Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Máté: Architektúrák3. előadás1 Aritmetikai áramkörök Léptető (shifter): 3.16. ábra, C=0: balra, 1: jobbra. Összeadók: Fél-összeadó (half adder, 3.17. ábra),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Máté: Architektúrák3. előadás1 Aritmetikai áramkörök Léptető (shifter): 3.16. ábra, C=0: balra, 1: jobbra. Összeadók: Fél-összeadó (half adder, 3.17. ábra),"— Előadás másolata:

1 Máté: Architektúrák3. előadás1 Aritmetikai áramkörök Léptető (shifter): ábra, C=0: balra, 1: jobbra. Összeadók: Fél-összeadó (half adder, ábra), Teljes összeadó (full adder, ábra). - átvitel továbbterjesztő (ripple carry adder), - átvitel kiválasztó (carry select adder) eljárás. Aritmetikai-logikai egység: bitszelet (bit slice, ábra), ALU (Arithmetic Logic Unit, ábra). Az F0, F1 vezérlő jelektől függően ÉS, VAGY (+), NEGÁCIÓ vagy ÖSSZEADÁS. INC bemenet.

2 Máté: Architektúrák3. előadás2 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás eltolással: ábra. Memória: „Emlékszik” az utolsó bemenetre. Tároló: Szint vezérelt (level triggered). SR tároló (Set Reset latch), ábra. Stabil állapot: a két kimenet 0, 1 vagy 1, 0. S, R bemenet. Időzített (clocked) SR tároló (3.23. ábra). Időzített D-tároló (3.24. ábra). Mindkét SR tároló indeterminisztikussá válna, ha S = R = 1 egyszerre fordulna elő.

3 Máté: Architektúrák3. előadás3 Pulzusgenerátor ábra. Az inverternek van egy pici (1-10 ns) késleltetése. Flip-flop: élvezérelt (edge triggered), D flip-flop: ábra ábra: Tárolók (a, b) és flip-flopok (c, d) :. CK: órajel. (a) CK=1, (b) CK=0 esetén írja be D-t, (c) CK emelkedő, (d) CK lefelé menő élénél. Sokszor S (PR), R (CLR) be- és Q# kimenet is van ábra: (a) 2 független D flip-flop, (b) közös CK-val vezérelt 8 D flip-flop: regiszter.

4 Máté: Architektúrák3. előadás4 Memória szervezése Elvárás: szavak címezhetősége ábra: Négy db három bites szó. Nyolc bemenet: három a vezérléshez, kettő a címzéshez (dekódoló), három a bemenő adatoknak, három adat kimenet. CS (Chip Select): lapka választás, RD (ReaD): 1: olvasás, 0: írás választása, OE (Output Enable): kimenet engedélyezése. Az igazi memóriáknál a bemenet és kimenet közös (kevesebb lábra van szükség): Nem invertáló és invertáló pufferek (tri-state devices, ábra).

5 Máté: Architektúrák3. előadás5 Memórialapkák Előnyös, ha a szavak száma 2 hatvány. 4 Mbit-es memória kétféle szervezése: ábra. A jel beállított (asserted) vagy negált. ( vagy #). a)512 K*8-as elrendezés: 19 cím, 8 adat vonal. b)2048*2048*1-es elrendezés: 11 cím, 1 adat vonal: Bit kiválasztás egy sor- (RAS: Row Address Strobe) és egy oszlopindex CAS (Column...) segítségével. Gyakran alkalmazzák nagyobb memóriáknál, bár a két cím megadása lassíthat. Nagyobb memóriáknál 1, 4, 8, 16 bites kimeneteket is használnak.

6 Máté: Architektúrák3. előadás6 RAM (Random Access Memory, ábra) Statikus RAM (SRAM). D flip-flop elemekből épül fel. Amíg áram alatt van, tartja a tartalmát. Elérési idő: néhány nsec (cache-nek jók). Dinamikus RAM (DRAM): minden bit egy tranzisztor és egy kondenzátor: néhány msec-onként frissíteni kell, de nagyobb adatsűrűség érhető el. Elérési idő: néhány tíz nsec (főmemóriák). Szinkron: SDRAM (synchronous DRAM). Aszinkron működésű: -régi: FPM (Fast Page Mode) sor-, oszlopcím. -újabb: EDO (Extended Data Output) lehet új memóriahivatkozás, mielőtt az előző befejeződik.

7 Máté: Architektúrák3. előadás7 ROM (Read-Only Memory) ROM: gyárilag kialakított tartalom. PROM (Programmable ROM): a tartalom biztosítékok kiégetésével alakul ki (hasonlóan a PLA-khoz, ábra). EPROM (Erasable PROM): a biztosítékok speciális fénnyel kiolvaszthatók és „kijavíthatók”. EEPROM: elektromos impulzusokkal. Flash (fény ?) memória: törlés és újraírás csak blokkonként. Kb használat után „elkopnak”. Összefoglalás: ábra.

8 Máté: Architektúrák3. előadás8 Az I8086/8088 utasítás rendszere Jelőlések  : értékadás  : felcserélés op, op1, op2: tetszőlegesen választható operandus (közvetlen, memória vagy regiszter). op1 és op2 közül az egyik regiszter kell legyen! reg: általános, bázis vagy index regiszter mem: memória operandus ipr: (8 bites) IP relarív cím port: port cím (8 bites eltolás vagy DX) [op]: az op által mutatott cím tartalma

9 Máté: Architektúrák3. előadás9 Adat mozgató utasítások Nem módosítják a flag-eket (kivéve POPF és SAHF) MOVop1, op2; op1  op2 (MOVe) XCHGop1, op2; op1  op2 (eXCHanGe), op2 sem ; lehet közvetlen operandus XLAT; AL  [BX+AL] (trans(X)LATe), a ; BX által címzett maximum 256 byte- ; os tartomány AL-edik byte-jának ; tartalma lesz AL új tartalma LDSreg, mem; reg  mem, mem+1 ; DS  mem+2, mem+3 (Load DS) LESreg, mem; reg  mem, mem+1 ; ES  mem+2, mem+3 (Load ES) LEAreg, mem; reg  mem effektív (logikai) címe ; (Load Effective Address)

10 Máté: Architektúrák3. előadás10 A veremmel (stack-kel) kapcsolatos adat mozgató utasítások: PUSHop; SP  SP-2; (SS:SP)  op PUSHF; (PUSH Flags) ; SP  SP-2; (SS:SP)  STATUS POPop; op  (SS:SP); SP  SP+2 POPF; (POP Flags) ; STATUS  (SS:SP); SP  SP+2 Az Intel 8080-nal való kompatibilitást célozza az alábbi két utasítás: LAHF; AH  STATUS alsó 8 bitje SAHF; STATUS alsó 8 bitje  AH

11 Máté: Architektúrák3. előadás11 Aritmetikai utasítások ADDop1, op2; op1  op1 + op2 (ADD) Pl.: előjeles/előjel nélküli számok összeadása MOVAX, -1; AX=-1 (=0FFFFH) ADDAX, 2; AX=1, C=1, O=0 ADCop1, op2; op1  op1 + op2 + C ; (ADD with Carry) Pl.: két szavas összeadás (előjeles/előjel nélkül) ADDAX, BX ADCDX, CX; (DX:AX) = (DX:AX) + (CX:BX) INCop; op  op + 1, C változatlan! (INCrement)

12 Máté: Architektúrák3. előadás12 SUBop1, op2; op1  op1 - op2 (SUBtraction) CMPop1, op2; flag-ek op1 - op2 szerint (CoMPare) SBBop1, op2; op1  op1 - op2 – C: ; a több szavas kivonást segíti. DECop; op  op - 1, C változatlan (DECrement) NEGop; op  -op (NEGate)

13 Máté: Architektúrák3. előadás13 Az összeadástól és kivonástól eltérően a szorzás és osztás esetében különbséget kell tennünk, hogy előjeles vagy előjel nélküli számábrázolást alkalmazunk-e. További lényeges eltérés, hogy két 8 bites vagy 16 bites mennyiség szorzata ritkán fér el 8 illetve 16 biten, ezért a szorzás műveletét úgy alakították ki, hogy 8 bites tényezők szorzata 16, 16 biteseké pedig 32 biten keletkezzék: Ha op 8 bitesAX  AL  op. Ha op 16 bites (DX:AX)  AX  op. Szorzásnál op nem lehet közvetlen operandus! MULop; előjel nélküli szorzás (MULtiplicate), IMULop; előjeles szorzás (Integer MULtiplicate),

14 Máté: Architektúrák3. előadás14 Osztásnál op nem lehet közvetlen operandus! Ha op 8 bites: AL  AX/op hányadosa, AH  AX/op maradéka. Ha op 16 bites: AX  (DX:AX)/op hányadosa, DX  (DX:AX)/op maradéka. DIVop; (DIVide) előjel nélküli osztás, IDIVop; (Integer DIVide) előjeles osztás, ; A nem 0 maradék előjele megegyezik ; az osztóéval. Osztásnál túlcsordulás  azonnal elhal (abortál) a programunk!

15 Máté: Architektúrák3. előadás15 Előjel nélküli osztás előkészítése AH illetve DX nullázásával történik. Előjeles osztás előkészítésére szolgál az alábbi két előjel kiterjesztő utasítás: CBW; (Convert Byte to Word) ; AX  AL előjel helyesen CWD; (Convert Word to Double word) ; (DX:AX)  AX előjel helyesen Pozitív számok esetén (az előjel 0) az előjel kiterjesztés az AH illetve a DX regiszter nullázását, negatív számok esetén (az előjel 1) csupa 1-es bittel való feltöltését jelenti.

16 Máté: Architektúrák3. előadás16 ; Két vektor skalár szorzata. 1. változat codesegment para public ’code’ assume cs:code, ds:data, ss:stack, es:nothing skalarprocfar pushds; visszatérési cím a verembe xorax,ax; ax  0 pushax; visszatérés offset címe movax,data; ds a data szegmensre mutasson mov ds,ax; sajnos „mov ds,data” ; nem megengedett

17 Máté: Architektúrák3. előadás17 ; A movcl,n; cl  n, 0  n  255 xorch,ch; cx = n szavasan xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye JCXZkesz; ugrás a kesz címkére, ; ha CX (=n) = 0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

18 Máté: Architektúrák3. előadás18 ism:moval,a[bx]; al  a[0], később a[1],... imulb[bx]; ax  a[0]  b[0], a[1]  b[1],... adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése ; B deccx; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZkesz; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmpism; ugrás az ism címkére kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben ; C

19 Máté: Architektúrák3. előadás19 callhexa; az eredmény kiírása ; hexadecimálisan movsi,offset kvse ; kocsi vissza soremelés callkiiro; kiírása ret; vissza az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége ; D

20 Máté: Architektúrák3. előadás20 hexaproc; ax kiírása hexadecimálisan xchgah,al; ah és al felcserélése callhexa_b; al (az eredeti ah) kiírása xchgah,al; ah és al visszacserélése call hexa_b; al kiírása ret; visszatérés hexaendp; a hexa eljárás vége ; hexa_bproc; al kiírása hexadecimálisan pushcx; mentés a verembe movcl,4; 4 bit-es rotálás előkészítése RORal,CL; az első jegy az alsó 4 biten callh_jegy; az első jegy kiírása RORal,CL; a második jegy az alsó 4 biten callh_jegy; a második jegy kiírása popcx; visszamentés a veremből ret; visszatérés hexa_bendp; a hexa_b eljárás vége

21 Máté: Architektúrák3. előadás21 h_jegyproc; hexadecimális jegy kiírása pushax; mentés a verembe ANDal,0FH; a felső 4 bit 0 lesz, ; a többi változatlan addal,’0’; + 0 kódja cmpal,’9’;  9 ? JLEh_jegy1; ugrás h_jegy1 -hez, ha igen addal,’A’-’0’-0AH; A-F hexadecimális jegyek ; kialakítása h_jegy1: movah,14; BIOS szolgáltatás előkészítése int10H; BIOS hívás: karakter kiírás popax; visszamentés a veremből ret; visszatérés h_jegyendp; a hexa_b eljárás vége

22 Máté: Architektúrák3. előadás22 kiiroproc ; szöveg kiírás (DS:SI)-től pushax cld ki1:lodsb ; al  a következő karakter cmpal, 0; al =? 0 jeki2; ugrás a ki2 címkéhez, ha al=0 movah,14; BIOS rutin paraméterezése int 10H; az AL-ben lévő karaktert ; kiírja a képernyőre jmpki1; a kiírás folytatása ki2:popax ret; visszatérés a hívó programhoz kiiroendp; a kiíró eljárás vége ; codeends; a code szegmens vége

23 Máté: Architektúrák3. előadás23 datasegment para public ’data’ ndb3 adb1, 2, 3 bdb3, 2, 1 kvsedb13, 10, 0; kocsi vissza, soremelés dataends; a data szegmens vége ; ========================================== stacksegment para stack ’stack’ dw100 dup (?); 100 word legyen a verem stackends; a stack szegmens vége ; ========================================== endskalar; modul vége, ; a program kezdő címe: skalar

24 Máté: Architektúrák3. előadás24 Egyszerűsítési lehetőség: ; B deccx; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZkesz; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmpism; ugrás az ism címkére helyett: ; B LOOPism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni

25 Máté: Architektúrák3. előadás25 Annak érdekében, hogy a skalárszorzatot kiszámító program ne rontson el regisztereket, kívánatos ezek mentése: ; A PUSHBX; mentés PUSHCX PUSHDX és visszamentése: POPDX; visszamentés POPCX POPBX ; C

26 Máté: Architektúrák3. előadás26 A paraméterek szabványos helyen történő átadása ; Két vektor skalár szorzata. 2. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; SZABVÁNYOS HELYEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL CALLSKAL; ELJÁRÁS HÍVÁS ; eredmény az AX regiszterben callhexa; az eredmény kiírása movsi,offset kvse ; kocsi vissza, soremelés callkiiro; kiírása... ; C ret; vissza az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége

27 Máté: Architektúrák3. előadás27 SKALPROC; KÖZELI (NEAR) ELJÁRÁS ; KEZDETE PUSHBX; MENTÉSEK PUSHCX PUSHDX movcl,n; cl  n, 0  n  255 xorch,ch; cx = n szavasan xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

28 Máté: Architektúrák3. előadás28 ism:moval,a[bx]; al  a[0], később a[1],... imulb[bx]; ax  a[0]  b[0], a[1]  b[1],... adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése ; B LOOPism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben POPDX; VISSZAMENTÉSEK POPCX POPBX RET; VISSZATÉRÉS A HÍVÓ ; PROGRAMHOZ SKALENDP; A SKAL ELJÁRÁS VÉGE ; D Csak az a és b vektor skalár szorzatát tudja kiszámolni!

29 Máté: Architektúrák3. előadás29 A paraméterek regiszterekben történő átadása ; Két vektor skalár szorzata. 3. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; REGISZTEREKBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL MOVCL, n; PARAMÉTER BEÁLLÍTÁSOK XORCH, CH; CX = n, ÉRTÉK MOVSI,OFFSET a; SI  a OFFSET CÍME MOVDI,OFFSET b; DI  b OFFSET CÍME callskal; eljárás hívás ; eredmény az ax regiszterben callhexa; az eredmény kiírása movsi,offset kvse ; kocsi vissza, soremelés callkiiro; kiírása... ret; visszatérés az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége

30 Máté: Architektúrák3. előadás30 skalproc; Közeli (NEAR) eljárás kezdete pushbx; mentések pushcx pushdx xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0

31 Máté: Architektúrák3. előadás31 ism:moval,[SI+BX]; FÜGGETLEN a-tól imulBYTE PTR [DI+BX]; FÜGGETLEN b-től ; csak „BYTE PTR”-ből derül ki, hogy 8 bites a szorzás adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése loopism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben popdx; visszamentések popcx popbx ret; visszatérés a hívó programhoz skalendp; a skal eljárás vége ; D... Így csak kevés paraméter adható át!

32 Máté: Architektúrák3. előadás32 ; Két vektor skalár szorzata. 4. változat... ; A ; ELJÁRÁS HÍVÁS A PARAMÉTEREK ; VEREMBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁVAL MOVAL,n; AL-t nem kell menteni, mert XORAH,AH; AX-ben kapjuk az eredményt PUSHAX; AX=n a verembe MOVAX,OFFSET a ; AX  a OFFSET címe PUSHAX; a verembe MOVAX,OFFSET b; AX  b OFFSET címe PUSHAX; a verembe A verembe került: n értéke, a címe, b címeparaméterek

33 Máté: Architektúrák3. előadás33 callskal; eljárás hívás ; eredmény az ax regiszterben ADDSP,6; paraméterek ürítése a veremből... ret; visszatérés az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége A verembe került callskalhatására a visszatérési cím

34 Máté: Architektúrák3. előadás34 skalproc; Közeli (near) eljárás kezdete PUSHBP; BP értékét mentenünk kell MOVBP,SP; BP  SP, ; a stack relatív címzéshez PUSHSI; mentések PUSHDI pushbx pushcx pushdx A verem tartalma: n értéke, a címe, b címeparaméterek visszatérési cím, bp, si, di, bx, cx, dxmentett regiszterek

35 Máté: Architektúrák3. előadás35 A verem tartalma: n értéke, a címe, b címeparaméterek visszatérési cím, bp, si, di, bx, cx, dxmentett regiszterek (SS:SP)dx + 2cx + 4bx + 6di + 8si +10bp (SS:BP) +12visszatérési cím b címe a címe n értéke+ 8...korábbi mentések...

36 Máté: Architektúrák3. előadás36 MOVSI,6[BP]; SI  az egyik vektor címe MOVDI,4[BP]; DI  a másik vektor címe MOVCX,8[BP]; CX  a dimenzió értéke xorbx,bx; bx  0, indexezéshez xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye jcxzkesz; ugrás a kesz címkére, ha n=0 ism:moval,[si+bx]; független a-tól imulbyte ptr [di+bx]; független b-től ; csak „byte ptr”-ből derül ki, hogy 8 bites a szorzás adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése loopism; ugrás az ism címkére, ; ha kell ismételni

37 Máté: Architektúrák3. előadás37 kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben popdx; visszamentések popcx popbx POPDI POPSI POPBP ret; visszatérés a hívó programhoz skal endp; a skal eljárás vége ; D ADDSP,6; paraméterek ürítése a veremből helyett más megoldás: RET6; visszatérés a hívó programhoz ; verem ürítéssel:... SP = SP + 6

38 Máté: Architektúrák3. előadás38 Lokális adat terület, rekurzív és re-entrant eljárások Ha egy eljárás működéséhez lokális adat területre, munkaterületre van szükség, és a működés befejeztével a munkaterület tartalma felesleges, akkor a munkaterületet célszerűen a veremben alakíthatjuk ki. A munkaterület lefoglalásának ajánlott módja:...proc... PUSHBP; BP értékének mentése MOVBP,SP; BP  SP, ; a stack relatív címzéshez SUBSP,n; n a munkaterület byte-jainak száma...; további regiszter mentések

39 Máté: Architektúrák3. előadás39 Lokális adat terület (NEAR eljárás esetén) (SS:SP)lokális adat terület......– 2 bp (SS:BP) visszatérési cím+ 2 paraméterek... korábbi mentések... A munkaterület negatív displacement érték mellett stack relatív címzéssel érhető el. (A verembe elhelyezett paraméterek ugyancsak stack relatív címzéssel, de pozitív displacement érték mellett érhetők el.)

40 Máté: Architektúrák3. előadás40 A munkaterület felszabadítása visszatéréskor a...; visszamentések MOVSP,BP; a munkaterület felszabadítása POPBP; BP értékének visszamentése ret...; visszatérés utasításokkal történhet.

41 Máté: Architektúrák3. előadás41 Rekurzív és re-entrant eljárások Egy eljárás rekurzív, ha önmagát hívja közvetlenül, vagy más eljárásokon keresztül. Egy eljárás re-entrant, ha többszöri belépést tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy az eljárás még nem fejeződött be, amikor újra felhívható. A rekurzív eljárással szemben a különbség az, hogy a rekurzív eljárásban „programozott”, hogy mikor történik az eljárás újra hívása, re-entrant eljárás esetén az esetleges újra hívás ideje a véletlentől függ. Ez utóbbi esetben azt, hogy a munkaterületek ne keveredjenek össze, az biztosítja, hogy újabb belépés csak másik processzusból képzelhető el, és minden processzus saját vermet használ.

42 Máté: Architektúrák3. előadás42 Rekurzív és re-entrant eljárások Ha egy eljárásunk készítésekor betartjuk, hogy az eljárás a paramétereit a vermen keresztül kapja, kilépéskor visszaállítja a belépéskori regiszter tartalmakat – az esetleg eredményt tartalmazó regiszterek kivételével –, továbbá a fenti módon kialakított munkaterületet használ, akkor az eljárásunk rekurzív is lehet, és a többszöri belépést is lehetővé teszi (re-entrant).

43 Máté: Architektúrák3. előadás43 Történeti áttekintés Kezdetben: kevés, egyszerű utasítás. Később: sok, egyre összetettebb utasítás. IBM 360-as család. Lefelé kompatibilis, csak a nagyobb gépek hajtják végre hardveresen az utasításokat (gyors), a kicsik interpretálnak (olcsó). Interpretálás előnyei: hibásan interpretált utasítások könnyű javítása, új utasítások egyszerű hozzáadása, strukturált felépítés; összetett utasítások hatékony fejlesztése.

44 Máté: Architektúrák3. előadás44 Hetvenes évek vége: a csak olvasásra használható gyors memóriák (vezérlőtárak – ROM Read Only Memory) megjelenése és beépülése a CPU-ba. az első 8 bites processzorok: - Motorola egyszerű utasításokkal nagy interpretert épít (siker), - Zilog 8000 bonyolult hardver utasításokat (kudarc).

45 Máté: Architektúrák3. előadás45 A nyolcvanas évek elejétől: A központi memória sebessége csaknem elérte a vezérlő tárak sebességét. RISC (Reduced Instruction Set Computer - csökkentett utasításkészletű számítógép): SPARC, DEC Alpha. Cél: minél gyorsabban indítani és átlapolni a gyors, egyszerű utasításokat. CISC (Complex Instruction Set Computer, összetett utasításkészletű számítógép): IBM nagy gépek, VAX, …. Összetett, és lassabb utasítások.

46 Máté: Architektúrák3. előadás46 Miért nem nyert a RISC? Kompatibilitás + az elveket az Intel is részben átveszi (486-tól RISC mag). RISC tervezési elvei hardveres (nem mikroprogramozott) utasítások, az utasítások indítási sebességének maximalizálása, könnyen dekódolható utasítások, memóriához fordulás csak betöltés (load) és tárolás (store) esetén. Sok regiszter kell!


Letölteni ppt "Máté: Architektúrák3. előadás1 Aritmetikai áramkörök Léptető (shifter): 3.16. ábra, C=0: balra, 1: jobbra. Összeadók: Fél-összeadó (half adder, 3.17. ábra),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések