Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ INTÉZMÉNYI KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁS- FINANSZÍROZÁSBAN Dr. Kosztopulosz Andreász 2007. március 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ INTÉZMÉNYI KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁS- FINANSZÍROZÁSBAN Dr. Kosztopulosz Andreász 2007. március 21."— Előadás másolata:

1 AZ INTÉZMÉNYI KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁS- FINANSZÍROZÁSBAN Dr. Kosztopulosz Andreász március 21.

2 Javasolt irodalom a témához Makra Zs. (szerk.) 2006: A kockázati tőke világa. Aula, Budapest. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület honlapján (www.hvca.hu) a Publikációk rovatban sok, a témával foglalkozó érdekes tanulmány olvasható.

3 A külső finanszírozási alternatívák csoportosítása Részesedés finanszírozásHitelfinanszírozás K ü l s ő f i n a n- sz í r o - z á s p i - a c i Tőzsdei részvénykibocsátás Tőzsdén kívüli részesedés érté- kesítés (kockázatitőke-bevonás) Kötvénykibocsátás Bankhitel és bankkölcsön Lízing n e m p i a- c i Családtagok befektetései Vissza nem térítendő támogatás Befektetés állami alapokból Családi, baráti hitelek Támogatott hitelek

4 Tulajdonosi tőke és hitel Részesedés finanszírozás esetén a finanszírozó tulajdonosi jogokra tarthat igényt, és a vállalkozás korlátlan futamidejű forráshoz jut. Hitellel történő finanszírozás esetén a forrást nyújtó személy vagy intézmény előre rögzített feltételek mellett fix összegű kamat és tőketörlesztő-részletekre, vagy egyéb vállalati teljesítésre (pl. vevői előlegek esetén árkedvezmény) jogosult a vállalattal szemben, melynek eredményeként hitelezői viszony jön létre a finanszírozó és a vállalkozás között. Az átadott tőkét valamilyen konstrukcióban a későbbiek során vissza kell fizetni, azaz a forrás használata valamilyen futamidőhöz kötött. Noha finanszírozó sok esetben különféle követelményekhez köti a hitel folyósítása, tulajdonosi beleszólása nincs a vállalkozás működtetésébe. Lényeges különbség az is, hogy a hitelezőt mindenekelőtt a vállalkozás (vagy a vállalkozó) hitelképessége érdekli és a vállalat üzletmenetének sikerétől függetlenül tart igényt az előre rögzített fix összegű vállalati kifizetésekre, ezzel szemben részesedési viszony esetén a befektető a vállalkozás minél jövedelmezőbb működésében érdekelt. A fentiekből következik, hogy más a kockázatkezelés logikája és eszközrendszere.

5 A finanszírozás növekedésiciklus- elmélete (Berger és Udell 1998) Háttere: az információs „homályosság” –szerződéseik nem kapnak publicitást –nem jelennek meg forrásokért az értékpapírpiacokon –pü-i beszámolóik nehezebben hozzáférhetők és nincsenek auditálva –hatványozottan érvényes induló vállalkozásokra (nincs múltjuk, elemezhető előéletük) Központi gondolata, hogy a vállalatok finanszírozási szempontból egy fejlődési folyamatot követnek, melynek egymást követő szakaszaiban a pénzügyi szükségleteik és lehetőségeik folyamatosan változnak, ahogy növekszenek, tapasztalatokat szereznek és információs szempontból áttekinthetőbbé válnak.

6 Vállalati életciklus és finanszírozás A vállalkozások finanszírozási igénye, a finanszírozás jellege és kockázata az életciklus különböző szakaszaiban eltérő Négy fő szakasz: alapozás indulás korai növekedés fenntartható növekedés

7 Az alapozás szakasza Nagyfokú bizonytalanság (K+F munka) Alacsony erőforrás igény és fin-i szükséglet Finanszírozás: 3F –Founder –Family –Friends (vagy Fools)

8 Az indulás szakasza A termék kifejlesztésének szakasza –Hosszabb felkészülési idő jellemzi –Javadalmazási problémák („sweat equity”) –Külső forrás bevonása válik szükségessé („puha” vagy „kemény” indulás) Speciális kockázati tényezők: még nincs üzletileg életképes árucikk műszaki és piaci kockázati tényezők Általában tőkebefektetés kell, nem bankhitel!

9 A korai növekedési szakasz A váll. befejezte eredeti termékének kifejlesztését, az értékesítés beindul, a tevékenység már nyereséget is hozhat A bukás valószínűsége csökken 2., 3. lépcsős finanszírozás is szükségessé válhat Sok cég nem lép át a következő szakaszba

10 A fenntartható növekedés szakasza Gyors növekedés Széles vevőkör és termékválaszték Finanszírozás: visszatartott nyereségből Külső tőkebevonás: új üzleti lehetőségek kihasználása érdekében A probléma: hogy jussunk el idáig?

11 Méret Kor Információk hozzáférhetősége Nagyon kicsi cégek, esetleg fedezetek és nyomon követhető üzleti múlt nélkül Nagy cégek, ismert kockázatokkal és nyomon követhető üzleti múlttal Kis cégek, esetleg jelentős növekedési potenciállal, de gyakran korlátozott mértékben ellenőrizhető üzleti múlttal Közép méretű cégek. Néhány nyomon követhető üzleti adat. Fedezet bevonható, ha szükséges. Belső kezdőtőke Üzleti angyalok Kockázati tőke Tőzsde Száll-i hitel Kötvény Pénzügyi int-ek rövid lejáratú hitelei Pénzügyi int-ek közép lejáratú hitelei Közép lej. értékjegy Mezzanine tőke Zártkörű kibocsát. Nyilv. hitelpiac Berger és Udell (1998)

12 A vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai és a tipikus tőkefinanszírozási módok

13

14 Hitel v. részesedésfinanszírozás kínálati oldalról: –ex ante információs aszimmetria szempontjából –morális kockázat szempontjából keresleti oldalról: –drága forrás a tulajdonosi tőke (alulárazás, tranzakciós ktg- ek) –önállóság elvesztésétől való félelem –tudást, tapasztalatot és kapcsolatrendszert hozhat az új tulajdonos –a friss tőke javítja a hitelkapacitást A nagy növekedési képességű kisvállalkozások számára, különösen életük korai szakaszában a fejlődéshez a külső tulajdonositőke-bevonás a megfelelő finanszírozási mód, ráadásul nyitottabbak is a külső finanszírozás felé.

15 Tőzsdén kívüli részesedés értékesítés (kockázatitőke-bevonás) A kockázatitőke-befektetések alatt azon pénzügyi közvetítők és pénztulajdonosok tőke-befektetéseit értjük, akik jelentős és viszonylag gyors tőkenyereség elérése érdekében elsősorban olyan tőzsdén nem jegyzett vállalatokba, vállalkozásokba fektetnek be, amelyektől dinamikus növekedést és ennek eredményeként piaci értékük jelentősen emelkedését várják. Ezen belül három csoportot különböztetünk meg: az intézményi kockázati tőkét, az informális kockázati tőkét (ezen belül az üzleti angyalokat), a szakmai befektetők által nyújtott vállalati kockázati tőkét.

16 A kockázati tőke jellemzői Hivatásos pénzügyi közvetítők: átvilágítás, szerződéskötés és monitoring Nem hitelfolyósítás, hanem résztulajdonszerzés Célja: jelentős hozadék elérése (IRR= min %) árfolyamnyereség formájában Általában az osztalékot sem vonják ki Tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba fektet be Jelentős üzleti kockázatot vállal, de óvatos befektető (100:2) A befektetések jövedelmét a kudarcok és sikerek együttese adja: diverzifikáció Specialista a kockázatos befektetések megítélésében (alapja az iparág ismerete) Részt vesz a menedzsmentben: vállalkozásfejlesztő funkciót is betölt A befektetés kivonása a résztulajdon értékesítésével Türelmes tőke (3-5 év jellemzően)

17 A kockázatkezelés módja Ezek a közvetítők egy egész eszköztárat fejlesztettek ki, hogy a pénztulajdonosok által rendkívül magasan megszabott hozamelvárás teljesítése érdekében a részesedésfinanszírozással felvállalt, átlagost meghaladó kockázatot az ellenőrzésük alatt tarthassák, ugyanis a magas hozamigény – mint láttuk – önmagában nagy valószínűséggel kontraszelekcióhoz vezetne. 1. Tüzetesen átvizsgálják (due diligence) a vállalkozások üzleti terveit: ezek elemzésében és megítélésben nagy szakértelemmel rendelkeznek. Az értékelés során a technológia ígéretességét éppúgy képesek felmérni, mint a vállalatvezetők tapasztalatát és hozzáértését, vagy a megszerezhető piac nagyságát. 2. Az alaposan kimunkált, részletes jogi szerződésbe különféle korlátokat építhetnek be, melyekkel ellenőrzésük alatt tarthatják a vállalkozó tevékenységét (covenants), illetve az érdekeltségek rendszerének kialakításával nagyobb erőkifejtésre ösztönözhetik a vállalkozót és a kulcsfeladatokat ellátó vezetőket. 3. Gyakran nem egy összegben biztosítják a tőkét, hanem ütemezve hajtják végre a befektetést (staging). Ez lehetővé teszi számukra, hogy befektetési döntésüket a projekt előre haladásának, jövedelmezőségének függvényében időről időre felülvizsgálhassák. 4. A kockázat csökkentése érdekében a kockázati tőkések szindikálhatják is a befektetést. Ezáltal lehetőségük nyílik a több ügyletben való részvétellel egy diverzifikáltabb portfólió fenntartására, másrészt a befektetési döntést megalapozottabbá teheti más befektetők véleményének megismerése. 5. A befektetést követően is szoros kapcsolatot tartanak fent a vállalkozással, folyamatosan ellenőrzik és aktív közreműködésükkel, tanácsaikkal segítik is a vállalkozás működését. Mindezen alaposság és fortélyok ellenére a befektetési ügylet legvalószínűbb kimenetele a kudarc, csupán néhány kiugróan sikeres befektetésnek köszönhető, hogy a portfólió egésze képes teljesíteni a magas hozamelvárást.

18 A kockázati finanszírozás tipikus műveletei Magvető finanszírozás Indulótőke biztosítása Korai szakasz finanszírozása Expanzív szakasz finanszírozása Menedzseri kivásárlás finanszírozása (MBO) A menedzsmentbe való bevásárlás (MBI) A reorganizáció finanszírozása (turnaround) Áthidaló finanszírozás

19 A kockázati tőke-ágazat kettészakadása ’80-as évek közepétől kezd elszakadni az innovációtól Hagyományos kockázati tőke (classical vc) –A korai szakasz finanszírozása Fejlesztési tőke (development capital) –A kevésbé kockázatos expanzív szakaszban lévő vállalkozásokat finanszírozza A kettő együtt: private equity

20 A befektetések értékének megoszlása a portfólió vállalkozás fejlettségi szintje szerint az EVCA tagországaiban ( , százalék)

21 A kockázatitőke-alap Zárt körben létrehozott, zártvégű (jellemzően 10 éves futamidejű) kockázatitőke-befektetéssel foglalkozó alapok. A futamidő alatt lehívott összegekre – amit befektetések finanszírozására és az alap működési költségeire fordítanak – kizárólag a futamidő lejártakor visszaváltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. A befektetési jegyeket az alapba fektetők kapják, igazolásképpen a lehívott összegre. A futamidő végén az alap vagyonát felosztják.

22 A kockázatitőke-alapok létrehozása Forrásgyűjtés: fund raising – intézményi befektetőktől és magánszemélyektől (limited partners). Amennyiben egy menedzsmentcsapat egy új alap létrehozása mellett dönt (ez lesz az alapkezelő: general partner) a befektetők megnyeréséhez nélkülözhetetlen egy üzleti terv és egy alapkezelési szabályzat kidolgozása. Ezekben a dokumentumokban mutatják be –a korábbi sikereiket, –kiaknázandó a piaci lehetőségeket, –a szükséges tőke mennyiségét (az alap mérete: igazodik a tervezett befektetési mérethez – szöröse) –az esetlegesen preferált iparágakat –a felek vállalásait –az irányadó jogot A jegyzett tőke hagyományos értelemben nem áll a menedzsment rendelkezésére, hanem fizetési ígéretet, lehívható tőkét jelent (committed capital) Az alapkezelő tevékenységének ellenértéke a menedzsment díj (1,5-2% évente) és a sikerdíj (jellemzően az elvárt hozam feletti rész 20%-a) Jellemző az idegen jog alatti működés (off-shore) (L. részletesen: Szlovák G. 2006: A kockázati- és magántőkealapok működése a gyakorlatban. In: Makra Zs. (szerk.): A kockázati tőke világa, Aula, Bp.)

23 A befektetés folyamata

24 A kockázatitőke-befektetésekből történő kiszállás útjai Kiszállás a tőzsdén keresztül kétféleképpen: első nyilvános tőzsdei részvénykibocsátás (IPO) vagy egy tőzsdén jegyzett vállalatban lévő tulajdonrész tőzsdei értékesítése Értékesítés szakmai/stratégiai befektetőknek (trade sale) Értékesítés pénzügyi befektetők vagy más kockázatitőke- befektetők számára Társtulajdonosok vagy vezetők által történő kivásárlás A kilépés egyéb módjai (leírás, visszaváltható osztalékelsőbbségi részvény: egérút a befektetőnek) (L. részletesebben: Becskyné Nagy P. – Biczók S. 2006: A kockázatitőke- befektetésekből történő kiszállás útjai. In: Makra Zs. (szerk.): A kockázati tőke világa, Aula, Bp.)

25 A kockázati- és magántőke-ágazat jelentősége Magyarországon Az 1989 és 2004 közötti 15 évet vizsgáló felmérés 73 a magyar piac iránt érdeklődő alap befektetéseit vette számba. Ezen alapok összesen 6,2 milliárd USD összegű tőkét kezeltek, amelyből a magyarországi befektetésekre közel 2,6 milliárd USD-t szántak. A magántőke-befektetések értéke Magyarországon a vizsgált 15 év alatt átlagosan a GDP értékének 0,15%-át tette ki. Mivel a magyarországi magántőke-piac forrásellátásában a külföldi tőkének mindvégig kitüntetett szerepe volt, a magántőke befektetések céljára beérkező tőke stabil szerepet játszott az éves külföldi közvetlen tőkebefektetésekben (FDI). Az évente magántőke-befektetési céllal bejövő tőke az összes FDI 2-4%-át képviselte. Kiugró, 4% feletti volt a magántőke befektetések aránya a privatizáció fénykorában, azaz a as években, valamint 2003-ban, amikor az országba érkező FDI összege viszonylag alacsonyabb volt.

26 A kockázati- és magántőke-befektetések értéke a GDP és az adott évi FDI %-ában Magyarországon, Forrás: Karsai (2006: 36)

27 A kockázati- és magántőke- befektetők által kezelt tőke A felmérés szerint a vizsgált 15 év alatt az összesen 73 globális, regionális és országalap évente átlagosan 170 millió USD értékű tőkét szánt magyarországi befektetésekre. Az összesen mintegy 2,5 milliárd USD értékű befektetni kívánt tőke allokálása azonban nem volt egyenletes. A tőke beáramlása 1991-ben, 1998-ban és 2003-ban volt a legmagasabb, míg a legkevesebb tőke ban, 1996-ban és 2002-ben jött be.

28 A Magyarországon befektető kockázati- és magántőke-alapok száma és az általuk kezelt tőke értéke, (db, millió dollár) Forrás: Karsai (2006: 37)

29 A hazai kockázatitőke-intézmények csoportosítása Nemzetközi intézményi befektetők –Regionális alapok (Advent International) –Országalapok (Equinox Ventures) Banki forráshátterű társaságok (Raiffeisen) Hazai megtakarításokat mobilizáló társaságok (FastVentures) Állami kockázatitőke-szervezetek

30 Állami kockázati tőke társaságok 1999, millió USD

31 Újabb fejlemények az állami szerepvállalás kapcsán Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (2001. december) 3,5 milliárd forint Beszállítói Befektető Rt. (2002. március) Informatikai Kockázati Tőkealap (2002 nyara) Magyar Fejlesztési Bank Értékelés: Zárt végű finanszírozás Nem igazán felelnek meg az uniós elveknek

32 Az időszak elején elsősorban magyarországi befektetésekre alakult országalapok jelentek meg a piacon. E befektetők jelentősége a 90-es évtized közepén, majd 2004-ben volt különösen nagy. A globális (multilaterális) alapok szerepe az ágazat beindításakor, azaz a rendszerváltást követően, illetve a privatizáció megindulásakor volt meghatározó. A regionális alapok régiós viszonylatban igen korán, már 1992-ben jelentkeztek, s kis megtorpanással 1998-ig folyamatosan növelték az itteni befektetéseikre szánt összegeket. Domináns szerepük azonban mindvégig érvényesült, mert 1998-tól egészen 2003 elejéig az évente beérkező tőke legkevesebb háromnegyedét ezek képviselték. A különböző regionális fókuszú alapok aktivitása

33 A kockázati- és magántőke-alapok által magyarországi befektetésre gyűjtött tőke megoszlása az alapok regionális fókusza szerint, (millió USD) Forrás: Karsai (2006: 38)

34 A magyarországi kockázati- és magántőke- befektetésekre allokált tőke értékének forrás szerinti megoszlása, (%) Forrás: Karsai (2006: 38)

35 A magyarországi befektetésekre allokált tőke értékének évenkénti megoszlása állami és magánforrások szerint, (millió $) Forrás: Karsai (2006: 39)

36 A kockázati- és magántőke-befektetők által befektetett tőke A rendszerváltást követő jelentős összegű tőkegyűjtést követően a befektetések előkészítésének időigényessége miatt csak 3 éves késéssel indultak be, majd 1993-ban, amikor friss tőke már alig érkezett, érték el első csúcspontjukat. Az első befektetési boomra ban került sor, kihasználva, hogy a privatizációs lehetőségek a régión belül Magyarországon viszonylag korán nyíltak meg. A befektetések értéke 1993-ban volt a legmagasabb, közel 150 millió USD. Hasonlóképp kiemelkedő volt a 120 millió USD feletti befektetést hozó 1997-es év. A legnagyobb egyedi értékű ügyletekre mindkét esetben a privatizáció keretében került sor. Kiugróan sok befektetés történt 2000-ben, az internet boom idején, amikor az éves befektetések összege ismét elérte a 120 millió USD-t. Szám szerint a legtöbb befektetésre (42 db) a vizsgált időszak legvégén, 2004-ben került sor, mégpedig a magyar állami befektetők megnövekedett aktivitása folytán.

37 A kockázati- és magántőke-befektetések értéke és száma Magyarországon, (millió USD és db) Forrás: Karsai (2006: 41)

38 Életciklus szerinti megoszlás Magyarországon Az alapok a vizsgált 15 év során tőkéjük 10%-át fektették fejlődésük korai fázisában tartó cégekbe, és közel minden harmadik ügylet ilyen befektetés volt. Méret szerint nézve az 1 millió$ alatti befektetést kapó korai fázisú cégek száma - amelyek az összes finanszírozás közel 3%- át kapták -, a Magyarországon finanszírozott vállalkozások közel egynegyede volt. A kihelyezett tőke 80%-át megszerző, expanzív szakaszban finanszírozott vállalkozások tették ki az összes befektetést kapó cég majd kétharmadát. Az expanzív szakaszban tartó vállalkozások ötödének nyújtott 1 és 2,5 millió $ összegű befektetés a 15 év alatt összesen befektetett tőke mindössze 8%-át képviselte. Ugyanakkor az expanzív vállalkozásokba fektetett tőke közel felét a tőkéhez jutó cégek azon 10%-a kapta, amelybe a befektetési ügyletek keretében 10 millió $ összegnél nagyobb összeget fektettek be a finanszírozók. A befektetett összes tőke 10%-a került kivásárlás keretében a cégekhez. E vállalkozások az összes tőkéhez jutó vállalkozás 4,5%-át tették ki. A kivásárlásokhoz biztosított tőke zöméhez - a 15 év alatt befektetett összes tőke 8%-ához -, a finanszírozott vállalkozások azon mindössze 2%-át képviselő cégek jutottak, amelyek befektetőiktől egyenként 10 millió $ összegnél többet kaptak.

39 A kockázati- és magántőke-befektetések értékének megoszlása a finanszírozott vállalkozások életciklusa szerint, Forrás: Karsai (2006: 41)

40 Ágazati megoszlás Magyarországon A finanszírozott vállalkozások ágazata szerint 15 év alatt a legtöbb befektetésre a kommunikáció, a fogyasztási cikkek előállítása és a számítógéppel kapcsolatos tevékenységet végző cégek körében került sor. E három szakterület a befektetések számának több mint felét adta. A befektetett tőke volumenét tekintve az első két helyen ugyancsak a kommunikáció és a fogyasztási cikk szerepel, ám harmadik helyre a pénzügyi szolgáltatások kerültek fel. E három ágazat képviseli a 15 év során befektetett tőke 60%-át. A legtöbb korai fázisban tartó cég finanszírozására - a befektetések számát tekintve - a kommunikációs és a számítógéppel kapcsolatos ágazatokban került sor. Értékben ugyanakkor a fogyasztási cikk, a kommunikáció és az egyéb feldolgozóipar területén működő, korai fázisú vállalkozások kapták a legtöbb tőkét. Az expanzív szakaszban tőkéhez jutó vállalkozások legnagyobb arányban ugyancsak a kommunikáció, valamint a fogyasztási cikkek területén működtek, a befektetések értékét nézve pedig a kommunikációs vállalkozások után a pénzügyi szolgáltatók álltak az élen, s csak harmadikként jutottak a legtöbb tőkéhez a fogyasztási cikkeket előállító cégek. A kivásárlások körében a legtöbbször a fogyasztási cikkeket gyártó cégek jutottak befektetéshez, őket a kommunikáció terén működők követték. A befektetések értékét tekintve hasonló szakágazati sorrend érvényesült.

41 A kockázati- és magántőke-befektetések számának és értékének megoszlása ágazatok szerint (%) Forrás: Karsai (2006: 46)

42 A kockázati- és magántőke-befektetésekből történő kiszállás A szakmai befektetőnek történő értékesítés adta a kilépések (befektetéskori könyv szerinti) értékének 46%-át. A tőzsdei kiszállás az ügyletek számának alig több mint 8%-át, értékének pedig 14%-át képviselte. A befektetők által bevallottan sikertelen akciók aránya, amelyeket a befektetőknek a könyveikből le kellett írniuk, az ügyletek számának 8%-át, értékben pedig több mint 5%-át képviselték. A fenti módozatoktól eltérő kilépés, így a más finanszírozónak történő eladás vagy egyéb megoldás aránya a darabszám tekintetében 13, a könyvértéket alapul véve 10%-os volt. A kilépések módozatait tekintve a tőzsdei kiszállások szempontjából a legsikeresebb év 1999 volt, míg a szakmai befektetők legnagyobb összesített értékű eladásaira 1999-ben és 2001-ben került sor. A nyilvánossá vált könyvleírások aránya 1997-ben volt a legmagasabb. A fejlett kockázatitőke-piacokra jellemző ún. másodlagos kivásárlások - azaz amikor a befektetések másik kockázati tőkéshez kerülnek át, s amelyek a piac fejlettségét is jelzik -, a magyar piacon 2002-től indultak be, s ezt követően minden évben előfordult ilyen ügylet.

43 A magyarországi befektetésekből történő kiszállások értékének évenkénti megoszlása a kiszállások módja szerint, (millió $) Forrás: Karsai (2006: 46)

44 A hazai piac fejlődésének négy szakasza Az első időszak: rendszerváltozás – 1992 A második időszak: 1993 – 1997 A harmadik időszak: 1998 – 2000 A negyedik időszak: 2001 – napjainkig

45 Az első szakasz (rendszerváltás – 1992) Ekkor a magyar piacon a külföldi kormányzati tőkét befektető globális alapok mellett főként az országalapok domináltak. Az országalapoknál a jellemző méret 50 millió dollár körül mozogott, mivel az alapkezelőknek ekkor még nem volt nagy befektetési gyakorlata. Az üzleti ajánlatok megvalósításánál sokszor váratlan nehézségek jelentkeztek. Az ügyletek között döntő szerepet játszottak a privatizáció kapcsán felmerülő befektetési lehetőségek, amelyek főként az ipar szerkezeti átalakítását szolgálták.

46 A második időszak (1993 – 1997) A második időszak 1993-től 1997-ig tartott, s elsősorban a regionális alapok térnyerése jellemezte. Emellett alakultak kisebb országalapok is, s néhány szektorális alap is megjelent a piacon. Az alapok a korábbinál sokkal nagyobbak lettek, a tipikusan kezelt tőke összege millió dollárra nőtt. A vállalkozások expanzív fejlődési szakaszának finanszírozása vált jellemzővé. A magyarországi magántőke-piac konszolidálódott.

47 A harmadik időszak (1998 – 2000) A harmadik időszak 1998-tól 2000-ig tartott, s a gyors expanzió jellemezte. Ebben a fázisban változatlanul fennmaradt a regionális alapok dominanciája, ugyanakkor a befektetések középpontjába a technológia finanszírozása került. Az alapok által kezelt tőke jellemző mérete tovább nőtt, elérve immár a millió dollárt. A magyar magántőke-piacon ebben az időszakban egyaránt jelen voltak a nagy pénzügyi intézményi befektetők, a főként a régióban sikeres befektetők, illetve Európa egészét megcélzó finanszírozók. A cégek expanzív szakaszának finanszírozása mellett megjelent a klasszikus kockázati tőke funkció, azaz az a fejlődésük korai fázisában tartó vállalkozásokba történő befektetés is. A finanszírozás fő területét a technológia, az IT és a média adta.

48 A negyedik időszak (2001 – napjainkig) A negyedik, utolsó fejlődési szakasz 2001-től napjainkig tart, s a piac tisztulása - racionalizálása - jellemzi. Csak a sikeres alapkezelők tudnak a piacon talpon maradni. A regionális és országalapok mellett a specializált befektetők jelenléte dominál. A finanszírozás immár kiterjed a kivásárlásokra, de továbbra is tőkét biztosít az expanzív szakaszban tartó vállalkozások számára. A magyar költségvetési forrásokat befektető állami tulajdonú finanszírozóknak köszönhetően megnőtt a kis- és középvállalati szektorba tartozó cégek finanszírozásának szerepe.

49 A hazai törvényi szabályozás Korábban: évi XXXIV. törvény a kockázatitőke-befektetésekről, a kockázatitőke- társaságokról, valamint a kockázatitőke-alapokról Jelenleg: évi CLXXXVI. törvény a tőkepiacról. A kockázatitőkealap-kezelőkkel kapcsolatos szabályokat a XXXI/A. fejezet (296/A-F. §-ok), a kockázatitőke-alapokra vonatkozó passzusokat pedig a XXXI/B. fejezet (296/G-Q §-ok) tartalmazzák. A szabályozás jelentősen egyszerűsödött. (L. Banyár L. – Csáki Béla 2006: A kockázatitőke- ágazat jogi szabályozása Magyarországon. In: Makra Zs. (szerk.): A kockázati tőke világa, Aula, Bp.)

50 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "AZ INTÉZMÉNYI KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁS- FINANSZÍROZÁSBAN Dr. Kosztopulosz Andreász 2007. március 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések