskor átvágják és elkötik 98

99 Kisvérkör: jobb kamra>tüdők>bal pitvar
Nagyvérkör: bal kamra>szervek>jobb pitvar A KIS- ÉS NAGYVÉRKÖR: A szervezetből elhasznált vért összeszedő nagy, felső és alsó fő visszér bevezet a jobb pitvarba, a szív saját elhasznált vérét szállító vénájával együtt. Onnan az elhasznált vér a jobb kamrába kerül, amelyet a háromhegyű vitorlás billentyű nyit és zár el. A jobb kamrából a vér a tüdőkbe jut a tüdőverőér segítségével és a tüdőhólyagocskák falának hajszálereiben kering. Itt megtörténik a gázcsere. A friss vért a tüdővisszerek a bal pitvarba viszik, ahonnan a bal kamrába kerül, amelyet a kéthegyű vitorlás billentyű szabályoz. A bal kamrából a kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába (főverőér) jut, amely a gerincoszlop előtt minden szervhez leadja azokat az ágakat, amelyeken a friss vér eljut a szervekhez.

100 Vér jellemzői folyékony kötőszövet
az érpályát tölti ki és abban kering mennyisége: kb. 5 liter/felnőtt összetétele: 45 % - sejtes (alakos) elemek> vörösvértest (oxigénszállítás), fehérvérsejt (védekezés), vérlemezke (véralvadás) 55 % - plazma (fehérje, ionok, epefesték, cukor, anyagcsere végtermékek stb) 100

101 Vér jellemzői A vér alkotó részei: a)sejtek
-vörösvérsejt (erythrocyta)     -fehérvérsejt (leucocyta)     -vérlemez (thrombocyta)   b)vérplazma  101

102 Vér jellemzői A vörösvérsejtek jellemzése a) előfordulása:
magzati életben: (reticulocyta)       *sejtmaggal rendelkezik       *a sejtekben hálózat van      születés után:       *nem rendelkezik sejtmaggal       *4 - 4,5 T/l (tera/liter)       (tera = 1012)  102

103 Vér jellemzői b) termelődése:
magzati élet első hónapjában:  szikhólyag fala     hónap: máj és a lép     hónap és születés után: vöröscsontvelő  103

104 Vér jellemzői c) alakja:     felülnézetben: korong alakú (7‑7,5 μm) 104

105 Vér jellemzői átmetszetben piskóta (súlyzó) alakú (2 μm)
d) képződés szabályozása:vesében termelődő erythropoetin végzi     e) képződéshez szükséges anyagok:     -vitaminok: B12 és folsav (extrinsic‑factor), B1 vitamin, C vitamin     -(ferri) vas     -aminosavak 105

106 Vér jellemzői f) feladata
-oxigénszállítása (az arteriás vérben oxihemoglobin formában)    -széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van) g) élettartalma: 120 nap i) lebontása: lép (máj) - RES (reticulo-endotheliális - systema) 106

107 Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták) I. A fehérvérsejtek:
1. száma: 6‑8 G/l (giga = 109) elfogadható 10 G/l‑ig   2. mérete:  5 - 20 µm  107

108 Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták)
II. A fehérvérsejtek típusai: A. Granulocyták:  1. fiatal alak:  a) jugend alak:     - előfordulása: > 1 %  - sejtmagja: nagy, bab vagy patkó alakú  108

109 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű
a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók     a képződés helye: vörös csontvelő     szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük 109

110 Vér jellemzői b) stab (pálcika) alak előfordulása: > 1 %
sejtmagja: pálcika alakú 110

111 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű
a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő     szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük 111

112 Vér jellemzői 2. érett alak:
a)neutrophil (segmentált magvú) granulocyta:     előfordulása:  % a sejt mérete:   µm 112

113 Vér jellemzői sejtmagja: általában három lebenyű (szegmentű)
nőkben szex kromatint tartalmaz  113

114 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű
a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő    szerepe: sejtes védekezés (fagocytozis) 114

115 Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta:előfordulása: 1 - 5 %
a sejt mérete:12- 15 µm)     sejtmagja: két lebenyű (szemüveg vagy súlyzó alakú) 115

116 Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta:
a sejt plazmája: eosinophil festődésű      durva granulumokat tartalmaz a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával 116

117 Vér jellemzői c) basophil granulocyta: előfordulása: 1 %
a sejt mérete: 10 µm     sejtmagja: kevésbé lebenyezett a sejt plazmája: basophil festődésű      nagy granulumokat tartalmaz 117

118 Vér jellemzői 118

119 Vér jellemzői a képződés helye: vörös csontvelő
szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával 119

120 Vér jellemzői B. Agranulocyták: 1. lymphocyta a) előfordulása: 20-25 %
b) a sejt mérete: kis lymphocyta: 5 - 6 µm nagy lymphocyta: 8 - 9 µm c) sejtmagja: nagy, gömb alakú 120

121 Vér jellemzői B. Agranulocyták:
d) a sejt plazmája: a mag körül keskeny, gyengén festődő plazmasáv    e) a képződés helye: T-lymphocyta: csecsemőmirigy B-lymphocyta: vörös csontvelő, lép, nyirokcsomó 121

122 Vér jellemzői f) szerepe: T-lymphocyta: részt vesznek a szervezetbe került baktériumok, gombák és vírusok elleni védekezésben      a rosszindulatú daganatok kifejlődését akadályozzák      elősegítik a beültetett idegen szövet/szerv "kilökődését"     B-lymphocyta: antitestes vagy humorális immunitás kialakítása (antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és ellenanyagot - immunglobulint [Ig] termel)  122

123 Vér jellemzői 2. monocyta a) előfordulása: 2 - 5 %
b) a sejt mérete: 20 µm c) sejtmagja: bab alakú d) a sejt plazmája: dús cytoplazma e)a képződés helye: nem tisztázott 123

124 Vér jellemzői 2. monocyta
f) szerepe: képesek az érből kilépni és ott fagocytálni az elpusztult sejteket, kórokozókat     monocyta-macrofág-rendszert alkotnak     felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számára 124

125 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa
száma:  G/l   nagysága: 2 - 4 μm alakja: korong   képződés helye: a csontvelő megacaryocyta sejtjeiben

126 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa
szerepe: véralvadásban van (a III. faktort tartalmazza)   élettartalma: kb. 14 nap  lebomlása: lépben történik 2. A vér alvadása:   a) normál ideje: 5 - 7 perc    b) lefolyása: belső út: az érfal sérülése esetén    külső út: szöveti sérülések esetén

127 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa
c) alvadási zavarok: helyi vérrögképződés: thrombosis     a leszkadt vérrög elzárja az eret: embolia     csökkent alvadási képesség (öröklött): Haemophylia A (VIII. factor hiánya)        Haemophylia B (IX. factor hiánya)     kezdetben fokozott, majd csökkent véralvadás: DIC (disseminált intravascularis coagulopathia)

128 A vérplazma 1. Vér összetétele: Alakos elemek : 44% Plazma: 56%
haematokrit: az alakos elemek arányát adja meg az összes mennyiséghez viszonyítva 2. A vérplazma fogalma: a vér folyékony sejtközötti állománya

129 A vérplazma 3. A vérplazma összetétele: a) víz: 90 %
b) fehérjék: 65‑80 g/l - 55 % albumin      a májban képződik      szerepe van a vér osmosisának fenntartásában     a vér pH biztosításában is szerepet játszik      szállító fehérje is - 45 % globilin (fibrinogén és egyéb plazmafehérjék)      elektromos térben való vándorlásuk alapján megkülönböztetünk: α és β globulinokat (máj termeli) valamint γ - globulinokat (immunglobulin) -A/G arány 1,5 ‑ 2 közötti érték → szerepet játszik a vörösvérsejt süllyedésben (We)    c) vér alvadási faktorok: fibrinogén → májban képződik  prothrombin → májban képződik      termelődéséhez szükség van K vitaminra 

130 A vérplazma d) komplement komponensek: a plazmában nem működő (inaktív) formában vannak jelen     immunreakciókban játszanak szerepet     az antigén és antitest kapcsolódásakor aktiválódnak és részt vesznek az antigén elpusztításában    e)ionok: nátrium:  mmol/l kálium: 4 - 5 mmol/l     klorid:  mmol/l     kalcium: 2,35 ‑ 2,75 mmol/l    f)cukor: 3,5‑5,5 mmol/l     hormonális szabályozás alatt áll    g)bilirubin: 5‑20 μmol/l     a haemoglobin‑anyagcsere terméke 

131 A vérplazma h) maradék nitrogén és kreatinin: maradék nitrogén: 3‑8 mmol/l     kreatinin: 70‑100 μmmol/l     a fehérjék plazmából való kicsapása után is megmarad a vérben     a vese választja ki

132 A vérplazma 4. A vér vegyhatása:
a) szervezet működése szempontjából elengedhetetlen   b) pH 7,34 ± 0,05   c) az állandó vegyhatást biztosító pufferrendszerek: bikarbonat‑pufferrendszer     plazma fehérjék     vörösvérsejt   d) az állandó vegyhatás biztosításában resztvevő szervek: tüdő, vese

133 Vér szerepe/feladatai
tápanyaggal látja el a sejteket oxigént szállít a sejteknek hatóanyagokat/hormonokat szállít a sejteknek az életfolyamatok szabályozásához elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket (pl.: széndioxid) közreműködik a védekezésben – immunanyagok, fehérvérsejtek révén részt vesz a hőszabályozásban, vízháztartásban szabályozza a véralvadást

134 Vércsoportok Az emberi vércsoportrendszerek
1. A vércsoport fogalma: az emberi vér felosztása plazmájának kicsapó illetve vörösvérsejtjeinek kicsapható anyagainak egymáshoz való viszonya alapján 2. A vércsoport tulajdonságokat okozó anyagok:   a)antigén (agglutinogén): vörösvérsejthez kötött     kicsapható anyag     ellenanyagképző b) agglutinin: plazmában található     kicsapó anyag     ellenanyag 134

135 Vércsoportok 3. Antigén és agglutinin találkozása: agglutinatio
4. Vércsoportrendszerek:   a) AB0-rendszer:     felfedezése: Landsteiner (1901) ( ) 1898-tól a bécsi Pathológiai Intézet munkatársa majd vezetője 1919-ig től haláláig New York-i Rockefeller intézetben dolgozik.

136 Vércsoportok Vörösvértestek antigén tulajdonsága alapján
Két vércsoportrendszer: ABO és az Rh ABO: a vörösvértest agglutinogénjei szerint: A, B, AB, 0 Rh: Rh-pozitív, Rh-negatív 136

137 A B AB - anti - B anti-A anti-A és anti-B vércsoport Vörösvértest
Vörösvértest antigén (agglutinogén) - plazma (agglutinin) anti - B anti-A anti-A és anti-B 137

138 Vércsoportok b) Rh-rendszer: felfedezése: Landsteiner és Wiener (1940)
Bunder majom vérével nyulakat immulizáltak, az így nyert savó egyes emberek vérét kicsapta, Rh (D) pozitív, mások vérét viszont nem Rh (D) negatív. 138

139 Antigén – és agglutinin tartalma
   vércsoport Rh (D) pozitiv Rh (D) negatív vörösvértest antigén (agglutinogén) D antigén van D antigén nincs plazma (agglutinin) - 139

140 c) vércsoportrendszerek jellemzői:
a két vércsoportrendszer egymástól független (kodominancia)     a plazmában Rh (D) agglutinin normális esetben soha nincs!     az Rh (D) ellenanyag megjelenése: hibás transzfúzió esetén      Rh (D) negatív anya Rh (D) pozitív magzati terhessége esetén 140

141 141

142 Nyirokrendszer részei: nyirok, nyirokerek, nyiroktüszők, nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy) a vérplazmából származó folyadékot a szervezet külön gyűjti össze és juttatja a vénás hálózatba nagyvérkör kapillárisainál képződik a plazmafehérjéket és zsírokat tartalmazó nyirok a nyirokerek „szűrőállomásokon” mennek keresztül, ezek a nyirokcsomók: feladata védekezés>gyulladás kiszűrése, elpusztítása

143 Nyirokrendszer 1. A nyirok: a) fogalma: a kapillarisokból a szövetközti térbe kiszűrődött folyadék b) összetétele: víz, lúgos vegyhatású, plazmafehérje, zsír, elvétve lymphocyta c) elvezetés sajátosságai: a nyirokerek vakon kezdődnek a nyirokerek endothelje szelepszerűen működik 143

144 Nyirokrendszer 144

145 Nyirokrendszer a nyirokerek billentyűi szelepszerűen működik
a nyirokerek kompressziója (szervek vagy izomműködés) serkenti a nyirokkeringést 145

146 Nyirokrendszer negatív mellkasi nyomás gyorsítja a nyirok áramlását
146

147 Nyirokrendszer 2. A nyirokutak: a) felépítése: ereknél tanultak
a vénás rendszer "mellékpályája" 147

148 Nyirokrendszer b) lefutása → nyirokkapillaris →   nyirokér → nyirokcsomó → nyirokér → nyiroktörzs → angulus venosusba torkollik  148

149 Nyirokrendszer 3. Nyirokcsomó:   a) elhelyezkedése: általában felületesen, egy‑egy testtájék (vagy zsiger) határán található a nyirokerek útjába iktatva    b) jellemzői: bab alakú képződmények     kb. 2 mm - 2 cm nagyságú     kötőszövetes tok veszi körül     szerkezete: kéregállomány       nyiroktüszők vagy nyirokfolliculusok → lymphocytaképzés 149

150 Nyirokrendszer Velőállomány: tágult sinusok → RES →fagocitáló sejtek
domború oldalán lépnek be a nyirokerek (vas afferens) homorú oldalán (hilus) lépnek ki a nyirokerek  150

151 Nyirokrendszer c) működése: lymphocytatermelés (egy része a nyirokba kerül)     védekezőműködés →fagocitosis: szerepük van a fehérje anyagcserében     részt vesznek a vvt. lebontásában és képzésében 151

152 Nyirokrendszer 4. Nyirokszervek a) mandula (tonsilla)
felépítése: hámmal borított nyiroktüszők     feladata: T és B lymphocyták képzése →védekezés helyei: orr vagy garatmandula (tonsilla pharingea) a garat orri szakaszában található 152

153 Nyirokrendszer szájpadmandula (tonsilla palatina)
a torok oldalfalán levő két redő között helyezkedik el      nyelvmandula (tonsilla lingualis) a nyelvgyök állományában fordul elő       153

154 Nyirokrendszer a) lép (lien):
jellemzője: kékesvörös, normálisan nem tapintható, páratlan szerv     helye: a rekeszizom alatt a hasüreg bal oldalán 154

155 Nyirokrendszer a IX‑XI. borda magasságában
érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a bal vesével és a vastagbéllel 155

156 Nyirokrendszer Lép felépítése és működése:
tok: vékony kötőszövet, sérülékeny fehér pulpa: erek, lymphociták képzése tágult sinusok nyiroktüszőkhöz hasonló Malpighi­testek (folliculi limphatici lienales) lymphociták képzése RES → védekezés 156

157 Nyirokrendszer Lép felépítése és működése:
vörös pulpa: vérrel telt, laza kötőszövet vérraktározás (1/6) a károsodott kiöregedett vörösvérsejtek és thrombocyták kiszűrése ezek anyagainak részbeni epefestékké alakítása 157

158 Nyirokrendszer c) csecsemőmirigy (thymus)
helye: a mellkasban a sternum mögött felépítése: több lebenyből áll 158

159 Nyirokrendszer velő és kéregállománya van
nagysága és szöveti felépítése az élet során változik szerepe: T lymphocyta és fejlődése és érése → immunválasz 159

160 Nyirokkeringés élettana
1. A fej nyirokcsomói   állkapocs alatti háromszögben és a fül mögött és előtt, az állkapocs szöglet alatt találhatók 160

161 Nyirokkeringés élettana
a nyirok elvezetése truncus jugularis-on keresztül történik a bal oldali nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba 161

162 Nyirokkeringés élettana
2. A nyak nyirokcsomóiból kiinduló nyirokér a jobb oldalon a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba    3. A felső végtag és a mellkas nyirokelvezetése   a nyirokcsomók a hónaljárokban helyezkednek el 162

163 Nyirokkeringés élettana
a nyirok elvezetése truncus subclaviuson keresztül történik a bal oldalon nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba 163

164 Nyirokkeringés élettana
4. A mellkas nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése    tüdőkapu    főhörgők mentén    az aorta két oldalán a nyirokcsomókból  a nyirok a truncus bronchomediastinalis keresztül vezetődik el   ez az ér a bal oldalon a ductus thoracicusba, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba ömlik 164

165 Nyirokkeringés élettana
5. A hasüreg nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése:    a hasi szervek kapuja    bélfodor    az aorta két oldalán a nyirokcsomókból  a nyirok a cysterna chylibe kerül (II. ágyéki csigolya magasságában indul)   cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 165

166 Nyirokkeringés élettana
6. Az alsó végtag nyirokelvezetése: a nyirokcsomók canalis inguinalis-ban helyezkednek el a két oldali nyirokcsomókból  a nyirok a cysterna chyli-be kerül   cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 166

167 Nyirokkeringés élettana
7. A truncus lymphatici dextra és a ductus thoracicus a jobb és a bal oldalon az angulus venosusban ömlik a vénás keringésbe 167

168 Ismétlő kérdések: Hol helyezkedik el a szív?
Milyen szerepet játszanak a billentyűk? Melyek az erek típusai? Ismertesse a kisvérkör útját! Sorolja fel a vér feladatait! Mennyi az egészséges felnőtt ember pulzusszáma és vérnyomása? Sorolja fel a vér sejtjeit! Sorolja fel a nyirokrendszer részeit!