Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

12. A kommunista rendszerek összeomlása A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "12. A kommunista rendszerek összeomlása A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története."— Előadás másolata:

1 12. A kommunista rendszerek összeomlása A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Kelet–Nyugati kapcsolatok 1976: az „eurokommunizmus” jelentkezése –a nyugati kommunista pártok demokratizálódása, lázadása Moszkva ellen –a szovjet modell elvetése, pártellenzék megjelenése Közép-Európában Az enyhülés megtorpan, újabb feszültségek –a SzU egyre aktívabb politikát folytat a fejlődő országokban –eközben sorozatos amerikai kudarcok, problémák (Vietnam, Irán, Watergate) –Carter elnök az emberi jogok kérdését tűzi zászlajára a SzU ellen (1977) –átfogó szovjet interkontinentális és európai fegyverzet-telepítés –a szovjetek bevonulnak Afganisztánba is, veszélyeztetve a Perzsa-öblöt – ezzel szemben lép fel a Carter-doktrína Kis hidegháború a nyolcvanas években –újra megindul/felgyorsul az USA és a NATO fegyverkezése –1981-ben Carter helyett az erőpolitikát hangoztató Reagan az új elnök –összeegyeztethetetlen világnézetek ideológiai harca, a gonosz birodalma elleni fellépés, éles antikommunizmus és „csillagászati” fegyverkezés –fegyverzetkorlátozási tárgyalások akkor indulhattak újra, amikor az USA újra fölénybe került + a SzU élére Gorbacsov került (1985 márc.) –csúcstalálkozók eredményeként 1987 végén atomfegyver-leszerelési megállap. –1988: a SzU egyoldalú szárazföldi (hagyományos fegyverzeti) leszerelést ígér –emellett új Közép-Európa-politikát hirdet tól, 1989 okt.-ben hivatalosan is szakítva a Brezsnyev-doktrínával („Sinatra-doktrína” – My Way)

3 A brezsnyevi pangás 1964-től (újra) (ismét átmenetileg) kollektív vezetés –Brezsnyev kiegyensúlyozott, nem szélsőséges, konzervatív; ezért őt választják –bő egy évtized alatt embereit ültette minden fontos posztra; már egyedül irányít –a 70-es években körülötte is vezérkultusz alakult ki: „megfontolt, bölcs vezető” Reformtervek, kudarcok, stagnálás és válságjelek –Brezsnyev elődjére hárít minden felelősséget; eltörölte a hruscsovi reformokat –a mezőgazd. talpra állítását célzó reformok és a gazdasági irányítás reformtervei lényegében mégis Hruscsov elképzeléseit tükrözték (hivatalosan persze nem) –a gazdasági reform papíron maradt, mert ideológiai okokból nem tűrték meg az önálló kezdeményezéseket; mégis kialakult egy (fekete) második gazdaság –a bürokrácia ideológiai uralma töretlen; ebből fakadt az elburjánzó korrupció is –1969: a kommunizmus aranykorának kezdetét el kell halasztani, de újabb lépcsőfokot értünk el: megkezdődött az átmenet a „létező szocializmus”-ba –a nyugalom vége: diákmozgalmak; írók elleni perek miatti tiltakozás, emiatt újabb perek; a szamizdatok és az ellenzék megjelenése (rögtön három irányzat) –a sztálini terrorhoz képest azonban 5–10 év börtön szinte „puhánynak tűnt” –felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak (pl. ukrán) – szemben a „szovjet ember” hivatalos ideájával, valamint az orosz sovinizmus + vallásüldözés valóságával –terjed az alkoholizmus, romlik az egészségi állapot, korrupció, bűnözés stb.

4 A szovjet blokk válságának okai ideológiai: a fiatalok közt „Nyugatimádat”, vallási reneszánsz katonai: a Reagan-kormány beszállt a fegyverkezési versenybe gazdasági: a katonai túlköltekezés kimerítette –az olajsokk után túlkínálat, áresés érzékenyen érinti a SzU-t –dráguló hitelkamatok –az USA számíthatott politikai szövetségesei gazdaságára is, a SzU nem a (politikai) vezetés tehetetlenné válása –elöregedés, „gerontokrácia” (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko) –nem vállalják a kellemetlen politikai döntések ódiumát a fegyverkezési verseny felvállalása a sztálinista gyakorlat visszatértével járna az erőviszonyok teljes eltolódását egy preventív háború állíthatta volna meg nem vállalták az addigi ideológia, politika, gazdaság teljes feladását sem –a csatlós államokban kitört lázadásokat szovjet csapatok bevetése nélkül akarják leverni (Lengyelország, 1980–81) –szélmalomharc a korrupció, alkoholizmus stb. ellen –Andropov felismerte a válságot, de reformjai elindítására nem volt ideje (felzárkózás a Ny-hoz, piaci ösztönzők bevezetése, morális megújulás) –szimbolikus jelentőségű volt Mathias Rust Vörös téri leszállása… (1987)

5 Gorbacsov reformkísérlete fiatal, dinamikus és tapasztalt vezető, széles reform-mandátummal kezdetben alkoholellenes kampány és kemény külpolitika 1987-től lép elő reformjaival –peresztrojka (átalakítás) elsősorban a szovjet gazdaság átalakítása –glasznoszty (nyilvánosság) információáramlás, szólás- és véleményszabadság –új nemzetközi rend: lemond a nemzetközi osztályharc lenini tanáról, ezért egy biztonságosabb világ, egy közös európai otthon megteremtését sürgeti; ettől országa nyugati gazdasági megsegítését várta. De ennek érdekében: le kellett mondania a Brezsnyev-doktrínáról (1988–89) (ami dominóelv-szerűen megbuktatta az összes közép-európai kommunista rendszert) meg kellett reformálnia a szovjet állam berendezkedést, képviseleti intézmények bevezetésével (ez pedig felszínre hozta a rejtett nemzetiségi és más problémákat és végső soron a Szovjetunió bukásához vezetett) a bukás nem volt szükségszerű, és előre látható sem volt –Gorbacsov személyes szerepe, döntései nélkül elképzelhetetlen lett volna –ő maga a Szovjetunió megerősödését, a kommunizmus megújulását várta ettől –viszont hamar elveszítette belső támogatottságát is

6 „10 év, 10 hónap…” „ami Lengyelországban tíz évig tartott, arra Magyarországon elég volt tíz hónap… Lengyelország: 1980– : sztrájkok; Szolidaritás 1981 szükségállapot 1986: újra ellenzéki fellépés, 1988-tól ismét jelentős sztrájkok, aug.-ban a hatalom kerekasztal-tárgyalást javasol febr. 6.–ápr. 6.: kerekasztal: pluralizmus; sajtó-, egyesülési, szólásszabadság, bírói függetlenség; köztársaság, Szenátus visszállítása; a következő választások mandátum- eloszlása: 60% a LEMP-vezette koal., 5% katolikus szervek, 35% szabad jún. a félszabad választáson elsöprő Szolidaritás-győzelem júl. Jaruzelski közt. elnök szept.: Szolidaritás vezette nagykoa- líció, min.eln.: Tadeusz Mazowiecki 1990: a LEMP kettészakadása; Wałęsa közt. elnök 1991: szabad választás Magyarország: jan.–okt. 1987–88: ellenzék megszerveződése (MDF, Fidesz, SZDSZ, tört.-i pártok) 1988: Kádár bukása; utóda Grósz Károly 1989 jan.: Pozsgay: 1956 népfelkelés febr.: többpártrendszer engedélyezése máj.: vasfüggöny lebontása jún. 16.: Nagy Imre újratemetése júl. 6.: Nagy rehabilitálása; Kádár halála jún.–szept.: kerekasztal-tárgyalások szept. 11.: NDK menekültek kiengedése okt.: az MSZMP átszervezése (MSZP megalakulása). A „sarkalatos törvények” elfogadása: alkotmánymódosítás (Mo. ismét köztársaság, élén közt. elnök), Alkotmánybíróság, párttörvény, választó- jogi törvény nov: „négyigenes népszavazás” 1990: választások

7 „…10 hét, 10 nap, …” …az NDK-ban tíz hét, Csehszlovákiában tíz nap, … NDK: szept.–nov től romló szovjet–keletnémet viszony; 1988: szovjet lapok betiltása, a Stasi keményen elfojtja az ellenzéket máj.: elcsalt tanácsválasztás, kiutazási szigorítás, menekültek (Varsó, Prága, Bp.) szept. határnyitás Mo.-on; tüntetések és ellenzék (Új Fórum) létrejötte okt.: rendszeres hétfői tüntetések okt. 19. Honecker utóda Egon Krenz nov. 7. lemond a kormány nov. 9. ledől a berlini fal 13-án Hans Modrow reformkormánya 28-án Kohl NSZK-kancellár a német egység tervét veti fel dec. 7. kerekasztal-tárgyalás kezdete 1990: választás és egység Csehszlovákia: nov. 17–dec. 7.: „bársonyos forradalom” dec. Husák utóda Miloš Jakeš, szintén szembekerül Gorbacsovval tüntetések 1988-tól, rendőri brutalitás 1989 nov.: elsöprő erejű tüntetések 17- től, ellenzéki csoportok (Polgári Fórum, Nyilvánosság az Erőszak Ellen) nov. 24: Jakeš lemond, utóda Urbánek nov. 26. kerekasztal-tárgyalás kezdete, még nov.-ben törlik a CSKP vezető szerepét az alkotmányból dec.: koalíciós kormány (Marián Čalfa), 10-én már ellenzéki többséggel, teljes személycsere (dec. 28–29.: Dubček házelnök, Havel közt.-i elnök) 1990 jan. CSKP is a pluralizmus mellett (febr.-ban a párt ketté is szakadt) „kötőjelháború”: Csehszlovák / Cseh- Szlovák/ Cseh és Szlovák Szöv.-i Közt jún. szabad választások jan. 1.: békés szétválás

8 Rendszer- (hatalom?)váltás a Balkánon …Romániában pedig elég volt tíz perc” Románia: dec. 22. csak (félreállított) pártellen- zék létezik (Corneliu Mănes- cu, Ion Iliescu), jún.: létrehozzák a Nemzeti Megmentés Frontját felhívásuk ellenére az RKP XIV. kongr.-a szept.-ben megerősíti a diktátort dec. 16–17: Tőkés László temesvári lelkész eltávolítását meggátolja a nép dec. 22. zavargás tör ki Bukarestben, a katonaság átáll, a rezsim megbukik, az NMF áll a forradalom élére dec. 25. Ceauşescu és felesége „pere” és kivégzése 1990 máj. szabad választás, az NMF 67%-kal győz Bulgária: gyenge ellenzéki szervezetek, forr.-i megmozdulás nincs itt is reformkomm.-k (Petar Mladenov) a változások élén Zsivkov ellenáll, de nov. 10- én a hadsereg szovjet támo- gatással megdönti uralmát, utóda Mladenov a BKP hatalomátmentése ellen tüntetések kezdődtek és megalakult a Demokr. Erők Szövetsége (Zselju Zselev) alkotmánymódosítás márc.: kerekasztal az újonnan létrejött ellenzékkel a BKP BSZP-vé alakul, sőt megnyeri az 1990 jún.-i választásokat jól szerepel az új török párt is Albánia: a rendszer túlélte et dec. tüntetés a tiranai egyete- men; megalakul az Albán Demokr. Párt (Sali Berisha) márc. első választásokon az AMP győz ápr.-ban sztrájkok hatására bevonja az ADP-t a kormányba jún.-ban az AMP ASZP néven alakul újjá márc.-ban az ADP nyeri az újabb vál.-t, közt. elnök Berisha lett

9 A német egység A Modrow-kormány eleinte elutasítja az egység tervét –1990 jan.-ban az ellenzéki erők beléptek a kormányba, amely febr. 1-jén az egység fokozatos megvalósításáról határozott 1990 febr.-ban Gorbacsov is hozzájárult az egységhez –de ellenezte az egységes No. NATO-tagságát –javasolta a két No. és a négy 1945-ös győztes közvetlen tárgyalását („2+4”) márc. 18-án megrendezték az NDK első szabad választását –a kampányban részt vettek az NSZK pártjai is, de megalakult a keleti párjuk is –a NSZEP (SED) is átalakult: Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) –a CDU győzött (41%), az SPD 22%-t, a PDS 16%-t kapott –új kormány a PDS nélkül, min.elnök: Lothar de Maizière (CDU) A 2+4 tárgyalások: 1990 máj.–szept. 12. (Bonn, Párizs, Moszkva) –Gorbacsov hozzájárul No. NATO-tagságához, de 45%-os haderőcsökkentés, NATO erők a keleti részen nem lehetnek, a szovjet csapatokat 1994-ig kivonják –No. elfogadja 1945-ben kialakult külső határait, lemond az erőszakról –végleg véget ért a II. világháború… –máj. 18.: pénzügyi, gazdasági és szociális unióról szóló belnémet szerződés –jún. 17.: NDK alkotmánymódosítás (szabad, demokratikus jogállam) –júl.: újra megalakul az öt (1952-ben felszámolt) NDK tartomány –aug. 23.: a Népi Kamara dönt az NSZK-ba való belépésről; okt. 3-án belép

10 Jugoszlávia felbomlása A felbomlás okai –megkésett nemzetté válás (utolsóként a makedón és a bosnyák) – délszláv egymásra utaltság csökkent (megszűnt a bipoláris világ, a nagyhatal- maknak sem érdeke a délszláv egység; megerősödnek a széthúzó erők, negatív élmények szétzúzták a jugoszláv identitást –a megegyezés, a közös állam fenntartása nem volt eleve lehetetlen, de eltérő elképzelések voltak (konföderáció vs. belső határok újrarajzolása). 1990–91-ben tárgyalások erről, de a szerbekben nem volt megegyezési hajlandóság A felbomlás krónikája –nacionalista hullám erősödése (Koszovó, Szerbia, Horvátország) –a szerb nacionalizmus oka a muzulmán és albán népességrobbanás, ill. az, hogy a szerb etnikum volt a legszétszórtabb egész Jug.-ban –Slobodan Milošević (szerb pártvezér 1986-tól) nagyszerb központosító tervei, a vajdasági és koszovói autonómiát felülről szervezett tömegmozgalmakkal („antibürokratikus forradalom”) szüntette meg (alkotmánymódosítás, 1989) –Szerbia elutasítja, Szlovénia és Horvátország bevezeti a többpártrendszert, a JKSZ-ből kivonultak a szlovének (1990 jan.) –1990 ápr.–dec. minden tagállamban többpárti választások –Koszovó és a „krajinai” szerbek szuverenitási nyilatkozata és felkelése (1990) –1991 jún. szlovén és horvát függetlenség bejelentése; ősszel B-H. és Mak. is; válaszul ápr.-ban megalakul „Kis-Jugoszlávia” (Szerbia–Crna Gora)

11 A délszláv háborúk első szakasz: szerb offenzívák és sikerek –a szövetségi (=szerb) hadsereg megtámadja Szlovéniát, majd Horváto.-ot (1991) –a szlovén háború tíz nap után véget ért (Szlov.-ban nem éltek szerbek). Három havi tűzszünet alatt sem volt eredmény, így a szerb sereg kivonult –1992. elejére a szerb sereg elfoglalta Ho. területének 1/3-t (Krajinai Szb. Közt.) –tavaszra a harc Boszniára is átterjedt: ott is (Boszniai) Szerb. Közt. (Radovan Karadzić), a közt. 70%-t elfoglalják a szerbek –eközben horvát–muzulmán összecsapások, sőt muzulmán belharc is volt –etnikai tisztogatások: mindkét (három) fél kölcsönös kegyetlenséggel végezte, de a legsúlyosabb népirtás a szerbek nevéhez fűződött (pl. Srebrenica) –az ENSZ csapatok jelen voltak, de teljesen tehetetlenek második szakasz: amerikai beavatkozás, horvát ellenoffenzíva –1992–95 közt lényegében állóháború, de közben a horvát haderő fejlesztése –sikertelen nemzetközi békeközvetítések után Bill Clinton megelégelte az EU tehetetlenségét és 1994-től jelentős támogatást adott a horvát és bosnyák erőknek; NATO légierővel elszigetelte Szerbiát a szakadár területektől –Milošević és Karadzić maga is ellentétbe kerültek –1995-ben a az egymással megegyező hr.-muz. föderáció sikeres ellentámadást intézett és hetek alatt legyőzte a szerbeket Horv.o-ban és Boszniában is, a ho-i szerb lakosság zöme elmenekült, így Horv.o. nemzetállammá alakult –Daytoni béke (1995; Bosznia konföderatív állammá vált a szerb és a horvát- muzulmán föderáció területeiből)

12 A Szovjetunió felbomlása 1988-tól nemzetiségi mozgalmak (Baltikum, Kaukázus, Moldova) 1989 dec. Málta: Bush–Gorbacsov csúcs, a hidegháború vége nov. az EBEÉ államai aláírják a párizsi chartát, Európa új „alkotmányát” 1990: a három balti állam és Moldova függetlenségi nyilatkozata demokratikus választással Borisz Jelcin orosz elnök lesz 1991 aug. Gorbacsov-ellenes puccskísérlet Moszkvában; –meggátlása főleg Jelcin érdeme volt. –ezután újabb függetlenségi nyilatkozatok (Ukrajna, Belarusz) szept. a balti államok nemzetközi elismerése dec. megegyezés a SzU. felszámolásáról (Breszt, majd Alma-Ata) –létrejön a Független Államok Közössége (12 tagállam). Gorbacsov lemond „orosz Trianon” – több millió orosz kerül határokon túlra –balti államok: csak az 1945 előtt beköltözött oroszok kaptak állampolgárságot szeparatista mozgalmak az új államokon belül is –pl. Csecsenföld, Karabah, Abházia, Gagauz köztársaság stb.


Letölteni ppt "12. A kommunista rendszerek összeomlása A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések