Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Magyar Petra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Magyar Petra."— Előadás másolata:

1 Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Magyar Petra

2 Kazinczy Ferenc Született Érsemjén, október 27.Érsemjén1759október 27. Meghalt:Széphalom, augusztus 23.Széphalom1831augusztus 23.

3 Kazinczy Ferenc Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna; ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag középbirtokosokká. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta Debrecenben1767 késmárkilatinulnémetül1768

4 Kazinczy Ferenc Kazinczy szépirodalmi műveinek legnagyobb része műfordítás, de a 20. század közepére ezek jórészt elavultak. Eredeti munkái közül versei – néhány epigrammán és szonetten kívül – nehézkesek, ma már kevéssé élvezhetők. (Kazinczy írta az első szabályos magyar nyelvű szonettet A sonetto múzsája címmel.) Életművéből prózai alkotásai: emlékiratai, útirajzai, valamint levelei bizonyultak a leginkább maradandónak. epigrammánszonettenemlékiratai Eredeti prózai művek írásától sokáig tartózkodott, mert készületlennek tartotta a magyar nyelvet és fontosabbnak tartotta a műfordítást. Az 1810-es években azonban fiatal pályatársai: Szemere Pál és Kölcsey Ferenc sürgetésére, de valószínűleg belső késztetésének is engedve rászánta magát az írásra, elkezdte összeállítani emlékiratait.Szemere Pál

5 Bessenyei György Született: Tiszabercel, 1746Tiszabercel1746 Meghalt: Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), február 24.Bakonszeg 1811február 24.

6 Bessenyei György ban a sárospataki kollégiumban tanult, ezután apja kivette az iskolából. Tanulni voltaképp akkor kezdett, amikor 1765-ben két bátyja után ő is Bécsbe került Mária Terézia testőrségének magyar részlegébe ben a családi perpatvarok elől Pusztakovácsiba (ma Bakonszeg) költözött ben Bihar megye táblabírája lett. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel tól ismét írt. Amikor 1804-ben tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat, de gondoskodott műveinek fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta.

7 Bessenyei György Művei: 1772 – Ágis tragédiája (címlap)1772Ágis tragédiájacímlap 1777 – A magyar néző – A filozófus – Magyarság – A holmi – Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék – A természet világa – Tarimenes utazása1804

8 Kosztolányi Dezső Született: Szabadka, március 29Szabadka1885március 29 Meghalt: Budapest, november 3.Budapest1936november 3.

9 Kosztolányi Dezső Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot - Négyesy professzor stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is. NyugatSzegeden1903Négyesy BabitscsalJuhász GyulávalKarinthy FrigyesselFüst Milánnal

10 Kosztolányi Dezső Stílusa pontos, érzékletes és takarékos. Verseiben sokat ad a szépségre, dallamosságra. Különösen prózájában érezzük közvetlennek és természetesnek. Elbeszélései és újságcikkei ma is úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz beszélne. Verseinek stílusa más: költeményeinek nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet ritmusával, a szavak szép hangzásával, festői képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban, amelynek nem csupán a dallamosság adja legfőbb értékét, hanem a gondolat ereje is.

11 Kölcsey Ferenc Született:Sződemeter, augusztus 8Sződemeter1790augusztus 8 Meghalt:Szatmárcseke, augusztus 23.Szatmárcseke1838augusztus 23.

12 Kölcsey Ferenc Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek.1805Csokonai Vitéz MihályKazinczy Ferenccel

13 Kölcsey Ferenc Emléklapra [1] Élet és Literatúra folyóirat alapítója [2] Huszt [3] Himnusz [4] Parainesis Kölcsey Kálmánhoz [5] Rebellis vers [6] Vanitatum vanitas [7] Zrínyi dala [8] Zrínyi második éneke [9]

14 Szemere Pál Született: Pécel, február 19.Pécel1785február 19. Meghalt: Pécel, március március 14.

15 Szemere Pál a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, költő, író.Magyar Tudományos AkadémiaKisfaludy Társaság Szemere Ferenc és Fáy Sára fia; Budán, a Krisztinavárosban nevelkedettBudán február 16-án az MTA rendes tagjává választották a nyelvtudományi osztályba. A Kisfaludy Társaságnak február 1-jén lett tagja. Kizárólag az irodalomnak és művészetnek élt. Pesten és Pécelen lakott1831nyelvtudományi Kisfaludy Társaságnak1840

16 Szemere Pál Első költői kísérletei a Magyar Hírmondóban (1802–04) jelentek meg. Költeményei, cikkei a 19. század első felében és az 1850-es években a legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban, folyóiratban és évkönyvben jelentek meg; ezeken kívül megjelent egy ódája a Magyar Kurirban, a Tavaszi Virágokban.Magyar Hírmondóban század1850-es években

17 Ady Endre Született:1877. november 22.ÉrmindszentÉrmindszent Elhunyt:1919. január 27.BudapestBudapest

18 Ady Endre Huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai.

19 Ady Endre Versek, Debrecen, június Még egyszer, Nagyvárad, szeptember vége Új versek, február Vér és arany, december végén 1908-as évszámmal Az Illés szekerén, december második felében 1909-es évszámmal Szeretném, ha szeretnének, december közepén 1910-es évszámmal A Minden-Titkok versei, december közepe A menekülő Élet, január vége Margita élni akar, verses regény, 1912 A Magunk szerelme, március vége Ki látott engem?, február vége A halottak élén, augusztus eleje Az utolsó hajók, 1923

20 "Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok." Kosztolányi Dezső


Letölteni ppt "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Magyar Petra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések