A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), január Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap ban a pesti egyetemen.

Az előadások a következő témára: "A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), január Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap ban a pesti egyetemen."— Előadás másolata:

1

2

3 A szerzőről /1 Törökbecse (Torontál vm.), január Temesvár, 1925.október 12. történész, római katolikus pap. 1866-ban a pesti egyetemen teológiai doktori oklevelet szerzett és pappá szentelték. 1871–73-ban Temesváron, 1873–74-ben Bp-en a Tört. Adattárát szerkeszti (Ortvay Tivadarral) 1882. június 1. - az MTA tagja 1883-tól a budapesti egyetemen Magyarország legújabbkori történetének magántanára

4 A szerzőről /2 1885-től a belgrádi szerb tudós társaság tiszteletbeli tagja 1903-tól a temesvári Arany János Társaság alapító elnöke 1907-től a temesvári Szépirodalmi és Szépműtani Közleményeket szerkeszti 1916-tól a Szent István Akadémia rendes tagja 1917-től nagyprépost.

5 Szentkláray Jenő főbb művei /1
A tér és idő philosophiája (Budapest, 1875.) Torontáli őstelepek a Tisza mentén (Temesvár, 1877.) Nagy-Becskerek utcáinak és tereinek magyarosítása (Nagybecskerek, 1879) Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből (Temesvár, 1882) Gróf Niczky Kristóf életrajza (Pozsony, 1885) A becskereki vár (Budapest, 1886)

6 Szentkláray Jenő főbb művei /2
A dunai hajóhadak története (Budapest, 1886) Oláhok költöztetése Dél-Magyarországra a múlt században (Budapest, 1891) A csanád-egyházmegyei plébániák története (Temesvár, 1898) Krassó vármegye őshajdana (Budapest, 1900) A szerb monostoregyházak emlékei Magyarországon (Budapest, 1908) Temes vármegye története (Temesvár, 1912) Ortvay Tivadar emlékezete (Budapest, 1922).

7 A hajóhadról /1 „Magyarország honvédelmi intézményei közt, a legrégibb időktől úgyszólván napjainkig, egy nevezetes hadi tényezőt látunk szerepelni, mely azonban irodalmunkban sem hadtörténelmi szempontból, sem kulturális tekintetből nem volt még figyelemre méltatva. Értem a hazánk nagyobb folyóin, nevezetesen a Dunán szerepelt hajóhadakat, főkép pedig a magyar hajós népek, király-naszádosok és a későbbi sajkások intézményét.”

8 A hajóhadról /2 „A magyar hadrendszernek már első európai alakulása idejében tért kezd vala foglalni a magyar hadseregnél a királyi hajósok s későbbi király-naszádosok fejedelmi hada. Ez volt hadseregeinknek ékessége, dísze és olykor legfélelmesebb osztálya. Ez adta meg háborúba vonuló seregeinknek a tekintély nagyobb súlyát, melyet elleneink a szerint mérlegeltek, hogy mekkora hajórajjal volt képes a nemzet szembeszállni a vízen támadó ellenséggel.”

9 Római Liburna – ie. 50

10 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /1
A Duna jelentősége emlékeinkben. Már a hitregék korszakában hajókkal van a Duna benépesítve. A história embere már az őshajdanban értett ahhoz, hogyan kell a folyókon feltolakodó ellenséget visszaszorítani, vagy a békés szomszédokkal barátságos vizi közlekedést fentartani. A római dunai minicipiumok és castrumok. Az ezekre vigyázó dunai hajóhadak. A római hadi hajók állomáshelyei, felső-, közép- és alsó-dunai osztályai. Az erdélyi római hajóhad. A római dunai hajóhad erőssége.

11 Lusoria

12 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /2
Nincs adatunk rá, hogy elődeink Ázsiában valaha vizi harczot vívtak volna. A húnok és egyéb barbárok római hajókon kelnek át a Dunán. A 451. év jelzi azon határvonalat, melyen túl az európai hún had vizi eszközöket is kezd hódítási útjain használni. Attila hajógyára a hercyni őserdőkben. Szárazföldi áthajózások. Hajókat csak a Rajnán használ Attila. A tizenegyezer Orsolyaszűz legendája. Az Attila halála után Európába özönlött barbár népek sem értenek a vizi harczmódhoz.

13 Római és népvándorláskori hajóhadak a Dunán /3
Mikor szökségök van hajókra, elszedik a rómaiak és szövetségeseik járóműveit. Zabergán hún király nádból készült hajóinak tengeri csatája Justinian császár gályáival a thrácziai Chersonesus miatt. Baján hún hajóhada a Dunán és Száván. Sirmium elfoglalása a húnok által. A hún hajóhad további szolgálatai. Baján utódainak hajóhada, a hún-avar dunai hajóhad. A saracénok és frankok hajóhada a Dunán. Nagy Károly csatornázásiterve a Dunán és a Rajnán.

14 Viking hajó – X. század

15 A Honfoglalás kori hajózás /1
Árpád magyarjait kényszerítik az európai érintkezések vízi hadi eszközök beszerzésére. A Dunán görög hajókat használnak a magyar csapatok a bolgárok ellen s vízi ütközetben győzedelmeskednek. Azonban az új hazában, a honfoglalás alkalmával, sehol sem találjuk őseinket vízi harcban elfoglalva. Mindenütt a pusztai népek egyszerű fegyvereit használják, lóháton és úsztatva, réveknél kelnek át a vizeken.

16 Latin hajó – X. század

17 A Honfoglalás kori hajózás /2
De a X. századbeli hódító kirándulásaik és vívott harcaik alkalmával európai igények szerint szerelik fel magokat, kiegészítvén seregüket zsoldba szerződtetett, vagy hatalommal eltulajdonított hajósereggel is.

18 Őseink itt még csak hajóelhárító szerepben…
Búvár Kund Őseink itt még csak hajóelhárító szerepben…

19 Dunai hajóhad részvéte a magyar nemzet hadjárataiban Szent-Istvántól a mohácsi vészig.
A szükséges hajómennyiségnek beszerzése, de magának a hajóanyagnak korszerűbb szervezése is Nagy Lajos idejére maradt. Nagy Lajos az Al-Duna védrendszerét erős hajóraj felállításával erősíti. Nagy Lajos hajóhadát Zsigmond király örökli. E hajóhad felhasználása a törökök és a szerbek, majd a török-román hajóhad ellen. Az évi galambóci vizi ütközet. Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecilia hősisége.

20 Velencei gálya – XII. század

21 Görög dromon a XII. századból

22 Bizánc – XII. század

23 Buzo – XIII. század

24 Velencei nave – XIII. század

25 Kogge – XIV. század

26 Hulk – XV. század

27 Gálya – XV. század

28 Zsigmond menekülése a nikápolyi csatából
Lohr Ferenc freskója a vajai kastélyban (1896)

29 Rozgonyi Cecília hősiessége
A „Röpke szellő” Galambóc váránál „lebegtette tengerzöld ruháját” (Arany János)

30 A mohácsi vésztől a zsitvatoroki békéig /1
A naszádosok is üdvözlik a megérkezett királyt. Októberben fényes vizi ünnepélyt rendeznek a koronázásra leérkező Anna és Mária királynék előtt. A koronázás után dúsan részesíti kegyeiben az új király a naszádosokat. A köznaszádosok számát 2000-re, a hajókét 70-re szaporítja, de a zsoldnak pontos kiszolgáltatása felől nem intézkedik. S azért, midőn Ferdinánd évi tavaszkor Ausztriába és Csehországba távozik, a naszádosok dolgai is egészen rosszabbra fordúlnak. Zápolya felhasználja ezt, s Radisa Bósics és Martinuzzi által visszavezetni igyekszik a vizi hadosztályt a maga részére.

31 Velencei gálya – XVI. század

32 Török gálya – XVI. század

33 A mohácsi vésztől a zsitvatoroki békéig /2
Különben ekkor már Zápolyának is volt hajóhada, csakhogy az a Tiszán állomásozott valahol, a török dunai hajóhad állomásai közelében. Mindamellett nem sikerült Zápolyának a király-naszádosokat a maga részére megnyerni vagy elfogni. Révay visszatartja legénységét az átpártolástól. De nem képes megakadályozni, hogy a zsoldjuk miatt bosszankodó naszádosok Budára evezzenek, a hol fenyegető állást foglalnak el a budai kormánnyal és a fővárosi lakossággal szemben

34 Gyújtóhajók támadása - 1602
Magyar naszádok és romboló hajók támadása a Pest-Budai török hajóhíd előtt

35 Gyújtóhajók támadása - 1602

36 Csata Komárom előtt

37 Magyar naszád és ágyús sajkák, 1664

38 Török naszád

39 A Corvinus naszád

40 Komárom - XVI. század

41 Magyar naszád

42 Naszádok és dereglyék Visegrád előtt 1595-ben

43 Hajók Esztergom előtt 1595-ben

44 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /1
A naszádosok régi traditiói eltünnek II. Mátyás, II. és III. Ferdinand és I. Lipót uralkodása alatt. A régi formák elnémetesíttetnek. Magyar vitéz nem neveztetik ki többé naszád-kapitánnyá. A naszád-kapitányok helyébe sajkás fővajdák lépnek a komáromi szerb nemesség táborából, kik alá vannak rendelve a bécsi flotta- parancsnokoknak. A hajóhad elnémetesedésére elegendő időt nyújtanak a portával meg-megújított békekötések.

45 Brodarics István címere
Sajkás címer (XVI. sz.) Brodarics István címere

46 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /2
A török hadjárat csak 1663-ban veszi ismét kezdetét. A törökök Bécset ostromolják, de Sobieski s a szövetséges hadak felszabadítják a fővárost. A dunai erősségek, majd Buda is, egyik a másik után, visszakerülnek a keresztények hatalmába. A dunai hajóhad e harcokban mindenütt jó hasznára van az ostromló seregnek. A Duna és Tisza mindkét partja egész Péterváradig és Szegedig I. Lipót birodalmához jut vissza.

47 Titeli sajka

48 Az elnémetesítésnek, nemzeti visszahatásnak és a sajkások intézményének korszaka /3
A törökök hatalmi állása csak a temervári pasalikra és az Al-Duna vidékére szorítkozik. Savoyai Jenő innen is kiszorítja a törököket. Az al-dunai harcokban Tököly Imre hajóhada a törököket segélyezi. A bécsi hadigazgatás harcképes állapotba teszi a mi dunai flottillánkat is, mely Nándorfehérvár és Pétervárad kiostromlásánál van leginkább elfoglalva.

49 Folyami hajóhadunk szervezete, katonai és társadalmi viszonyai
Mik voltak a dunai hajóhadak, miből tartattak fen, mi indokolja létjogukat, s mely nemzetiség szolgáltatta folyami hajóhadunkhoz a fegyveres népet. Szövetségeseket s idegen harcosokat is szívesen láttak segítség gyanánt a magyarok. Mindazonáltal nagy különbség volt a benszülött hajóhad és az idegen zsoldos nép közt. Miért nyújtottak királyaink a hajóhadnak privilegiális kedvezményeket, s mi képezte a hajóhad alapszervezetét.

50 Kalocsa előtt

51 Hajók Visegrád előtt 1700-ban

52 Komárom 1700-ban

53 Hajócsata Nándorfehérvár előtt

54 Hajócsata Nándorfehérvár előtt

55 Könyvbemutató 2008. július 9. szerda, 17
Könyvbemutató július 9. szerda, Hotel Pest Társalgója Budapest VI. Paulay Ede utca 31. (Operával szemben, Új Színház mellett)

56 A könyv megrendelhető:
Érem kft 1063 Budapest Munkácsy Mihály utca 21. Tel:

57 Szeretettel várjuk a Duna Ünnepén a Vigadó rakparton 2008. július 22-én

58