Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország hosszú távú versenyképessége: kihívások és lehetőségek Vértes András 2007. március 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország hosszú távú versenyképessége: kihívások és lehetőségek Vértes András 2007. március 26."— Előadás másolata:

1 Magyarország hosszú távú versenyképessége: kihívások és lehetőségek Vértes András március 26.

2 Az elmúlt év egészében… …Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások exportja nálunk nőtt a leggyorsabban, a magas és közepesen magas technológiai termékek aránya 75%, a termékek egységértéke (unit value) elérte a világátlagot (Csehországban és Észtországban is). Ennek alapján elkezdődött a felzárkózás az EU- átlaghoz.

3 3 Az export volumene néhány kelet-közép-európai országban, 2005 (1995 = 100) Forrás: KSH

4 4 Gazdasági fejlődés néány EU-tagországban, (PPS, EU25 = 100) Gazdasági fejlődés néhány EU-tagországban, (PPS, EU25 = 100) Forrás: Európai Bizottság

5 Termelékenységi szint (GDP/foglalkoztatottak száma) Termelékenységi szint (GDP/foglalkoztatottak száma) EU=100% Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

6 A munkatermelékenység éves átlagos növekedése (%) Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

7 De más a helyzet ban! Minden KKE-i ország árukivitele gyorsabban nő, mint a mienk. A szubjektív versenyképességi rangsorokban hátrébb kerültünk. Több KKE-i országban szerkezeti reformokat indítottak be, mi csak most kezdjük. Nálunk súlyos makroegyensúlyi (főleg államháztartási) hiányok. A fejlettségi szintben ( = versenyképesség!) Észtország utolért, Szlovákia pedig rövidesen utolér minket. Súlyosan figyelmeztető jelek!

8 Új versenyképességi modell a)Karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb állam b)A tudásgazdaság és az innovációs erőforrások jobb hasznosítása c)Legálisabb és magasabb foglalkoztatás d)A gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését előmozdító adórendszer e)Kedvezőbb üzleti környezet Nem a költségvetési kiigazítással érintett a fő kérdés, hanem a as perspektíva!

9 Tudásgazdaság és innováció Vállalatokból induló (cég-kutatás-oktatás-állami fejlesztési ügynökség) hálózatok, klaszterek. Intenzív kapcsolatok, vállalat - kutatóhely közötti hazai és nemzetközi mobilitás. Felsőoktatás piaci szelekció alapján történő minőségileg differenciált fejlesztése. Régiós tudásközpontra alapozott decentralizáció. Értelmes verseny, transzparens döntéshozatal. Van tudásgazdaságunk, de döntően nem piaci, s van piacgazdaságunk, de döntően nem tudásalapú! Tudás + információ => tudásgyár => nemzeti innovációs rendszer

10 Az innováció finanszírozási forrásai (EU tagországok száma) Forrás: DG ENTR and CPB In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

11 Ajánlások az innovációs politika számára A kockázati tőke mobilitásának könnyítése Nagyobb figyelem az innováció hitelekkel történő finanszírozására Tanulás egymástól, a legjobb gyakorlat (best practice) megismertetése Az alkalmazott eszközök hatásainak rendszeresebb értékelése De ne feledjük: bár a finanszírozási kérdések lényegesek, az innovációt más tényezők is igen jelentősen (hacsak nem még jelentősebben) befolyásolják!

12 Adórendszer Nincs középtávú előreláthatóság. Az adócentralizáció magas (38%), de ez csak akkor csökkenthető, ha a kiadási oldalon a reformok hatásai már tartósan érvényesülnek! Kihívások: -fehéredés segítése, -legális foglalkoztatás növelése, -helyi adó átfogó reformja és szerepének növelése, -üzleti beruházások, befektetések növelése.

13 Fő gondolkodási irányok Indokolt-e az adóterhek belső átrendezése? Hol lehet adóalapot szélesíteni, s adókulcsot (határ- adókulcsot) csökkenteni? A legális foglalkoztatás bővüléséért mit lehet tenni az adójóváírás, az eho és a járulékok terén? A beruházások ösztönzése szempontjából melyik a prioritás: az iparűzési adó átalakítása, a szolidaritási nyereségadó mérséklése vagy a bérterhek enyhítése? Az önkormányzati rendszer és finanszírozás reformja milyen helyi adórendszert kíván? Hogyan lehet egyszerűbbé tenni az adóadminisztrációt?

14 Üzleti környezet Célszerű csökkenteni a vállalkozás indításának és a piacról való kilépésének idő- és költségigényét. Fel kell számolni a felesleges állami feladatokat, az értelmetlen kisadókat. A szabályozásban indokolt mindig a versenyt fokozó megoldásokat előtérbe helyezni. Az ellenőrzésben a büntetés mellett/helyett más eszközöket is mérlegelni lehet (nyilvánosság, kamarai állásfoglalás, pozitív és negatív listák). Mérni lehet a vállalkozások adminisztratív terheit és figyelembe venni a szabályozásnál. A tulajdonhoz, illetve szerződéshez fűződő jogokat komolyabban kell érvényesíteni. A ezer valódi vállalkozásra célszerű figyelni, a félmillió kényszervállalkozás nagy része soha nem lesz versenyképes!

15 A vállalatok adminisztratív költségei 25%-os csökkentésének hatása a GDP alakulására 2025-ig (%) Forrás: DG ENTR and CPB In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006

16 Sok a teendő… A tudásgazdasági erőforrások jobb kihasználásával, az adórendszer finomításával és az üzleti környezet javításával Magyarország a as évtized egészében ismét Európa egyik legversenyképesebb országává válhat. Erre és a bővülő EU-forrásokra támaszkodva a gazdasági fejlődés (PPS-ben) az évtized átlagában 4-5% közé gyorsulhat, ami dinamikus felzárkózást jelentene az EU átlagához. A költségvetési kiigazítás és a reformok szükséges, de nem elégséges feltételei a versenyképességnek!


Letölteni ppt "Magyarország hosszú távú versenyképessége: kihívások és lehetőségek Vértes András 2007. március 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések