Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DINAMIKUS TÖMBÖK. Dinamikus tömbök  Létrehozáskor megadott méretük a futás során változtatható  Használatának lépései:  Mutató létrehozása  Memória.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DINAMIKUS TÖMBÖK. Dinamikus tömbök  Létrehozáskor megadott méretük a futás során változtatható  Használatának lépései:  Mutató létrehozása  Memória."— Előadás másolata:

1 DINAMIKUS TÖMBÖK

2 Dinamikus tömbök  Létrehozáskor megadott méretük a futás során változtatható  Használatának lépései:  Mutató létrehozása  Memória allokálása (lefoglalás) – bárhol szerepelhet a programban; lehetőség van tömb átméretezésére  Feldolgozás (esetleg átméretezés)  Lefoglalt terület felszabadítása – a lefoglalt terület nem szabadul fel automatikusan

3 Dinamikus tömbkezelés  Memória dinamikus lefoglalása: malloc() és calloc()  malloc() – egy paramétert vár, mely bájtokban adja meg, hogy mekkora legyen a lefoglalt memória terület.  calloc() – első paraméter, hogy hány elem jöjjön létre, második paraméter pedig a tömb egyetlen elemének méretét várja  Méretek megadásánál érdemes megadni a sizeof() operátort

4  Visszatérési értékük egy void * típusú mutató, ami a lefoglalt memóriaterületre mutat.  A visszakapott mutatót típuskényszeríteni kell a megfelelő típusra.  Példa: 10 elemű egészekből álló dinamikusan foglalt tömb: int *t, *t2; … t= (int*)malloc(sizeof(int)*10); t2=(int*)calloc(10, sizeof(int));

5 A realloc függvény  Korábban lefoglalt dinamikus tömb átméretezésére szolgál  Paraméterei: első, hogy melyik az a tömb, amelyiket át szeretnénk méretezni, második pedig a tömb új mérete egyetlen egészként  Visszatérési érték: void * mutató, tehát ezt is típuskényszeríteni kell  t2=(int*)realloc(t2, sizeof(int)*25);

6 A free függvény  A dinamikusan foglalt memóriaterületek falszabadítására szolgál  Egyetlen paramétereként a mutatót kell megadni, amely által mutatott területet fel szeretnénk szabadítani: free(t); free(t2);

7 1. Feladat  Készíts programot, melyben a felhasználótól bekérsz egy számot, majd létrehozol a számnak megfelelő méretű dinamikus tömböt. A tömböt töltsd fel véletlen egészekkel 0 és 1000 között, majd írd a képernyőre a számok átlagát.

8 2. Feladat  Írj olyan programot, mely a felhasználótól 0 végjelig számokat olvas (előre nem tudjuk mennyit). A számok közül a párosak kerüljenek a paros tömbbe, a páratlanok a paratlan tömbbe. A program végül írja ki a beolvasott páros és páratlan számokat külön sorba.

9 3. Feladat  Készíts olyan programot, melyben létrehozol egy a felhasználó által megadott méretű dinamikus tömböt, ebbe páros számok kerüljenek véletlenszerűen generálva, és egy másikat ugyanígy páratlanokkal. A programból hívj meg egy általad írt függvényt, ami paraméterül kapja a két tömböt, majd felcseréli őket.

10 Parancssori argumentum

11  Lehetővé teszik, hogy egy programnak indításkor a terminálban paramétereket adjunk, s az automatikusan azokkal dolgozzon  Egyik előnye, hogy csökkenti a program interaktivitását, ami igen pozitív tulajdonság, ha a program futását automatizálni szeretnénk  A C nyelv a parancssori argumentumokat a main() függvény formális paramétereként megadott dinamikus tömbben tárolja el.  int main(int argc, char* argv[]){ }

12  argc – egy egész típusú szám, mely a parancssori argumentumok számát tárolja. A 0. parancssori argumentum mindig a futtatandó program neve.  argv – egy sztringet tároló tömb. A char* argv[] egy sztringet tároló tömböt jelöl. A mutató tömb minden eleme egy-egy karaktertömbre mutat és minden ilyen karaktertömb egy-egy parancssori argumentumot tartalmaz

13 Az argumentumok feldolgozása  Ne felejtsük el ellenőrizni, hogy megkaptuk-e a szükséges argumentumokat. Pl.: téglalap két oldalát várjuk: if (argc<3){ printf(„Túl kevés argumentum…”); return -1; }

14  Ha stringen kívül más típussal is dolgozni akarunk, akkor használhatjuk a ctype.h fejlécállomány atoi() és atof() függvényeit. a=atof(argv[1]); b=atof(argv[2]);  A parancssori argumentumok értékének megadása:./program

15 1. Feladatok  Írj programot, mely parancssori argumentumként egy téglalap két oldalát várja, majd a képernyőre írja a téglalap területét és kerületét. A program ellenőrizze, hogy megkaptuk-e a szükséges argumentumokat.

16 2. Feladat  Írj programot, mely parancssori argumentumként egy egész számot vár. Ha kap, akkor 0 és a kapott szám közt egyébként 0 és 1000 közt a képernyőre ír egy véletlen egész számot.

17 3. Feladat  Készíts programot, mely parancssori argumentumként egy még nem létező fájl nevét várja, majd létrehozza a fájlt, úgy, hogy az a nevedet tartalmazza.

18 4. Feladat  Módosítsd néhány feladatot úgy, hogy ha lehet, parancssori argumentumként kérje be azokat az információkat, amit eddig szövegesen kértél be.

19 Struktúrák

20  Inhomogén (különböző típusú elemek), asszociatív (minden elemét lehet névvel hivatkozni és közvetlenül elérni) adatszerkezet.  Használatát az teszi indokolttá, hogy vannak olyan speciális típusú adatok, melyek több különböző összetevőből állnak össze. Ezeket tárolhatnánk különböző változókban, ekkor azonban az információk közötti logikai összefüggés semmilyen fizikai módon nem lenne megvalósítva. Tipikus struktúrába szervezendő adat például egy személy lakcíme, ahol az irányítószám és a házszám szám, míg a helységnév és az utcanév szöveges típusú

21 C struktúrák  Legegyszerűbb módszer a struct kulcsszó önálló megadása, majd a név hozzárendelése: struct ember{ int ID; … };

22  A struktúra létrehozásával lehetőségünk van azonnal változók létrehozására is az újonnan definiált típussal: struct ember{ int ID; … }Dodi;  Ezzel deklaráljuk azt, hogy Dodi változó ember típusú

23  A továbbiakban a változók deklarálása a következőképp alakul:  struct ember Peti, Panni  A C lehetőséget biztosít névtelen struktúrák létrehozására is. struct { int ID; … }Jani;  A típust magát nem őriztük meg, tehát nem tudunk a későbbiekben hivatkozni rá

24 typedef  Egy típusra valamilyen más névvel hivatkozhatunk  A main függvény előtt használatos:  typedef típusnév újnév;  Az új nevet ugyanúgy használhatjuk, mint a típusnevet. typedef struct ember_temp{ int ID; … } ember;

25  Deklaráláskor már nem kell kirakni a struct szót typedef struct{ int ID; … } ember;  Nagyon könnyen összetéveszthető a fentebb már említett deklarálással, az ember ugyanis itt nem változó, hanem típus.

26 Struktúrák használata  Struktúrát definiálni bárhol lehet az előfordítónak szóló utasítások után  A struktúra típusú változók tagjaira ponttal történő minősítés segítségével hivatkozhatunk. Értékadás például: Dodi.ID = 5  Létrehozhatunk struktúra tömböket is. Ezek több olyan elemet fognak össze, melyek ugyanolyan jellemzőkkel bírnak. Jó példa erre egy osztály tárolása

27 typedef struct{ int ID; int kor; double magassag } ember; int main(){ ember osztaly[30]; }  Elemre való hivatkozás: osztaly[17].ID

28 1. Feladat  Hozz létre egy struktúrát komplex számok tárolására, majd írd meg a komplex összeadás függvényét.

29 2. Feladat  Készíts programot, melyben van egy kétdimenziós pontok tárolására alkalmas struktúradefinició. A program kérje be két pont adatait, majd írja a képernyőre a két pont távolságát, valamint a felezőpont koordinátáit.

30 3. Feladat  Készíts programot, melyben szerepel egy 12 tagú struktúratömb. A tömb elemei legyenek hónapok, melyek a következő tulajdonsággal rendelkeznek: napok száma, profit. Töltsd fel a tömböt adatokkal (a profit legyen véletlen és között). Majd írd a képernyőre, hogy az egyes negyedévekben mennyi volt a napi átlagos profit.

31 4. Feladat  Egy fájlban lemezek adatai vannak elmentve azonosító kiadás_éve dalok_száma formában. Készíts programot, melyben egy olyan struktúrát használsz, ami alkalmas a lemezek adatainak tárolására. A program kérjen be egy évszámot, majd írja ki az összes olyan lemez azonosítóját, mely az adott évben készült.

32 5. Feladat  Bővítsd a 2. feladatot úgy, hogy a program alkalmas legyen síkbeli transzformációk elvégzésére, azaz kérjen be egy pontot, majd a felhasználó utasításainak megfelelően tudja a pontot eltolni, forgatni egy másik pont körül, tükrözni egy pontra, illetve tükrözni valamelyik tengelyre. A programban minden transzformáció külön függvény legyen, s a függvények visszatérési értéke legyen az eredményül kapott pont.


Letölteni ppt "DINAMIKUS TÖMBÖK. Dinamikus tömbök  Létrehozáskor megadott méretük a futás során változtatható  Használatának lépései:  Mutató létrehozása  Memória."

Hasonló előadás


Google Hirdetések