Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület"— Előadás másolata:

1 Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület

2 Hallás analizátora Szerepe: –Akusztikai ingerek felfogása –Tájékozodás Részei : –Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső fülben –Közvetítő szakasz: hallópálya –Központi szakasz: hallókéreg

3 A fül alkotóelemei Külső fül – levegőrezgések felfogása, középfül felé való vezetése Középfül – továbbítás a belső fül felé Belső fül – hallóreceptorok ingerlése, ingerület továbbítása – periferikus szakasz

4

5 Külső hallójárat Fülkagyló Rezonátor, enyhén erősíti hangokat –25 mm hosszú –Bőr béleli, melyben számos faggyúmirigy található –Dobhártya zárja le 9 mm átmérőjű, ovális gyengén rugalmas –Csontos gyűrűbe ékelődik –Külső részét bőr fedi –Belül nyálkahártya fedi –A két hámréteg között kollagénrostos váz található Ferde állású, kúp alakú –Belső részéhez a kalapács nyele rögzül –Rezgése a csontocskákra továbbítódik

6 Középfül A dobüregben foglal helyet Nyálkahártya béleli Kapcsolatban áll az orrgarattal a fülkürt révén Csontocskák láncolata –Kalapács – dobhártyára támaszkodik –Üllő –Kengyel – az ovális ablakra támaszkodik

7 Belső fül Sziklacsontban foglal helyet –Csontos labirintus – belsejét perilimfa tölti ki Tornác Csontos ívjáratok Csiga –Hártyás labirintus – belsejét endolimfa tölti ki Tömlöcské és zsákocska Hártyás ívjáratok Vesztibuláris járat, hártyás csiga és a dobüregi járat

8 Csontos csiga Csúcsi részén helikotréma Spirális lemez (egész a csúcsig), folytatásában az alaphártya Vesztibuláris járat – Reissner hártya Csigajárat – háromszög alakú Dobüregi járat

9 Csigajárat Határai: –Reissner hártya –Oldalt csiga csontos fala, sajátos hám béleli, hajszálereket tartalmaz –Alul a spirális lemez és az alaphártya –Belsejében a Corti-féle hallószerv –Endolimfa H –helikotréma Rm- Reissner –féle hártya SV- vesztibuláris járat SM-csigajárat ST- dobüregi járat SG- spirális dúc, Corti-féle dúc M-modiolus (kúp alakú, a csontos csiga tengelye)

10 Corti-féle szerv 1.Spirális lemez 2.Belső spirális barázda 3.Belső támasztósejtek, belső érzősejtek 4.Külső támasztósejtek 5.Fedőlemez 6.Retikuláris hártya 7.Külső érzősejtek 8.Pillérsejtek (belső, külső) 9.Hámsejtek- stra vascularis 10.Külső spirális barázda 11.Kötőszövet 12.Alaphártya hámborítása 13.Corti-féle alagút 14.Corti-féle dúcsejtek 15.Csontszövet

11 Halláselmélet Békésy A kengyel rezgése rezgésbe hozza a vesztibuláris és dobüregi járatban levő folyadékoszlopot –a rezgések a kerekablakban elveszlődnek –A dobüregi járat perilimfa rezgései megemelik az alaphártyát –A külső érzősejtek csillói a fedőhártyába ütközve a sejthártya depolarizációját eredményezik –A spirális lemezen ülő érzősejtek ingere pedig a csigajárat endolimfájának a rezgése –Az idegingerület a hallórostokon a KI továbbítódik A hallás típusai –Légvezetéses – fül révén –Csontvezetéses – koponyacsontok rezgése

12 Közvetítő és központi szakasz I. neuron– Corti féle dúcban, periferikus nyúlványai az érzősejtek alapi részén végződnek, tengelynyúlványa a VIII. agyideg hallórostjait képezi II. Neuron- a nyúltagyi felső és alsó hallómagban III. Neuron a felső és alsó olajkákban –Az alsó magból induló rostok az azonos oldali olajkában szinaptizálnak, majd a trapéz testben kereszteződnek és mint oldalsó hurokpálya haladnak az alsó ikertestek felé –A felső magból induló rostok felületesen haladnak, majd a középvonalban a mélybe nyomulnak és az ellenoldali olajkában szinaptizálnak, az idegrostok csatlakoznak a hurokpályához –Tonotópiás tagozódás (hangmagasság szerinti reprezentáció), a mag dorso- mediális részébe a csiga bazális járatábol érkeznek rostok (mély hangok), a ventrolaterálsi részében a felső járatokból érkeznek rostok (magas hangok) Több kapcsolóállomás következik: trapézmag, a hurokpálya magva, a járulékos olajka Következő kapcsolóállomás az alsó ikertestekben, ez a hallással kapcsolatos reflexek központja (pl. Fejnek a hang irányába történő mozgatása) – tectospinális pálya a gerincvelői motoros magvakban végződik Az utolsó kapcsolóállomás a mediális (belső ) térdelttestben van, innen a rostok a hallókisugárzás révén a kéregben végződnek Elsődleges halló kérgimező B41, a 42 a hallással kapcsolatos emlékképek tárolásának központja, kapcsolatban áll az érző beszédközponttal

13 Hallópálya

14 Egyensúlyérzékelés analizátora Szerepe: –Tájékozódás –Egyensúly fenntartása nyugalomban és helyváltoztatáskor Az egynesúlyérző szerv a belső fülben található a tömlőcskében, zsákocskában és az ívjáratokban

15 Periferikus szakasz Érzőfoltok (maculák) Zsákocska és tömlőcske falában Ingerük az egyenes vonalú gyorsulás Alkotórésze: –Támasztósejtek –Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések Stereocillium Kinocillium –Kocsonyás párta –Mészkristályok (otolitok) A mészkristályok nyomására a stereocilliumok a kinocillium felé mozdulnak el, a sejt ingerlődik Ellentétes irányba való elmozdulásuk gátló hatású Érzőtarajok (crista ampularis) Felkörös ívjáratok tágulataiban helyezkednek el –Félkörös ívjáratok a tér három irányába helyezkednek el Endolimfaáramlást eredményező szöggyorsulásra érzékenyek Alkotórésze: –Támasztósejtek –Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések –Kocsonyás fedő -cupula

16 Vesztibuláris pályák –I neuron – Scarpa dúcban –II neuron- a nyúltagyi vesztibuláris magvakban (felső, alsó, belső, külső) Az ellenoldali magvak ersztéki rostokon keresztül kapcsolatban állnak egymással a vesztibuláris magvakban végződnek a kisagyból, gerincvelőből érkező rostok, melyek az ízületi receptorok impulzusait közvetítik A magvak efferens rostok révén ellenőrzik az érzékhám működését –A nyúltagyi vesztibuláris magvakból kiinduló rostok egy része: Mint tractus vestibulo-spinalis halad a gerincvelőbe, ahol a feszítőizmok α és γ mozgatóneuronjait aktíválja Tractus vestibulo-retikularis – retikuláris állományba Vestibulocerebbelaris –kisagy archicerebellumába Vestibulo-nuclearis, a szemmozgató agyidegek magvaihoz (III, IV, VI) – a fej mozgása ellenére és lehetővé teszi egy tárgy fixálását Kis részük átkapcsol a talamuszba ( a nucleus ventralisban) és a kéregbe vetülnek a testérzőmező arctájék közeli részébe

17 A látás analizátora Szerep: –A környezetből az információk 90%-a a látószerven keresztül érkezik –Lehetővé teszi a térbeli tájékozodást, a környezethez való alkalmazkodást –Egyensúly fenntartása –Figyelem felkeltése Ingere : a látható sugarak nm Részei: –Receptor szakasz – retina –Közvetítő szakasz-látópálya –Központ - látókéreg

18 A szem A látás szerve Alkotórészei: –Szemgolyó –Járulékos védőszervek Szempilla Szemöldök Szemhéjak Könnykészülék Kötőhártya –Járulékos mozgatószervek

19 Járulékos mozgató- szervek A szemgolyót mozgató izmok –Felső, alsó, belső, külső egyenes –Felső és alsó ferde –Beidegzés: II, IV, VI

20 A szemgolyó A szemüreg (orbita) elülső részében foglal helyet Zsírszövetbe van beágyazvó Kissé lapított, gömbölyded szerv A szemüreg hátulsó részén a látóideg lép ki saját csatornáján

21 A szemgolyón két tengely húzható: –Anatómiai – a szemgolyó elülső és hátulsó pólusán áthaladó tengely –Optikai – a pupilla középpontját és az éleslátás pontját összekapcsoló tengely –Optikai készülék részei: Szaruhártya Csarnokvíz Szemlencse Üvegtest –Falát három burok alkotja: külső, középső és belső

22 Külső burok –Ínhártya (sclera) – szemfehérje fehér színű tömöttrostos kötőszövet védő szerepe van a szemgolyó hátulsó pólusán a látóideg és a szemgolyóba belépő vérerek furják át –Szaruhártya - cornea A szemgolyó elülső részén Átlátszó Óraüvegszerűen illeszkedik az ínhátyához A csarnokvíz táplálja Középső burok –Érhártya A szemgolyó hátulsó részét burkolja Táplálja a szemgolyót Feketekamra szerepét tölti be –Sugártest érhártya elülső részének megvastagodása Sugárizmok és sugárnyúlványok alkotják –Szivárványhártya Sugártest elött helyezkedik el

23 Sugártest –Rajta rögzül a lencse a lencsfüggesztő rostok révén –Izomzata a lencse görbületét szabályozza, szerepe van a közel és tóvollátásban –Külső részét sugár irányú redők borítják (orbiculáris ciliaris) Belölük indulnak a sugárnyúlványok (80) –csarnokvíz termelésében vesznek részt –A sugárredők elülső részén a sugárizmok foglalnak helyet Sugár irányú rostok Körkörös rostok –Hátulsó részét a retina vak része határolja Szivárványhártya –Lencse előtt a fényrekeszt, blendét képezi –A sugártestről ered –Elülső részét kötőszövet alkotja, melyben pigmentek találhatók –Alatta az izomréteg helyezkedik el Sugár irányú rostok Körkörös simaizomrostok –Hátulsó részét a retina vak része határolja

24 Belső burok – ideghártya- retina –Látó retina – a szemgolyó 2/3 borítja, fényérzékeny receptorokat tartalmaz –Vak retina – a szemgolyó elülső 1/3 alkotja –Ora serrata – fogazott vonal, a két retina közti határt képezi –A szemgolyó hátulsó részén található: Vakfolt – látóideg kilépési helye Sárga folt – éles látás központjával

25 Szemfenék – szemtükörrel vizsgálható –Vöröses színű –Az orr felüli részében a vakfolt figyelhető meg, fehéres színű korong, melynek közepén bemélyedés található Itt ágazik el a retina osztóere (világos, vékony) és egyesülnek a gyűjtőerek (sötétebbek, vastagabbak) –A sárga folt ovális mező, sárgás és közepén gödör található

26 A látóretina szövettani szerkezete 1.Pigmenthám –Pigment tartalmú hasáb alakú hámsejtek, nyúlványaik a fotoreceptorok nyúlványai köző hatol 2.Csapok és pálcikák –A fotoreceptorok nyúlványai –Fényérzékeny anyagot tartalmazn 3.Külső határhártya –A fotoreceptorok periferikus és központi része között húzódik, Müllersejtek külső nyálványai közti kapcsolat 4.Külső szemcsés réteg –Csapok és pálcikák perikarionja 5.Külső szinaptikus réteg –Fotoreceptorok és a bipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye, itt vizszintes neuronok is találhatók 6.Belső szemcsés réteg –Bipoláris neuronok perikarionja 7.Belső szinaptikus réteg –Bipoláris és multipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye 8.Multipoláris idegsejtek –A multipoláris idegsejtek perikarionját tartalmazza 9.Látóidegrostok –Multipoláris idegsejtek nyúlványai 10.Belső határhártya –Müllersejtek belső nyálványainak kapcsolata

27 Fotoreceptorok szerkezete és szerepe Csapsejtek – nappali látás, színes látás receptorai Pálcikasejtek- szürkületi látás receptorai Fotoreceptorok részei: –Kültag, pálcika és korong alakú Fényérzékeny korongokat tartalmaz, membrán betüremkedések, látópigmentet tartalmaznak (pálcikák rodopszint) –Csilló Összekötő tag –Beltag Perikarion Axon

28 A szemgolyó optikai készüléke Szaruhártya –Átlátszó hártya Csarnokvíz –Sugárnyúlványok termelik, az agy – gerincvelői folyadék összetételéhez hasonló –Tápláló szerpe van –Elülső szemcsarnok –Hátulsó szemcsarnok –Csarnokvíz elvezetése, carnokzúg révén történik (glaukoma) Szemlencse –Kétszeresen domború lencse –Lencsetok veszi körül mely a sugártesthez rögzíti a lencsefüggesztő rostok révén –Átlátszó, megnyúlt hámsejtek alkotják (zöldhályog) –Részei : Kocsonyás külső kéregállomány – rugalmas, korral csökken- lapos és merev lencse Tömör belső mag Üvegtest –Kocsonyás anyag, a retinát rögzíti

29

30 Látópálya –a látóideg a saját csatornáján a koponyüregbe lép, ahol az orr felőli rostok kereszteződnek –Ezt követően a látóhuzalban haladnak az azonos oldali halántéki rostok és az ellenoldali orrfelőli rostok –Átkapcsolnak az oldalsó térdelt-testben –Látókisugárzás rostjai a látókéregben végződnek –Elsődleges látómező a B17 mező, sarkantyú hasadék felett és alatt –Másodlagos látómező a B18, 19

31

32 A kereszteződés után a rostok egy része az oldalsó térdelt testben végződik, másik részük pedig a felső ikertestekben Itt található a pupilla fényreflex-központja Akkomodáció - pupillaszűkítő reflex

33 Ízlelés analizátora Szerep: –Táplálék felvétel –Emésztőnedvek termelése Receptorok: –ízlelőbimbókban Ízlelés pályája –VII, IX, V agyidegek –Nucleus solitariusban a második neuron –Talamusz –Kérgi vetület - I. testérző mező

34

35 A szaglás analizátora Szerep: –Védekezés –Emésztőnedvek termelése Szaglóreceptorok- szaglóhámban – módosult idegsejtek Szaglóidegsejtek axonjai- szaglóideg Szaglóidegrostok a szitalemezen a szaglógumóba lépnek Szaglógumó kapcsolóállomás, azonos és ellenoldali szaglómezőbe Szaglómező- agyvelő alapi részén a lyukacsos terület kérgi részében A szaglómezőből infomáció halad a limbikus rendszerhez

36 A bőr A testfelsz í n %-át alkotja. A testny í lások felé nyálkahártyában folytatódik. Rétegei: felhám (epider-mis), irha (dermis), bőralja (hipodermis) Függelékei: szőrtüszők és szőrök, körmök, mirigyek.

37 Funkciói: érzékelés, védés, hőszabályozás, tejelválasztás, kiválasztás, tápanyagok raktá- rozása Vastagsága változó: vékony a szemhéjakon, a legvastagabb a hát felső részén. A mechanikai hatásoknak kitett bőrterületeken hiányzik a szőrzet és a bőr nagyon vastag. A vékonyabb bőrfelület szőrrel rendelkezik, néhany kivétellel. A vastag bőr felületén redők és barázdák találhatók (ujjbegyeken a bőrlécek ujjlenyomatot képeznek. A vérellátás a bőralja és az irha között haladó érfonatok révén történik A hajszálereknek fontos szerepük van a hőszabályozásban

38 A felhám Rétegei: –Csíraréteg –Tüskés sejtek rétege –Szemcsés sejtek rétege –Fenylő réteg (tenyér, talp bőrére jellemző) –Szaruréteg A felhám sejtjei: -Keratinocita – lásd szövet-tan -Melanocita – pigmentet termel, a melanoszómák a szömszédos keratinocitákba kerülnek ésa sejtmag fölött telepednek le. - a bőr színe a pigmentek mennyiségétől és eloszlásától függ (négerekben a teljes felhám vastagságában, fehérekben csak a csíra és a tüskés rétegben) -Langerhans sejtek - antigén prezentáló sejtek, citotoxikus T sejteket aktiválnak -Merkel-sejtek –tapintásban vesznek részt

39 Irha 1-2 mm vastag réteg Felső részében irhaszemölcsök találhatók – felhám táplálását biztos ítják Tömöttrostos kötőszövet alkotja Bőralja -lazarostos kötőszövet alkotja, melyben a bőrterület függvényében különböző vastag- ságú szírréteg található -hőszigetelésben van fontos szerpe

40 A bőr mint érzékszerv Receptorok – szabad idegvégződések, érzőtestecskék Pályák (három neuronosak): –Spinothalamikus laterális (fájdalom és hőérzőkelés), ventrális (durva tapintás) –Spinobulbaris és a folytatásában a hátsókötegi pálya (lemniscus medialis) –Fejből a lemniscus trigeminális Kérgi központ: postcentrális mező (I. Testérző mező)

41 Exteroceptorok

42 Finom tapintás és a tudatos proprioceptiv érzékelés pályája – lemniscus medialis (belső hurokpálya) Feji bement – V. Agyideg révén Lemniscus trigeminalis – V. Agyideg hurokpályája Kérgi mező: I. Testérző mező

43 Durva tapintás, hő és fájdalomérzékelés pályája - spinothalamicus Feji bemenet

44 Mozgásérzékelés analizátora Szerep: –Izmok működési állapota –Ízületekben végbemenő mozgások –A test és részei helyzetének meghatározása Receptorok : Izomorsó, ínorsó, Vater-Pacini testecske Pályák: –Spinocerebelláris –Spinobulbaris- folytatása a lemniscus mediális Végződés - A spinocerebelláris a kisagyban a paleocerebellumba - A spinobulbaris a postcentrális mezőben

45 Nem tudatos proprioceptiv pálya – spinocerebellaris (gerincvelő-kisagyi pálya) –Egyenes (3) –Keresztezett (4)


Letölteni ppt "Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület"

Hasonló előadás


Google Hirdetések