Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A Novotný-korszak ellentmondásai Csehszlovákia története 1948–1992.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A Novotný-korszak ellentmondásai Csehszlovákia története 1948–1992."— Előadás másolata:

1 4. A Novotný-korszak ellentmondásai Csehszlovákia története 1948–1992

2 Sztálin és Gottwald halála Két temetés és gyászszertartás 1953 márciusában –Sztálin temetésekor Gottwald Moszkvában, de Prágában is gyászolók a Vencel téren, a beszédeket Zápotocký és Široký mondta el –a beszédek első fele Sztálint dicsérte, a második pedig a kapitalistákat, árulókat, fasisztákat támadta, Široký olyan hisztérikusan, hogy a hangja is elcsuklott. Az esemény egy náci ünnepre hasonlított –14-én meghalt Gottwald is; hivatalosan tüdőgyulladást kapott a temetésen (nem hivatalosan az alkoholizmus és a szifilisz végzett vele) –bebalzsamozták és üvegkoporsóba tették, a čs. zászlóba burkolva, ágyútalpon vitték a Hradzsinból a Vencel térre, majd a vítkovi mauzóleumba az emlékmű végében egy „kápolnában” a Vörös Hadseregnek állítottak emléket szocreál mozaikkal és a szocialista haza földjével, egy „szenteltvíz-tartón” –legalább 200e fős tömeg vett részt temetésén, ahol Zápotocký még tüzesebb beszédet tartott, végül a tömeg esküt tett a szocializmus további építésére. Az utódlás és a hogyan tovább kérdései –államfővé Zápotockýt, a Kp.-i Titkárság fejévé (szept.-től első titkárrá) Novotnýt, min.eln.-ké Širokýt választják (mindhárman Gottwald emberei és felelősek voltak a perekben stb.) –a SzU-val szemben ezért itt semmi sem változott, sőt újabb perek indulnak –a máj. 1-jei felvonulás is a változatlanságot demonstrálta

3 A személyi kultusz képei Sztálin szobra (épült 1949–55 közt, 15,5m magas, vasbeton + gránit, 17 e tonna és 140millió korona) Gottwald mauzóleuma (az épület korábban, más célra létesült) előtte Žižka lovas szobra

4 Társadalmi–gazdasági válság Elszigetelt antikommunista tüntetések 1953 tavaszán –márc. 7.: T. G. Masaryk születésnapján bombatámadás egy pártbizottság ellen –antikommunista falfirkák, majd ápr. 10-én több száz fős tüntetés (Prostějov) –máj.-ban Česká Lipában vasúti sztrájkra hívtak fel –a kezdeményezőket őrizetbe vették, de a A tüntetések okai és a gazdasági helyzet –a gazdaság az összeomlás szélére került az ötéves terv miatt –1953 jan. elején már jelentős áremelések Elhibázott megoldási kísérlet: valutareform (máj. 31.) –a koronát aranyalapra helyezték és a rubel árfolyamához rögzítették –a jegyrendszert eltörölték; az addig jegyre adott termékek támogatott árait emelték, de a szabadpiaci árakat csökkentették –új bankjegyeket és érméket vezettek be, a lakosságnak át kellett váltani régi pénzeiket, a váltási ráta a megtakarítástól függött; 300 Kčs-ig 5:1, afelett 50:1 arányban, takarékbetéteket még progresszívebb módon –egyes társ. rétegek teljesen ki voltak zárva az 5:1 arányú váltásból –a reform tervét a vezetés kezdetben cáfolta, széleskörű elégedetlenséget okoz –129 vállalatnál hirdettek sztrájkot a munkások, több cseh városban tüntetések és zavargások voltak, zömmel békés módon –360e fő sztrájkolt és 250e tüntető vonult az utcákra Cseh- és Morvao.-ban (Kladno, Ostrava stb.), a megmozdulások jún. 5-ig tartottak

5 Munkáslázadások és az „új szakasz” A plzeň-i lázadás, ill. a megtorlás –1953. jún. 1-jén Plzeňben ezrek emeltek barikádokat, elfoglalták a városházát, vörös zászlókat égettek, komm. jelszavakat téptek le; Lenin, Sztálin és Gottwald mellszobrokat hajítottak ki az ablakon (!) –szabad választásokat, a kommunista uralom végét követelték –betörtek a bíróság és az StB épületébe, feldúlták, felgyújtották; az ellenállókat megverték, sőt súlyosabb népítéletre is sor került –a kaotikus felkelésnek nem volt valódi vezetése; két napon át a felkelők uralták a várost, gyakori volt a rendőrök, milicisták csatlakozása is –erősen felfegyverzett katonai, StB, milicista és határőr egységek érkeztek, fokozatosan (nagy vérontás nélkül) leverték a lázadást, ezreket tartóztatva le –kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be, a „főkolomposokat”, ill. a részt vevő CSKP és StB személyzetet súlyos börtönbüntetésekre ítélték: csak Plzeňben 256 fő került bíróság elé 15 perben (drákói szigor, „vasököl”) Zápotocký kísérlete az olvadásra – „új szakasz” –1953. aug. beszéde elítéli az erőszakos tsz.-esítést, lehetséges a kilépés –1953 szept.-ben a párt – részben szovjet nyomásra – az iparosítás ütemének csökkentését, a pártdemokrácia érvényesítését, a perek felülvizsgálatát határozta el (az utóbbi két ígéret papíron maradt) a nehézipar helyett valóban az életszínvonalra fordítanak nagyobb figyelmet –Novotný ellenzi az új irányt, fokozatosan át is tudja venni az irányítást

6 Az SZKP XX. kongresszusának hatásai 1955 felállítják a világ legnagyobb Sztálin-szobrát (Letná park, Prága) A XX. kongresszus és a titkos beszéd hatásai: „Sztálin gyilkos” –a vezetés súlyos dilemmája: ha elismerik saját hibáikat is, az a hatalmukat fenyegeti; ha nem, akkor pedig nem követik a SzU.-t, azaz bűnt követnek el –a párt alapszervezeteiben heves viták, a vezetést súlyos kritizálva –1956. ápr. kizárták a PB-ből és a kormányból Alexej Čepičkát (bűnbakként) CSKP-tól független, ellenzéki nézetek felbukkanása –1956. ápr. diákgyűlés javaslatai a Károly Egyetemen (5 órás vita után): érjen véget a szovjet oktatási (stb.) modell sematikus másolása korlátozzák a szovjet zászló és himnusz használatát vizsgálják felül a Slánský-ügyet, adjanak amnesztiát és büntessék meg a felelősöket bírálják Novotnýt, aki szerint minden fontos ügyben a pártnak kell döntenie –a Mladá fronta (Čs. Ifjúság Szöv., SČM lapja) kiállt a hibák kijavítása mellett máj.-ban országszerte egyetemi reformokat követelt a diákság –a Čs. Írók szövetsége ápr.-i kongresszusa: az írók a nemzet lelkiismerete demokratizálást, a cenzúra eltörl.-t és az írástól eltiltott íróknak igazságot követelt a lázadó írókat (pl. Jaroslav Seifert-et) azonban ekkor még sikerült elhallgattatni –de a CSKP tagság is rendkívüli pártkongresszus összehívását követelte

7 Az ötvenes évek utolsó évei Az erjedés megállítása 1956 második felében –máj.-ban a CSKP bejelentette, hogy vége a vitának a XX. kongr.-ról –végül csak országos pártkonf.-t tartottak jún.-ban, kozmetikai változásokkal, csak óvatos bírálatokkal a törvénytelenségekért részben Slánskýra hárították a felelősséget!! –a lengyel és főleg a magyar események megrémítették a vezetést és a közvé- leményt; kampány indul a revizionisták, trockisták, szlk. nac.-k stb. ellen; sok ezer főt eltávolítanak állásaikból A perek felülvizsgálatának kezdete: a Barák-bizottság (1955–57) –Rudolf Barák 1953 óta bm. volt, szintén felelős volt a kései perekért –fokozatosan alternatív hatalmi központot épített ki Novotnýval szemben –a rehabilitációs folyamat élére állt; az általa vezetett bizottság azonban megijedt saját eredményeitől és a perek jogosságát „állapította meg” –egyedül Svobodát rehabilitálják (vsz. Hruscsov kérése nyomán) Zápotocký halála (1957. nov.): Novotný lett az államfő is A CSKP XI. kongresszusa (1958. jún.) és következményei –az új alkotmány előkészítése (ld. az 1. tételben) –a sztálinista vonal, a centralizáció hívei megerősödnek (új közig. rsz. is) –bár kisebb gazdaságirányítási reformokat hirdetnek (növelve a cégek önáll.-t)

8 A reformok felé? A reformok támogatóinak gyarapodása –a hatvanas évek elején még semmi jele a reformnak, kemény diktatúra –felnőtt egy új nemzedék, amely változást akar (a SzU-ban tanultak is!) –elégedetlenek a szlovákok (autonómia megvonása, vezetőik bebörtönzése, majd rehabilitálásuk elmaradása, a cseh nacionalizmus elnyomja a szlk.-ot) Husákot 1960-ben amnesztiával bocsátják szabadon –elégedetlen a társadalom zöme (rossz ellátás és minőség stb. miatt) –a gazd. állapota miatt a párt szakértői is aggódnak, piaci reformot javasolnak Az SZKP XXII. kongr. (1961. okt.) Hruscsov újból Sztálin ellen –1956-hoz hasonló kutyaszorító a Novotný-vezetés számára –1961 végén a szovjet–kínai szakítás miatt egy terven kívüli megbeszélés is volt a bukaresti pártközi tanácskozáson; az oroszul nem tudó Novotný helyett Dubček szólalt fel, jó pontokat szerezve Moszkva előtt –1961. nov. 15. KB-ülés: harc a személyi kultusz ellen (ez nem kockázatos) ismét Slánský lett a korábbi hibák felelőse, aki Gottwald helyett irányított… Sztálin szobrát és Gottwald testét el kell tüntetni (ez 1962-re megtörtént; a hamvasztás utáni temetés diszkréten, a szobor bontása 800 kg dinamittal is két zajos hónapot – és újabb 4,5 millió koronát – vett igénybe)

9 A rehabilitáció akadozása Barák hatalmi aspirációi és (1962 eleji) bukása –Barák (bizottsága eredményeit felhasználva) kísérletet tett Novotný eltáv.-ra –Novotný azonban gyorsabban cselekedett, sikkasztási vádakkal 15 évi börtönre ítélte (egy kiállítást is rendez Barák drága ruháiból, luxuscikkeiből) –ezután a vezetés jelentős részét leváltja, saját és fiatalabb embereivel (pl. Jiří Hendrych, Drahomír Kolder – ők nem érintettek a koncepciós perekben sem) A CSKP XII. kongresszusa (1962. dec.) –Novotný új párt-alapszabályt javasolt, ami megerősítette volna saját hatalmát –ezt többen bírálták, a bírálatokat vészjósló módon összegyűjtötte… –taktikai okokból többször bírálta Gottwaldot, harcot indított a szem. kultusz maradványai ellen, a perek (most már Slánskýé is) felülvizsgálata érdekében A Kolder-bizottság működése 1963-ban –febr.: a perek alapját hamis bizonyítékok, kierőszakolt vallomások jelentették –a KB elé ápr.-ban került a kérdés; a jelentés felmentette a cseh komm.-kat, de jóval visszafogottabb volt a szlk. burzsoá nac.-kal kapcsolatban –a LB 1963 aug-ban az 1949–54 közti politikai vádlottak mindegyikét felmentette. Szept.-ben leváltották a régi gárda utolsó tagjait, pl. Širokýt (ezzel Novotný pozíciója megerősödött, de a feszültségek nőttek)

10 Gazdasági helyzet Fontosabb termelési ágak –jó nyersanyaglelőhelyek és ipari infrastruktúra: erős hadiipar és autógyártás –a könnyűipar is jól kifejlődött (textil, üveg, kerámia, cipő, sör) A tervgazdálkodás akadozása –1953–54-ben nagy fluktuációk; 1954–55-re csak egyéves tervek születtek –a hibák ürügyén került sor a már tárgyalt közgazdász-perekre is –az jún.-i pártkonferencia megszavazta a 2. ötéves tervet (1956–60) –továbbra is nehézipar, kollektivizálás erőltetése –az 1961–65 közti 3. tervet már 1962-ben le is állították, 1963-ban volt a válság csúcsa (csökkent a nemzeti jövedelem és a reálbér is) –Novotný eleinte teljes újracentralizálást követelt, majd az összeomlás veszélye miatt hajlandó piaci reformokra is Gazdasági reformbizottság (Ota Šik) dec.-től –1964-ben a párt átalakítását is javasolja Zdeněk Mlynář-zsal együtt, gazda- sági okokból, de Novotný ellenáll ennek –Mlynář amellett érvelt, hogy a népre kell bízni, hogy eldöntse, mik a valós érdekei, ill. hogy a KP vezető szerepe nincs örökké biztosítva, azt időről időre ki kell érdemelni –a gazdaságirányítás új rsz.-t 1964–66 közt fogadták el: csak a fő célok kerül- tek a tervbe, a részletes tervmutatókat piaci folyamatok váltják fel

11 A pozsonyi tavasz Alexander Dubček a SzlKP élén (1963–68) –a perekben érintett Karol Bacíleket váltotta a CSKP Elnökségében (1963. ápr.), majd a SzlKP élén (1963 máj.) –Dubček tagja volt a Kolder-bizottságnak, így bennfentes információi voltak –ezeket pozsonyi lapokban (cenzúramentesen!) megszellőztette, s ezzel próbálta a szlk. „burzsoá nacionalisták” ügyének teljes felülvizsgálatát is –a nacionalista kártyát kijátszva vált reformerré? (Heimann nézete szerint) Az erjedés folyamata 1963-ban –a Szlovák Írószöv. kongresszusán Novomeský kritizálta a prágai vezetést, felszólalt Clementis mellett és objektívebb szlk. irod.tört.-t követelt –egy szlk. újságíró a saját kongresszusán a min.eln.-öt, Širokýt támadta, s ezért csak más munkahelyre helyezték át –Novotný számon kérte Dubčeket mindezért, de ő semmit sem tett ez ellen, sőt kijelentette, hogy a rehabilitáció túl lassan halad (a SzU-hoz képest) –a reformer lapok, pl. a Kultúrny život feketepiacon is terjedtek, írásait átveszik a cseh lapok is, főleg a Literární noviny –Novotný kénytelen volt engedni, és leváltották a Gottwald utolsó emberét, Širokýt (kikerült az Eln.-ből, a min.eln.-i posztot is átadta Lenártnak) –újabb bizottság állt fel („Barnabitky”, a barnabiták kolostoráról), amely a szlovák nacionalisták perét vizsgálta felül

12 Reformfolyamatok 1964–66 között Olvadás és reformtörekvések a kulturális életben –a Cseh Írószöv. lapja a Tvář (Arc) lett ennek fő színtere, nem komm. írókat (pl. Václav Havelt) is vonzva elejétől a lap számos kritikát kapott Hendrych kulturális titkártól, de védelmére kelt egy sor (eddig sztálinista) író, Ivan Klíma, Pavel Kohout, Milan Kundera –ideológiai vita bontakozott ki a véleménynyilvánítás szabadságáról –1966 jan. 1-től a lap nem jelent meg, de radikálisabb írók a folytatás mellett döntöttek. Őket az StB megfigyelte, sőt kísérletet tett ügynöki bevonásukra Külpolitikai elképzelések és problémák –Hruscsov bukása után Novotný levélben fejezte ki meglepetését Brezsnyevnek –közeledett Jug.-hoz, NSZK-hoz és kimaradt a Kína-ellenes akciókból is A szlovák nacionalizmus aktivizálódása –Dubček nyomására a Barnabitky-biz végén javasolta Husák visszavételét a pártba. Husák addigra a Szl. Tud.Akad.-n dolgozott, publikált is, többek közt a Szlk. Nemzeti Felkelés revizionista átértékelésével is foglalkozott, s azt is fejtegette, h. a szlk. nac. vádja a cseh nacionalizmus torzulásának jele –Dubček jelen volt Ľudovit Štúr születésének 130. évfordulóján Zayugrócon, ezzel rehabilitálta a „burzsoá” író–politikust (akinek házában ő is született!) –a szlovákgyűlölő Novotný állítólag éveken át nem mert Pozsonyba látogatni

13 A Novotný-rezsim válsága A párt XIII. kongresszusa (1966. máj.–jún.) –felszámolták az osztályellentéteket, terjed a szocialista demokrácia, a nép részvétele a kormányzásban –a kísérő gyűléseken Dubček úgy tálalta magát, mint tökéletes jelölt a régi prágai gárda leváltása esetén – bár „programja” ellentmondásos, de nem is a programja volt érdekes, inkább a nem funkcionárius-jellegű stílusa Az jún.-i írókongresszus –akcióegység a volt sztálinisták és a polgári írók között: bírálták a cenzúrát, Ludvík Vaculík beszéde különösen élesen támadta a dogmatikus rsz. hibáit –a párt küldöttei kivonultak, majd élesen támadták a felszólalókat –mivel az Írószövetség nem akarta felelősségre vonni tagjait, Hendrych saját irányítás alá vonta a Literární novinyt, amit aug.-ban be is tiltottak Klímát és Vaculíkot kizárták a pártból és Kundera ellen büntetőeljárást kezdtek Dubček némi fenntartással élt csak mindez ellen! Novotný a Matica Slovenskánál Turócszentmártonban, 1967 aug. –„elefánt a porcelánboltban”: mindenkit megsértett több szlk. nemzeti kegyhelyet a program ellenére elkerült, a Maticát nacionalistá- nak nevezte, nem fogadta el a neki és feleségének adott ajándékokat stb. –Dubček taktikusan távol maradt az eseménytől, de jól kihasználta, „felfújta” –Novotný viszont StB-vel kezdte megfigyelni a SzlKP vezetését…

14 Novotný bukása Viták a KB-ban egy átfogó reformprogramról –Novotný a KB nevében jelentést írt a párt irányító szerepéről –Dubček viszont a kormány és a párt szerepének elválasztását és új akciópr.-t javasolt, továbbá a vezetés egészének önkritikáját sürgette –okt. 30–31-én a KB tárgyalta Novotný referátumát, amit többen is bíráltak –Nov.-ellenes alkalmi koalíció alakul ki (reformerek, szlk.-ok stb.) A strahovi diákok tüntetése, okt. 31. –az egyetemi kollégiumban igen gyakoriak voltak az áramszünetek –mivel késő ősszel este így nem lehet tanulni, a Várba indultak „több fényt” követelve; a rendőrség ezt pol. jelszónak vélte és brutálisan szétverte őket –ennek híre elérte a KB-ülést, ahol egyre többen kritizálták Novotnýt, s referátumát visszaküldték átdolgozásra –az első titkár gyengeségét látva Dubček javasolta az államfői és első titkári poszt kettéválasztását –a rendőri akciót az SČM, a szülők, a sajtó, majd a Nemzetgyűlés is elítélte! Brezsnyev nem védi meg cseh elvtársát –nov. elején Novotný Moszkvába utazott, majd hazatérve Dubček elleni vizsgálóbizottságot kezdeményezett – ő ellentámadott, s ígéretekkel maga mellé állította a Novotný-ellenes konzervatívokat is (pl. Hendrychet) –dec.-ben Brezsnyev Prágában: „ez a maguk dolga…” –Dubček követeli a posztok szétválasztását, ami a dec. 19–21-i ülés elnapolása miatt csak jan. 5-én következik be: Novotný „saját kérésére” lemond


Letölteni ppt "4. A Novotný-korszak ellentmondásai Csehszlovákia története 1948–1992."

Hasonló előadás


Google Hirdetések