Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényében Egyed Ildikó Győr, 2012 november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényében Egyed Ildikó Győr, 2012 november."— Előadás másolata:

1 A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényében Egyed Ildikó Győr, 2012 november 23.

2 Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése A gazdaság koncentrációja a nagyvárosokban, mégsem azokban a városokban a legnagyobb ütemű a jövedelmek növekedése, amelyek a legtermelékenyebbek. Az állami redisztibúció (láthatatlan kéz), adók, juttatások. Fr.o.: közkiadások a GDP 55%-a (1950 óta duplájára nőtt, ehhez képest az állam visszavonulásáról beszélünk..) A redisztribúció iránya: a legtermelékenyebb városok/régiók többletjövedelmei áramolnak a legalacsonyabb termelékenységűek felé. A kötelező járulékok progresszív rendszere miatt a gazdag régiók/városok közös költségvetéshez való hozzájárulása magasabb, miközben a közkiadások egyenlően bánnak a térségekkel! Ile-de-France nettó hozzájárulása (fizetett járulékok és a juttatott közpénzek közti különbség) a regionális GDP 10%-a. Egy szegény régió esetében, pl. Languedoc-Roussillon, az állami juttatások aránya a GDP 10%- ának megfelelő értékkel meghaladja a fizetett járulékokét. Ha a városok/régiók termelő tevékenysége nem határozza meg a lakosság jövedelmi helyzetét, ennek oka a redisztribúció, a legmagasabb termelékenységű régiók jövedelmének tekintélyes része vándorol át az alacsony fejlettségű régiókba. A nyugdíjak. A háztartások adóképes jövedelmének 23,4%-a! Legnagyobb haszonélvezők a nyugdíjasok számára vonzó régiók, jobb klíma, jobb kulturális, természeti adottságok, dél, nyugat, kevéssé iparosodott régiók! La Creuse, Lot, Var, Keleti-Pireneusok, háztartások jövedelmeinek egy-harmadát teszik ki a nyugdíjak! Az északi, keleti ipari régiók vesztik el leginkább a nyugdíjasokat.

3 Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése A fogyasztók szabad áramlása. A TGV hozzájárulása. Máshol dolgozunk, máshol költjük el a bért…Ehhez hozzájárul a munkaidő csökkenése, a fizetett szabadságok növekedése, a fogyasztói társadalom térhódítása! Languedoc-Roussillon, PACA, Bretagne, Aquitánia A javak “láthatatlan” áramlása miatt a termelékenység növekedésére alapuló elméletek hegemóniája megdől. Alternatív elmélet: a városok/régiók fejlődése a külső jövedelem bevonzó képességük függvénye, ezek alkotják a régió gazdasági bázisát! A 21. század első évtizedében a nagyvárosi térségek gazdasági bázisának alkotóelemei – 21% közpénzek (közalkalmazottak bére) – 42% alvóvárosi (nyugdíjak, máshol dolgozó aktívak, turizmus) bázis – 13% szociális (nyugdíj melletti más juttatások) bázis – Csupán ¼ származik a termelő szférából… Nem azok a városok gazdagok, amelyek egyre nagyobb mennyiségű javakat termelnek, hanem azok, amelyeknek a lakói a legjobban gyarapodnak... a versenyképesség helyett a vonzerő a helyi fejlesztés új kulcseleme Probléma: mi lesz azokban a városokban, amelyek sem az alvóvárosi funkciók, sem a termelő tevékenységek szempontjából nem vonzóak (észak, kelet)? Az alvóvárosi gazdaság fejlesztésén alapuló modell gyengesége: valamiből táplálkoznia kell!

4 Vonzó és taszító régiók

5 A fenntarthatóság néhány előzménye Városok versenye: természeti tényezők felügyelete és szabályozása fejlett országok környezetvédelmi kiadásai 2000 – 2010: + 46% (Franciaország €45 mrd) A városi lét: az emberi fajnak a természettől (és természetességtől) való elszakadása A természet deszakralizálása, instrumentalizált természetkoncepció (modern fizika), a leigázáson és a kizsákmányoláson nyugvó etika emberi lét determinisztikus vonásaitól való eltávolodás a természet célja az emberi csoportosulások mesterségesen gerjesztett és exponenciálisan növekvő igényeinek kielégítése, a végtelennek feltételezett erőforrások és szolgáltatások rezervátuma A modernizmust jellemző természet-ember ellentéten alapuló koncepció prométheuszi ember vs. ember mint lakos

6 A szűkösségtől az ökovárosig A természeti és művi tőke helyettesíthetőségére alapuló klasszikus növekedési elméletek kudarca (klímaváltozás, fosszilis energiák kimerülése, édesvízhiány, ökoszisztémák meggyengülése) N. Georgescu-Roegen kritikája: a neoklasszikus elméletek irrealitása A természeti erőforrások a priori inputok, a hulladéknak nincs szerepe, az energia és az anyagok csak outputok, nem termelési tényezők, a szennyezés nem probléma, a szűkösséget az árak kompenzálják, csökkenő kereslet →helyettesítő inputok Ortodox közgazdászok: emberi találékonyság, korlátlannak feltételezett erőforrások Szigorú fenntarthatóság nem helyettesíthető szolgáltatások Ivóvíz, klíma, művelhető területek, biodiverzitás Sekély ökológia kritikája: a nyugati gazdag rétegek jóléte és egészsége, a környezeti ártalmak felületi kezelése, pl. szennyezés és erőforrások szűkössége Termelési folyamat során értékes természeti erőforrások (alacsony entrópiaí/koncentrált energia) hulladékká (magas entrópia) alakulnak Mély ökológia antropocentrikus →ökocentrikus világkép „ a többi teremtmény útitársai vagyunk az evolúció odüsszeiájában, modell: a természet, kultúra nem felsőbbrendű, belső érték

7 A fenntartható városfejlesztés referenciadokumentumai A fenntartható városok „utópiája” – Lynn White: az ember a természet felett áll, antropocentrizmus kritikája, a természetnek nincs önmagában való értéke, arrogancia. Ehelyett ökológiai egalitarianizmus Aalborgi Charta levegő, a víz, a talaj, a biodiverzitás kollektív természeti javak, a fenntartható városoknak kötelességük ezek megőrzése és e javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. – A környezeti problémák megoldásában a helyi szinté a meghatározó szerep, a helyi hatóságok állnak a legközelebb a környezeti problémák megoldásához és a lakosokhoz, felelősséggel tartoznak a területükön élők jólétéért és a természet állapotáért. – aláíró városok kötelezettséget vállalnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – prioritást élveznek a környezetbarát közlekedési módok, gépjárműforgalom fokozatosan lecsökken Agenda 21 helyi akciótervek – erőforrások takarékos felhasználása, a társadalmilag felelős termelési és fogyasztási magatartás, amely tekintettel van nem csupán a többi ország lakosságára, hanem az eljövendő generációkra is – 1993, 85 helyi közösség, 10 millió lakos

8 Helyi klímatervek a várostérségek és régiók több mint fele Indított PCET (I) Elfogadott PCET (II) Kötelező PCET (2012) (I) / (II) (százalék) Régió ,7 Megye ,2 Várostérség921464,3 Agglomerációs társulás ,7 Települési társulás33329,4 Település ,6 Összesen ,9 Területi klíma- és energiatervek (PCET) a különböző szubnacionális szinteken Franciaországban (2010–2012) Forr á s : Energia- é s k ö rnyezetgazd á lkod á si ü gyn ö ks é g (Agence de l ’ environnement et de la ma î trise de l ’é nergie)

9 PCET-k A helyi klímaterv a helyi szereplők összefogásán alapuló önkéntes kezdeményezés a klímaváltozás elleni harc és az energetikai kihívásoknak való megfelelés érdekében épületek felújítása, energiahatékonyság növelése, helyi közlekedési megoldások kínálatának bővítése EU-támogatások energetikai és klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó beruházásokra Az EU költségvetés 37%-a (376 milliárd euró): 2014–2020-as kohéziós politika, alacsony karbon intenzitású gazdaság, a támogatások 20%-át legfejlettebb és az átmeneti régiók, és 6%-át a hátrányos helyzetű régiók vehetik igénybe energiahatékonyságot javító és megújuló energia beruházásokra

10 Miért a városok? Az európai területi fejlődés kulcsszereplői 21. sz. 3 milliárd, 2050-ig: 80% 100 ezer fő feletti városok területe 2,5-szörösére az elmúlt 3 évtized alatt Konjunktúra: agglomerációk +25% növekedés, terület +75% Periurbánus övezetek: agglomerációk fele Minden 3 európaiból 2 agglomerációban él A fenntarthatóságot célzó politikák élharcosai a természetes környezetet befolyásoló, –alakító, –romboló, –formáló hatásuk miatt, komplex problémák megoldása az erőforrásokkal való takarékosság és a társadalom széles rétegeinek mobilizálása által

11 A jövőbeli városi és területi fejlődés alappillérei – gazdasági növekedés és a tevékenységek harmonikus térbeli eloszlása, policentrikus városhálózat; – az erős nagyvárosi térségek és más városi területek kiemelt szerepe, amelyek képesek háttérrégiójukat alapvető gazdasági érdekeltségű szolgáltatásokkal ellátni; – kompakt város, a szétterülés megakadályozása; – a környezetvédelem és a környezet minősége (HQE)

12 A fenntartható városfejlődést hátráltató tényezők háromsebességű, társadalmilag fragmentált, széthulló városok környezeti ártalmak, szennyezettség, erőforrások kimerülése, romló társadalmi klíma, szegregáció, túlzsúfoltság, élhetetlenség városi szétterülés (EEA 2006) : Az urbanizált területek növekedése (alacsony népsűrűség, nagy távolság a történelmi magtól) a közszolgáltatások magasabb ára a természeti erőforrások túlzott igénybevétele elégtelen tömegközlekedési hálózatok, függőség az autótól, forgalmi dugók térbeli szegregáció: társadalmi polarizáció következménye alacsony jövedelműek, társadalom peremhelyzetén levő csoportok kiszorulnak a városból, mivel nem tudnak ingatlant vásárolni elérhető áron

13 Alternatívák Szétterülő városKompakt, fenntartható város városszerkezet széttöredezése szociális rétegek elkülönülése súlyos környezeti egyenlőtlenségek fokozódó környezetterhelés Középosztály utópiája Falu a városon belül közelség és a közösségi élet a lakosok együtt élnek, dolgoznak és szórakoznak ingázás és energiafogyasztás 3-szorosára üvegházhatású gázok 4-szeresére levegő minőség romlása fő erőforrásai: szabad terek, tiszta levegő, víz, megfelelő klíma vidéki térségek 50%-a rurbanizált francia népesség 75%-a periurbánus övezetekben Eszközei: városmag funkciógazdagítása

14 Szétterülő város A periurbanizáció ösztönzése 10 év alatt beépített periurbánus övezetek területe +5%/év (Luxemburg) 2030-ig az autópályákon megtett kilométerek száma a városi övezetekben +40 %, forgalmi dugók költségvonzatai : EU GDP 1% 1975 óta az agglomerációk növekedése lelassult (+0,2%/év), míg a vidéki községeké megnőtt (+1,1 %/év) François Choay : a „város eltűnése” A vidéki térségek 50%-a rurbanizált, a népesség 75%-a periurbánus övezetekben lakik

15 Az eljövendő kompakt poszt- karbon város: Grenoble A prométheuszi ember: a vizienergia, pozitivizmus, „hard” tudományok. Az első hegycsúcsok meghódítása (18. század vége) → sportok 18. századig kisváros, katonai és adminisztratív szerep. Nagyobb gazdasági kilengések nélküli folyamat, amely során a „vízienergia bölcsője” (vaskohászat, elektrokémia), később az elektronikai alkatrészek gyártása, a nukleáris fizika (CENG-CEA betelepedése 1956-ban, ILL 1971-ben, Synchroton 1994-ben), majd az elektronika (Thomson), az informatika (Hewlett- Packard), a szoftver ipar (Sun System) és végül a nanotechnológiák (ST-Microelectronics) váltak a város gazdasági életének meghatározóivá a nagyvárosokra jellemző pénzügyi (üzleti és kereskedelmi) burzsoázia réteg hiányzik nagy tudományos komplexumok bevonzása (CENG – mai nevén CEA-G – 1965-ben, CNET 1974-ben, ESRF 1989-ben). Az egyetem–ipar–kutatás évszázados múltú arany háromszöge állami támogatások táplálják az alapkutatásokat és a K+F tevékenységeket (nagy nemzeti laboratóriumok: CENG, ILL).

16 Háttér A sajátos növekedési pálya bázisa: a termelői bázis változása és az új technológiák, az olcsó külföldi munkaerő, a külső támogatások. A folyamatos technológiai megújulásra épülő javakat és szolgáltatásokat előállító helyi cégek elsősorban globális értékláncokba szerveződtek Más monokulturájú városokkal szemben a városban 150 év alatt a termelési bázis összetétele és a specializáció 4-5-ször változott (19. század: kesztűgyártás, vízienergia, papíripar és gépgyártás, majd vaskohászat, elektrokémia, elektromos berendezések gyártása az 1920-as évek elején, elektromágnesesség, nukleáris ipar és informatika az ötvenes-hatvanas évektől, napjainkban pedig a nanotechnológiák és a biotechnológiák, a biomechanika)

17 A régió főbb városai

18 Grenoble ma 1800 ha, fő, agglo ( ha), 27 település, fő A méretgazdaságosság szempontjából kedvező adottságok hiánya, mezőgazdasági tevékenységek gyengesége, „zsáktelepülési helyzet”, nagy nemzeti, európai és nemzetközi közlekedési hálózatoktól való távolság, a vasúti és közúti hálózatok kiépítettségében való jelentős elmaradás, a szomszédos térségekkel való összeköttetés hiánya a környezet és az életminőség kiemelt szerepe a helyi politikában 2. ipari forradalom következményei specializáció, mérnökök betelepülése, multikulturalitás (60) hallgató, felső- és középvezetők K+F (220 laboratórium, kutató) fő infokommunikációs ágazatokban, élettudományokban)

19 A Grenoble mítosz fő elemei PROSCONS A hegy (Chartreuse, Belledonne, Vercors) Befolyásol, de nem determinál magas életminőség, sportok kitartás, büszkeség, bátorság, individualitás, kemény munka, posszibilizmus A kedvezőtlen természeti feltételek ösztönző hatása a kreativitásra A városi terjeszkedés határa bezártság elszigeteltség, lapos, sűrűn beépített Földterületek szűkössége, rossz minőségű talajok, természeti kockázatok, nagy hőmérsékletbeli ingadozások A víz Kimeríthetetlen energiaforrás A megújulás, megfiatalodás szimbóluma kristálytiszta ivóvíz árvizek A tudományMűszaki fejlesztések szimbiózisban az oktatással, technopolisz imázs Synchroton, ZIRST A hagyományos polgárság erőtlensége 7 nemzetközi kutatóintézet 9 nemzeti kutatóegység Túlzott specializáció Sérülékeny gazdaság technokrata elit Háromsebességű társadalom fragmentáció, szegregáció, tudományos gettó

20 A kompakt város kialakítását „elősegítő” tényezők környezeti korlátok: szabad földterület hiánya, mélyen fekvő völgy, nagy hőmérséklet ingadozások, sűrű gépjárműforgalom, szennyezettség, rossz minőségű talajok, természeti kockázatok: földrengések, árvizek – a helyi politika a város keretén túlmutató, összehangolt fejlesztési stratégiákban gondolkodik. A természetes környezet Grenoble-ban is ritka jelenség, miközben terápiás hatásai köztudottak A városi „ökoszisztéma” hátrányai: lapos, sűrű beépítettség, a terjeszkedését korlátok közé szorítják a hegyláncok és a városkörnyéki övezetek (periurbánus övezete 3. legsűrűbben beépített) A várost körülvevő vidéki és mezőgazdasági területek stratégiai jelentőséget kapnak a fejlesztési tervekben, a periurbánus övezetet a várossal pl. ökológiai folyosók vagy zöld ösvények formájában összekötő természetes környezet a jövőben a városfejlesztés új infrastruktúrájává válhat energiafogyasztás 65%-áért a lakossági és a szolgáltató szféra a felelős, itt lehet a legnagyobb megtakarítást elérni

21 A helyi politika főbb környezetvédelmi prioritásai Ökomobilitás: periurbánus csomópontok, multifunkcionális csarnokok, puha közlekedési módozatok, városnegyedek közti útvonalak javítása, új info-kommunikációs technológiák meghonosítása A periurbánus és városi környezet védelme és értékelése A történelmi ipari városrész integrációja a jövő városába Városmegújítás az új energiapozitív épületek és a felújított régi létesítmények közti energetikai szolidaritás elvének tiszteletben tartásával Energetikai megközelítés a városnegyed szintjén: biomassza, geotermikus energia, biogáz, napenergia, szélenergia A víz ciklus jelentősége a városnegyed és az épületek szintjén Hulladékkezelés megvalósítása városnegyed és az épületek szintjén Az életminőséggel, egészséggel és jóléttel kapcsolatos célok tiszteletben tartása A társadalmi célú technológiai megoldások szorgalmazása a jobb együttélés érdekében

22 A helyi klímaterv fő céljai Az üvegházhatású gázok kibocsátásának stabilizálása, fellépés a klímaváltozás ellen Energiafogyasztás stabilizálása (elektromos áram és fosszilis energia) nem-megújuló energiaforrásokkal való takarékoskodás A megújuló energia fogyasztás: 21% A helyben előállított megújuló energiák továbbfejlesztése, jelen fogyasztás 8% Zöld energia vásárlásának ösztönzése az energiaellátókkal kötött szerződésekben 50 résztvevő, az agglomeráció 26 településéből 25, a legtöbb az építési ágazat szereplője

23 A megújuló energia Környezetvédelmi politika cél: a megújuló energia felhasználás 7,5% →20% 2020-ig Concerto program: – helyi szinten ösztönzi az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát – Energiafogyasztás ¼-ére 2050-ig. – Grenoble Vaxjö és Delft városokkal összefogva a „Fenntartható energiarendszerek haladó városokban” (SESAC – Sustainable Energy Systems in Advanced Cities) projekt keretében működik együtt – a megújuló energia használatának elterjedése, az építmények energiahatékony működtetése az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése – A konkrét beruházások a napenergia, épületek szigetelése, a termikus napenergia, a megújuló energiákkal való fűtési rendszerek kialakítása terén részesülnek támogatásban. A SESAC program költségvetése €25 mó, az Unió hozzájárulása €10,4 mó. Tenerdiss (megújuló és új energiák) versenyképességi pólus és más nagyszabású kutatási projektek támogatása a fotovoltaikus- a vízi energia, hidrogén üzemanyagcellák és az intelligens energia tárolása (Smart Electricity) körében „Grenoble Facteur 4” (2008) a város kötelezettségvállalásai az energia és a klímaváltozás körében 30 konkrét elhatározás

24 A megújuló energia Országos 1. a lakosságra vetített megújuló energia-kapacitások (fa alapú és napenergia) aránya alapján ( kW fa energia és 483 kW napenergia) 1600 fő az új energiatechnológiák területén, a kapcsolódó iparágakban, 1200 hallgató Nemzeti Ökonegyed Nagydíj a de Bonne ökonegyed beruházásért Energetikai terv (schéma energetique az energiafogyasztás és -hasznosítás optimalizálása érdekében – a széndioxid-kibocsátás 25%-os csökkentése 2020-ig = tonnával kevesebb CO2 kibocsátás/év (a közlekedési és elektromos ágazaton kívül)

25 Ökonegyed beruházások: a fenntarthatóság letéteményesei nagyvárosi struktúra alternatívája Keveredés elve a gazdagok gettói /szlömösödés ellen a gépjárműforgalom kiküszöbölése utópisztikus kontra-társadalmi tér az elidegenedett nagyvárosban, „falu a városban”, a szomszédság, az együttélés–munka–szórakozás funkciók városnegyed szintjén történő megszervezésével. „Ökováros és Ökonegyed Program” a helyi közösségek mozgósítására tanulás és innováció terepei, a jövő fenntartható városainak tesztüzemeI, a városi és falusias elemek szabadon ötvöződnek, az ökológiai, gazdasági és szociális kihívásoknak megfelelnek participatív viselkedés ösztönzése, ökotechnológiák, a kereslet bővülésével egykor az egész városra kiterjeszhetővé válnak. Adaptálhatók, transzferálhatók a ma még csak szigetszerű képződmények a városi textúrában. Ökológiailag helyes viselkedés, lokális szinten adja meg a globális kihívásoknak megfelelő válaszokat, önmagát gerjesztő folyamattá terjedhet ki.

26 Ökonegyed a városközpontban Elérhetőség: fizikailag jól megközelíthető a város többi részéből és pénzügyileg is viselhető költségei vannak Vonzerő: olyan hely, ahol jó élni, dolgozni, funkciógazdag, a különböző generációk és társadalmi rétegek keveredésén alapul, a szórakozási lehetőségek adottak Fejlődő, fenntartható: képes a városban fellépő változásokhoz való alkalmazkodásra, emiatt rugalmas és konvertálható Integrálódik a városi ökoszisztémába: be kell kapcsolódnia a különböző áramlásokba (gazdasági, ökológiai, erőforrások, emberek, járművek stb.) Biztonságos: természeti katasztrófák elleni védelem, nem zéró kockázatú, de képes csökkenteni a kockázati tényezőket Szolidáris: közös erőforrásokkal ellátott (infrastruktúra, nyersanyagok, pénzügyi erőforrások, kompetenciák), mindez a társadalmi, környezeti hatékonyság szempontjainak megfelelően

27 Hammarby Sjösdat a lakosok életmódja az alábbi elvekben foglalható össze: 1. a gépkocsit megosztod, 2. gyalog, kerékpáron, tömegközlekedési eszközökkel közlekedsz, 3. Másokkal együttműködve cselekedsz, 4. A szolgáltatások és tevékenységek sokféleségét részesíted előnyben, 5. A szociális keveredést biztosítod, 6. Az energiával takarékosan bánsz és megtermeled magadnak, 7. A vízzel takarékosan bánsz és újrahasznosítod, 8. A „bio”-t fogyasztod, 9. A hulladékot újrahasznosítod és kezeled, 10. A biodiverzitást tiszteletben tartod (AdCF, 2009). A lakosok az otthon és a munkahely közti távolságot 80%-ban kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközökkel teszik meg, a családok 10%-a használhat közösen gépkocsit, a háztartások energia fogyasztását 60 kWh/m 2 /év-ben maximálják, a vízfogyasztást felére csökkentik az esővíz összegyűjtésével, a hulladék mennyiségét 40%-kal csökkentik, vállalkozások be, iskolák, kereskedelmi és adminisztratív intézmények, sokféle lakás építése

28

29

30

31 De Bonne ökonegyed ( ) Az üvegházhatású gázok 80%-áért a városi lakosság a felelős 8,5 hektár területű volt laktanya felújítása, 12 öko-épület a de Bonne negyedben, 850 lakás Az első ökonegyed, ahol a kompakt építészeti formák, a puha és elérhető közlekedési módozatok, nagy zöldfelületek domináltak Energetikai önellátást támogató Concerto Sesac kofinanszírozás (€50 mó) szoros együttműködés a partnerekkel: városfejlesztők, építészetek, társulások, lakosok A fragmentációnak gátat szabni, a városközpont határának kiterjesztése a 3. metróvonalig Az építők feltételezték, hogy a kereslet növekedésével a kivitelezés rendkívül magas költségei csökkennek (1700 euró/m²)

32 De Bonne ökonegyed keveredés, funkciók sokfélesége – 850 lakás, 35%-40 % szociális, m² kereskedelmi, szórakoztató és szolgáltató terület, 30 kereskedelmi egység, 6000 m² új és felújított irodaépület, 3 csillagos szálloda, általános iskola, diákszálló, idősek otthona 5 hektárnyi zöldterület Energiahatékony lakások (bioklimatikus épülettervezés, integrált napelemek, optimalizált burkolat) 9 mini gázmotoros kogenerációs erőmű, évente 100 tonna CO 2 kibocsátást spórol meg, cél: 30-40%-kal kevesebb energiafogyasztás mint a hagyományos épületekben 1600 m² energiapozitív épület 435 napenergiával működő bioklimatikus lakás

33 De Bonne Alapelvek: – egyenlőség; – participáció; – biodiverzitás; – társadalmi csoportok keveredése; – józanság az energiafelhasználás területén; – puha és csökkentett közlekedési módok; – épített és természetes környezet minősége; – erőforrások takarékos felhasználása; – a térbeli, időbeli és funkcionális sűrűség kezelése.

34 Kedvezményezettek Céllakosság? A jövő posztkarbon városának vitrinjei vagy előképei? Szigetek a városi szennyezés tengerében? Erősen szelektív ökoszisztémák, nincs szennyező iparág, szegények, bevándorlók A szociális egyenlőség területén kudarc: homogén társadalmi szerkezet, a társadalom tehetős rétegei, nem csökkenti a környezeti egyenlőtlenségeket, tovább növeli a társadalmi-térbeli polarizációt Elit fogyasztók számára vonzerő, nincs életmód változtatás A legfejlettebb technológiai megoldások ellenére (alacsony energia fogyasztás, energiapozitív épületek, természetes anyagok, víz újrahasznosítása), túlságosan szűk keretet jelentenek a globális problémák megoldásához A fenntarthatatlan városon belüli fenntartható szigetek létrehozása helyett célszerűbb a lakosság felkészítése arra, hogy kollektíve elfogadják a fenntarható fejlődés eszméjét


Letölteni ppt "A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényében Egyed Ildikó Győr, 2012 november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések