Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla."— Előadás másolata:

1 Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla

2 Oroszországról  A recesszió mély és elhúzódó  Újonnan jelentkező növekedési csomópont  A Szovjetunió legjelentősebb utódállama  89 régióból álló föderáció  Területét tekintve a világ, lakossága alapján Európa legnagyobb állama

3 A szocialista örökség  A tervutasításos gazdasági irányítási modellnek a kialakítója  Mellőzték a piac szabályzó szerepét  Áruhiány  Korrupció és feketepiac  Alacsony munkamorál  A külgazdasági kapcsolatokat is a központból vezérelték  Külkereskedelmi monopólium volt  A korábbi belső, vállalatközi szállítások hirtelen külkereskedelemmé váltak  1991: FÁK létrehozása

4  Megoldásra várt:  a teljes mértékben állami tulajdonban lévő több vállalat privatizálása  a gazdaság erőteljes hadijellegének felszámolása  árliberalizáció

5 90-es évek  Régiók önállóságának megerősödése  Központi hatalom gyengülése  Az egy főre jutó GDP arányát tekintve a régiók közti különbségek elérik a szörös nagyságot is

6 Oroszország helye a világgazdaságban  Célja:  Európai integrálódás  Stratégiai partnerség elmélyítése  Fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szervezeteknek is a tagja  Törekszik a Kínával való kapcsolatok ápolására  Kiemelt jelentőségű az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonya

7  Gazdasági összeomlás következtében megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni  Regionális nagyhatalomként definiálható  Vonzáskörzete:  Szovjet utódállamok ( balti országok nélkül )  FÁK

8 Világgazdasági integrálódás: külkereskedelem, WTO-csatlakozás  Megszűnt a külkereskedelmi monopóliuma  Liberalizálódás  Deklarálták a rubel konvertibilitását  Bevezették a kötött árfolyamot  Külkereskedelmi áruforgalom visszaesett, től növekedett  Legfontosabb okai:  A belső piacon kaotikussá váló helyzet  A fizetőképes vevők hiány  Hazai árakhoz képest magas külpiaci árak  Valutaéhség o Külkereskedelmi többlet jött létre

9  A világ 2. legnagyobb burgonya, tej, barnaszén, tégla termelője  3.: nyersvas előállítója  4.: elektromos energia, vasérc, acél, hengerelt vas, farost, fűrészáruk, gabonakultúrák, és pamutszövetek termelésében  5.: műtrágyagyártó, cukorrépa- és halkitermelő  Világgazdasági szerepe a szénhidrogének termelésében és kereskedelmében a legjelentősebb ( a világ földgázkincsének kb. 1/3- ával rendelkezik  A világ első számú földgáz-kitermelője  2. az olajtermelésben

10  Kivitelének 40-50%-át a gáz, olaj- és olajtermékek ölelik fel  Piacrészesedést örökölt a fegyverek világpiacán is  Csekély a világkereskedelemből a részesedése  2002-es adatok alapján a világ 15. legnagyobb exportőre  Nem tagja a WTO-nak

11 1985 (szovjet) 1990-es évek (Oroszország) Világexportból való részesedés 4,5%2% alatti Világimportból való részesedése 4,1%Alig 1%

12 Tőkeáramlások  Fokozatosan kezdte beengedni a külföldi tőkét  Megnyitotta kapuit a külföldi befektetők előtt az orosz tőzsde  Mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja:  Hatalmas értékű, és ritka természeti kincsek (olaj, gáz, bauxit, erdőségek, arany, gyémánt)  Olcsó és képzett munkaerő  Magasan kvalifikált szakember-gárda  Óriási potenciális fogyasztói piac  1998-as pénzügyi összeomlás elsöpörte a gazdaság stabilitását

13  Politikailag sem volt stabil  Törvényhozó és végrehajtó hatalom között harc dúl  Regionális szinten jelentkező instabilitás  Jogi szabályozás gyengesége és hézagai  Korrupció, kriminalizáltság magas foka

14 Vlagyimir Putyin elnöksége  Számos területen látványos javulás:  Gazdaság fejlődése  Központi hatalom erősítése  Törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti együttműködés  Jogi szabályozás reformja o Beérkező FDI 2002-ig stabilitást mutatott éves szinten 3-4 Mrd USD o A külföldi tulajdonrésze alapján 25 legjelentősebb közép-kelet-európai transznacionális vállalat közül 4 orosz, az olajipar ill. a szállítási szektor képviselői

15  Preferált célországai:  Fejlett piacgazdaságok (USA, Finnország)  FÁK (Hollandia, Ukrajna stb.) o Balti országokban eszközölt orosz tőkekihelyezések a legjelentősebbek o 90-es évek: hitelekre szorult  Tagja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF)  A Világbank intézményeinek  A Párizsi Klubnak  90-es évekre az IMF legnagyobb adósává vált

16 Az évi válság  Számos súlyos probléma:  Belső államadóság-halmozás  Az országon belüli adósságláncolatok fenntartása  A reál- és pénzügyi szféra éles szétválása és folyamatos hanyatlása  Szükséges szerkezetváltások elmaradás

17 A válság kirobbanása  Augusztusi rendkívüli intézkedések:  A rubel leértékelésével egyenértékű jelentős árfolyamsáv-módosítás  A 90 napos moratórium a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére  1999 vége előtt lejáró 40 Mrd dollárnyi állampapír egyoldalú átütemezésének bejelentésével

18 Legfontosabb előjelei  Rövidlejáratú orosz állampapír- kibocsátásokból eredő növekvő fizetési kötelezettség  Részben az állampapírok magas hozamai miatt, részben egyes óriási összegekre rúgó állami alapok kezelése miatt, a külföld felé eladósodott, a reálszférában viszont hitelezőként alig jelen lévő bankrendszer fizetési problémái  A rubel túlértékeltsége

19 Külső tényezők:  Az olaj, és egyéb, az orosz export szempontjából létfontosságú nyersanyagok tartós világpiaci áresése  1997-ben bekövetkezett délkelet- ázsiai válság hatásainak az orosz tőkepiacokra való begyűrűződése

20 A válság mélysége  A tőkekiáramlás mértéke hihetetlen méreteket öltött  A rubel árfolyama tarthatatlanná vált  Vásárlási láz  Az orosz tőzsde vesztett értékéből  GDP és az ipari termelés, a reálgazdasági teljesítmény csökken  Mezőgazdaság is mély válságban van

21 Az orosz ipar o 1990-hez képest:  A kitermelő ipar 1/3-ával  A feldolgozóipar 50%-kal  A gépipar termelése 1/3-ra  a könnyűipar 10%-kal csökkent o Romló termelékenység o Nagymértékű kapacitás kihasználatlansága o Szükséges beruházások elmaradása o Berendezések elöregedése, elavulása o Beruházási válság

22 A válság kezelhetősége és legfontosabb következményei  A bankrendszer összeomlott  A 3-as intézkedéscsomag hátrányosan érintette:  A leértékelés  Megdrágult a felvett külföldi hitelek törlesztése  Megszűnt az óriási hasznot hozó állampapírpiac  Bezárultak a külső tőkebevonási lehetőségek

23 Újabb problémák  Beladósság inflálása, elértéktelenítése következett be  Rubel árfolyamának zuhanása a dollárban jegyzett külső adósság problémájának radikális kiéleződését hozta magával  Megemelkedett a külső adósságszolgálat terhe

24 A pénzügyi válság következményeinek mérlege mégis pozitív: o Javuló exportversenyképesség o A megdrágult import helyettesítését, olcsóbb, orosz termékeket igénylő hazai kereslet miatt o Számos iparág kereslete megnövekedett, pl. élelmiszeripar, egyes fogyasztási cikkek gyártása, a termeléshez szükséges alapanyagok kitermelése, gépgyártás o 1999-ben az orosz gazdaság több, mint 6%-kal bővült

25 A konszolidáció kezdete o Az eredmények:  A spontán pozitív utóhatásoknak  A kedvező külpiaci konjunktúrának  A magas olajáraknak köszönhető o A magas világpiaci árak hozzájárulnak a pénzügy stabilizálásához o A devizabevételek növelik a befolyó adók összegeit, és gyarapítják a központi devizatartalékokat

26 Válság utáni időszak  A pénzügyi szféra fejlődik  Az infláció kézben tartott  A költségvetés egyenlege pozitív  A rubel árfolyama stabil  Külső adósság rendben zajló törlesztése, adósságállomány csökken  Bankrendszer fejlődik  GDP nő  A mezőgazdaság erősödik  A beruházások nőnek, főleg a fűtőanyag- kitermelői szektort érintették  Növekedés mutatkozik a közlekedés és hírközlés ágazatokban

27  Csökkenés mutatkozik a mezőgazdaságban, a kommunális szolgáltatásokban eszközölt beruházásokban, és az oktatás területén történő beruházásokban  A gazdaság húzóágazata a fűtőanyag-kitermelés  Olajtartalékai alapján a 7., míg a hordónkénti napi olajtermelésben világszinten a 2.  A kudarcok közé sorolható a WTO-tagság elhúzódása, a tömeges külföldi befektetések elmaradása, a gazdasági szerkezet egyoldalú torzulásának erősödése, és az ipar versenyképességének gyengesége

28 Társadalmi, és politikai problémák:  társadalmi problémák:  Lakosság harmadát érintő szegénység  Demográfiai helyzet romlása o Politikai problémák:  A demokratizálódás folyamatában visszalépés

29 Putyin elnök eredményei  Politikai stabilitás  Reformfolyamat: adóreform  Vállalati nyereségadó csökkentése: 35-ről 24%-ra  Személyi jövedelemadót vezettek be: 13%  Társadalombiztosítási reform  Ezek nemcsak a vállalati-vállalkozói pénzügyi lehetőségekre hatnak ki, hanem a legális módok felé terelik a gazdasági szereplőket, elősegítve ezzel a feketegazdaság, és a korrupció visszaszorítását

30 Legfontosabb gazdasági feladatok:  A bruttó hazai termék legalább kétszeresére növelése az évtized során  A rubel teljes konvertibilitásának, nemzetközi piacokon való szabad mozgásának elérése  Az adóreform továbbvitele az egyszerűsítés és adócsökkentés szellemében  Új elemek:  Erőforrásokkal való takarékosság  Humánszféra reformja  Nyugdíjrendszer, infrastrukturális monopóliumok, a lakásgazdálkodás, a közüzemek reformja

31 Zárógondolatok  Gondosan vigyáz a pénzügyi egyensúlyra, az eladósodás szinten tartására  Hatalmas (deviza) tartalékokat halmozott fel  A gazdaság teljesítmény igen nagymértékben függ az olaj világpiaci árának alakulásától  Oroszország a világgazdaság egyik tényezőjévé vált  Egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága  Globalizáció, integrációs kényszer alól sem vonhatja ki magát  A külső országokkal való kapcsolatok jelentősége a gazdaság egészében egyre meghatározóbbá válik.

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Oroszország a világgazdaságban Készítette: Farkas Lilla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések