Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Külgazdasági politika és piacfejlesztés 6) Az EU kereskedelemstratégiája Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Külgazdasági politika és piacfejlesztés 6) Az EU kereskedelemstratégiája Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012."— Előadás másolata:

1 Külgazdasági politika és piacfejlesztés 6) Az EU kereskedelemstratégiája Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012

2 Az előadás céljai ● Megvizsgálni azt, hogy vajon az EU-nak van-e kereskedelmi stratégiája? ● Bemutatni az EU kereskedelempolitika céljait, prioritásait  Hozzáférni a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő piacokhoz  Kereskedelmi megállapodásokon keresztül › Multilaterális és bilaterális megállapodásokat meg kell kötni ● Bemutatni, hogy a kereskedelem hogyan tud hozzájárulni az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósításához 2

3 ● Rövid helyzetelemzés 3

4 Az EU belső és külső kereskedelme, %-ban 2009, 4 Forrás: Eurostat Yearbook, 2011, EU 2011, p.429

5 Nemzetközi áru-és szolgáltatáskereskedelem*, 2010 IMPORT, mrd EURExport, mrd EUR 5 Forrás: Eurostat, 2012, tradoc *az EU belső kereskedelme nélkül

6 Az EU kereskedelemi partnerei Áruforgalma, 2010 (Extra EU) EU importMrd EUR%EU exportMrd EUR% Extra EU ,0Extra EU ,0 Kína28318,7USA24218,0 USA17011,3Kína1138,4 Oroszország16010,6Svájc1057,8 Svájc835,5Oroszország866,4 Norvégia795,3Törökország614,5 Japán664,4Japán443,2 Törökország422,8Norvégia423,1 Dél-Korea392,6India352,6 India332,2Brazília312,3 Brazília332,2Dél-Korea282,1 6 Forrás: Top Trading Partners, EU Commission, DG Trade, tradoc

7 EU-27 (extra) kereskedelme, 2010 Export Mrd EUR Részaránya az össz. exporban % Import Mrd EUR Részaránya az össz. importban, % EU-27 össz , ,0 Élelmiszer, ital765,7815,4 Nyersanyagok382,8704,7 Energiahordozók765,638225,4 Vegyipari termékek23617,51379,1 Gépek, szállítóeszközök 57242,444229,5 Más feldolgozó ipari31023,036024,0 Egyéb417,2291,9 7 Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,. Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 3

8 A kereskedelmi kapcsolatok dimenziói Kétoldalú Megállapodások FTA, PTA Sokoldalú Megállapodások WTO EU egyoldalú autonóm intézkedései 3 dimenzió 8

9 ● Van –e az EU-nak kereskedelemstratégiája?  Miért merül fel ez a kérdés?  Miért fontos napjainkban a külgazdasági stratégia? 9

10 Az EU kereskedelempolitikája és a stratégia ● Hosszú időn át formálisan meghatározott stratégiája nem volt az EU-nak  Dokumentumban rögzített stratégiája nem volt ● Nemzetközi kereskedelem főszereplője volt, az EGK megalakulásától, és ma is az! ● A nemzetközi kereskedelem és szabályainak alakítója volt  GATT, WTO 10

11 Miért merül fel a stratégia kérdés? ● Dohai tárgyalások sikertelensége miatt  2001 óta tárgyal a „világ”  Nem tudták lezárni  Fejlett országok, így az EU felelőssége is felmerült ● Nemzetközi gazdasági válság és annak kereskedelemre való hatása ● EU gazdasági fejlődése és a külső hatások összefüggése miatt 11

12 Első „formális” törekvések ● AZ EU 2006-ban elfogadott dokumentuma  „Globális Európa” címmel 12

13 „Globális Európa” ● Az EU kereskedelemi stratégiája  2006: EB koncepciója  Fő céljai: › Dohai forduló lezárása -WTO a 21. sz. egyik globális szerve, meg kell erősíteni › Kétoldalú kereskedelemi kapcsolatok támogatása -Nem Doha helyett – „Doha+” -Differenciálni kell az országok között 13

14 „Globális Európa” eredményei ● A megvalósítás  Kisebbek, mint feltételezték ● Globális helyzet megváltozott  Nemzetközi válság ● Kétoldalú tárgyalások – felerősödtek  Korea – tárgyalások befejeződtek › Tartalma < USA-Korea  Többi nyitott! 14

15 Globális helyzet megváltozott ● nemzetközi pénzügyi válság hatása a reálgazdaságra  Recesszió, GDP csökken  Magas munkanélküliség még tovább nő  Kereskedelem? › Hibás a válságért? › Hol marad a növekedés? ● Az EU-t is kedvezőtlenül érinti 15

16 Nemzetközi kereskedelem

17 EU-27 extra kereskedelme , mrd EUR 17 Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,. Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 2

18 A 21. sz. kereskedelme is megváltozott ● Doha kudarca  Mélyebb összefüggések  Nem elég már a vámok csökkentéséről tárgyalni ● Világgazdaság, világkereskedelem átrendeződik  BRIC országok helyet követelnek maguknak › Hatásuk van a Dohai kérdésekre is ● Világkereskedelem fogalma, tartalma megváltozott – globális értéklánc 18

19 ● Felismerte-e az EU az új helyzetet? 19

20 Az EU „aktívabb” kereskedelempolitikája ● Bizottsági munkaanyag: november 9.  „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia kulcseleme › Elemzés, vita › Célok › Megvalósítás eszközei ● „Európa 2020” – EB stratégiája ben (Új Barroso Bizottság)  Kereskedelem: konkrét politika, része az átfogó stratégia megvalósításának 20

21 Kereskedelem és gazdasági növekedés ● Az EU GDP-je 2020-ra 0,5 - 1%-kal haladhatná meg azt az értéket, amit elérne a kereskedelem további nyitásával  Dohai forduló lezárása  Kétoldalú megállapodások › Lezárása › A megállapodások érvényesítése, ellenőrzése (Az EU GDP 1%-a = 120 mrd EUR) 21

22 További lépések … ● Európai Tanács március 2. döntése  EU és főbb partnerei közötti kapcsolatok elmélyítése és azok hatásának vizsgálata  Bizottság dokumentuma 22

23 A kereskedelempolitika stratégiai céljai „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” CÉLOK a) Megtartani az EU globális pozícióját  segíteni a válságból való kilábalást - belső fejlődés nem segít! b) Nyitottabb nemzetközi kereskedelem  Akadályok lebontás (főleg nem vám jellegű) c)Tisztességesebb nemzetközi kereskedelem  Európai vállalkozók érdekeinek védelme d) Hozzájárulni az EU 2020 stratégiai céljainak megvalósításához ESZKÖZÖK ● Aktív szerep a nemzetközi tárgyalásokon:WTO + kétoldalú ● Szabályozás betartatása és betartatása 23

24 a)Világkereskedelem átrendeződése, az EU pozíciója WTO trade negotiations: Facts and Figures on the Doha Development Agenda, Brussels, 28 January

25 b) Akadályok: Vámok? ● Vámok leépítése  Sikeres volt az elmúlt évtizedekben – GATT/WTO keretében  Ezek leépítésének már korlátozott a szerepe ● Tarifák alapján az EU nyitott gazdaság  Mg? – támogatás ● Más területeken kell kezdeményezni! 25

26 b) A kereskedelem akadályai Van még mit tenni! A nem vámjellegű intézkedések költségei, vámegyenérték %-ában ÁgazatEU-ban felmerülő költségek USA-ban felmerülő költségek Vegyipari termékek 23,921,0 Gyógyszerek 15,39,5 Kozmetikumok 34,632,4 Irodai–és kommunikációs berendezések 19,122,9 Gépjárművek 25,526,8 Repüléstechnika 18,819,1 Élelmiszeripar és italgyártás 56,873,3 Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki. 26

27 c) Az EU érdekeinek, vállalkozóinak védelme ● Piacokhoz való hozzáférés: hatékony fellépés  Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások › Doha › Kétoldalú: szabadkereskedelmi, preferenciális megállapodások ● Nemzetközi szabályok megtartása, betartatása  Ellenőrzés  Fellépés protekcionista intézkedésekkel szemben 27

28 d) Hozzájárulás „EU 2020” stratégia megvalósítása ● „ Európa 2020” stratégia hármas célkitűzése  Intelligens, befogadó, és fenntartható fejlődés Mit tud tenni a kereskedelempolitika? 28

29 Intelligens növekedés - kereskedelmi stratégia ● Intelligens növekedés - cél  EU versenyképessége az innovatív, magas értékű termékek piacán, jól fizető állások érdekében ● Kereskedelempolitika hozzájárulása  Szolgáltatáskereskedelem: nyitása › EU versenyelőnye nagy!  Beruházások (FDI, beruházások védelme): EU tőkekihelyező  Közbeszerzési piac nyitása : modernizáció – EU ipara fejlett  Szabályozási együttműködés : EU jogharmonizáció 29

30 Befogadó növekedés – kereskedelemi stratégia ● Nyitottság, globalizáció előnyei, hátrányai  Foglalkoztatás növelése és veszélyeztetettsége  Munkahelyek megszűnése – oktatás  EU tőkekihelyezése - „nem alternatíva, ha nem engednék” ● Befogadó növekedés: az EU határain kívül is  Munkaügyi előírások betartatása a partnerekkel › Partnerek versenyelőnye – gyengébb szabályozás  GSP reformja - rászoruló országok kapják! 30

31 Kereskedelem növelése: Foglalkoztatási hatások, fogyasztói előnyök ● EU fokozottabb kereskedelmi integrációja ● Foglalkoztatási hatás  Jelenleg 36 millió munkahely közvetlenül v. közvetve függ a (nemzetközi) kereskedelemtől  Munkavállalók: 4,6 millió fő - japán, amerikai (USA) tulajdonú vállalatoknál dolgozik ● Fogyasztói előny  Szélesebb áruválaszték  600 EUR megtakarítás (/fogyasztó) az alacsonyabb árak miatt 31

32 Fenntartható fejlődés – kereskedelmi stratégia ● Kereskedelempolitika – zöld növekedés támogatása  Éghajlatváltozás – környezetbarát termékek  Energia - megújuló energia  Fenntartható és zavartalan nyersanyagellátás biztosítása – megállapodások keretében 32

33 ● Stratégia megvalósításának eszközei  Nemzetközi tárgyalások › WTO › Kétoldalú tárgyalások 33

34 Miért fontosak a nemzetközi tárgyalások? ● Szabályozott, kiszámítható kereteket biztosítanak a kereskedelem további fejlődésének Gazdasági fejlődést, innovációt, munkahelyteremtést, jobb létet teremthet … 34

35 Doha az EU stratégiában ● Doha – Kiemelt prioritás  Világgazdaság nyitottsága, szabályozottsága ● Miért fontos az EU-nak?  Előnyök  WTO szerepének megerősítése › Globális gazdaságirányítás intézménye, szerepének erősítése › Vitarendezés – „bírósági” eljárás irányába  WTO szerepe hátrébb került – 2012! 35

36 EU előnyei és felelőssége a nemzetközi tárgyalásokon ● EU a legnagyobb gazdaság  Ez a világ számára is érték ● Tárgyalásokon  Egy hangon szólalnak meg  Alakítják a tárgyalás témáját, menetét ● Doha lezárása elsődleges 36

37 EU és viszonosság ● Bírálják a Bizottságot annak hiánya miatt ● WTO csomagban  Fejlett országok több kedvezményt adtak volna - és kevesebbet kaptak volna ● Viszonosság fontos, de differenciálni kell az országok között 37

38 Kétoldalú, szabadkereskedelmi megállapodások jelentősége ● Az EU kereskedelme:  1/3-a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alatt van  ½ -e szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá fog kerülni – 2020 ● Vámok csökkenése (ipari termékek)  Uniós kivitelre – 1,7%-ra  Uniós átlagos importvám: 1,3% ● Szabadkereskedelmi megállapodások várható előnye: GDP 0,5%-kal nőhet 38

39 39 Kivel tárgyal az EU? Már van megállapodás Jelenleg folynak a tárgyalások Tervezi a tárgyalásokat

40 Szabadkereskedelmi megállapodások az EU stratégiában ● Szab. Ker. megállapodások új generációja  Feltörekvő nagy gazdaságok és piacok  Lezárt tárgyalások › Korea, Peru, Kolumbia, Közép-Amerika  Előrehaladott tárgyalások › Perzsa-öböl országai, India, Kanada, Szingapur  Új tárgyalások kezdődtek › Mercosur –régióval  Kanada: befejezés lehetséges… 2012  Legújabb!!! USA! ……. Japán? 40

41 Források ● Káldyné Esze Magdolna- Kruppa Éva – Ferkelt Balázs- Takács Gábor (2010): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Bp.  2 fejezet ● Eurostat statisztikái  ● The European Trade policy  Our work:  ● Key figures on Europe – 2009 edition, Eurostat, 2009, ● Europe in Figures. Eurostat yearbook 2010, p

42 Források ● „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia kulcseleme. EU Bizottság, COM 612, 9 Nov ● Trade as a driver of prosperity. Commission staff working document accompanying the Commission Communication on „Trade, Growth and world affairs”. EU Commission, SEC (2010) 1269, 9 Nov

43 Köszönöm a figyelmet! 43


Letölteni ppt "Külgazdasági politika és piacfejlesztés 6) Az EU kereskedelemstratégiája Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések