A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok

Az előadások a következő témára: "A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok"— Előadás másolata:

1 A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok
Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, szeptember 30.

2 A GPCCM-REG Projekt Általános információ
Cél: a közösségi/települési konfliktusok típusainak és az azok kezelésére/feloldására alkalmazott gyakorlatok, programok feltérképezése a kelet-közép-európai régió 5 tagállamában Megvalósító: Belügyminisztérium (EUEFO) és a résztvevő 5 tagállam (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia) szakértői Időkeret: április – május Eszköz: másodlagos kutatás, helyszíni látogatások, mélyinterjúk Eredmény: országjelentések + ajánlások + modellprojekt-terv = angol nyelvű E-publikáció Forrás: uniós társfinanszírozás az ISEC (Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem) programból

3 A GPCCM-REG Projekt Ütemezés
2011. ápr. – máj.: a szakértők bevonása, munkacsoport 2011. jún. 6–7. európai szeminárium Budapesten az EU magyar elnöksége szakmai programjának részeként 2011. jún. – jún.: programok hatás- vizsgálata a résztvevő 5 tagállamban 2012. jún. – 2013 márc.: a publikáció elkészítése 2013 márc. – : ered- mények terjesztése (nemzeti nyelve- ken is) Előkészítő szakasz Európai szeminárium Hatásvizsgálatok Szerkesztési szakasz Terjesztési szakasz

4 Szeminárium Általános információ
Cél: kitekintés, hogy mi a helyzet és mi működik Európában 110 résztvevő 17 európai országból Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti képviselői, a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma meghívott előadói, a meghívott 10 projekt előadói és egyéb hazai és külföldi vendégek Képviselt szakmák: rendőrök, mediátorok, közösségfejlesztők, szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok Résztvevői elégedettség: 4,87 (0=egyáltalán nem elégedett – 5=nagyon elégedett)

5 Szeminárium Kérdések Hogyan fokozható a közösségek biztonsága és az állampolgárok mindennapi biztonságérzete helyi szinten? Mely konfliktusok zavarják leginkább az állampolgárok komfort- és biztonságérzetét? Hogyan lehet a különböző csoportok közötti konfliktusokat helyben, a helyi szereplők „képessé tevésével” kezelni és feloldani, mielőtt azok erőszakhoz vezetnek? A közösségi kötődéseknek lehet-e bűnözéstől visszatartó hatásuk? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a helyreállító igazságszolgáltatás konfliktuskezelő módszereinek és a közösségfejlesztés eszköztárának a bűnmegelőzésben? 8 országból összesen 10 jó gyakorlat bemutatkozása (FI, ES, HU, CZ, UK, EE, HR and NL)

6 Szeminárium Konfliktusok, problémák
Iskolai konfliktusok Szomszédsági konfliktusok Multikulturális konfliktusok Roma – nem roma konfliktusok Rasszizmus Deviancia és antiszociális viselkedés

7 Szeminárium Megoldások
Konfliktuskezelő gyakorlatok: Finnország, Spanyolország, Magyarország. Komplex megoldások: Csehország, Egyesült Királyság, Észtország. Közösségfejlesztő gyakorlatok: Horvátország, Egyesült Királyság. Alternatív gyakorlatok: Hollandia, Magyarország.

8 Külföldi jó gyakorlatok Finnország
Iskolai (VERSO) és szomszédsági (KOTILO) mediációs projektek (Finn Mediációs Fórum, Finn Menekültügyi Bizottság) Probléma: iskolai konfliktusok; a multikulturális lakóközösségek együttéléséből adódó mindennapi problémák. Cél: konfliktusok feloldása a mediáció módszerével; a helyreállító szemlélet beépítése a mindennapi viselkedési kultúrába. Partnerek: Finn Oktatási Minisztérium; Finn Környezetvédelmi Minisztérium; Finn Pénznyerő Automata Egyesület; Finn Bűnmegelőzési Tanács.

9 Külföldi jó gyakorlatok Finnország (folyt.)
Iskolai (VERSO) és szomszédsági (KOTILO) mediációs projektek (Finn Mediációs Fórum, Finn Menekültügyi Bizottság) Módszerek: képzés (teljes iskolai személyzet, kortársmediátorok, felnőtt támogatók, szomszédsági mediátorok); konfliktusmegelőzés, mediáció, tanácsadás; továbbképzés. Eredmények: 380 iskola, kiképzett kortársmediátor, kiképzett felnőtt, évi ügy, diák sikerrel kezelt konfliktusa; 100 kiképzett szomszédsági mediátor (40% bevándorló), 100 kiképzett helyi lakos aktivista, évente több mit 100 eset.

10 Külföldi jó gyakorlatok Finnország (folyt.)
A VERSO és KOTILO projektek fejlődése és kapcsolata 2000 VERSO elindul 2006 a VERSO támogatást kap az OM-től (2008-tól a RAY-től) 2006 iskolák bevonása multikulturális háttérrel 2006 a VERSO támogatja KOTILO tervezését és indítását 2010 a VERSO mentorálja a KOTILO kiterjesztését

11 Külföldi jó gyakorlatok Finnország (folyt.)
Egy példa: A mediációs szolgáltatások terjedése Kuusamo városban 1993 büntetőügyi mediátorképzés (‘96; ’01; ’07) 2002 kortársmediátor-képzés (10 iskolában) 2007 munkahelyi mediátorképzés az önkormányzati intézményekben 2008 munkahelyi mediátorképzés vállalkozásoknál

12 Külföldi jó gyakorlatok Csehország
„Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) Probléma: az ún. „Gabal-jelentés” szerint a szociálisan hátrányos helyzetű települések/településrészek száma ugrásszerűen megnövekedett; roma – nem roma konfliktusok; a többségi társadalomhoz tartozók tömeges elköltözése. Cél: a hátrányos helyzetű lakóközösségek problémáinak megoldása a helyi lakosok aktivizálásával, felelősségérzetének felkeltésével; a jogkövető életmód elősegítése mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. Partnerek: önkormányzati képviselőtestület; állami rendőrség; önkormányzati rendőrség; regionális munkaügyi központ; helyi általános iskola; pártfogó felügyelői és mediációs szolgálat; civil szervezetek: Chanov Közösségi Központ, Együtt a Biztonságért.

13 Külföldi jó gyakorlatok Csehország (folyt.)
„Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) Alprojektek: „Biztonságos otthon”: épülettömb- felújítás a lakók bevonásával, portás; „Bűnmegelőzési és extrémizmus- elleni asszisztensek”: helyi lakosok; „Társadalmi kirekesztés és a rendőrség”: tréningek, gyakorlat; „Mentor”: alternatív szankciók hatálya alatt állók mentorálása; „Speciális oktatás, iskolaidőn kívüli és klub-programok”.

14 Külföldi jó gyakorlatok Csehország (folyt.)
„Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) Eredmények: a rendőrök és a roma vezetők közti kommunikáció javult; a regisztrált bűncselekmények száma jelentősen csökkent; konfliktuskezelés a roma mentorok segítségével; iskolai mulasztások száma csökkent; fokozódott a szülők érdeklődése gyermekeik iskolai teljesítménye iránt; alprojektek országos terjesztése.

15 Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság
„Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) Probléma: helyi lakosság egészségügyi és szociális szempontból hátrányos helyzetű; antiszociális viselkedés és szervezett bűnözés szempontjából „hot spot”, de feljelentési hajlandóság alacsony; helyi szolgáltatók körének (orvosi rendelők, posta, üzletek, iskolák) folyamatos csökkenése; etnikai és generációs konfliktusok; rasszista bűncselekmények; jobboldali szélsőséges politikai csoportok jelenléte. Cél: a társadalmi kohézió fej- lesztése; hatékony beavatkozás a lakónegyed további hanyat- lása megelőzésére.

16 Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság (folyt.)
„Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) Partnerek: helyi rendőri egységek; Home Office közbiztonsági partnerségeket felügyelő egysége; önkormányzatokért felelős tárca; szociális lakásügyi szervezet; illegális hitelezés elleni országos szervezet; helyi egyházközség. Módszerek: kutatás a problémák azonosítására; problémamegoldó workshopok; virtuális rendőrségi hálózat a rasszista bűncselekmények ellen; részvételi finanszírozás; rendőrségi akciók a szervezett bűnözők ellen.

17 Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság (folyt.)
„Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) Eredmények: a társadalmi kohézió javult; a szélső jobboldali szervezetek aktivitása visszaszorult; az elmúlt 1 évben nem jelentettek rasszista incidenst; 48%-kal csökkent az antiszociális viselkedések miatti bejelentések száma; az illegális hitelezésre és a drogkereskedelemre vonatkozó be- jelentések száma csökkent; a közös- ségi központ visszanyerte eredeti funkcióját; 16 új közösségi csoport jött létre, működik és vesz részt a helyi döntési folyamatokban.

18 Külföldi jó gyakorlatok Hollandia
„Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch Önkormányzat) Probléma: garázda magatartás és bűncselekmények elkövetésének magas kockázata; iskolából kimaradás és a helyi közösség elleni lázadó magatartás gyakorisága a marokkói fiatal fiúk körében. Cél: a fiúk és csoportjaik szociális problémáinak azonosítása és a fiatalok és szüleik közösségi aktivitásának fokozása rövid távon; szociális készségfejlesztés és pozitív énkép kialakítása és a társadalmi hierarchiában való működés készségének átadása középtávon; szomszédsági kohézió szintjének növelése, a helyi közérzet fejlesztése és a garázdaságok számának csökkentése hosszú távon. Partnerek: helyi szociális szakmai szervezet; helyi középiskola; helyi rendőri egység.

19 Külföldi jó gyakorlatok Hollandia (folyt.)
„Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch Önkormányzat) Módszerek: profi futball klub szimulálása: szerződés a tagokkal; csapatok edzései, tornái és edzőtáborai; havi klubszintű interaktív felvilágosító foglalkozások; edzésenként csapatszintű tematikus megbeszélések. Eredmények: szociális készségek fejlődése; pozitív önértékelés, iskolai eredmények javulása, aktívabb közösségi részvétel

20 Konklúziók I. A közösségi bűnmegelőzésnek tennie kell a marginalizált, társadalmilag kirekesztett, és mind az elkövetővé, mind pedig az áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, közösségek társadalmi integrációjáért. A helyreállító igazságszolgáltatás értékvezérelt és normatív megközelítése, amely elősegíti a közösségi részvételt, a dialógust, a helyreállítást, a békéltetést, a felelősségérzet fejlesztését, a demokratizmust és a normákkal való azonosulást, hasznára válhat a bűnmegelőzésnek. A strukturálatlan szabadidő-eltöltés a kortárscsoport körében, valamint a társadalmi kohézió alacsony szintje a szomszédságban erős rizikófaktorok a fiatalkori bűnözés vonatkozásában, míg az iskolai és családi kötelékek védőfaktorokként működnek.

21 Konklúziók II. A közösségfejlesztés a „képessé tevés” módszerével, a készségek és az önbizalom fejlesztésével fejlesztheti a közösségi cselekvést és az aktív állampolgárságot a hátrányos helyzetű közösségekben, és fontos eszköz lehet a bűnözés okait és a közösségi konfliktusok kezelését célzó munkában. A konfliktusok, amelyek szükségszerű velejárói mindennapjainknak, lehetőséget adnak a változtatásra, az érintettek aktivizálására és felelősségérzetük fejlesztésre. A hátrányos helyzetű közösségekkel végzett munka csak akkor a eredményes, ha az érintett közösség tagjai maguk is aktívan részt vesznek a megoldáskeresésben és a programok megvalósítói élvezik a résztvevők bizalmát.

22 melinda.gyokos@bm.gov.hu www.eucpn.org