Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VÍZKEZELÉS 8-9. előadás Biológiai szennyvíztisztítás és N és P eltávolítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VÍZKEZELÉS 8-9. előadás Biológiai szennyvíztisztítás és N és P eltávolítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány."— Előadás másolata:

1 1 VÍZKEZELÉS 8-9. előadás Biológiai szennyvíztisztítás és N és P eltávolítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 02. PTE Hulladékgazdálkodási Technológus Szak (FSZ)

2 2 A biológia szennyvíztisztítás I. Cél: a szennyvízben található finom lebegő, kolloidális illetve oldatban lévő (biológiai úton lebontható, vagy hasznosítható) anyagok eltávolítása a mikroorganizmusok irányított tevékenysége (fermentáció) által. Alapelv: A biológiai reaktor és a fázisszétválasztó egység szerves egységet alkot. Az egyikben történik az anyagok átalakítása, míg a másikban a fázisszétválasztás a mikroorganizmusok által lebontott anyagok (reakciótermékek):  gáz halmazállapotúak és kidiffundálnak a víztérből (pl. CO 2, CH 4, H 2 S, NH 3, N 2 )  teljesen mineralizálódott anyag (pl. H 2 O, HCO 3 - )  baktérium szaporulat, amely fizikai eljárásokkal már leválasztható Biológiai reaktor (fermentor) Fázisszétválasztás

3 3 Biológiai reaktorok alaptípusai Csőreaktor Keverős tartályreaktor Töltött torony Aerob fermentor sejt visszatáplálással

4 4 Reakció-kinetikai alapfogalmak I. Szubsztrát: olyan anyagok összessége melyek biokémiai lebontását enzimek katalizálják Elsőrendű lebontási reakció esetén a szubsztrát lebontás alapegyenlete szakaszos táplálású reaktor esetén:  S 0 : a kezdeti szubsztrát koncentráció  S t : a t időpillanatban mért szubsztr.-konc.  k: reakció állandó

5 5 Reakció-kinetikai alapfogalmak II. Folyamatos táplálású reaktor esetén a lebontási sebesség:  T h : térfogati hidraulikai terhelés [1/nap]  S e : elfolyó szubsztrát koncentráció Szakaszos és folyamatos reaktorok esetén is jellemző paraméter az egységnyi baktérium koncentrációra (X b )vonatkoztatott fajlagos lebontási sebesség:

6 6 Hidraulikai tartózkodási idő I. Definíció: A hidraulikai tartózkodási idő (t)a vízrészecskék reaktorbeli tartózkodási idejének eloszlásfüggvényéből számított számtani középérték. Szakaszos reaktoroknál a ciklusidővel egyenlő.

7 7 Hidraulikai tartózkodási idő II. A hidraulikai tartózkodási idő meghatározása:  z t : a nyomjelző anyag relatív koncentrációja t időpillanatban  M: bejuttatott nyomjelző anyag tömege  c t : mért pillanatnyi nyomjelző anyag koncentráció a kifolyási szelvényben  C háttér : a nyomjelző anyag háttér koncentrációja  t mért : a koncentráció impulzusra adott válaszfüggvény alatti terület függőleges kiegyenlítő vonala

8 8 Hidraulikai hatásfok Tökéletesen elkevert reaktor esetén: η h =1 A valóságban tökéletesen elkevert reaktor nem létezik → beavatkozási módok: Nagyobb térfogat alkalmazása Keverési hatékonyság fokozása Terelőfalak Hidraulikus reaktor formák Stb…

9 9 A hidraulikai hatásfok és a szubsztrát lebontás mértékének kapcsolata

10 10 Mikroorganizmusok szennyvíztisztítás szempontú csoportosítása Baktériumok légzési mód szerinti csoportosítása:  Obligát aerob baktériumok  Fakultatív aerob baktériumok  Anaerob bakériumok Baktériumok táplálék szerinti csoportosítása:  Autotróf mikroorganizmusok Kemoautotrófok (pl. nitrifikálók) Fotoszintetizáló autotrófok  Heterotróf mikroorganizmusok (szerveanyag lebontók)

11 11 Szerves anyag mikrobiológiai lebontásának folyamata Szubsztrátum anyagcsere termékek: a sejtek saját sejtanyagának képződése közben (szaporodás) a víztérbe diffundálódó szerves termékek Endogén anyagcsere: a sejt rendezett szerkezetének fenntartást célzó anyagcsere. Külső tápanyag hiányában ekkor a sejt saját tartalék tápanyagait használja fel. Endogén anyagcser termékek: az endogén anyagcsere során a víztérbe diffundálódó szerves termékek ATP (adenozin-trifoszfát): a sejtek a lebontás során nyert kémiai energiát energiadús szerves foszfátokban, leggyakrabban ATP-ben tárolják Hozam-konstans: egységnyi tápanyaglebontás után képződött biomassza tömeg

12 12 A tápanyag-koncentráció hatása a lebontási folyamatra nézve A tápanyagok minnél bőségesebben állnak rendelkezésre, annál intenzívebb a mikroorganizmusok szaporádsa, és így annál nagyobb a tápanyaglebontás fajlagos sebessége (v s ). Ez azonban csak egy felső határig van így (inhibitor koncentráció). Monod-szerint:  K m : féltelítési állandó (molekula ill. részecskeméret függő különdbözóő anyagok esetében

13 13 Biológiai lebontást befolyásoló további tényezők Hőmérsékletfüggés (nitrifikáció hőmérsékletfüggése jelentős, szerves anyag lebontásé kevésbé) pH hatása (ideális a semleges közeli pH tartomány: 6,5-8) Tápanyagigény (a mikroorganizmusok szaporodásához szükség van ásványi tápanyagokra (P,N) és nyomelemekre (réz, vas, kobalt, molibdén, stb..)) Nehézfémek hatása (mérgező hatás) Biológiai bonthatóság (egyáltalán nem bontható, részlegesen bontható és bontható szerves anyagok)

14 14 Biológiai reaktorok főbb típusai Szuszpendált bio- reaktorok:  Szennyvíztisztító tavak Aerob Anaerob Fakultatív  Eleveniszapos reaktorok  Oxidációs árkok  Stb.. Fixfilmes bio- reaktorok:  Csepegtetőtestes reaktorok  Merülőtárcsás reaktorok  Elárasztott fixfilmes reaktorok (aerob, anaerob, anoxikus)  Gyökérzónás műtárgyak  Biológiai szűrők  Stb.. Vegyes rendszerek:  Eleveniszapos reaktorok kontakt elemekkel  Szennyvíztisztító wetland-ek  Stb..

15 15 Fázisszétválasztási lehetőségek Feladat: a reakciótermékek (biomassza) leválasztása Fázisszétválasztási eljárások:  Ülepítők  Membránszűrők  (Mélységi szűrők)  (Flotálók)  (Centrifugák)

16 16 Eleveniszapos szennyvíztisztítás I. - Alaptechnológia

17 17 Eleveniszapos szennyvíztisztítás II. – Terhelési változatok

18 18 Eleveniszapos szennyvíztisztítás III. - Nitrifikáció Nitrifikáció a levegőztető medencében  Minnél kisebb a BOI5/kjedahlN arány annál több nitrifkiáló tud elszaporodni a rendszerben (minden más tényező megfelelősége esetén) → Nitrifikációt csak alacsony szervesanyag terheklésű rendszertől várhatunk el.  A nitrifikáció oxigénigénye: 1 kg NH 4 -N nitrifikációjához 4,6 kg O 2 szükséges 1 kg Kjedahl-N oxidálásához közelítőleg 2,66 kgO 2 szükséges → jelentős a többletoxigén mennyisége  A nitrifikációt végző autotróf baktériumok szaporodó képessége jóval lassabb a szerves-anyag lebontó heterotrófokénál → iszapkort ehhez kell igazítani (min. 6 nap)  A nitrifkikáció során H + -ion képződik, mely savasodáshoz vezethet. 1 kg NH 4 + nitrfikiálásából keletkező savmennyiség 7,14 CaO-val semlegesíthető!  Nitrifikáció erősen hőmérsékletfüggő (m: nitrifikáló baktérium tömeg arány)

19 19 Eleveniszapos szennyvíztisztítás IV. – Anoxikus szelektor Anoxikus szelektor feladata: denitrifikáció + részleges szerves anyag eltávolítás Működése: a nitrát-nitrogén denitrifikációja során felszabaduló oxigént használják fel légzésre a fakultatív aerob baktériumok a szerves anyag lebontás során

20 20 Eleveniszapos szennyvíztisztítás V. – Anaerob szelektor Anaerob szelektor feladata:  Hosszú szénláncú szerves vegyületek tördelése → aerob környezetben könnyebben bonthatóvá válik  Biológiai foszforeltávolítás Foszfor előfordulási formái szennyvízben:  Orto-foszfát  Szervetlen poli-foszfát  Szerves kötésű foszfát Anaerob környezetben a poli-foszfátok a sejtek energiaforrásául szolgálnak Az anerob szelektorban foszfát felszabadulás jön létre, majd ezt követően a levegőztető medencében foszfát felvétel → foszforban gazdag eleveniszap kerül eltávolításra a fölösiszap hozamban

21 21 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VI. – Aerob szelektor Aerob szelektor céljai:  A széles C be -C ki szerves-anyag spektrum szűkítése → baktérium specifikáció  Fonalasodás féken tartása  Több lépcsős eljárásoknál a tisztítási hatékonyság fokozása  Nitrifikáció feltételeinek biztosítása a következő aerob reaktor térben

22 22 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VII. – Néhány kombinált eljárás

23 23 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VIII. – Fázisszétválasztás membráneljárással

24 24 Eleveniszapos szennyvíztisztítás IX. – Oroszlányi szennyvíztisztító

25 25 Tavas szennyvíztisztítás

26 26 Fixfilmes bio-reaktorok - biofilm

27 27 Csepegtető testes eljárás I.

28 28 Csepegtető testes eljárás II.

29 29 Merülő-tárcsás eljárás

30 30 Elárasztott vagy nyomás alatti fixfilmes bio-reaktorok

31 31 Gyökérzónás reaktorok

32 32 Wetlandek

33 33 Kémiai P-eltávolítás

34 34 Felhasznált irodalom Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Öllős Géza: Szennyvíztisztítás I. BME-Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, Dulovics Dezső: Új technológiai lehetőségek a hazai szennyvíztisztításban. Maszesz Hírcsatorna 1999 május-június, 7-10 oldal. Scott Wallace: The wetland wastewater alternative. Water 21, 2007, February, pp M.K. de Kreuk and L.M.M. de Bruin: Aerobic Granule Reaktor. IWA Publishing, London, R.J. Servour and L.L.Blackall: The Microbiology of Activated Sludge. Kluwer Academic Publisher, London, Dittrich Ernő: A gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái Serény József: VÍZMINŐSÉGJAVÍTÁS ÉS KAPACITÁSBŐVÍTÉS ZENON MEMBRÁN- BIO-REAKTOROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIÁVAL. MHT Vándorgyűlés,

35 35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 VÍZKEZELÉS 8-9. előadás Biológiai szennyvíztisztítás és N és P eltávolítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések