Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok
ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI FIZIKATANÁRI ANKÉT ÉS ESZKÖZBEMUTATÓ 50. SZEGED – Elektromágneses hullámok

A skót Maxwell, meg a többiek …
Molnár Miklós: A skót Maxwell, meg a többiek … Pillanatképek az elektromágneses hullámok tudománytörténetéből

Az elektromágneses hullámok megjósolásától az első alkalmazásokig

ELŐZMÉNYEK

Armand Hippolyte Louis Fizeau (francia) (1819 – 1896)
A fény terjedési sebességének meghatározása, 1849-ben (az éter kimutatása) c = km/s

Jean Bernard Léon Foucault (francia) (1819 – 1868)
A fény terjedési sebességének meghatározása, 1862-ben c = km/s Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Wilhelm Eduard Weber (német) (1804 – 1891)
Rudolf Kohlrausch (német) (1809 – 1858) Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

A skót Maxwell, meg a többiek ...
F = k Q1Q2/r2 , és ha k =1 , akkor [Q]e.st.CGS = 1 Fr = 1(gcms-2cm2)½ és [I]e.st.CGS = 1 Fr/s = 1 g1/2cm3/2s-2 [I]e.m.CGS = 1 Oe1 cm =1 g1/2cm1/2s-1 Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1852 : Az ún. Weber-féle szám 1 e.st.e. = 1 cm3/2 g1/2 s-2
Hányadosuk sebesség egységet (cm/s) ad 1 e.st.e. = 1 cm3/2 g1/2 s-2 1 e.m.e. = 1 cm1/2 g1/2 s-1 Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Daniel Henry Ruhmkorff (német) (1803 -1877)
A szikrainduktor megkonstruálása 1850-ben Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Ruhmkorff-féle szikrainduktor (1850)
25 cm-es szikrák Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Berend Wilhelm Feddersen (német) (1832 – 1918)
Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Feddersen forgótükör alkalmazásával fényképet készít a szikráról

Johann Friedrich Wilhelm von Bezold (német) (1837 – 1907)
Felismerte a rezgéseket egy szabad végű vezetékben, majd pedig a drótkarikákba iktatott szikraközök segítségével. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

William Thomson (ír) (1824 – 1907)
Lord Kelvin of Largs Thomson formula: „Lecsengő elektromos áramokról” 1853-ban nyilvánosságra hozza az elektromos rezgőkörökről szóló elméletét. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Megszületik a jóslat…

James Clerk Maxwell (skót) (1831 – 1879)

30 30 James Clerk Maxwell 40 40 Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Életéről röviden Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Maxwell szülőházának helye (Edinburgh, India str. 14.)

A szülőház belülről (ma)

Glenlair-i gyermekkor

6 - 10 éves korában, 1837- 1841 táján Játék Tobyval, a terrierrel
„Kedden és tegnap is egy teknőben csónakáztunk. Javulunk, nekem már forgás nélkül is megy. De szerdán mosás volt, és nem hajózhattunk”. (1841) Játék Tobyval, a terrierrel Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Maxwell követi a lovon „poroszkáló” édesapját (John Clerk Maxwell-t)
Szeretett póniháton lovagolni Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1841-ben megkezdi tanulmányait Edinburgh Academy-ben
Gúnyneve: Dafty (bolondos) Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

14 éves korában közlik „A több fókusszal rendelkező oválisok leírása” c. dolgozatát Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1847-ben beiratkozik az Edinburghi Egyetemre 1850-ben Cambridge-i egyetemen tanul, „BSc” 1854. januárjától a Trinity College tagja 1855. dec. 11.: felolvassa „On Faraday’s Lines of Force” című dolgozatát 1856. februárjától az Aberdeeni Egyetemen dolgozik 1858-ban megnősül, felesége Katherina Dewar Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1860 – 1865 között Londonban a Kings College professzora 1860: levezeti a gázok sebességeloszlására vonatkozó formulát 1862: befejezi a Fizikai erővonalakról c. dolgozatát, készen áll a négy Maxwell-egyenlet 1864: felolvassa „Az elektromágneses tér dinamikai elméletéről” c. munkáját Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

„A Treatise on Electricity and Magnetism”
1865-ben lemond tanszékéről, Glenlairbe megy vissza 1871-ben a Cambridge-i Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője 1871: megjelenik a Hőelmélet (Theory of Heat) c. könyve 1873-ban megjelenik „A Treatise on Electricity and Magnetism” c. műve Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

A Cavendish Laboratórium építése, berendezése
Feldolgozza Henry Cavendish húszkötetnyi feljegyzéseit (A munkájának eredményeit 1879-ben könyv formájában jelenteti meg) Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Maxwell és felesége, valamint Toby nevű kutyájuk
1869 Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

„…egy élő kutya értékesebb egy döglött oroszlánnál.”
Toby kutyája a laboratóriumba is bejáratos volt, türelmesen viselte el, hogy macskaszőrrel dörzsöljék (pozitív töltést kapott a tévhitet cáfolva, miszerint a macskaszőr mindenhez képest pozitív) „…egy élő kutya értékesebb egy döglött oroszlánnál.” Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1879. november 5-én meghal Cambridge-ben
1879. november 5-én meghal Cambridge-ben. Az előzetes gyászszertartást a Trinity College kápolnájában tartják, majd testét Glenlair-be viszik és a Parton temetőben helyezik örök nyugalomra (Einstein megszületik március 14-én Ulmban.)

A Parton temető Glenlair-ben

1862-ben írja: „Kohlrausch és Weber urak elektromágneses kísérleteiből számítva, feltételezett közegünkben a keresztirányú hullámzások sebessége oly pontosan egyezik a fény sebességével, amely Fizeau úr optikai kísérleteiből következik, hogy aligha kerülhetjük el azt a következtetést, miszerint a fény ugyanannak a közegnek a keresztirányú hullámzása, ami az elektromos és mágneses jelenségnek is oka.”

Maxwell ezért abból indul ki, hogy az elektromos rezgéseket és a fényhullámokat ugyanaz a közeg („éter”) vezeti. A fényt mint a terjedési irányra merőleges, transzverzális elektromos rezgést magyarázza. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

A híres Maxwell-egyenletek
William Thomson (lord Kelvin): „Megkapó és ötletes, de nem teljesen megingathatatlan feltevés.” Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Az elektromágneses hullámok létezésének kísérleti bizonyítása

David Edward Hughes (angol) (1831 – 1900)
A betűnyomó távíró és a mikrofonelv feltalálója 1879. decemberben a háza előtt sétál, amikor mágneses fejhallgatóján a laboratóriumában működő szikraköz szikrái keltette kattanásokat hallotta Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

William Henry Preece (angol) (1834 – 1913)

Heinrich Rudolf Hertz (német) (1857 – 1894)

Életéről pár szóban Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

150 évvel ezelőtt 1857. február 22-én Hamburgban született Igazi nyelvtehetség volt (olasz, angol, francia, görög, latin, arab) Kitanulta az asztalosságot, dolgozott esztergapadon is 18 éves korában befejezte középiskolai tanulmányait Beíratkozik a müncheni műszaki egyetemre, majd matematikát és fizikát tanul Berlinben az egyetemen Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Helmholtz mellett, annak laboratóriumában is dolgozik 1879-ben doktorál („Über die Induction in rotirenden Kugeln”) között Kielben privát-docens között a fizika professzora a kalsruhei műszaki egyetemen (Ó, milyen kár! Micsoda esztergályos lett volna belőle! ...) 1889-től Bonnban a fizika professzora (R. Clausius utóda) Két éves betegség után (ún. Wegner-féle betegségben) 37 éves korában 1894-ben elhalálozik Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

A hamburgi Ohlsdorf-i temetőben található a sírja

számolt be az Akadémián
Kísérleti munkájáról 1887-ben számolt be az Akadémián 1889-ben jelenik meg Az elektromos energia sugarairól című könyve Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1887 „Elektromos erejű sugarak” A rezgések frekvenciája elérte
a 3108 1/s –os értéket (a hullámhossz ≈ 1 m) Sikerült a rezgéseket, a hullámokat mintegy 10 m távolságra továbbítania Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Hertz kísérleti eszközei

Karlsruhe-ben fedezte fel az (ún. Hertz-féle) oszcillátorral keltett elektromágneses hullámokat Bizonyította, hogy ugyanolyan módon és ugyanakkora sebességgel haladnak, mint a fényhullámok Kimutatta az elektromágneses hullámok törését, visszaverődését, polarizációját Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

a vezeték nélküli táviráson át a rádiózás létrejöttéig
A szikratávirótól a vezeték nélküli táviráson át a rádiózás létrejöttéig Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Edouard Branly (francia) (1844 - 1940)

Branly erős impulzusok előállítási lehetőségeit kutatta
Branly erős impulzusok előállítási lehetőségeit kutatta. Eközben feltalálta a „fritter”-t (coherer-t) Az üvegcső két fémelektróda között fémreszeléket tartalmaz, amelynek ellenállása meglehetősen nagy. Ha a készülékre elektromos hullámok esnek, a fémpor ellenállása jelentősen lecsökken. Ha ezután az üvegcsőben lévő fémport felrázzuk, az visszanyeri eredeti (nagy) ellenállását. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Fritter (coherer, kohérer)

„Házi” készítésű kohérer

Oliver Joseph Lodge (skót) (1851 - 1940)
Koherer 1894 Dinamikus hangszóró 1898 Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Ernst Lecher (osztrák) (1856 – 1926)

Julius Plücker (német) (1801 – 1868)

Heinrich Geissler (német) (1815 -1879)

Augusto Righi (olasz) (1850 – 1920)
Righi-féle oszcillátor Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Az egyszerű detektálás szikraközzel
Detektálás kohérerrel és csengővel Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Alekszandr Sztyepanovics Popov (orosz) (1859 – 1906)
1889-ben megismétli Hertz kísérleteit Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Popov bemutatja találmányát

Tökéletesíti a kohérert, csengőt használ (az első erősítő)

1895 tavaszán a kertben végzi el kísérleteit Az adó és a vevő távolsága: 60 m → van jel (a csengő megszólal az adó szikrájára) 50 m → van jel (a csengő megszólal) 80 m → nincs jel Egy tekercs rézdrótot visz a vevőhöz, feldobja egy fa tetejére, a drót alsó végét a kohérerhez köti → A csengő újra megszólal! Az első antenna!!! Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Ez az első rádiótávirat.
1896. március 12-én (24-én) a szentpétervári egyetem kémiai intézetéből morzejelekkel, drótnélküli távírón közvetíti az elektromágneses hullámok feltalálójának tiszteletére a „Heinrich Hertz” szavakat. Ez az első rádiótávirat. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Guglielmo Marconi (olasz) (1874 - 1937)
Emlékműve Rómában Nobel-díj 1909-ben Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

A Salisbury-fennsíkon
Az egyik kohérere Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Righi-nek az elektromos hullámokról és kimutatásukról írt cikkét megismerve, Marconi a drótnélküli táviratozásra gondolt. Ám „Meg sem próbáltam kísérletezni, amíg vissza nem tértünk ősszel a Griffone-villába, de ekkor ezután a ház padlásán két nagy szobát ürített ki számomra anyám. És ott aztán a legkomolyabb kísérletezésbe kezdtem.” Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1894 1896-ban Angliába megy, itt jelenti be első szabadalmát a drótnélküli távíróról Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1897: 14,5 km távolságra, a bristoli csatornán át küldte szikratáviratát 1899: 46 km távolságra a calaisi csatornán át sikerült jelet továbbítania 1899: Anglia és Franciaország között 1899-ben a Dover közelében lehorgonyzott angol világítóhajó, az „East Goodwin” szikratávírón kért segítséget, ugyanis a „Metthew” gőzös nekiütközött. A segítség megérkezett. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1901. dec. 12.: Új Foundlandban felfogja az angliai Cornwall-fokon levő Poldhu városban levő leadóállomáson előállított jelet (két, 50 m magas árboc közé kifeszített, 60 rézdrótból álló antenna) Az S betű leadása: ∙ ∙ ∙ (ti – ti – ti) Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Új Foundland, St. Johns Signal Hill

Marconi sírja Firenzében, a Santa Croce templomban található (itt nyugszik Galilei is) Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Károly Iréneusz József (magyar) (1854 – 1929)
Calderoni-féle eszköz (1902, 1908-ban Londonban a tanszerkiállításon nemzetközi elismerés) 1895: vizsgálatai a kohererrel, elkészül drótnélküli távírója, amellyel 20 m-re lehetett jeleket továbbítani. „Mint diákok, szem- és fültanúi voltunk, amikor a főgimnázium szertárából morzejeleket adott le drót nélkül a Peceszentmártoni rendházba, tíz kilométerre a várostól.” Semmit sem tudott Marconiról és Popovról! Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Károly Iréneusz József síremléke

Temistocle Calzecchi-Onesti (olasz) (1853 – 1922)
koherer Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Karl Ferdinand Braun (német) (1850 – 1918)
Nobel-díj 1909-ben Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

1898-ban bevezeti a drótnélküli távírásba a zárt rezgőkört (elektromos rezonancia) 1898-ban a rezgőkört antennával kapcsolja össze Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Adolf Slaby (német) (1849 – 1913)
Telefunken: Gesellschaft für drahtlose Telegraphie Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Georg von Arco (német) (1869 – 1940)
AEG: Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Waldemar Poulsen (dán)
Elektromágneses hullámok gerjesztésére olyan adót fejleszt ki, amelybe egy különleges, saját maga által felfedezett nagyfrekvenciás generátort helyez. A nagyfrekvenciás rezgéseket egy folytonosan működő ívfény segítségével állítja elő. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Reginald Aubrey Fessenden (kanadai) (1866 – 1932)
1906-ban egy Poulsen-adóban gerjesztett hullámokra egy mikrofon beszédáramát szuperponálja. Ez lehetővé teszi a drótnélküli beszédtovábbítást. Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

Nikola Tesla (horvát, szerb) (1856 – 1943)
Az első hangolható rádió (??) De innen ez már egy újabb történet… Szeged, A skót Maxwell, meg a többiek ...

DR . KETSKEMÉTY ISTVÁN Előadásomat egykori tisztelt professzorom
(1927. augusztus 20. – február 3.) emlékének szeretném ajánlani

érdeklődő figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak!

Elektromágneses hullámok

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Elektromágneses hullámok"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Elektromágneses hullámok

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Elektromágneses hullámok"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés