Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás."— Előadás másolata:

1 DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás gazdaságára ösztönző hatású volt az osztrák piac közelsége, előnyös a földrajzi fekvése korán urbanizálódott térség, korán polgárosodott a rendszerváltás után ez volt a külföldi tőkebeáramlás első célpontja – ma lassan megfordul a trend 3 nagy természetföldrajzi tájegység: Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl

2

3 I/1 – Alpokalja óceáni hatások érvényesülnek: nyár hűvös, tél enyhe, csapadék évi átlaga 800 mm erdősültség nagyfokú – őshonos fenyőerdők a talaj javításra szoruló kilúgozott barna erdőtalaj →kedvezett a szarvasmarha-tenyésztésnek Kőszegi-hegység – középidei gyűrt kristályos kőzetekből álló alpesi rokonságú hegység – Írott-kő/882 m Soproni-hegység – óidei gyűrt kristályos kőzetekből álló alpesi rokonságú hegység – Magas-bérc/557 m kavicstakarók – a jégkorszakokban az alpesi morénákból, fagyaprózta törmelékekből felépülő hordalékkúpok Zalai-dombság – pannóniai agyagokból felépülő dombsági táj – jelentős kőolajvagyonnal Nagylengyel környékén Fertő-tó – részben nádassal borított sekély tó, N. P.

4 Írott-kő

5 Kalapos-kövek

6 Soproni-hegység

7 Cák

8

9 Lővérek

10

11 Rába

12 Vasi-hegyhát

13 Göcsej

14 Kerített ház és konyhája Őrség, Pityerszer

15

16 Fertő-tó

17

18

19 Zalai-dombság

20 Sopron - a „hűség városa”, az erdészeti és faipari felsőoktatás központja Szombathely - hagyományos textil, cipő és faipara mellett a Phillips összeszerelő üzeme működik itt Torony - reménybeli lignitkészlete miatt fontos (a kőszénvagyon nagy része természetvédelmi terület alatt fekszik!) Kőszeg - mérsékelt idegenforgalom pl: Jurisits-vár Szentgotthárd - a GM-Opel motor-összeszerelő üzeme Zalaegerszeg - kis olajfinomító, ruhagyár, tej- és sajtüzem Nagykanizsa - bútorgyár (Kanizsa-bútor)

21 I/2 Kisalföld éghajlat kiegyensúlyozottabb, mint az Alföldön: nincs aszály, több, és egyenletesebb a csapadék (600 mm), kis hőingás komoly környezeti kockázatot jelent a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer esetleges befejezése a mezőgazdaság jelentősége kimagasló (szarvasmarha, sertés) + erre épülő gépgyártás, textil-, és élelmiszeripar Győri-medence – a Duna asztalsimaságú feltöltött alföldje a két legnagyobb Duna-szigettel (Szigetköz, Csallóköz) Komárom-esztergomi síkság – a Duna teraszos völgye a Gerecse északi peremén Marcal-medence – a Marcal által „kitakarított” eróziós medence + Ság és Somló bazaltsapkás tanúhegyeivel

22 Szigetköz

23

24 Gabcikovo

25 Ság

26 Somló

27 Győr - a „vizek városa”, Rába Rt: futóműgyár, Audi: gépkocsimotor- összeszerelő üzem, halódó műbőr- és csipkefüggönygyár Mosonmagyaróvár - mezőgazdasági főiskola, mezőgazdasági- gépgyártás, timföldgyár (MOTIM Rt) Kapuvár - húsipar Csorna - tejipar Sárvár - virágzó fürdőváros Bábolna – baromfitenyésztés, nagy hagyományú lótenyésztés (Kincsem)

28 II/1. Dunántúli-középhegység keresztirányú árkokkal (Móri-, Tatai-árok) részekre tagolt óriási töréses redőteknő a szerkezeti felépítését tekintve uralkodó kőzetanyaga a középidei karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) – gyakran kopár a talajerózió miatt! a mezőgazdaság a medencékre, a folyóvölgyekre korlátozódik + szőlő és gyümölcs a Balaton partján bányakincsekben gazdag (bauxit, mangán, lignit, barnakőszén) + jelentősen visszaesett az ehhez kapcsolódó nehézipar a településhálózat jellegzetességei az ún. szocialista nagyvárosok (Ajka, Várpalota, Tatabánya, Oroszlány) Keszthelyi-hegység – leghíresebb barlangja a Tapolcai-tavasbarlang Tapolcai-medence – jellegzetességei a bazaltsapkás tanúhegyek (Badacsony, Szt- györgy-hegy, Csobánc, Gulács) Balaton és a Balatonfelvidék – Dkh. hegylábfelszíne Bakony – a hegység legmagasabb, legtömegesebb része, tetején bazaltfedővel Vértes + Dunazug-hegység (Pilis, Budai-hegység, Gerecse) – triász és júra időszaki karbonátokból álló karsztosodott mészkő- és dolomithegységek Velencei-hegység – óidei gránitból álló tömzs, a Variszkuszi-hegységrendszer része de: Visegrádi-hegység – harmadidőszaki andezit- és andezittufából álló hegység már az Északi-középhegység része

29 Tapolca

30

31 Badacsony

32 Bakony

33

34 Történelmi borvidék: Mór

35 Vértes

36 Pilis

37 Gerecse

38 Budai-hegység

39 Velencei-hegység

40 Visegrádi-hegység

41 Várpalota - műtrágyaüzem (pétisó), az ország egyetlen alumíniumkohója itt működik, lignitbánya Veszprém - vegyipari egyetem, a régi Bakony Művek szétszabdalt részlegei autóvillamossági termékeket gyártanak Herend - festett, művészi porcelán Ajka - megszüntetett barnakőszén-bányák és timföldgyár Úrkút - európai jelentőségű, ma is termelő mangán-bányák Halimba, Fenyőfő - megszüntetett, vagy megszüntetésre váró bauxit-bányák Tapolca - „tavasbarlang" Keszthely - mezőgazdasági főiskola, Festetits kastély Hévíz - fürdőváros Balatonfüred - Kossuth-forrás, Jókai-emlékház, a balatoni vitorlázóélet központja Pápa - húskombinát, régi református iskolaváros Székesfehérvár - alumínium-hengermű, szétesett Ikarus buszgyár, szétesett Videoton Tv-gyár, feloszlatott Ford összeszerelőüzem Oroszlány, Tatabánya - megszüntetett barnakőszénbányák Dorog - ipari hulladék-megsemmisítő üzem Tokod - bezárt üveggyár Komárom - „hídváros”, az erődök városa Almásfüzitő - egykori timföldgyár Lábatlan - cement- és papírgyár Nyergesújfalu - műszálgyár Esztergom - Mo. katolikus központja, Suzuki autógyár

42 Dunántúli-dombság túlnyomórészt a harmadidőszak-végi pannóniai beltenger agyagos-homokos üledékei alkotják szigetszerűen emelkedik ki belőlük a Mecsek és a Villányi- hegység középidei karbonátos kőzettömege a jégkorszakok hideg-száraz periódusaiban kelet felé 50 m-re kivastagodó poranyag fedte be – ebből lösz keletkezett a törésrendszerek mentén bevágódó folyók a negyedidőszakban felszabdalták → dombsági jellegű táj (delle) a domboldalak erőteljesen a talajerózió áldozatául esnek ez a térség az országban a mediterrán klímahatásnak legjobba kitett terület a településhálózat jellegzetességei a török időket átélt apró- és törpefalvak → lassan elnéptelenednek Somogyi-dombság Tolnai-dombság Baranyai-dombság + szigethegységek de: Mezőföld – lösszel borított pannóniai agyagból és homokból álló felszabdalt vidéke már az Alföldhöz tartozik Dráva-menti síkság – a Dráva és mellékfolyóinak feltöltött alföldje már az Alföldhöz tartozik

43 Mecsek

44 Villány

45

46 Szekszárdi-dombság

47 Baranyai-dombság

48 Somogy

49 Pécs - bőr- és kesztyűgyár, sör- és dohánygyár, kulturális központ Komló - egykori feketeszénbányászat nyomai Mohács – farostlemezgyár, a magyarországi délszláv kisebbség központja (busójárás) Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd - élelmiszeripar Szigetvár - cipőgyár, „Zrínyi-vár” Harkány - termálvizű fürdő Beremend - cementgyártás Paks - atomerőmű Cece - fűszerpaprika Dunaújváros - acélipari kombinát: vas-, acél-, hengereltáru-gyártás Siófok - a Balaton fővárosa

50


Letölteni ppt "DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések