Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), 1843. január 23. + Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap. 1866-ban a pesti egyetemen teológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), 1843. január 23. + Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap. 1866-ban a pesti egyetemen teológiai."— Előadás másolata:

1

2

3 A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), 1843. január 23. + Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap. 1866-ban a pesti egyetemen teológiai doktori oklevelet szerzett és pappá szentelték. 1871–73-ban Temesváron, 1873–74-ben Bp-en a Tört. Adattárát szerkeszti (Ortvay Tivadarral) 1882. június 1. - az MTA tagja 1883-tól a budapesti egyetemen Magyarország legújabbkori történetének magántanára

4 A szerzőről /2 1885-től a belgrádi szerb tudós társaság tiszteletbeli tagja 1903-tól a temesvári Arany János Társaság alapító elnöke 1907-től a temesvári Szépirodalmi és Szépműtani Közleményeket szerkeszti 1916-tól a Szent István Akadémia rendes tagja 1917-től nagyprépost.

5 Szentkláray Jenő főbb művei /1 A tér és idő philosophiája (Budapest, 1875.) Torontáli őstelepek a Tisza mentén (Temesvár, 1877.) Nagy-Becskerek utcáinak és tereinek magyarosítása (Nagybecskerek, 1879) Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből (Temesvár, 1882) Gróf Niczky Kristóf életrajza (Pozsony, 1885) A becskereki vár (Budapest, 1886)

6 Szentkláray Jenő főbb művei /2 A dunai hajóhadak története (Budapest, 1886) Oláhok költöztetése Dél-Magyarországra a múlt században (Budapest, 1891) A csanád-egyházmegyei plébániák története (Temesvár, 1898) Krassó vármegye őshajdana (Budapest, 1900) A szerb monostoregyházak emlékei Magyarországon (Budapest, 1908) Temes vármegye története (Temesvár, 1912) Ortvay Tivadar emlékezete (Budapest, 1922).

7 A hajóhadról /1 „Magyarország honvédelmi intézményei közt, a legrégibb időktől úgyszólván napjainkig, egy nevezetes hadi tényezőt látunk szerepelni, mely azonban irodalmunkban sem hadtörténelmi szempontból, sem kulturális tekintetből nem volt még figyelemre méltatva. Értem a hazánk nagyobb folyóin, nevezetesen a Dunán szerepelt hajóhadakat, főkép pedig a magyar hajós népek, király-naszádosok és a későbbi sajkások intézményét.”

8 A hajóhadról /2 „A magyar hadrendszernek már első európai alakulása idejében tért kezd vala foglalni a magyar hadseregnél a királyi hajósok s későbbi király-naszádosok fejedelmi hada. Ez volt hadseregeinknek ékessége, dísze és olykor legfélelmesebb osztálya. Ez adta meg háborúba vonuló seregeinknek a tekintély nagyobb súlyát, melyet elleneink a szerint mérlegeltek, hogy mekkora hajórajjal volt képes a nemzet szembeszállni a vízen támadó ellenséggel.”

9 Római Liburna – ie. 50

10 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /1 A Duna jelentősége emlékeinkben. Már a hitregék korszakában hajókkal van a Duna benépesítve. A história embere már az őshajdanban értett ahhoz, hogyan kell a folyókon feltolakodó ellenséget visszaszorítani, vagy a békés szomszédokkal barátságos vizi közlekedést fentartani. A római dunai minicipiumok és castrumok. Az ezekre vigyázó dunai hajóhadak. A római hadi hajók állomáshelyei, felső-, közép- és alsó-dunai osztályai. Az erdélyi római hajóhad. A római dunai hajóhad erőssége.

11 Lusoria

12 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /2 Nincs adatunk rá, hogy elődeink Ázsiában valaha vizi harczot vívtak volna. A húnok és egyéb barbárok római hajókon kelnek át a Dunán. A 451. év jelzi azon határvonalat, melyen túl az európai hún had vizi eszközöket is kezd hódítási útjain használni. Attila hajógyára a hercyni őserdőkben. Szárazföldi áthajózások. Hajókat csak a Rajnán használ Attila. A tizenegyezer Orsolyaszűz legendája. Az Attila halála után Európába özönlött barbár népek sem értenek a vizi harczmódhoz.

13 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /3 Mikor szökségök van hajókra, elszedik a rómaiak és szövetségeseik járóműveit. Zabergán hún király nádból készült hajóinak tengeri csatája Justinian császár gályáival a thrácziai Chersonesus miatt. Baján hún hajóhada a Dunán és Száván. Sirmium elfoglalása a húnok által. A hún hajóhad további szolgálatai. Baján utódainak hajóhada, a hún-avar dunai hajóhad. A saracénok és frankok hajóhada a Dunán. Nagy Károly csatornázásiterve a Dunán és a Rajnán.

14 Viking hajó – X. század

15 A Honfoglalás kori hajózás /1 Árpád magyarjait kényszerítik az európai érintkezések vízi hadi eszközök beszerzésére. A Dunán görög hajókat használnak a magyar csapatok a bolgárok ellen s vízi ütközetben győzedelmeskednek. Azonban az új hazában, a honfoglalás alkalmával, sehol sem találjuk őseinket vízi harcban elfoglalva. Mindenütt a pusztai népek egyszerű fegyvereit használják, lóháton és úsztatva, réveknél kelnek át a vizeken.

16 Latin hajó – X. század

17 A Honfoglalás kori hajózás /2 De a X. századbeli hódító kirándulásaik és vívott harcaik alkalmával európai igények szerint szerelik fel magokat, kiegészítvén seregüket zsoldba szerződtetett, vagy hatalommal eltulajdonított hajósereggel is.

18 Búvár Kund - 1052 Őseink itt még csak hajóelhárító szerepben…

19 Dunai hajóhad részvéte a magyar nemzet hadjárataiban Szent-Istvántól a mohácsi vészig. A szükséges hajómennyiségnek beszerzése, de magának a hajóanyagnak korszerűbb szervezése is Nagy Lajos idejére maradt. Nagy Lajos az Al- Duna védrendszerét erős hajóraj felállításával erősíti. Nagy Lajos hajóhadát Zsigmond király örökli. E hajóhad felhasználása a törökök és a szerbek, majd a török-román hajóhad ellen. Az 1428. évi galambóci vizi ütközet. Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecilia hősisége.

20 Velencei gálya – XII. század

21 Görög dromon a XII. századból

22 Bizánc – XII. század

23 Buzo – XIII. század

24 Velencei nave – XIII. század

25 Kogge – XIV. század

26 Hulk – XV. század

27 Gálya – XV. század

28 Zsigmond menekülése a nikápolyi csatából Lohr Ferenc freskója a vajai kastélyban (1896)

29 Rozgonyi Cecília hősiessége A „Röpke szellő” Galambóc váránál „lebegtette tengerzöld ruháját” (Arany János)

30 A mohácsi vésztől a zsitvatoroki békéig /1 A naszádosok is üdvözlik a megérkezett királyt. Októberben fényes vizi ünnepélyt rendeznek a koronázásra leérkező Anna és Mária királynék előtt. A koronázás után dúsan részesíti kegyeiben az új király a naszádosokat. A köznaszádosok számát 2000-re, a hajókét 70-re szaporítja, de a zsoldnak pontos kiszolgáltatása felől nem intézkedik. S azért, midőn Ferdinánd 1528. évi tavaszkor Ausztriába és Csehországba távozik, a naszádosok dolgai is egészen rosszabbra fordúlnak. Zápolya felhasználja ezt, s Radisa Bósics és Martinuzzi által visszavezetni igyekszik a vizi hadosztályt a maga részére.

31 Velencei gálya – XVI. század

32 Török gálya – XVI. század

33 A mohácsi vésztől a zsitvatoroki békéig /2 Különben ekkor már Zápolyának is volt hajóhada, csakhogy az a Tiszán állomásozott valahol, a török dunai hajóhad állomásai közelében. Mindamellett nem sikerült Zápolyának a király-naszádosokat a maga részére megnyerni vagy elfogni. Révay visszatartja legénységét az átpártolástól. De nem képes megakadályozni, hogy a zsoldjuk miatt bosszankodó naszádosok Budára evezzenek, a hol fenyegető állást foglalnak el a budai kormánnyal és a fővárosi lakossággal szemben

34 Gyújtóhajók támadása - 1602 Magyar naszádok és romboló hajók támadása a Pest-Budai török hajóhíd előtt

35 Gyújtóhajók támadása - 1602

36 Csata Komárom előtt

37 Magyar naszád és ágyús sajkák, 1664

38 Török naszád

39 A Corvinus naszád

40 Komárom - XVI. század

41 Magyar naszád

42 Naszádok és dereglyék Visegrád előtt 1595-ben

43 Hajók Esztergom előtt 1595-ben

44 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /1 A naszádosok régi traditiói eltünnek II. Mátyás, II. és III. Ferdinand és I. Lipót uralkodása alatt. A régi formák elnémetesíttetnek. Magyar vitéz nem neveztetik ki többé naszád-kapitánnyá. A naszád- kapitányok helyébe sajkás fővajdák lépnek a komáromi szerb nemesség táborából, kik alá vannak rendelve a bécsi flotta- parancsnokoknak. A hajóhad elnémetesedésére elegendő időt nyújtanak a portával meg-megújított békekötések.

45 Sajkás címer (XVI. sz.) Brodarics István címere

46 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /2 A török hadjárat csak 1663-ban veszi ismét kezdetét. A törökök Bécset ostromolják, de Sobieski s a szövetséges hadak felszabadítják a fővárost. A dunai erősségek, majd Buda is, egyik a másik után, visszakerülnek a keresztények hatalmába. A dunai hajóhad e harcokban mindenütt jó hasznára van az ostromló seregnek. A Duna és Tisza mindkét partja egész Péterváradig és Szegedig I. Lipót birodalmához jut vissza.

47 Titeli sajka

48 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /3 A törökök hatalmi állása csak a temervári pasalikra és az Al-Duna vidékére szorítkozik. Savoyai Jenő innen is kiszorítja a törököket. Az al-dunai harcokban Tököly Imre hajóhada a törököket segélyezi. A bécsi hadigazgatás harcképes állapotba teszi a mi dunai flottillánkat is, mely Nándorfehérvár és Pétervárad kiostromlásánál van leginkább elfoglalva.

49 Folyami hajóhadunk szervezete, katonai és társadalmi viszonyai Mik voltak a dunai hajóhadak, miből tartattak fen, mi indokolja létjogukat, s mely nemzetiség szolgáltatta folyami hajóhadunkhoz a fegyveres népet. Szövetségeseket s idegen harcosokat is szívesen láttak segítség gyanánt a magyarok. Mindazonáltal nagy különbség volt a benszülött hajóhad és az idegen zsoldos nép közt. Miért nyújtottak királyaink a hajóhadnak privilegiális kedvezményeket, s mi képezte a hajóhad alapszervezetét.

50 Kalocsa előtt - 1687

51 Hajók Visegrád előtt 1700-ban

52 Komárom 1700-ban

53 Hajócsata Nándorfehérvár előtt

54

55 Könyvbemutató 2008. július 9. szerda, 17. 00 Hotel Pest Társalgója Budapest VI. Paulay Ede utca 31. (Operával szemben, Új Színház mellett) www.hotelpest.hu

56 A könyv megrendelhető: Érem kft 1063 Budapest Munkácsy Mihály utca 21. Tel: 06-1-331-6947

57 Szeretettel várjuk a Duna Ünnepén a Vigadó rakparton 2008. július 22-én

58


Letölteni ppt "A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), 1843. január 23. + Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap. 1866-ban a pesti egyetemen teológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések