Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet - 258 Intézete1. oldal FM116/01 Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet - 258 Intézete1. oldal FM116/01 Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc."— Előadás másolata:

1 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete1. oldal FM116/01 Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

2 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete2. oldal FM116/01 Tartalom: - Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban - Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése - Magyarország gazdasága a két világháború között - Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

3 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete3. oldal FM116/01 Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás 5. Magyarország a Habsburg birodalomban

4 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete4. oldal FM116/01 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

5 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete5. oldal FM116/01 Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Trianon gazdasági hatása 4. Gazdasági stabilizáció 5. Világgazdasági válság 6. Állami beavatkozás – A német befolyás 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

6 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete6. oldal FM116/01 Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakítása 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

7 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete7. oldal FM116/01 Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak

8 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete8. oldal FM116/01 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás 5. Magyarország a Habsburg birodalomban

9 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete9. oldal FM116/01 1. Termelési tényezők - föld - munkaerő - tőke - vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember

10 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete10. oldal FM116/01 Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya - Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások - Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása - Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok

11 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete11. oldal FM116/01 A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei - Több mint százéves múltra tekint vissza - Részterületei: Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

12 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete12. oldal FM116/01 A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei - A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség - A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok - Történeti demográfia - Történeti földrajz (növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia) - Gazdasági fejlődés - Absztrakciók

13 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete13. oldal FM116/01 Modernizáció, gazdasági növekedés - Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez gazdasági növekedést és szerkezetváltást) - Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).

14 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete14. oldal FM116/01 Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet - A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama - A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok, primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük

15 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete15. oldal FM116/01 2. A társadalomtörténet Egy adott társadalom jellemzésének lehetősége: - Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely” - Vagyon - A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély - mentalitás Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel

16 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete16. oldal FM116/01 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői - Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰ - demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek) - A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban - A termelés önellátó - A mezőgazdasági hozam kevés - Magas analfabétizmus - A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét - A hatalomgyakorlás autokratikus

17 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete17. oldal FM116/01 4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás - Római előzmények, frank jellegzetességek - Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás - Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei - A jobbágyok terhei - Hunyadi Mátyás reformjai

18 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete18. oldal FM116/01 Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban

19 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete19. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1) - Előzmények - Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati felén - Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század gazdasága - A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői - Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések - Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es vámrendelet

20 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete20. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (2) - Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában. Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás fenntartása) - Demográfiai jellemzők - A településrendszer - Piackörzetek, vásárok - Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer - A systematica commissio - Pragmatica Sanctio

21 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete21. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (3) - A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete (lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása) - A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek növekedése) - A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens jelentősége. A terhek egységesítése - A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák - A paraszti gazdaság

22 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete22. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (4) - Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején - Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák - Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari vállalkozók - A napóleoni háborúk gazdasági hatása - Széchenyi István reformelképzelései - Az iparpártolás – Kossuth Lajos - az 1848-as forradalom gazdasági hatásai - A külkereskedelem

23 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete23. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (5) A jobbágyfelszabadítás: - Személyes szabadság (törvény előtti egyenlőség, - úriszék megszüntetése) - Magántulajdon - Állami kárpótlás

24 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete24. oldal FM116/01 5. Magyarország a Habsburg birodalomban (6) - Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája - Vámok - A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése - A monetáris politika változása - Az iparszabadság kérdése - Infrastrukturális változások - Változások a gazdasági szerkezetben - A hitelrendszer fejlődése - Adósságfinanszírozás

25 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete25. oldal FM116/01 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

26 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete26. oldal FM116/01 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

27 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete27. oldal FM116/01 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

28 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete28. oldal FM116/01 2. Gazdaságpolitika - 2. Gazdaságpolitika A tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás , a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió - A vámunió gazdasági hatásai - felelős minisztériumok - ipartörvények - Agrártámogatások - tőkés hitelpolitika - liberális gazdaságpolitika - Az állam mint vállalkozó

29 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete29. oldal FM116/01 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1) - Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke) - Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat - Az aranystandard rendszer (ércpénz) - Közös bank és pénzrendszer - papírpénz - Az Osztrák-Magyar Bank – – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez.

30 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete30. oldal FM116/01 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2) - Univerzális, speciális bankrendszer - A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban - Részvénytársasági bankok - A pesti tőzsde as válság - Többszintű bankrendszer - Ipar-bank összefonódás

31 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete31. oldal FM116/01 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3) - Önálló államháztartás, első zárszámadási év Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók - Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

32 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete32. oldal FM116/01 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac - A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez - A folyami és tengeri hajózás kialakulása - Helyiérdekű vasutak megszervezése - A szárazföldi közlekedés eredményei - Budapest egyesítése – kereskedelmi központ - A városi tömegközlekedés - Posta és hírközlés

33 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete33. oldal FM116/01 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1) - Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét - A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra. - Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár) - Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

34 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete34. oldal FM116/01 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2) - A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben - A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei - Állami kárpótlás - A jobbágyfelszabadítás problémái - A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése - Technikai átalakulás - Agrárszervezetek és hitel

35 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete35. oldal FM116/01 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3) A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai: - értékesítési feltételek hatása a termelésre - gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán - Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona kivitel dominanciája

36 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete36. oldal FM116/01 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4) - Birodalmi munkamegosztás - Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel - Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya - A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

37 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete37. oldal FM116/01 6. Településszerkezet - Településszerkezet – települések hierarchiája - Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely - Budapest (1910-ben 880 ezer lakos) - szabad királyi városok - A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt. - A többségük 11 millió falvakban - tanyán 1,2 millió

38 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete38. oldal FM116/01 7. Polgárosodás és modernizáció (1) - Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták) - Kivándorlás mintegy 2,2 millió ben összlakosság 20,9 millió - Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás - Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség - A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek - Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

39 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete39. oldal FM116/01 7. Polgárosodás és modernizáció (2) - középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel - birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai) - A középosztály gyengesége Magyarországon - Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió) - Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család) - Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede) - Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

40 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete40. oldal FM116/01 8. A fejlődés mérlege - A gazdasági szerkezet változása (3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott) - A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%. - A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%) - A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból

41 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete41. oldal FM116/01 Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Trianon gazdasági hatása 4. Gazdasági stabilizáció 5. Világgazdasági válság 6. Állami beavatkozás – A német befolyás 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

42 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete42. oldal FM116/01 Magyarország és az első világháború

43 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete43. oldal FM116/01 1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: - Tartalékok kimerülése - Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele - A korábbi liberális világkereskedelem széttörése - Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

44 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete44. oldal FM116/01 Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai - A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak - A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt - Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

45 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete45. oldal FM116/01 Veszteségek, háborús költségek (1) - A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba - A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

46 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete46. oldal FM116/01 Veszteségek, háborús költségek (2) - 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona - Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv ill millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig - Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: K illetve K.

47 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete47. oldal FM116/01 Infláció július december december október 26977

48 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete48. oldal FM116/01 Hadigazdaság - Háborús anyagok szállítása - Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája - A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása - ipari munkásság száma csökken - Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit - Óriási munkaerőhiány - A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

49 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete49. oldal FM116/01 Hadigazdaság - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm) - Életszínvonal csökkenése - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)

50 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete50. oldal FM116/01 Hadigazdaság - Szénhiány, ellátási gondok - Behozatal: gyapjú, bőr - Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások) - Kötött devizagazdálkodás

51 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete51. oldal FM116/01 Magyarország gazdasága a két világháború között

52 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete52. oldal FM116/01 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása - Centripetális és centrifugális erők - Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős monarchia népei végrehajtottak - Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás (dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege. Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi átadásról és önállósulásról van szó.

53 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete53. oldal FM116/ október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: - Csehszlovákia október Német-Ausztria (október 30) - Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) - A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929). - Kontinuitás - diszkontinuitás

54 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete54. oldal FM116/01 3. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély június részből álló szerződés: területi változások - Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben - Kisebbségvédelmi előírások - Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság - Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak.

55 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete55. oldal FM116/01 3. Trianon gazdasági hatása (2) - Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését - Az egykori adósságállomány átvállalását - Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát - Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását - A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét - Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység.

56 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete56. oldal FM116/01 3. Trianon gazdasági hatása (3) - Vagyonvesztés - Terület és népesség drasztikus változása - Településszerkezet, infrastruktúra - Gazdasági ágazatok új helyzete - Népsűrűség - Városiasodás - Kereskedelem - piac - Nyersanyag - Vízrajz, földrajzi helyzet - Külkereskedelem új helyzete

57 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete57. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (1) - Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső erőforrásokra ősze kudarc. Bankóprés - kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek - Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése - Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása

58 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete58. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (2) millió aranykoronás népszövetségi kölcsön tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: évi 5 milliós tételekben az infláció utolsó szakasza - MNB - pénzkibocsátás joga - Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? - Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése - Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei iránt

59 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete59. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: még deficit június 26 a népszövetségi kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához. - Az új pénz bevezetése: január 1. 1 font = 27,8 pengő 1 dollár = 5,7 pengő 1 német márka = 1,4 pengő

60 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete60. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora ig a kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel: 3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.

61 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete61. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (5) - A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság, jóvátétel ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent. - Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.

62 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete62. oldal FM116/01 4. Gazdasági stabilizáció (6) Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi válság következtében Magyarország exportja jelentősen csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.

63 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete63. oldal FM116/01 Gazdasági szerkezet (1) - Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó maradt) - Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés - Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar. - Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar, gyorsan fejlődő területe a konzervipar. - Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a villamos energia termelés. A magyar gépgyártás megújhodása.

64 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete64. oldal FM116/01 Gazdasági szerkezet (2) - A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi vámközösség megtartására. A térségben mégis: protekcionista vámvédelem - Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe. 30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte ban nagyszabású iparfejlesztési törvény - A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria és Csehszlovákia) - A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes kivitelben.

65 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete65. oldal FM116/01 A nemzeti jövedelem alakulása között A nemzeti jövedelem alakulása között 1929-ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban ban a nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant ban 78%-a (1929 = 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot (ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).

66 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete66. oldal FM116/01 A nemzeti jövedelem alakulása között - Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya, 1941-ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%. - A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized alatt 42%-ról 37%-ra csökkent Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.

67 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete67. oldal FM116/01 5. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó fordulópontja. - Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev. - Rendszerválság, átfogó megközelítés: - Mezőgazdasági depresszió - A világ aranykészletének szűkössége - Tőzsdespekuláció - Túltermelés - Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett - A háborút követő jóvátételi politika hatása

68 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete68. oldal FM116/01 5. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak - agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése. Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel.

69 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete69. oldal FM116/01 A válság következményei (1) - Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt. - A transzfermoratorium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése

70 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete70. oldal FM116/01 A válság következményei (2) - Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása - Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése – klíringszámlák - Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933 július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria.

71 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete71. oldal FM116/01 6. Állami beavatkozás – A német befolyás - Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, aluminiumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram - Titkos katonai megrendelések - Állami beavatkozás a mezőgazdaságba - Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember 22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német állam visszafizette Cserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%, 10% conto ordenario)

72 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete72. oldal FM116/01 Német-magyar gazdasági kapcsolatok Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa 1936 vége 463 millió márka A német külkereskedelem átcsoportosulása Német tartozások Magyarországnak: millió, milliárd, milliárd pengő

73 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete73. oldal FM116/01 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei - Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése Válság háborús konjunktúrába való átnövése Ötéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5 Győr) millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét 60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik február - döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig befejezik

74 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete74. oldal FM116/01 Hadiipari konjunktúra (1) - Beruházás és megrendelés ben 16 milliárd pengőt tett ki. - A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése 1938 döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése megszűnt az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb volt a helyzet az I. világháború előtt. Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt vettek igénybe. - Egyszeri beruházási hozzájárulás

75 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete75. oldal FM116/01 Hadiipari konjunktúra (2) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt Az állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam adósságának folyamatos növekedése. A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a I.Világháborúban való részvétel finanszírozására - Ugyanakkor a németeknek hitelek

76 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete76. oldal FM116/01 Következmények ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás -A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer - A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves évi egymilliárdos törvény. - Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés - Nő a deficit - kölcsönök felvétele - Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a német adósság okozta.

77 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete77. oldal FM116/01 Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

78 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete78. oldal FM116/01 Gazdaság és társadalom a második világháború után 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakításáig 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

79 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete79. oldal FM116/01 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1) - A háborús vereség és következményei - Emberáldozatok, hadifoglyok - A gazdaság veszteségei (22 milliárd – évi vásárlóerejű pengő értékben - Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a - Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek

80 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete80. oldal FM116/01 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (2) - A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadása - A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése - Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások - A nemzeti vagyon elszállítása

81 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete81. oldal FM116/01 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (3) január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől 1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközi jogi értelemben megszállt ország maradt. - A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió megbízottjának elnökletével) - Szerveződő magyar hatóságok - Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának

82 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete82. oldal FM116/01 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (4) - A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét több mint kétszeresére emelkedett - A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés értelmében a Szovjetunióhoz került - Magyarország a szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió dollár értékű jóvátételt fizetett - Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a jóvátétel összegének többszörösére rúgtak

83 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete83. oldal FM116/01 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (5) - A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést Magyarország nem kérte - Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió pengőt tett ki. - Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én 14,2 milliárd pengő. - Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítése Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény

84 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete84. oldal FM116/01 Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1) - A földkérdés jelentősége - Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály - Összességében az ország területének közel 35%-át vették igénybe - Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak - Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)

85 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete85. oldal FM116/01 Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2) - Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás, stabilizációs árrendszer - Az agrárolló szélesre nyílik - A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés némi növekedést mutatott - A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek legfontosabb forrása

86 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete86. oldal FM116/01 Infláció és stabilizáció - Háborús hatások - A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt - Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1. - Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás)

87 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete87. oldal FM116/01 A első „hároméves” terv (1947. augusztus december 31) (1) - A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása – Országos tervhivatal felállítása - Az egész pénzügyi rendszer államosítása decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami tulajdonba került

88 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete88. oldal FM116/01 A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – december 31) (2) - Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba - A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése - A terhek növekedése

89 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete89. oldal FM116/01 Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői - A beruházás fő területe az ipar (nehézipar) - A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül) - A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az energiatermelésé

90 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete90. oldal FM116/01 A társadalom átrétegződése - A régi államapparátus eltűnése - A polgári középosztály veszteségei - A földtulajdonosok számának növekedése - A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású emberekkel - A nők munkavállalásának terjedése

91 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete91. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1) - A rendszer legitimálása - A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások, koncepciós perek, a régi elit likvidálása) - Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH) - tanácsrendszer - szovjetizálás – miniszteri apparátus - hadseregfejlesztés

92 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete92. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (2) - Hazai gazdasági feltételek, adottságok - Az első ötéves terv - Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és gépipar - A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása - Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban: a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terén Magyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította

93 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete93. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (3) - Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult - Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett épületek csak kis része épült fel - Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés - Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása - Tervszerűtlen aránytalanságok

94 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete94. oldal FM116/01 Külkereskedelem - A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése - Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett biztosítani - A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték - A technikai színvonal elégtelensége - A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal zajló cserekereskedelem - Hiány, exportkényszer, függés

95 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete95. oldal FM116/01 Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok - A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés alapján) - Egy munkás által termelt új érték között 12,2%- ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés - A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás) - Magas termelési önköltség

96 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete96. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (4) - Az első ötéves terv beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés 13% között az egy főre jutó számított nemzeti jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború előtti szintet.

97 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete97. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (5) - A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek növelése, tagosítás, kényszer vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre. - Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett. - A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent

98 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete98. oldal FM116/01 2. A tervutasításos rendszer kialakítása (6) - A mezőgazdaságban szűkös gépparkok - szakértelem hiánya - szerény terméseredmények - alacsony fogyasztás - Hiány 1951, 1952 – új árrendszer - A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni - Általános szegénység – aszály, példátlan termelési hiányok - kötelező beszolgáltatás - Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd, - politikai változások

99 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete99. oldal FM116/01 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1) július március 28 a minisztertanács elnöke - Csökkentették a folyó beruházási tervet - Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar arányát - Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat - Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról - Kulák listák eltörlése - Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből

100 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete100. oldal FM116/01 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (2) - Intézkedések sokasága - A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentése - Adóterhek elengedése - Csökkentették a gépállomások díját - Háztáji gazdaságok kedvezményezése - Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből - Árak csökkenése, béremelések

101 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete101. oldal FM116/01 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (3) - Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt újraosztották - Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági fogyasztásra szánt összegek százalékát - Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd kizárják

102 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete102. oldal FM116/01 Válság - Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek biztosításában. - Visszarendeződés - Burkolt áremelés - Az adóterhek növelése - „Fegyverkezési gazdaság” - A termelőszövetkezetek újabb szervezése - A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os forradalom

103 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete103. oldal FM116/01 4. A gazdaság között (1) – visszatérés a tervgazdasághoz második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8% helyett 43%-os bővülést mutatott.

104 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete104. oldal FM116/01 4. A gazdaság között (2) - Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra - Gyorsítás a DIP jegyében - A második ötéves terv : riasztó mérleg – A nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a mezőgazdaság. - Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást - A „nagy programok” az iparban - Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel – 1958 végétől 15 hónap alatt - A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása

105 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete105. oldal FM116/01 4. A gazdaság között (3) - Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása, válságok - Hullámzó nemzeti jövedelmek tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a tervektől elszakadt a megvalósítás től a tervek lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a tényeknél. (II. és III. ötéves terv időszaka) - A DIP csődje, reformkényszer

106 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete106. oldal FM116/01 4. A gazdaság között (4) Reform – előkészítés, évre tervezték, hivatalosan érvényben maradt - Részletes tervutasítások eltörlése - Vállalati gazdasági alapok létesítése - Bérdifferenciálás, decentralizálás - Vállalati árpolitika - Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása - A magántevékenység szélesedése - Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években

107 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete107. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (1) - Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal növekedés) között között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen nőtt - Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek - Lakások gyarapodása - A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság) - A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott - Kedvező bartel-kereskedelem a Szovjetunióval

108 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete108. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (2) - Válságjelenségek: olajválság 1973/74 - Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel) - A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás - IV. és V. ötéves terv ( , ). Terv: gyors növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása) - Beruházási hajsza ( között kétszer akkora beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.

109 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete109. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (3) - A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem termelőképességének növekedési üteme - Az energia-igény dinamikusan nő - Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek, kereskedelmi mérleg hiánya - Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai

110 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete110. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (4) - Az adósságcsapda kattanása között megkétszereződött a nettó tartozás - Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja (növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)

111 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete111. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (5) - A válság évei - A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások kimerültek fizetési válság - A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás, belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.

112 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete112. oldal FM116/01 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (6) - VI. és VII. ötéves terv ( , ) - Az intézményrendszer átalakítása - Új adórendszer – július 1. APEH január 1 ÁFA és SZJA - „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása), privatizáció - Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség

113 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete113. oldal FM116/01 6. A társadalom szerkezete (1) között: - Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése - A középrétegek hiánya - Az alsó csoport óriási aránya - Szakmunkások és betanított munkások arányának növekedése - A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős csökkenése

114 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete114. oldal FM116/01 6. A társadalom szerkezete (2) - A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyar társadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői (vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak helyet. - Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és a szakképzetlen munkások között.

115 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete115. oldal FM116/01 6. A társadalom szerkezete (3) - A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23% (állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági fizikai dolgozók 23%. - Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte)

116 Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet Intézete116. oldal FM116/01 6. A társadalom szerkezete (4) - A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (állami- redisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és alkalmazottai foglaltak helyet. - A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg - réteg és csoportellentétek - magas alkoholfogyasztás - öngyilkosság, lelki betegségek


Letölteni ppt "Informatikai AlkalmazásokGazdaságtörténet - 258 Intézete1. oldal FM116/01 Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések