Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOGIKA. A filozófia diszciplínái Tematika 1. Logika 2. Nyelvfilozófia 3. Metafizika 4. Ismeretelmélet 5. Tudományfilozófia 6. Elmefilozófia Előadások:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOGIKA. A filozófia diszciplínái Tematika 1. Logika 2. Nyelvfilozófia 3. Metafizika 4. Ismeretelmélet 5. Tudományfilozófia 6. Elmefilozófia Előadások:"— Előadás másolata:

1 LOGIKA

2 A filozófia diszciplínái Tematika 1. Logika 2. Nyelvfilozófia 3. Metafizika 4. Ismeretelmélet 5. Tudományfilozófia 6. Elmefilozófia Előadások:

3 Magyar nyelvű ajánlott irodalom Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, Farkas K., Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, Farkas K., Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, Huoranszki F.: Modern Metafizika, Osiris, Huoranszki F.: Modern Metafizika, Osiris, Forrai G.: Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, Forrai G.: Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia, Osiris–Láthatatlan Kollégium, Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia, Osiris–Láthatatlan Kollégium, Ambrus G.: A tudat metafizikája, Gondolat, Ambrus G.: A tudat metafizikája, Gondolat, 2007.

4 Mi a logika? Régebbi elnevezés: Régebbi elnevezés: dialektika (a vitatkozás művészete) dialektika (a vitatkozás művészete) analitika (Arisztotelésznél) analitika (Arisztotelésznél) Logika: az érvényes következtetés elmélete Logika: az érvényes következtetés elmélete Következtetés: Következtetés: 1. premissza: Ha esik az eső, sáros az út. 1. premissza: Ha esik az eső, sáros az út. 2. premissza: Esik az eső. 2. premissza: Esik az eső. Konklúzió: Sáros az út. Konklúzió: Sáros az út.

5 Következtetések Érvényes következtetés: Érvényes következtetés: 1. premissza: Marci jön a keddi filmre, vagy Marcsi jön a keddi filmre. (Rövidebben: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre.) 1. premissza: Marci jön a keddi filmre, vagy Marcsi jön a keddi filmre. (Rövidebben: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre.) 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. Érvénytelen következtetés: Érvénytelen következtetés: 1. premissza: Ha Marci jön a keddi filmre, akkor Robi nem jön a keddi filmre. 1. premissza: Ha Marci jön a keddi filmre, akkor Robi nem jön a keddi filmre. 2. premissza: Robi nem jön a keddi filmre. 2. premissza: Robi nem jön a keddi filmre. Konklúzió: Marci jön a keddi filmre. Konklúzió: Marci jön a keddi filmre.

6 Érvényes-e az alábbi következtetés? 1. Ebben a házban nincs más állat, csak macska. 2. Minden állat alkalmas kedvencnek, amelyik szereti a Holdat bámulni. 3. Ha egy állatot utálok, akkor elkerülöm. 4. Minden húsevő éjjel jár a zsákmány után. 5. Nincs olyan macska, amely nem fog egeret. 6. Csak olyan állat vonzódik hozzám, amely a házbeli. 7. A kenguruk nem alkalmasak kedvencnek. 8. Csak húsevő állatok fognak egeret. 9. Utálom azokat az állatokat, amelyek nem vonzódnak hozzám. 10. Azok az állatok, amelyek éjjel járnak zsákmány után, szeretik a Holdat bámulni. Mindig elkerülöm a kengurukat.

7 Mikor érvényes egy következtetés? Mit értünk azon, hogy az alábbi következtetés érvényes? Mit értünk azon, hogy az alábbi következtetés érvényes? Ha esik az eső, sáros az út. Ha esik az eső, sáros az út. Esik az eső. Esik az eső. Sáros az út. Sáros az út. Érvényes egy következtetés: ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. Érvényes egy következtetés: ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz.

8 Formalizálás Atomi mondatok: Atomi mondatok: p: Esik az eső. p: Esik az eső. q: Sáros az út. q: Sáros az út. Funktorok: Funktorok: a. ~: nem b. &: és c. ∨ : vagy d. ⊃ : ha … akkor e. ≡ : akkor és csak akkor Formulák (összetett mondatok): Formulák (összetett mondatok): A = p ⊃ q: Ha esik az eső, sáros az út. A = p ⊃ q: Ha esik az eső, sáros az út. B = p & ~q: Esik az eső, de (és) nem sáros az út. B = p & ~q: Esik az eső, de (és) nem sáros az út.

9 Formalizálás Természetes nyelvi mondat: Természetes nyelvi mondat: Vagy elhiszed, hogy baj van, és adsz pénzt, hogy segíthessek, vagy nem hiszed el, és megnézheted magad. Vagy elhiszed, hogy baj van, és adsz pénzt, hogy segíthessek, vagy nem hiszed el, és megnézheted magad. Jelölések: Jelölések: p: elhiszed, hogy baj van p: elhiszed, hogy baj van q: adsz pénzt, hogy segíthessek q: adsz pénzt, hogy segíthessek r: megnézheted magad r: megnézheted magad Szerkezet: (p & q) ∨ (~p & r) Szerkezet: (p & q) ∨ (~p & r)

10 Szemantika és szintaxis Szemantika felépítés: A következmény- relációt az igaz és a hamis fogalmán keresztül vezeti be. A következmény- relációt az igaz és a hamis fogalmán keresztül vezeti be. Szintaktikai felépítés: A következmény- relációt a nyelvi jelek kombinációján keresztül vezeti be. A következmény- relációt a nyelvi jelek kombinációján keresztül vezeti be.

11 Szemantika Igazságérték: Igazságérték: igaz: 1 igaz: 1 hamis: 0 hamis: 0 Atomi mondatok igazságértéke: Atomi mondatok igazságértéke: a mondat igaz: |p|=1 a mondat igaz: |p|=1 a mondat hamis: |p|=0 a mondat hamis: |p|=0

12 Funktorok igazságtáblázata tagadás (nem) konjunkció (és) diszjunkció (vagy) kondicionális (ha… akkor)bikondicionális (akkor és csak akkor) pq p⊃qp⊃qp⊃qp⊃q p~p10 01pq p&q pq p∨qp∨qp∨qp∨q pq p≡qp≡qp≡qp≡q

13 Interpretáció Interpretáció: Interpretáció: Minden atomi mondathoz igazságértéket rendelünk. Minden atomi mondathoz igazságértéket rendelünk. Pl. két mondat esetén 4 lehetséges interpretáció van, három mondat esetén 8. Pl. két mondat esetén 4 lehetséges interpretáció van, három mondat esetén 8. n db atomi mondatnak 2 n interpretációja van. n db atomi mondatnak 2 n interpretációja van. pq I1I1I1I111 I2I2I2I210 I3I3I3I301 I4I4I4I400 pqr I1I1I1I1111 I2I2I2I2110 I3I3I3I3101 I4I4I4I4100 I5I5I5I5011 I6I6I6I6010 I7I7I7I7001 I8I8I8I8000

14 Érvényes következtetés Érvényes következtetés: Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. Érvényes következtetés: Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. Vagyis: ha minden olyan interpretációra, amelyben az összes premissza igaz, a konklúzió is igaz. Vagyis: ha minden olyan interpretációra, amelyben az összes premissza igaz, a konklúzió is igaz. P = {p 1, p 2 …}: premisszák P = {p 1, p 2 …}: premisszák K: konklúzió K: konklúzió Jelölés: P ⇒ K Jelölés: P ⇒ K

15 Következményreláció Érvényes következtetés: 1. premissza: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre. 1. premissza: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre. 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. Formalizálás: Formalizálás: p: Marci jön a keddi filmre. p: Marci jön a keddi filmre. q: Marcsi jön a keddi filmre. q: Marcsi jön a keddi filmre. Premisszák: Premisszák: 1. premissza: p ∨ q 1. premissza: p ∨ q 2. premissza: ~p 2. premissza: ~p Konklúzió: q Konklúzió: q Kérdés: {p ∨ q, ~p} ⇒ q Kérdés: {p ∨ q, ~p} ⇒ q pq p∨qp∨qp∨qp∨q~pq

16 Feladatok Érvényesek-e az alábbi következtetések? Érvényesek-e az alábbi következtetések? {~p & q, p ⊃ q, ~p} ⇒ p & ~q {~p & q, p ⊃ q, ~p} ⇒ p & ~q {p & ~q, ~p ∨ q} ⇒ p ∨ q {p & ~q, ~p ∨ q} ⇒ p ∨ q Igazolja az alábbi következtetések érvényességét! Igazolja az alábbi következtetések érvényességét! {p ⊃ q, p} ⇒ q(leválasztási szabály, modus ponens) {p ⊃ q, p} ⇒ q(leválasztási szabály, modus ponens) {p ⊃ q, ~q} ⇒ ~p(modus tollens) {p ⊃ q, ~q} ⇒ ~p(modus tollens) {p ⊃ q, q ⊃ r } ⇒ p ⊃ r (láncszabály) {p ⊃ q, q ⊃ r } ⇒ p ⊃ r (láncszabály) {p ∨ q, ~q} ⇒ p {p ∨ q, ~q} ⇒ p {p ∨ q, ~p} ⇒ q p ≡ q ⇒ p ⊃ q p ≡ q ⇒ p ⊃ q p ≡ q ⇒ q ⊃ p {p ≡ q, q ≡ r} ⇒ p ≡ r {p ≡ q, q ≡ r} ⇒ p ≡ r

17 A logika fajtái Extenzionális logika Extenzionális logika Kijelentéslogika (nulladrendű logika): nem bontjuk fel az atomi mondatokat. (Ez volt eddig.) Kijelentéslogika (nulladrendű logika): nem bontjuk fel az atomi mondatokat. (Ez volt eddig.) Predikátumlogika (elsőrendű logika): felbontjuk az atomi mondatokat. Predikátumlogika (elsőrendű logika): felbontjuk az atomi mondatokat. Intenzionális logika Intenzionális logika Modális logika Modális logika Temporális logika Temporális logika

18 Mondat és név Alapkategóriák: Alapkategóriák: mondat: „A portás kabátja piros” mondat: „A portás kabátja piros” (individuum)név: „Albert Einstein”, „a portás kabátja” (individuum)név: „Albert Einstein”, „a portás kabátja” Funktorok (függvények): Funktorok (függvények): mondatfunktor: mondat → mondat mondatfunktor: mondat → mondat „Péter azt mondja, hogy …” ; „ … és …” „Péter azt mondja, hogy …” ; „ … és …” névfunktor: név → név névfunktor: név → név „ … anyja”; „ … és … gyermeke” „ … anyja”; „ … és … gyermeke” predikátum: név → mondat predikátum: név → mondat „ … piros”; „… nagyobb, mint …” „ … piros”; „… nagyobb, mint …” Faktuális érték (extenzió): Faktuális érték (extenzió): mondat: igaz (1), hamis (0) mondat: igaz (1), hamis (0) név: az az objektum, amit a név jelöl név: az az objektum, amit a név jelöl

19 Extenzionális és intenzionális logika Extenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke meghatározza a kimenet faktuális értékét. Extenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke meghatározza a kimenet faktuális értékét. mondatfunktor: mondat → mondat mondatfunktor: mondat → mondat „Nem igaz, hogy …” ; „ … és …” „Nem igaz, hogy …” ; „ … és …” predikátum: név → mondat predikátum: név → mondat „Péter látja/hallja …-t” „Péter látja/hallja …-t” Intenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke nem határozza meg a kimenet faktuális értékét. Intenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke nem határozza meg a kimenet faktuális értékét. mondatfunktor: mondat → mondat mondatfunktor: mondat → mondat „Péter tudja/gondolja/azt hiszi, hogy …” ; „ … mert …” „Péter tudja/gondolja/azt hiszi, hogy …” ; „ … mert …” predikátum: név → mondat predikátum: név → mondat „Péter ismeri …-t” „Péter ismeri …-t”

20 Elsőrendű extenzionális logika A névmások jelölésére változókat használunk: x, y, z A névmások jelölésére változókat használunk: x, y, z Ő álmos. → x álmos. Ő álmos. → x álmos. A változók segítségével nyitott mondatot kapunk: A változók segítségével nyitott mondatot kapunk: x kezet fogott y-nal. x kezet fogott y-nal. szabad változó: a helyén nevek szerepelhetnek. szabad változó: a helyén nevek szerepelhetnek. kötött változó: a helyén nem szerepelhetnek nevek. kötött változó: a helyén nem szerepelhetnek nevek. Nyitott mondat: tartalmaz szabad változót. Nyitott mondat: tartalmaz szabad változót. Zárt mondat: csak kötött változót tartalmaz. Zárt mondat: csak kötött változót tartalmaz. Hogyan lehet változókat lekötni? → Kvantorokkal. Hogyan lehet változókat lekötni? → Kvantorokkal.

21 Kvantorok Univerzális kvantor: ∀ (minden) Univerzális kvantor: ∀ (minden) Egzisztenciális kvantor: ∃ (van olyan) Egzisztenciális kvantor: ∃ (van olyan) Nyitott mondat: Nyitott mondat: x álmos. x álmos. Kvantort eléírva: Kvantort eléírva: ∀ x (x álmos): Minden x-re, x álmos. Röviden: Mindenki álmos. ∀ x (x álmos): Minden x-re, x álmos. Röviden: Mindenki álmos. ∃ x (x álmos): Van olyan x, x álmos. Röviden: Van, aki álmos. ∃ x (x álmos): Van olyan x, x álmos. Röviden: Van, aki álmos. Kvantor alkalmazásának sémája: Kvantor alkalmazásának sémája: kvantor – változó – (hatókör) kvantor – változó – (hatókör) A kvantor leköti a nyitott mondat szabad változóját. A kvantor leköti a nyitott mondat szabad változóját. Az egyváltozós nyitott mondatból zárt mondatot csinál. Az egyváltozós nyitott mondatból zárt mondatot csinál.

22 Példák Kétváltozós nyitott mondat: Kétváltozós nyitott mondat: (x ember) ⊃ (y barátja x-nek) (x ember) ⊃ (y barátja x-nek) Kiolvasás: Ha x ember, akkor y barátja x-nek. Kiolvasás: Ha x ember, akkor y barátja x-nek. Kössük le y-t egzisztenciális kvantorral: Kössük le y-t egzisztenciális kvantorral: (x ember) ⊃ ∃ y (y barátja x-nek) (x ember) ⊃ ∃ y (y barátja x-nek) Kiolvasás: Ha x ember, akkor van olyan y, hogy x barátja y-nak. Kiolvasás: Ha x ember, akkor van olyan y, hogy x barátja y-nak. Röviden: Ha x ember, akkor x-nek van barátja. Röviden: Ha x ember, akkor x-nek van barátja. Kössük le x-et univerzális kvantorral: Kössük le x-et univerzális kvantorral: ∀ x [(x ember) ⊃ ∃ y (y barátja x-nek)] ∀ x [(x ember) ⊃ ∃ y (y barátja x-nek)] Kiolvasás: Minden x-re: ha x ember, akkor x-nek van barátja. Kiolvasás: Minden x-re: ha x ember, akkor x-nek van barátja. Röviden: Minden embernek van barátja. Röviden: Minden embernek van barátja.

23 További példák Júliát mindenki szereti: Júliát mindenki szereti: ∀ x (x szereti Júliát) ∀ x (x szereti Júliát) Júlia mindenkit szeret: Júlia mindenkit szeret: ∀ x (Júlia szereti x-et) ∀ x (Júlia szereti x-et) Mindenki szeret valakit: Mindenki szeret valakit: ∀ x ∃ y (x szereti y-t) ∀ x ∃ y (x szereti y-t) Mindenkit szeret valaki: Mindenkit szeret valaki: ∀ x ∃ y (y szereti x-et) ∀ x ∃ y (y szereti x-et) Mindenki szeret mindenkit: Mindenki szeret mindenkit: ∀ x ∀ y (x szereti y-t) ∀ x ∀ y (x szereti y-t)

24 Egzisztenciaállítások Egzisztenciaállítás: ∃ x.F(x) Egzisztenciaállítás: ∃ x.F(x) Létezik páros szám: ∃ x (x páros szám) Létezik páros szám: ∃ x (x páros szám) Egyéb esetek: Van olyan F, amely G: ∃ x [F(x) & G(x)] Van olyan F, amely G: ∃ x [F(x) & G(x)] Van olyan gomba, amelyik mérgező: ∃ x (x gomba & x mérgező) Van olyan gomba, amelyik mérgező: ∃ x (x gomba & x mérgező) Van olyan F, amely nem G: ∃ x [F(x) & ~G(x)] Van olyan F, amely nem G: ∃ x [F(x) & ~G(x)] Van olyan madár, amelyik nem repül: ∃ x [x madár & ~(x repül)] Van olyan madár, amelyik nem repül: ∃ x [x madár & ~(x repül)] Nincs olyan F, amely G: ~ ∃ x [F(x) & G(x)] Nincs olyan F, amely G: ~ ∃ x [F(x) & G(x)] Nincs olyan diák, aki megbukott. ⇔ Egyetlen diák sem bukott meg. Nincs olyan diák, aki megbukott. ⇔ Egyetlen diák sem bukott meg. ~ ∃ x [F(x) & G(x)] ⇔ ∀ x ~[F(x) & G(x)] ⇔ ∀ x [F(x) ⊃ ~G(x)] ~ ∃ x [F(x) & G(x)] ⇔ ∀ x ~[F(x) & G(x)] ⇔ ∀ x [F(x) ⊃ ~G(x)] Nincs olyan F, amely G: ~ ∃ x [F(x) & ~G(x)] Nincs olyan F, amely G: ~ ∃ x [F(x) & ~G(x)] Nincs olyan ló, amelyik nem négylábú. ⇔ Minden ló négylábú. Nincs olyan ló, amelyik nem négylábú. ⇔ Minden ló négylábú. ~ ∃ x [F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀ x ~[F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀ x [F(x) ⊃ G(x)] ~ ∃ x [F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀ x ~[F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀ x [F(x) ⊃ G(x)]

25 Univerzális állítások Univerzális állítás: ∀ x.F(x) Univerzális állítás: ∀ x.F(x) Minden mozog: ∀ x (x mozog) Minden mozog: ∀ x (x mozog) Egyéb esetek: Minden, ami F, az G: ∀ x [F(x) ⊃ G(x)] Minden, ami F, az G: ∀ x [F(x) ⊃ G(x)] Minden ló négylábú: ∀ x (x ló ⊃ x négylábú) Minden ló négylábú: ∀ x (x ló ⊃ x négylábú) A madarak tojásrakók: ∀ x (x madár ⊃ x tojáslakó) A madarak tojásrakók: ∀ x (x madár ⊃ x tojáslakó) Feladat: Formalizáljuk az alábbi mondatokat! Csilla vett valamit, de elcserélte azt valakivel valamire. Csilla vett valamit, de elcserélte azt valakivel valamire. Mindenki gyanús nekem, aki él. Mindenki gyanús nekem, aki él. Péter minden barátjának van gyereke. Péter minden barátjának van gyereke. A pályázók közül csak a kiskorúak nem feleltek meg. A pályázók közül csak a kiskorúak nem feleltek meg.

26 Modális logika „Szükségszerű, hogy minden gerincesnek van szíve.” „Szükségszerű, hogy minden gerincesnek van szíve.” „Lehetséges, hogy Anna lekéste a vonatot.” „Lehetséges, hogy Anna lekéste a vonatot.” „Esetleges, hogy holnap lesz tengeri csata.” „Esetleges, hogy holnap lesz tengeri csata.” „Lehetetlen, hogy senki sem látta a balesetet.” „Lehetetlen, hogy senki sem látta a balesetet.” ⃞ p: szükségszerű, hogy p ⃞ p: szükségszerű, hogy p ⃟ p: lehetséges, hogy p ⃟ p: lehetséges, hogy p ~ ⃞ p: esetleges, hogy p ~ ⃞ p: esetleges, hogy p ~ ⃟ p: lehetetlen, hogy p ~ ⃟ p: lehetetlen, hogy p ⃟ p = ~ ⃞ ~p: lehetséges = nem lehetetlen ⃟ p = ~ ⃞ ~p: lehetséges = nem lehetetlen ⃞ p = ~ ⃟ ~p: szükségszerű = nem esetleges ⃞ p = ~ ⃟ ~p: szükségszerű = nem esetleges

27 Lehetséges világok szemantikája Leibniz: Leibniz: „számtalan világ van, amelyek közül az Istennek szükségképpen a legjobbat kellett kiválasztania” „számtalan világ van, amelyek közül az Istennek szükségképpen a legjobbat kellett kiválasztania” Lehetséges v 1 v 2 … Lehetséges v 1 v 2 … ⃞ p: szükségszerű, hogy p, ⃞ p: szükségszerű, hogy p, ha p minden világban igaz. ha p minden világban igaz. ⃟ p: lehetséges, hogy p, ⃟ p: lehetséges, hogy p, ha van olyan világ, amelyikben p igaz. ha van olyan világ, amelyikben p igaz.

28 Lehetséges világok szemantikája „Öt meg hét szükségszerűen tizenkettő:” „Öt meg hét szükségszerűen tizenkettő:” „Öt meg hét minden világban tizenkettő” „Öt meg hét minden világban tizenkettő” „Szókratész lehetett volna ostoba”: „Szókratész lehetett volna ostoba”: „Szókratész de létezik egy v, ahol Szókratész ostoba” „Szókratész de létezik egy v, ahol Szókratész ostoba” Kérdés: Hogyan lehetett Szókratész ostoba egy másik világban, amikor Szókratész az aktuális világban létezik? Kérdés: Hogyan lehetett Szókratész ostoba egy másik világban, amikor Szókratész az aktuális világban létezik?

29 Modális realizmus és aktualizmus Modális realizmus: Modális realizmus: A lehetséges világok konkrét univerzumok, amelyek nem állnak egymással téridőbeli kapcsolatban. A lehetséges világok konkrét univerzumok, amelyek nem állnak egymással téridőbeli kapcsolatban. Az aktuális világ indexikusan értelmezendő. Az aktuális világ indexikusan értelmezendő. Modális aktualizmus (antirealizmus): Modális aktualizmus (antirealizmus): Csak az aktuális világ létezik, a lehetséges világok absztrakt reprezentációk, propozíciók maximális és konzisztens rendszerei. Csak az aktuális világ létezik, a lehetséges világok absztrakt reprezentációk, propozíciók maximális és konzisztens rendszerei. Míg az idő tekintetében inkább realisták vagyunk, addig a modalitások tekintetében inkább antirealisták. Míg az idő tekintetében inkább realisták vagyunk, addig a modalitások tekintetében inkább antirealisták.

30 De dicto és de re modalitás de dicto: a mondatról A modális funktor zárt mondatra hat: A modális funktor zárt mondatra hat: ⃞∀ x (F(x) ⊃ G(x)) ⃞∀ x (F(x) ⊃ G(x)) „Szükségszerű, hogy aki athéni, az athéni.” „Szükségszerű, hogy aki athéni, az athéni.” igaz igaz „Szükségszerű, hogy a Naprendszerben a bolygók száma nagyobb, mint hét.” „Szükségszerű, hogy a Naprendszerben a bolygók száma nagyobb, mint hét.” hamis hamis de re: a dologról A modális funktor nyitott mondatra hat: A modális funktor nyitott mondatra hat: ∀ x (F(x) ⊃ ⃞ G(x)) „Aki athéni, az szükség- szerűen athéni.” „Aki athéni, az szükség- szerűen athéni.” hamis „A Naprendszerben a bolygók száma szükségszerűen nagyobb, mint hét.” „A Naprendszerben a bolygók száma szükségszerűen nagyobb, mint hét.” igaz

31 Kontrafaktuálisok A □ → B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet A □ → B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis Lehetséges v 1 v 2 … Lehetséges v 1 v 2 … A □ → B igaz: A □ → B igaz: 1. ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □ → B üresen igaz), vagy 2. ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □ → B nem üresen igaz).


Letölteni ppt "LOGIKA. A filozófia diszciplínái Tematika 1. Logika 2. Nyelvfilozófia 3. Metafizika 4. Ismeretelmélet 5. Tudományfilozófia 6. Elmefilozófia Előadások:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések