A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása

Az előadások a következő témára: "A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása"— Előadás másolata:

1 A napsugárzás, a hőmérséklet, a szél és a csapadék felszínformáló hatása

2 A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Belső erők: kiemelkedéseket (hegységek) és mélyedéseket (medencéket, árkokat) hoznak létre Külső erők: a kiemelkedéseket lepusztítják, a mélyedéseket feltöltik

3 Belső erők Kőzetlemezek mozgása Vetődés Gyűrődés Vulkánosság
Földrengések Magas hőmérsékletű magmaáramlások Nehézségi erő

4 Külső erők Hőmérséklet-ingadozás Víz Szél Jég Tengervíz Élővilág
Társadalom

5 Aprózódás A kőzetek fizikai tulajdonságai változnak (szemcseméret, térfogat) Felmelegedéskor a kőzetek kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak → gyakori térfogatváltozás → repedések keletkeznek → feldarabolódnak

6 Aprózódás formái Hőingás okozta aprózódás Fagyaprózódás
Növényzet okozta aprózódás

7 A szél felszínformáló tevékenysége
Hatékony felszínformáló: száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken Munkavégző képessége az erejétől függ Pusztító, szállító és építő (felhalmozó) tevékenység

8 A szél pusztító tevékenysége (defláció)
Száraz, sivatagos, növényzet nélküli vidékeken Szállított homokszemekkel csiszol → szélmarás → ingókövek, tanúhegyek Elszállítja az apró felszíni törmelékeket → deflációs medencék

9 A szél pusztító tevékenysége (defláció)
Félig kötött homokterületeken Tágas medencék helyett hosszú szélbarázdák A szélbarázdák között maradékgerincek A szélbarázdákból kifújt homok garmadákban halmozódik fel

10

11

12 A szél építő munkája (akkumuláció)
Szabadon mozgó homok (sivatag) Fodros felszín Bálnahátbucka Barkán Sivatagi dűne

13

14

15

16 A szél építő munkája (akkumuláció)
Félig kötött homokterületeken: parabolabucka Épülő, lapos, homokos tengerpartok: parti dűne, vándordűne A szállított finom szemcséjű sárga porból évezredek alatt lösz (üledékes kőzet) képződött

17 A csapadékvíz felszínformáló hatása
A víz mindig lefelé, az alacsonyabb térség felé halad, magával szállítva a hordalékokat A felszínen elfolyó víz magával sodorja a talajrétegeket → esőbarázdákat, árkokat alakít ki