A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.

Az előadások a következő témára: "A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa."— Előadás másolata:

1 A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa alelnöke

2 Magyar Természetvédők Szövetsége 110 környezet- és természetvédő csoport szövetsége A küldetés: a természet egészének védelme, hozzájárulás a fenntartható fejlődés megvalósításához Főbb tevékenységek: Természet- védelem, Környezetpolitika és Fenntarthatóság, Agrár- és Vidék- fejlesztés, Regionális Politika, GMO, Ipari Környezetvédelem, Klíma és Energia, Környezeti Nevelés Nemzetközi aréna: Föld Barátai, EEB, Bankwatch

3 Az MTvSz klímavédelmi munkacsoportja 15 (tag)szervezet aktív részvétele, kiemelt: Ökológiai Intézet, E-misszió, Reflex szakmai vezető: Dr. Gyulai Iván lobbi, vélemények energia és klímapolitika: pl. NÉS vélemény 63 civil szervezet támogatásával utcai akciók, kampány: 25 város szemléletformálás: lakosság, önkormányzatok, diákok Föld Barátai kampányok

4 Hajtóerők ok-okozati rendszere ÁLLAPOT STRUKTÚRÁLIS INTÉZMÉNYI KULTURÁLIS a környezet állapota gazdasági szektorok, termelési-fogyasztási szerkezet jogi és közgazdasági szabályozó rendszer társadalmi viszonyrendszer és értékek

5 Javaslatok a NÉS-hez 1. Foglalkozzon az éghajlatváltozás hajtóerőivel - nem technikai vagy technológia probléma - értékek és társadalmi viszonyrendszer megváltoztatása - tudatosítani a probléma megoldás nagyságát: az össztársadalmi anyagi fogyasztás nem növelhető - fogyasztási értékrend átalakítása Strukturális változásokat célozzon - hatékonyságnövelés és modernizáció nem elég - termelési és fogyasztási struktúrába kell beavatkozni - hatásos közgazdasági és jogi szabályozás

6 A terhelés problémája Az ÜHG kibocsátás csak egyik oka az éghajlatváltozásnak Környezeti terhelés összetevői: - erőforrás használat -> 130% ökológia lábnyom - térhasználat -> természetes felszínborítottság rombolása - szennyezés - > ÜHG kibocsátás Output oldali szabályozás problémája - a csak output oldali szabályozás eltérül - átterhelés pl. bioüzemanyagok - karbonszivárgás

7 Javaslatok a NÉS-hez 2. Input oldali szabályozást - a (fosszilis) energia felhasználás korlátozása - évi 1% energiafelhasználás csökkenést – ezt fedezheti az évi 1% energiahatékonyság javulás Hatékony közgazdasági eszközöket - energiafelhasználás csökkentése: erőforrás adó vagy energia kvóta Valódi üvegházhatású-gáz csökkentést minden szektorban - ne engedje meg kibocsátás növekedést egyes gazdasági szektoroknak (közlekedés, lakosság, mezőgazdaság)

8 Javaslatok a NÉS-hez 3. Természetes felszínborítottság növelése - szén-dioxid elnyelés, - kedvezőbb mikroklíma, - az ökológiai szolgáltatások növekedése Több teret a megújuló energiának - évente legalább 1% fosszilis energia kiváltása - nap és szél energia előnye a biomasszával szemben - technikai potenciál növelése – K+F, KEOP támogatás Több támogatást a lakossági és közösségi energiatakarékos beruházásoknak - valósan igénybe vehető támogatás - 100%-os visszatérítendő támogatás

9 Nem kérünk az új szektorból ! Az ÜHG kibocsátás elleni küzdelem fetisizálása - a partikuláris kezelés átterhelést okoz - csak holisztikus kezelés lenne megengedhető Biomassza probléma - fosszilis felhasználás a termeléshez - térhasználat és monokultúrák – biodiverzitás fenyegetése, - élelmiszerárak növekedése – társadalmi problémák Atomenergia reneszánsza - magas társadalmi kockázat - output szabályozás lehetősége

10 Köszönöm a figyelmet ! Farkas István, Magyar Természetvédők Szövetsége, ifarkas@mtvsz.huifarkas@mtvsz.hu, info@mtvsz.hu, www.mtvsz.huinfo@mtvsz.huwww.mtvsz.hu