Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszíni vizek mintavétele. Szennyezés-terjedés Folyóvíz - vízhozam - sebesség → koncentráció (keveredés: turbulens diffúzió) - + biodegradáció és szedimentáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszíni vizek mintavétele. Szennyezés-terjedés Folyóvíz - vízhozam - sebesség → koncentráció (keveredés: turbulens diffúzió) - + biodegradáció és szedimentáció."— Előadás másolata:

1 Felszíni vizek mintavétele

2 Szennyezés-terjedés Folyóvíz - vízhozam - sebesség → koncentráció (keveredés: turbulens diffúzió) - + biodegradáció és szedimentáció

3 A folyamat  T=CQ=aQ+b+cQ(Q-Q1)  Q: vízhozam  aQ: vízhozammal arányos alapterhelés  b: vízhozamtól független szenyező anyag  Q-Q1: időegység alatt bekövetkező vízhozam- változás  c: ártérről bemosódó terhelés

4 Kiegyenlített vízjárás  T=CQ=aQ+b  C=a+b/Q

5 Szélsőséges vízjárás  T=CQ=aQ+b+cQ 2  C=a+b/Q+cQ

6 Szennyezés terjedés - Állóvizek  diffúzió  hőmérséklet  hullámzás  ha a tó átfolyásos – a terjedés is gyorsabb

7 Szennyezés terjedés - Állóvizek diffúzió: nagyobb koncentráció felől a kisebb felé - adott molekula átmérője - a víz viszkozitása - és a hőmérséklet befolyásolja A hőmérséklet növekedésével csökken a viszkozitás és felgyorsul az anyagmozgás

8 Szennyezés terjedés - Állóvizek hőmérséklet: a víz 4 o C-on a legsűrűbb → lehűléskor átkeveredik → felmelegedéskor átkeveredik

9

10 Szennyezés terjedés - Állóvizek hullámzás: a szél miatt alakul ki, hatására a felső réteg átkeveredik - sekélyebb vizek teljesen átkeverednek

11 Szennyezés terjedés - Állóvizek hol jut be a szennyező anyag? - epilimnion/hipolimnion - ennek megfelelően dúsul a koncentráció – átjárás a 2 rétek között kicsi

12 Mintavétel ideje  a mérendő komponenseknek napi/évszakos/éves ritmusa lehet  hőmérséklet és ami ezzel összefügg  tervezés!  ha napi ciklusú a mérendő komponens, akkor lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban kell mintát venni (ha csak be nem bizonyosodik, hogy kicsi az ebből adódó szóródás)

13 Mintavétel  a vízminőség-változás nyomon követéséhez min 6 minta kell 24 óra alatt (20 minta minimálisan a vízminőség jellemzéséhez)  heti ciklus esetén a hét különböző napjain kell mintát venni  ha nincs ciklikusság, akkor a mintavételi időszakot egyenlő időközökre kell bontani

14 Mintavétel a gyakoriságot befolyásolja  a mért értékek viszonya a határértékekhez  adatok szórása  kevés minta is elég, ha kicsi a szórás, és/vagy határérték alattiak  sok minta gyakran, ha határérték felettiek a mérések és gyakoriak a kiugró értékek

15 Mintavételi helyek  geometriai jellemzők  morfológia  a szennyező anyag belépési pontja (ha van ilyen)

16 Állóvizek  a mintavétel tükrözze a víztér:  alakját  hosszát  szélességét  mélységét  rétegzettségét  a szennyező források helyzetét

17 Folyóvizek  szennyező anyag belépési pont  mederszélesség, mélység  vízhozam

18

19

20 Folyóvizek  az ábra félrevezető, mert ez csak igen ritkán látszódik így (és az már elég baj)  a keresztszelvény legalább 3 pontjából kell minta  és/vagy hosszszelvényben a szennyezés irányában

21 Mintavételi hely  terv (elméleti)  elsődleges a mintavevő személy biztonsága  megközelíthetőség (gaz, magaspart stb)

22 Mintatípusok  pontminta: a mintázott közeg egy adott pontjának abban az időpontban tapasztalt állapotát tükrözi  ha a vizsgált paraméter nagyon változékony  azt az időszakot akrjuk meghatározni, amikor a szennyező anyagok jelen vannak  ha az átlagminta elfedné az adott minták közti különbséget

23 Mintatípusok  átlagminta: a víz átlagos minőségét mutatja  időbeli átlagminta: azonos hely, de eltérő időpontok  területi átlagminta: azonos időpont, de eltérő helyek  vertikális átlagminta: 1 pont, de eltérő mélységek a részminták egyesítése előtt meg kell győződni arról, hogy a vízminőség nem változott

24 Mintatípusok átlagminta-képzés szabályai:  tavak (a mintavételi időszakban) egyenletes vízhozamú vízfolyások esetében a részminták térfogata pontosan megegyezzen  változó vízhozam esetén a vízhozammal arányosan kell a részmintákat begyűjteni (térfogatarányos időbeli minta)  ha a részminták összekeverése során csapadék képződik, kerülni kell a használatát

25 Mintavételi típusok  egyszeri  periodikus: idő/ térfogat/ vízhozamfüggő  folyamatos: állandó/ áramlással arányosan változó sebességgel Áramló vizeknél: - nem izokinetikus - izokinetikus (a mintavétel sebessége= az áramló vízével) mintavétel

26

27 Az egyenlő távolságú osztásközök módszere RT: átfolyási arány; W: szélesség; V: az egyes osztásközökből begyűjtött minta mennyisége, mely helyről helyre változik az átfolyó víz mennyiségének függvényében

28 Az egyenlő vízhozamok módszere. A mintákat osztásközönként abból a vonalból kell begyűjteni, ahol a vonal mindkét oldalán ugyanannyi víz folyik át csak akkor, ha van kép a mederaljzatról

29 Hogyan helyes a kinetikus mintavétel? - Alapelvek  a mintavevő leeresztésének és felhúzásának ideje meghatározza a begyűjthető minta mennyiségét  a leeresztés/felhúzási sebesség minden függélyben meg kell, hogy egyezzen (próba kell a legmélyebb függélyben – derüljön ki, mi az a leglassabb sebesség, amikor a mintatartó nem töltődik túl)  minden függélyben ugyanolyan mintavételi eszköz, ugyanakkora mintatárolóval  kerülni kell a mesterséges elemek által keltett örvényeket  keresztszelvényben legalább 3, max kell mintát gyűjteni  ha a mintavevő eléri a meder alját, meg kell szakítani a felkavarodó iszap miatt

30 Nem lehet izokinetikus, ha: - a vízfolyás sebessége túl gyors (>10ms) - a vízfolyás sebessége túl lassú (<0,5m/s) - a mélység túl kicsi - pl. automata monitoring állomáson Hogyan helyes a kinetikus mintavétel? - Alapelvek

31 Mintavételi eszközök

32 Üledékmintavevő folyóvízből (D-95 modell, Federal Interagency Sedimentation Project, 2000) LISST-SL

33

34

35 Mintavevők

36 Merítéses mintavétel általános vízkémiai vizsgálathoz, felúszó szennyeződések, oldott fémek, szerves szennyezők meghatározásához

37 ne keveredjen fel a víz a minatvevő eszköztől és személytől ajánlott a folyásiránynak háttal állni nem menni bele, ha mély a víz/gyors a sodrás

38 Van Dorn

39 Kemmerer

40

41

42

43 Mintatartók -szerves komponens: üveg, fém, vagy teflon (nem: zárószelepben neoprén tömítés, olajjal megkent alkatrész) -szervetlen összetevők: üveg, fluorokarbon polimer, egyéb inert nem színezett műanyag -nyomelem: gumi, fém nem ajánlott, polietilén ehhez jó -fényre bomló szennyezőknél barna boroszilikát üveg kell

44 Mintatartók

45 Minta tartósítás  általában hűtés 4 o C-ra  kénsav <2 pH (fémek, ammónium, KOI, keménység, szerves szén, foszfor)  nátrium-hidroxid >12 pH (cianid)  nátrium-tioszulfát (halogének, aromás vegyületek, fenolok, benzidinek, dioxin)  tárolás sötétben: PAH

46 Felszín alatti vizek  a szennyezők (részben) ugyanazok, de más a megítélés  (pl. nitrát)  természetes háttérszennyezettség (D- Alföld: 139 ammónium; arzén 73; 13 bór)

47 Szennyezésterjedés  talajvíz mélység  2 fázisú/3 fázisú zóna  hézagtérfogat  effektív porozitás: pórustér/teljes térfogat

48 Szennyezésterjedés  szivárgási tényező Fizikai talajféleségszivárgási tényező (m/s)Vízvezető-képesség kavics10 2 < jó vízvezető homokos kavics kavicsos homok durva homok finom homok közepes vízvezető iszap rossz vízvezető agyag vízzáró

49 Szennyezésterjedés  dielektromos állandó A vizsgált közegrelatív dielektromos állandó (  ) levegő1 desztillált víz80 metanol32,6 etanol25 aceton21,45 paraffin olaj2,3 benzol2,28 száraz homok (hézagtérfogat: 0,4) 2,5 ugyanez a homok csapvízzel telítve 20

50  földtani közeg adszorpciós tulajdonságai  talajvíz áramlás iránya = [m] vsz= k × I [m/s].

51 •védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel mennyiségi és minőségi védelme érdekében fokozott biztonságban kell tartani •védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel mennyiségi és minőségi védelme érdekében fokozott biztonságban kell tartani • védőövezet a vízbázisok védőterületének részegysége, ahol a veszélyeztetés mértékétől függően korlátozások, tilalmak rendelhetőek el. A területhasználatot érintő korlátozások egységes rendszert alkotnak.

52 •Belső védőövezet: kút, vagy egyéb vízkivételi hely környezetében kell kijelölni, ivóvízkút esetében mindig ki kell jelölni, a méretezésnél a 20 napos elérési időhöz tartozó területet kell figyelembe venni (vagyis azt, ahonnan a szennyezett víz 20 napon belül elérheti a kút vizét). Ha ez kevesebb, mint 10 méter, biztonsági okokból akkor is be kell tartani a minimum 10 méteres távolságot. Emellett szigorú előírásokat kell betartani: be kell keríteni, csak a személyzet léphet be, a vízmű tulajdonosának rendelkeznie kell a terület tulajdonjogával. •Külső védőövezet: ez esetben az elérési idő, amit tervezésnél figyelembe kell venni 6 hónap, de minimálisan 100 m sugarú körnek kell lennie a vízkivételtől számítva. E területen belül szigorúan szabályozott az építkezés, a közlekedés és a földhasználat és minden olyan tevékenység, ami a vízminőségre hatással lehet. „A” hidrogeológiai védőövezet: az 5 éves elérési időhöz tartozó terület. „B” hidrogeológiai védőövezet: az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterület. „C” hidrogeológiai védőövezet: a teljes vízgyűjtő – tulajdonképpen az a terület, ahonnan a szennyező anyag egyáltalán eljuthat a vízkivételi helyhez. Kijelölése nem kötelező.

53

54  mintavételi előírások: MSZ-21464:1998

55 Eszközök

56


Letölteni ppt "Felszíni vizek mintavétele. Szennyezés-terjedés Folyóvíz - vízhozam - sebesség → koncentráció (keveredés: turbulens diffúzió) - + biodegradáció és szedimentáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések