Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kína: a világgazdaság motorja. Néhány adat (forrás: www.cia.gov.org) hivatalos név: Kínai Népköztársaság (KNK) terület: 9 596 960 km² (4.) népesség: 1,3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kína: a világgazdaság motorja. Néhány adat (forrás: www.cia.gov.org) hivatalos név: Kínai Népköztársaság (KNK) terület: 9 596 960 km² (4.) népesség: 1,3."— Előadás másolata:

1 Kína: a világgazdaság motorja

2 Néhány adat (forrás: hivatalos név: Kínai Népköztársaság (KNK) terület: km² (4.) népesség: 1,3 milliárd fő (2009) GDP (vásárlóerő-paritáson): milliárd USD (2009) (2.) GDP/fő (vásárlóerő-paritáson): USD (2009) reál GDP-növekedés: 8,7% (2009) munkanélküliségi ráta: 4,3% (hivatalos adat, 2009) inflációs ráta: -0,8% (2009)

3 Néhány adat (forrás: ipari termelés növekedése: 8,1% (2009) FDI-állomány: 576,1 Mrd (2009) politikai és gazdasági rendszer: kommunista ország (egypártrendszer) de: „szocialista piacgazda- ság”

4

5 Történeti áttekintés ötezer éves civilizáció technikai vívmányok: papírgyártás, nyomtatás, porcelán- gyártás, selyem, puskapor az első kínai császár: Huang-ti (Kr.e. 2100) egységes birodalom: Qin-dinasztia (Kr.e. 221) elzárkózik a világtól, de erős hatás az ázsiai népekre (ld. konfucianizmus)

6 Történeti áttekintés XVIII-XIX. század: európai nagyhatalmak vetekednek a Kína feletti uralom megszerzéséért 1842 és : ópium-háborúk → angol függőség : boxerlázadás (a nyugati kereskedelmi és po- litikai befolyás ellen) 1911: polgári forradalom, a császárság megdöntése – Kínai Köztársaság, első elnöke: Szun Jat-szen

7 Történeti áttekintés : polgárháború – a szembenálló felek: - Kuomintang (Nemzeti Párt), vezetője: Csang Kaj-sek - Kínai Kommunista Párt (KKP), vezetője: Mao Ce-tung közben : Mandzsúria japán megszállása elleni küzdelem a polgárháborúban a KKP erői kerekedtek felül: október 1-jén megalakult a Kínai Népköztársaság (a Kuomintang Tajvanra menekül, USA támogatás → Kínai Köztársaság néven 1971-ig ő képviseli Kínát az ENSZ-ben)

8 Szun Jat-szen Csang Kaj-sek Mao Ce-tung Teng Hsziao-ping

9 A kínai gazdaság fejlődési szakaszai a szovjet modell ( ) a sajátos kínai maoista modell ( ) a szocialista modernizáció időszaka (1978-) a reform és nyitás politikája I. szakasz: december – december ( , ) II. szakasz: ( , ) III. szakasz: 2001-

10 A szovjet modell ( ) a kommunista Kínát csak a Szovjetunió és az európai szocialista országok ismerik el Mao Ce-tung: a szovjet típusú tervgazdaság bevezetése elsődleges célok: az éhinség felszámolása (földreform), a gazdaság talpraállítása (nehézipar) 1952: a termelés eléri a háború előtti szintet 1956 után megromlanak a kapcsolatok a SZU-val (Sztálin halála, atomtitok)

11 A sajátos kínai maoista modell ( ) „a Nagy Ugrás” (a feud-ból a komm-ba): a gazdaság gyors, kínai típusú átalakulása, a fejlődés gyorsítása négy alapelve: mindenre kiterjedő fejlődés (ipar + agrárszektor, 1958: a né- pi kommunák megalakulása vidéken) tömegmozgósítás: az emberi erőforrások jobb kihasználása a politika vezető szerepe (politikai egység, lelkesedés) decentralizáció De: irreális célkitűzések – 1960-ra az ipari termelés visszaesik, éhínség

12 A sajátos kínai maoista modell ( ) A maoista modell új típusú megjelenése: a „kulturális for- radalom” ( ) nem gazdasági kampány, erőszakosabb és még károsabb minden nem-kínai kulturális eredmény elvetése a politikai elit megtisztítása tömegmozgósítás (vörösgárdisták) Mao Vörös könyve

13 A sajátos kínai maoista modell ( ) a 70-es évek eleje: Kína visszakerül a nemzetközi politikai életbe : ENSZ-tagság (tagja a BT-nek is) : az USA (Nixon elnök) tárgyalásokat kezd Kínával 1975: szükségszerű a kínai gazdaság átalakítása – a négy modernizáció elmélete - ipar - mezőgazdaság - hadsereg - tudomány 1976: meghal Mao - Teng Hsziao-ping pragmatikus, refor- mok iránt elkötelezett csoportja kerül hatalomra

14 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) A reform és nyitás politikájának első szakasza (1978. december – december) a túlcentralizált tervgazdasági rendszer fokozatos liberali- zálása a külfölddel való szorosabb gazd-i, pügyi, műszaki-tudomá- együttműködés december szeptember reformok a mezőgazd-ban: visszatérés az egyéni gazdál- kodáshoz, szabadabb piac → viharos termelésnövekedés

15 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) gazdaságirányítási reformok - az állami vállalatok önál- lóságának kiszélesítése - a külföldi tőke beáramlá- sának engedélyezése: különleges gazdasági övezetek (SEZ) létreho- zása – 1980-ban ig 14 tengerparti nagyváros

16 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) 1982, a KKP XII. kongresszusa - elméleti áttörés: a „sa- játosan kínai színezetű szocializmus” - a tervgazdaság elsődlegessége, de ennek működését kiegészítheti a piacgazdaság - „az állam szabályozza a piacot, a piac pedig orientálja a vállalatot” Eredmények a külkereskedelmi forgalom dinamikusan nő megindul az FDI beáramlása (Hongkong, Makaó, USA, Japán)

17 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) október december a falusi gazdaság helyett a városi gazdaság fejlesztése kettős vágányú gazdasági rendszer: a makrogazdaság a tervezésen, a mikrogazdaság piacon át szabályozott kétszintű tervrendszer (kötelező, eligazító) három szintű árrendszer (kötött, eligazító, megállapodásos) újabb SEZ-ek (pl.: Hainan-sziget)

18 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) a 80-as évek vége: infláció – a konzervatív erők a refor- mok lefékezését próbálják elérni 1989: Tienanmen-téri események Eredmények a külkereskedelmi forgalom tovább nő az FDI beáramlása folytatódik (kínai eredetű külföldi tőke – Tajvan, dk-ázsiai térség országai) A reformok sikeresek, a nyitás folytatódik.

19

20 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) A reform és nyitás politikájának második szakasza ( A KKP XIV. kongresszusa 1992-ben - komplex és összehan- golt reformok, a szocialista piacgazdaság kiépítése: a magántulajdon dominanciája teljes körű piaci rendszer kiépítése (áru-, tőke-, munkaerő- piac, technológia-, értékpapír- és ingatlanpiac) a piac indirekt eszközökkel történő szabályozása

21 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) modern vállalati rendszer létrehozása világgazdasági nyitás 1994-től: a monetáris és fiskális rendszerek reformja - kétszintű bankrendszer - a jüan kettős árfolyamának megszüntetése, egységes hi- vatalos árfolyam (50%-os leértékelés) a jogi, számviteli rendszer modernizálása a nk-i normáknak megfelelően (a legnehezebb feladat)

22 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) Eredmények jelentős GDP-növekedés (ipari ágazatok) növekvő devizatartalékok változások a tulajdonszerkezetben (a magánszektor javára) nő a külkereskedelmi forgalom - EX: gépek, elektronikai ter- mékek; IMP: nyersanyagok, gépek, szállítóeszközök (partnerek: főleg dk-ázsiai - Japán, Hongkong, Tajvan; USA) nagy külföldi működőtőke-beáramlás (főleg dk-ázsiai: Hong- kong, Makaó, Tajvan, Szingapúr)

23 A szocialista modernizáció időszaka (1978-) január 1., a jüan IMF-konvertibilitása február: meghal Teng Hsziao-ping július 1., a brit és a kínai kormány megállapodása: Hongkong kínai fennhatóság alá kerül – „egy ország – két rendszer”

24

25 Kína helyzete az ezredfordulón A reform és nyitás politikájának harmadik szakasza (2001- ) 2002, a KKP XVI. kongresszusa: támogatja a szocialis- ta piacgazdaság továbbfejlesztését a X. ötéves terv célkitűzése: a évi GDP megdup- lázása 2010-re : 10% körüli GDP növekedés

26

27

28 Külkereskedelem Export (2009) 1 ezer 194 Mrd USD (a 2. Németország után, a világex- port 8,8%-a) partnerországok: USA 17,7%, Hong Kong 13,3%, Japán 8,1%, Dél-Korea 5,2%, Németország 4,1% Import (2009) 921,5 Mrd USD (a 3. USA és Németország után) partnerországok: Japán 13,3%, Dél-Korea 9,9%, Tajvan 9,2%, USA 7,2%, Németország 4,9%

29 Külkereskedelem A kivitel áruszerkezete 50-es évek: a nyersanyagok és ipari késztermékek része- sedése 80 ill. 20%, 1995-re az ipari késztermékek ará- nya 85,6%-ra növekszik az exportált ipari késztermékek összetétele változik - 80-as évek: nyersanyag-és munkaerőigényes termékek (textilipari, ruházati, vas-és acélipari) - 90-es évektől: tőke-és technológiaigényes termékek (elektronikai-, gépipari termékek, irodaszerek, telekomm.)

30 Külkereskedelem A behozatal áruszerkezete elsősorban magas technológiai szintet képviselő ipari késztermékek (gépek, szállítási eszközök), illetve nyers- anyagok Nanjing, kikötő

31 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában július: a külföldi működőtőke-beáramlás engedélye- zése 1980: 4 különleges gazdasági övezet kijelölése 1984: a beáramló tőke mennyisége eléri az 1 Mrd USD-t : az FDI-beáramlás ugrásszerű növekedése 1996: a kínai és a külföldi tulajdonú cégek azonos feltételek között működhetnek újabb fejlesztési területek és városok nyílnak meg az FDI előtt

32

33 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában A külföldi működőtőke pozitív hatásai gyorsítja a gazdasági növekedést (újabb tőkebeáramlást eredményez) segíti az exportképesség javulását modernizáció, a technológiai-gyártási ismeretek átvétele átalakul a termékszerkezet növekszik a belső ellátási szint és a kereslet visszaszorulnak a külföldi hitelek elősegíti a piacgazdasági gondolkodásmód kialakulását, a háttéripar fejlődését

34 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában De (negatív hatás!) regionális fejlettségi különbségek kialakulása (tengerparti területek ↔ az ország belseje) ágazati megoszlás: 55% ipar (főleg munkaerő-intenzív ága- zatok), 30% ingatlan, 12-14% infrastruktúra-szolgáltatás befektető országok: a kínai viszonylatok (Hongkong, Tajvan) szerepe jelentős Japán, USA (10% alatti), EU 11-12% (a legjelentősebb: Né- metország, UK, Franciaország, Hollandia, Olaszország)

35 Külföldi működőtőke Kínában származási országok szerint ( )

36 Kínai tőke külföldön A jelentős devizatartalékok következménye, hogy a kínai tőke is elindul a világpiac felé 2003-ban „go global” kampány, melynek célja, hogy a kínai cégek terjeszkedjenek, váljanak világcéggé Ez válik a külgazdasági stratégia fontos részévé (pl. Lenovo) Fő célterületek: Indokína, Dél-kelet Ázsia, Afrika, Latin-Amerika Cél: energiahordozó és nyersanyaghoz jutás

37 Kína és a GATT/WTO 1948: Kína a GATT alapító szerződő fele, de 1950-ben a Kínai Köztársaság (Tajvan) felmondta a megállapodást as évek: a KNK ellenségesen tekint a GATT-ra 70-es évek: a politikai nyitás után Kína kezdeményezi a csatlakozást, de az USA megakadályozta 1982: Kína megfigyelői státuszt kap a GATT-ban 1986: Kína jelzi csatlakozási szándékát, 1987-ben meg- kezdődnek a tárgyalások november: Kína a WTO tagjává vált

38 Kína és a GATT/WTO Érvek a WTO-tagság mellett A WTO szempontjai Kína a világgazdaság fontos szereplője, nélküle a WTO nem univerzális az ország rákényszerül a szabadkereskedelem elvein alapuló szabályok betartására, egyszerűbb vitarendezés Kína azonos feltételek mellett vesz részt a világkereske- delemben → a külföldi exportőrök és befektetők könnyeb- ben juthatnak a kínai piacra felgyorsítja Kína integrációját a világgazdaságba

39 Kína és a GATT/WTO Ellenérv: hogyan lehet integrálni egy szocialista államot? Kína szempontjai növekedhetnek a külföldi működőtőke-befektetések → pozitív hatás a munkaerőpiacra új lendületet ad a gazdasági reformoknak Kína azonos feltételek mellett vesz részt a világkereske- delemben → kereskedelmi kapcsolatok bővülése, új pia- cok

40 Kína és a GATT/WTO a világgazd-i integráció növeli a kínai vállalatok hatékony- ságát Ellenérvek versenyképességi gondok az állami vállalatoknál és az agrártermelőknél növekedhet a munkanélküliség

41 Kína és a GATT/WTO A WTO-tagság feltételei a transzparencia biztosítása nemzeti, diszkriminációmentes elbánás a veszteséges állami iparvállalatok támogatottságának csökkentése az árellenőrzés megszüntetése a vámtarifák csökkentése, kvóták eltörlése a szolgáltatási piac megnyitása a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok alkalma- zása

42 A WTO csatlakozástól napjainkig Az Alkotmány 2004 évi módosítása megerősítette a magánszektor jogszerűségét Folytatódik a tulajdonrendszer átalakítása (privatizálás) Az árukereskedelem túlsúlyát a szolgáltatáskereskedelem dominanciája váltja fel

43 Változások a monetáris politikában Szétválasztották a monetáris politikát és a banki szabályozást (külön bizottságot hoztak létre) 1996 kínai yuan (RMB) konvertibilis a folyó fizetési mérleg tételeire – cél a teljes konvertibilitás (árfolyam USD-hez kötve) 1998 pénzügyi krízis után stabilitásra törekvő, proaktív fiskális, és mérsékelt monetáris politika 2005 – piaci forgalmon alapuló devizakosárhoz kötött lebegtetés, 2006 semleges, kimért fiskális politika, a monetáris politika szerepének növekedése (vagyis a pénzpiaci eszközök szerepe nőtt)

44 Kína és a regionális gazdasági integrációk APEC Kína 1991 óta tagja a tagok gazd-i,-ker-i preferenciákat nyújtanak egymásnak 2010-re (a kevésbé fejlettek 2020-ra) az ipari szabadke- reskedelem feltételeinek megteremtése ASEAN 2003-ban: Kína és az ASEAN szerződést írt alá az ipari szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról 2010-ig (a kevésbé fejlettek 2015-ig)

45 Összegzés Kína természeti adottságai, nyersanyag-ellátottsága ki- váló olcsó, képzett munkaerő magas megtakarítási hajlandóság nagy, bővülő belső piac beáramló külföldi működőtőke, technológia → a termelé- kenység, versenyképesség gyors növekedése összetartó családok (konfucianista etika)

46 Problémák regionális egyenlőtlenségek → társadalmi feszültségek magas munkanélküliség a szociális háló hiánya hibás családpolitika → elöregedő társadalom korrupció, feketegazdaság fejletlen infrastruktúra a mezőgazdaság tartalékai kimerültek ingatag pénzügyi infrastruktúra környezetszennyezés a gazdasági és politikai rendszer ellentmondásai

47

48

49 Néhány honlapcím


Letölteni ppt "Kína: a világgazdaság motorja. Néhány adat (forrás: www.cia.gov.org) hivatalos név: Kínai Népköztársaság (KNK) terület: 9 596 960 km² (4.) népesség: 1,3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések