Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kína Készítette: Tóbik Angelika Nemzetközi tan.III.évf.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kína Készítette: Tóbik Angelika Nemzetközi tan.III.évf."— Előadás másolata:

1 Kína Készítette: Tóbik Angelika Nemzetközi tan.III.évf.

2 Kína elhelyezkedése

3

4 Általános ismertető Kínáról  Ázsia 2. legnagyobb országa (1. Oroszország)  Területe: km² (Magyarországé: km²)  1949-től kettéosztva él:  Kínai Népköztársaság, Peking fővárossal, illetve  Tajvan szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Taipei fővárossal.  jövőbeli szuperhatalom  a világ 2. legerősebb gazdaságával és 3. legnagyobb hadseregével rendelkezik, valamint  a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal)  jelentős kínai etnikum él a világ különböző területein

5 A főváros: Peking

6 Peking jellemzői:  Peking Kína politikai, oktatási és kulturális központja.  Kína négy ősi fővárosának egyike.  Népességét tekintve Shanghai után a második legnagyobb kínai város.  Az ország egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányba tucatnyi vasútvonal, közút és autópálya indul ki.

7 Nevezetességek Pekingben A Tiltott Város

8 A Tiananmen tér

9 A Nyári Palota

10 Pagodák

11 A leggazdagabb város: Hongkong

12

13 Hongkong jellemzői:  A Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó).  A területet több mint 260 szigetből áll.  Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének kb. kétharmada.  Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei.  Csak honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz.

14  Az alacsony adóterhek miatt sok nemzetközi vállalat itt rendezte be központját, amelynek köszönhetően a nemzetközi pénzügyi- és kereskedelmi élet egyik fellegvára lett.  A magas GDP miatt Hongkong Kína leggazdagabb városa.

15 A legnépesebb város: Shanghai

16 Shanghai jellemzői:  Shanghai 20 millió fős kikötőváros  Ipari központ, korábban a textilipar kínai fellegvárának számított.  A város ma – Hongkonggal versenyben – Kína gazdasági és kereskedelmi központja, valamint  a világ egyik fontos pénzügyi központja.

17 Maglev: lebegő mágnesvasút (Sanghaitól Pekingig) A világ leggyorsabb (és legdrágább) gyorsvasútja, a Maglev a shanghai repülőtér és a pekingi belváros között repíti az utasokat átlag 400 km/órás sebességgel.

18 A Nanjing út, a világ egyik legforgalmasabb bevásárlóutcája Látványosságok Shanghaiban

19 Az Örömök Kertje

20 Kína elnöke: Hu Jintao

21 Kína miniszterelnöke: Wen Jiabao

22 Tajvan: Taipei

23 A továbbiakban:  Történelmi előzmények  A világgazdasági nyitás kezdeti lépései  Az 1978 után meginduló reformfolyamatok következményei  A kínai gazdaság növekedése és világgazdasági helyzetének változása  Mezőgazdaság  Kína kihívásai  Mi várható a jövőben nemzetközi téren?  Összefoglalás

24 Történelmi előzmények 18. század:  A kínai gazdaság minden területen a világ élvonalába tartozott. (Számos találmány: papír, puskapor, iránytű, selyemkészítés, porcelánkészítés.)  Kína rendelkezett az ipari kort megelőző legfejlettebb technológiákkal.  Jelentős volt az export. => Főleg textiláru, porcelán, lakkáru, bútor, tea.  Ebben az időszakban nem voltak akkora életszínvonalbeli különbségek a különböző társadalmi rétegek között. => A parasztok is jó körülmények között éltek, a tehetősebbek közülük még a magániskolákat is ki tudták fizetni gyermekeiknek.

25 19. század – Az ipari forradalom következményei Kínára nézve:  Mivel Kínában nem ment végbe hasonló ipari forradalom, így elveszítette az ipari termelésben meglévő előnyét.  Az olcsó angol gépi textiltermékek versenye miatt válságba került a paraszti házi- és kézműipar is. => Elégedetlenség a parasztság részéről => már a 18. század végén felkelések => legnagyobb felkelésekre 1850 és 1878 között került sor. => Eredménye: központi hatalom további gyengülése, valamint további gazdasági hanyatlás (mivel a lázadások akadályozták a modernizálást).

26 20. század első fele:  20. század első fele: további lázadások, polgárháborúk  II. vh. idején: Japán inváziós kísérlete  1949: Mao Ce-tung kommunista mozgalmának végleges győzelme => lehetőség a modernizációs folyamat elindítására.  1950: barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötése a Szovjetunióval => szovjet modell átvétele => szocialista gazdasági rendszer kiépítése (kelet-európaihoz hasonló viszonyok kialakulása: szövetkezetesítés, államosítások, egypártrendszer, tervgazdaság).  Eltávolodás a modernizációhoz vezető úttól => „utolérés” helyett.

27 Mao Ce-tung kormányzása Mao Ce-tung 3 ismeretes kampánya: 1. a „száz virág” kampánya, ; 2. a „nagy ugrás”, ; és 3. a „kulturális forradalom” az közötti időszakban. A kínai társadalomra és gazdaságra nézve az utóbbi két kampánynak („nagy ugrás” és „kulturális forradalom”) volt a legkárosabb hatása.

28 „Nagy ugrás”  Elsődlegesen az ipar felgyorsítását célozta meg.  A kelet-európai szocialista rendszerekre jellemző formák megjelenése:  Tervutasításos rendszer minden téren => következményei: a parasztok földönfutóvá váltak, valamint több tíz millióan éhen haltak.  Tervutasításos rendszerhez kapcsolódó nagy számú hamisítások.  Termelőszövetkezetek és kommunák létrehozása => beszolgáltatások.

29  Míg a században Kína főbb kereskedelmi partnerei Anglia és a nyugat- európai államok voltak, addig a 20. századra ez megváltozott: legfőbb kereskedelmi partnerei a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista államok lettek.  Főleg élelmiszert exportált.  Jelentős károk (befejezetlenül maradt beruházások, pocséklás: mind termékeket, mind munkaerőt tekintve; az óriási pazarlással járó hiány, nyomor és éhínség kialakulása) => Mao Ce-tung egy időre visszavonul a felső vezetésből. Következmények:

30 A „kiigazítás” szakasza  Teret engedtek az anyagi ösztönzésnek.  Az iparban visszafogták a beruházásokat.  A munkaerő jelentős részét „visszaküldték” a falvakba.  Újra jelentőséget kapott a nyereség és a hatékonyság fogalma. (Ezelőtt: a mennyiség és az osztályharcos szellem fontossága.)

31 „Kulturális forradalom” ( )  Véres tömegkampány => „kulturális forradalom” révén a pragmatikus vezetők és híveik eltávolítása a párt vezető testületeinek az éléről, valamint  az ősi, ókori Kína értékeinek tömeges elpusztítása.  „Kulturális” forradalmi csoportok kialakítása => diákok gárdákba szerveződése (tanáraik ellen), majd ez a felnőtt lakosságra is kiterjedt (ők vezetőik ellen fordultak). => Meghurcolások, kínzások, kivégzések.  Hatása a gazdaságra nézve:  Az első 3 évben az ipar egyes ágazataiban jelentős visszaesés (kb %-os),  majd 1969-től stabilizálódott a helyzet.

32 A világgazdasági nyitás kezdeti lépései  Mao Ce-tung 1976-ban meghal => Teng Hsziao-ping kerül hatalomra, akinek vezetésével Kína a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságává válik.  Kína politikai célja a nyugat-európai országokhoz, de különösképpen az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok javítása lett. => Modernizáció megvalósítása céljából.  I. lépés: 1978 után „négy modernizálás” program (a mezőgazdaság, az ipar, a honvédelem és az oktatás modernizációja) a világ leghatalmasabb piacának megnyitását vetítette előre.

33 Az 1978 után meginduló reformfolyamatok következményei  Sokszektorú gazdasági rendszer kialakítása, amelyen belül állami, szövetkezeti, magán, egyéni, vegyes és külföldi tulajdonú vállalatok működtek egyenlő esélyekkel.  Családi felelősségi rendszer létrehozása => parasztcsaládoknak földet, munkát, élelmet biztosított => egyezség kialakítása az állammal => az állam szabja meg a mennyiséget és az árat, amennyit és amennyiért a termékeket eladják a felvásárló szerveknek, de cserébe az ezen felüli termékmennyiséget megtarthatták. Ez a rendszer 1982-re általánossá vált.  A beszolgáltatás rendszere 1985-ig volt érvényben.

34  A kommunákat vállalatokká szervezték.  1980-tól kezdődően egymás után létesítettek különleges gazdasági övezeteket (SEZ). A különleges gazdasági övezetek létesítésének 2 fő célja volt: 1. a külföldi tőke Kínába vonzása, 2. a szerkezetváltáshoz szükséges technológiák megszerzése a közvetlen külföldi beruházásokon (FDI) keresztül.  Később az iparvállalatoknak a nagyobb döntéshozatali autonómiával együtt megadták a nyereséggel való rendelkezés jogát. (Ennek célja az eszközök hatékonyabb elosztása volt.)

35  Lényegesen csökkent a kötelező tervmutatók száma és egyre nagyobb szerephez jutottak a piaci szabályozás módszerei.  A ’80-as évek közepén kísérleti jelleggel alkalmazni kezdték a részvénytársasági rendszert.  Kína első részvénytőzsdéje 1990 decemberében Sanghaiban, a második 1991 júliusában Sencsenben nyílt meg.  Japán és dél-koreai mintára nemzetközileg is viszonylag versenyképes nagyvállalatokat és vállalatcsoportokat hoztak létre.

36  1994-ben megkezdődött a pénzügyi, költségvetési és adórendszer átfogó reformja. (Célja a költségvetési bevételek növelése és áttekinthetőbbé tétele, továbbá racionálisabb arány kialakítása az adóbevételek között.) => A reform eredményeként kialakult a háromszintű bankrendszer.  Önkéntes társulások létrejötte az agrárszektorban.  Falusi és mezővárosi vállalatok kialakulása. => Magánvállalkozásként gazdálkodnak, valamint egy részük külkereskedelmi tevékenységet is folytat.

37  2000-ben a pekingi vezetés programot hirdetett a nemzetközi versenyképesség növelése, az információs társadalom kialakulása, a keleti (tengerparti) és közép-keleti tartományok fejlesztése és az infrastruktúra modernizálása érdekében.  Összességében elmondható, hogy Kína egyre jobban fejlődik, tartósan gyors növekedést produkál, úgy, hogy közben nem következik be semmiféle lassulás. (A makrofeszültségek erősödése –államadósság, infláció, munkanélküliség, jövedelemegyenlőtlenségek– ellenére sem.)

38 A kínai gazdaság növekedése és világgazdasági helyzetének változása  A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente több, mint 10%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar a világ vezető nagyhatalma lehet óriási piacának köszönhetően.  2006-ban Kína már felülmúlta Oroszországot és Nagy- Britanniát a legtöbb gazdasági mutató tekintetében,  az ország exportja utolérte az amerikait.

39  Makaó, a szerencsejáték- és szórakoztatóipar keleti központja éves bevételeit tekintve megelőzte Las Vegast. Makaó

40  A kínai gazdasági jelenlét Latin-Amerikától Ausztráliáig mindenütt érzékelhető, és ezzel párhuzamosan politikai súlya is rohamosan nő.  Manapság a kínaiak autóutakat és vasutakat építenek Angolában,  Afrika-szerte nyitnak újabb és újabb textilüzemeket,  és kutatnak kőolaj után.  A brazil gazdaságokban a szójatermelés és a szarvasmarha- tenyésztés iránt érdeklődnek,  Thaiföldön pedig a mezőgazdaságtól kezdve mindennel foglalkoznak.

41  A kínai gazdaság összteljesítménye Ázsiában (Japán után) a második legnagyobb.  Ezt az eredményt elsősorban nagy lakosságának köszönheti (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb USD jut egy kínai lakosra évente.  Kína produkálja a világgazdaság teljesítményének 12%-át,  adja a fémipari kereslet felét és  1/3-át az olaj iránti keresletnek.

42 GDP adatok:  A Világbank adatai (2006) szerint 1993 és 2005 között az ország GDP-je 3500 milliárd USD-ról milliárd USD-ra nőtt.  Az egy főre jutó GDP 2005-ben vásárlóerő-paritás alapján USD volt.  1990 és 2002 között a külföldi tőke aránya a GDP-hez viszonyítva csaknem a 20-szorosára nőtt.

43 Mezőgazdaság  Nyugat-Kína: nomád állattenyésztés (juh, ló, teve, jak)  Kelet-Kína: rizs, tea, gyapot, dohány, déli gyümölcs  Kínai alföld: búza, kukorica, szója, köles, burgonya, földimogyoró, állattenyésztés

44 Kína kihívásai:  Az állami szektor működése nem, vagy nem elsősorban piaci alapú, azonban a nem állami szektorhoz tartozó vállalkozások már teljes egészében piaci körülmények között működnek.  Továbbra is az állam ellenőrzi az állami vállalatokkal kapcsolatos tőkeallokációt, a pénzpiacot, ezáltal a tőkeigényes iparágakat, elsősorban a nehézipart.

45  A kínai gazdasági rendszer leggyengébb pontja a bankrendszer.  A bankhitelek aránya a GDP-hez képest közel kétszeres Kínában, ami a pénzügyi rendszer túlzott bankcentrikusságára utal.  Továbbá elmondható, hogy a bankokon belül kiemelkedően magas az állami bankok által kontrollált pénzeszközök aránya. Ezt mutatja az is, hogy 2005 végén Kínában az állami bankok rendelkeztek az összes banki és más pénzintézeti források 57%-ával.  A kínai vezetés már jó ideje ígéri a bankrendszer reformjának felgyorsítását.

46  Az igazságszolgáltatás napjainkban is politikai befolyás alatt működnek.  Szegénység: Kínában él még ma is a világ összes szegényének 18%-a, 150 millió ember él egy USD-nél kisebb napi jövedelemből (1 USD = 212 FT).  Kínában van a világ 30 legszennyezettebb városából 20.

47 Mi várható a jövőben nemzetközi téren? 2025-re csökkenhet Amerika dominanciája  Az Egyesült Államok nemzetközi befolyása valószínűleg hanyatlik a következő két évtizedben: a legnagyobb kihívást Kína, India és Oroszország felemelkedése jelenti majd, állapította meg a Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) friss elemzése. Megállapította, hogy a dollár elveszítheti a világ vezető valutájának szerepét. Ennek ellenére az Egyesült Államok 2025-ben még mindig a világ legfontosabb nemzetközi szereplője lesz.

48 Összefoglalás  Kína a szegénység által jellemezhető, elmaradott szocialista gazdasági rendszerből a nemzetközi kereskedelem és tőke irányába nyitott, a világgazdaságba sikeresen integrálódott vegyes gazdasággá alakult át.  A gazdaság exportorientált, növekszik a külföldi tőke jelenléte, javul a gazdaság hatékonysága, az ország nyitott a legmodernebb technikák alkalmazására, valamint elmondható, hogy jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala a maoi körülményekhez képest.  A gazdaság erőteljes piaci alapokon működik, az állam rendszeres beavatkozása mellett.

49 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kína Készítette: Tóbik Angelika Nemzetközi tan.III.évf."

Hasonló előadás


Google Hirdetések