A vízszennyezés mérése, értékelése

Az előadások a következő témára: "A vízszennyezés mérése, értékelése"— Előadás másolata:

1 A vízszennyezés mérése, értékelése
Természeti erőforrások védelme A vízszennyezés mérése, értékelése

2 Vizek vízminőségi méréseinek céljai
minőségjellemzés minőség-ellenőrzés

3 Mintavételi módszer Mintavétel gyakorisága és időzítése (szezonális és napszakos változások)  Minták stabilizálása  Minták szállítása  Minták tárolása normál anyagok speciális anyagok nyomnyi mennyiségű szerves szennyezők mikrobiológiai  Minták azonosítása, jegyzőkönyvkészítés

4 periodikus mintavétel sorozatminta-vétel idő- függő térfogat-függő
áramló vizek álló vizek pontminta átlagminta horizontális vertikális periodikus mintavétel sorozatminta-vétel idő- függő térfogat-függő áramlás- mélységi szelvény-minták horizontális szelvény-minták folyamatos mintavétel rögzített sebességgel változó sebességgel

5

6 Fizikai jellemzők hőmérséklet szín kvalitatív vizsgálat
kvantitatív vizsgálat zavarosság szilícium-dioxidos módszer (SiO2 mg/l) átlátszóság Secchy – korong

7 Kémiai jellemzők összes oldott- és lebegőanyag-tartalom
szűrés, bepárlás (mg/l) oldott oxigéntartalom jodometriás módszer elektrometriás módszer pH red. – ox. potenciál

8

9

10 Kémiai jellemzők KOI kálium-permanganátos módszer
kálium-dikromátos módszer kolorimetria titrimetria fotometria

11

12 Kémiai jellemzők BOI inkubációs módszer

13

14 Kémiai jellemzők foszfortartalom összes foszfor kolorimetria
orto foszfátok titrimetria fotometria nitrogéntartalom ammónium-ion kolorimetria nitrit ion fotometria nitrát ion titrimetria összes nitrogén

15 Biológiai - mikrobiológiai jellemzők
klorofill-a koncentráció fekális coliform: coliform szám, coli titer Salmonella Shigella

16 Kolorimetria reagenst igényel színskála szükséges
csak határértékeket állapít meg olcsó és egyszerű

17

18 Titrimetria indikátor és mérőoldat szükséges nincs műszer igénye
egyéni pontatlanság

19 Fotometria reagenst igényel műszer szükséges
pontos értéket állapít meg alacsony koncentrációnál is mér gyenge fényviszonyoknál is használható

20

21 A víz szennyező anyagai

22 MSZ 12749 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés A B
C D D1 D2 D3 D4 E

23 Vízminőségi kategóriák I.
I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs.

24 Vízminőségi kategóriák II.
II. osztály: jó víz. Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.

25 Vízminőségi kategóriák III.
III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

26 Vízminőségi kategóriák IV.
IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

27 Vízminőségi kategóriák V.
V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

28 Tényleges terhelés becslése
CBX = (QSZ * CSZ + QB * CB) / (QB + QSZ) C = (CBX/CB)* CBX = a befogadó adott komponensének koncentrációja a bevezetett szennyvizek hatására C = az adott vízminőségi összetevő töménységének növekedése QSZ =a bevezetett szennyvíz mennyisége (m3/s) CSZ = az adott komponens koncentrációja a szennyvízben QB = a befogadó vízhozama (m3/s) CB = a befogadó adott komponensének koncentrációja a szennyvizek bevezetése előtt (mg/l)