EU és agrárpolitikája A globalizáció és hatásai. A globalizáció jellemzője és rétegzettsége A nemzeti határokat, szűkebb életterünkbe akadálytalanul vagy.

Az előadások a következő témára: "EU és agrárpolitikája A globalizáció és hatásai. A globalizáció jellemzője és rétegzettsége A nemzeti határokat, szűkebb életterünkbe akadálytalanul vagy."— Előadás másolata:

1 EU és agrárpolitikája A globalizáció és hatásai

2 A globalizáció jellemzője és rétegzettsége A nemzeti határokat, szűkebb életterünkbe akadálytalanul vagy mérsékeltebb ellenállással átlépő (átörvénylő) hatásaiban és tömegében (mennyiségében) megnövekedett: - információk - áruk és szolgáltatások - kitárulkozó pénzpiacok (részvények, árfolyamok, pénzügyi alapok) - ipari tőke és vállalatok, technológiák - környezeti és klimatikus változások - politikai, igazgatási strukturálódás - kulturális (művészeti, vallási) érintettség amelyek életünket és tevékenységünket áthatják. amelyek életünket és tevékenységünket áthatják.

3 A globalizáció következményei Az előnyök előnytelen megoszlása - rugalmas multik, belső számlázás - rugalmas multik, belső számlázás - globális központ – periféria - globális központ – periféria - szociális átrétegződés - szociális átrétegződés A tőkepiac – pénzpiac szétválása - ingatag pénzpiacok - ingatag pénzpiacok Állami szerepvállalás beszűkülése Társadalmi konfliktusok

4 Gazdasági centrumok összehasonlítása 2000- ben USA LakosságGDP 278 10709 millió főMd euró Eu-15 LakosságGDP 377 8524 millió fő Md euró Japán Lakosság GDP 126,7 5145 millió fő Md euró Megjegyzés: vásárlóerő paritáson

5 Agrárpolitikai célok és hatások (történeti visszatekintés fél évszázadra) - Élelmezési biztonság, - A mezőgazdasági (falusi) szegénység felszámolása – fejlődéselmélet: az agrárium az elsődleges pólus - Volt gyarmatok önállósodása – zöld forradalom – nemzetközi segélyek a közvetlen éhségveszély elhárítása - A világkereskedelembe kerülő gabona kontroll alatt tartása (USA), világpiaci árcsökkenés

6 - A mezőgazdasági termékek reálárának csökkenése (200 év óta folyamatosan) - Az állami költségvetések agrárcélú kiadásai (intézményrendszer kialakítása, fenntartása, ellátásbiztonság) - Az EGK létrejötte, az önellátásra törekvés – más országokban is. - Az agrártermelés hatékonysága, kormányzati eljárások tökéletlensége

7 - Az agrártámogatások leépítésének igénye, a nemzetközi gazdasági szervezetek törekvései - Az agrárkereskedelem liberalizációjának igénye - Az érintett országok hajlandósága a tárgyalásokra, a támogatások, vámok átalakítására.

8 Az élelmiszerszektor globalizációja Az élelmiszer feldolgozás, az élelmiszer kereskedelem, a mezőgazdasági inputokat előállító: multinacionális, Az élelmiszer feldolgozás, az élelmiszer kereskedelem, a mezőgazdasági inputokat előállító: multinacionális, transznacionális vállalatok A mezőgazdaság termelésének bevonása a rendszerbe: input, output oldalról (fejlett és A mezőgazdaság termelésének bevonása a rendszerbe: input, output oldalról (fejlett és fejlődő országokban) meghatározott technológia, jövedelem, specializáció. – globális integráció -

9 A mezőgazdasági óriásvállalatok az USA-ban: A mezőgazdasági óriásvállalatok az USA-ban: pénzügyi önállóság, tőzsde, önálló piaci arculat) ültetvények, „húsgyárak” kisebb farmok felszámolása Az európai „új fordított helyzet” Az európai „új fordított helyzet” Az USA-t meghaladó multi- és transznacionalizálódás az élelmiszeriparban és kereskedelemben A 100 legnagyobb ilyen cég az ezredfordulón a világ összes termelésének több mint 40 %-át adja A 100-ból 45 európai (USA-ban csökken, 32→28 ;Japánban is nő 7→20)

10 A mezőgazdaságban mérsékelt koncentráció A mezőgazdaságban mérsékelt koncentráció a családi gazdálkodás preferálása a vidékfejlesztés eszméje *** Néhány általánosítható megállapítás - A vertikális láncban (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a fogyasztóhoz közelebb állónak kedvezőbb az érdekérvényesítő képessége (A tőkeellátottságot mindenütt elégtelennek tartják).

11 - Agrártúltermelés a fejlett ipari országokban, éhezés a fejlődőknél (arány csökkent, éhezők száma nőtt). - A nemzetközi árukereskedelemben mezőgazdasági termékek aránya csökken (hatvanas évek 25 %, ezredforduló:10 % alatt) - A fejlődő országok struktúraátalakító programja (IMF, Világbank): mezőgazdasági nyersanyagkivitel – az exportőrök inverz magatartása - Új munkamegosztás: a legszegényebbek élelme (gabonafélék) a fejlett ipari országokban termelődik

12 nagyobb munkaigényű termékek szegény országokban – minimálbéren- kerül előállításra - A fejlődő országok jómódú fogyasztói luxusigényeinek kielégítése fejlett országokból - Megváltozik a tömegtermék/feldolgozott termék aránya a külkereskedelmi termékszerkezetben (tömegtermék 50 %-tól 30 %-ra csökken) *** A globalizációt fékező mezőgazdasági sajátosságok - A termelésnek változatos társadalmi és üzemi struktúrái léteznek, (akár egy régión belül is) átalakításuk drága

13 - A mezőgazdasági termelés többnyire helyhez kötött - A távirányítás, teljes automatizálás nem kaphat/ott teljes teret Összegezve: A piacorientált agrártermelésnek bele kell ágyazódnia a termékpályák globális integrációjába A globális agrubusinessbe leginkább integrált/integrálható: korszerű gabona- és takarmánytermelés, állattenyésztés

14 A gazdasági globalizáció kedvező hatásai Gyorsabb növekedést eredményez Gyorsabb növekedést eredményez Olcsóbbá teszi az importot Olcsóbbá teszi az importot Megkönnyíti az új technológiák átvételét Megkönnyíti az új technológiák átvételét A nemzetközi verseny jótékony hatást fejt ki A nemzetközi verseny jótékony hatást fejt ki

15 A nagyobb prosperitás módot ad a foglalkoztatási és környezetvédelmi feltételek javítására A nagyobb prosperitás módot ad a foglalkoztatási és környezetvédelmi feltételek javítására Racionálisabb döntéseket tesz lehetővé Racionálisabb döntéseket tesz lehetővé Demokratikus, mert világszerte egyenlő hozzáférést biztosít a különféle javakhoz Demokratikus, mert világszerte egyenlő hozzáférést biztosít a különféle javakhoz

16 Globalizáció elleni érvek Kizárólag a transznacionális cégek és a gazdag országok érdekeit szolgálja Kizárólag a transznacionális cégek és a gazdag országok érdekeit szolgálja Szétveri a hagyományos társadalmi kapcsolatokat, felszámolja a jóléti rendszereket Szétveri a hagyományos társadalmi kapcsolatokat, felszámolja a jóléti rendszereket Munkahelyeket szüntet meg Munkahelyeket szüntet meg

17 Az ellenőrizhetetlen pénz és tőkemozgások révén még nagy gazdaságokat is sérülékennyé, kiszolgáltatottá tesz Az ellenőrizhetetlen pénz és tőkemozgások révén még nagy gazdaságokat is sérülékennyé, kiszolgáltatottá tesz Károsítja a természeti környezetet Károsítja a természeti környezetet Ellehetetleníti a szuverén nemzeti döntéseket Ellehetetleníti a szuverén nemzeti döntéseket Átnyúl a demokratikus intézmények feje fölött, ellenőrizhetetlen Átnyúl a demokratikus intézmények feje fölött, ellenőrizhetetlen

18 Makroszintű integrációs formák a világgazdaságban Preferenciális vámövezet Preferenciális vámövezet vám- és/vagy kereskedelempolitikai kedvezmény; vámmentes árucsere Szabadkereskedelmi terület Szabadkereskedelmi terület liberalizált külkereskedelem, kivülállókkal külön nemzeti vámpolitika kivülállókkal külön nemzeti vámpolitika Vámunió Vámunió közös a külső vám is.

19 Közös piac Közös piac liberalizált a termelési tényezők (tőke- és munkaerő) áramlása is. „Egységes” piac (single market) „Egységes” piac (single market) a nem vámjellegű korlátok leépítése „fizikai, technikai, fiskális” akadályok felszámolása Gazdasági Unió Gazdasági Unió gazdaságpolitika egységesítése „egyetlen” valuta – monetáris unió „egyetlen” valuta – monetáris unió Politikai unió Politikai unió a hatalom és törvényhozás átvitele közösségi szintre a hatalom és törvényhozás átvitele közösségi szintre